Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

Csütörtök, M5>. Július 3. 3 Egyhavi fizetését kapta nyereségrészesedésként a Szegedi Konzervgyár minden dolgozója Lelkes hangulatú, kibővített üzemi tanácsülésen tárgyaltak a további jelentős Jeladatokról Szegeden a Konzervgyár- járás miatt nem volt ele- colnak minden lazaság, paban kapták meg utoljára a gendő nyersanyag csaknem zarlás ellen, munkások az 1957. évi nye- siralmasan végződött. Júniíeségrészesedésüket. Mivel us elején például még a tnKéülfiS ÜIUnkaVBfSeny mezőgazdasági, részben második negyedév 30 szá- Eldöntötte még azt is az idényjellegű üzem, azért hú- zalékának teljesítésénél tar- üzemi tanács, hogy támomérleg tottak. Három hét alatt gatja és értékeli az élüzemhét kellett a dolgozóknak több- címért és a kiváló dolgozó millióforintos lemaradást kitüntetésért folyó versenyt, pótolniuk. Nehéz volt, de Ezen belül négyhónapos zódott el az éves elkészülése, s e eJejéig a nyereségrészesedés kiosztása. Az eredmény felülmúlja a legvér- sikerült! mesebb reményeket is: itt kapták az iparág legnagyobb I SlKCreK Útja részesedését a dolgozók. Mi az útja, módja a tomunkaverseny-szakaszt indítanak a harmadik negyedéves terv sikeréért. Ez november 7-ig tart, s közben reseg pedig 3 millió ezer forint volt. Sok százan dolgoznak összesen egymillió 58 ezer vabbi sjkernek? Maguk a augusztus 20-án is értékeforintot osztottak ki, s dolgoz(jk m0ndották el jó- bk. A legjobbakat a vállacgy-egy munkás rész ere az val több mint huszan' a ]at igazgatósága jelentős egyhavi keresete jutott. A felszólalásaikban. Sokan jutalmakban részesíti. A nagy öröm annak koszon- csak egyszerüen arról be- versenyben csak az hető, hogy az üzem 18 mii- széitek, hogy a maguk ré- vesz részt> aki ar" lió forinttal túlteljesítette a szdrd| biztosítják -a sikert, ra benevez. Előfordulhat tervét, a terven felüli nye- de ebben a fogadkozásban tehát, hogy ha valaki nem " 300 is benne van már a döntő indul- akkor hiaba éri el mozgatóerő; a munkások ak?r a legjobb esedmsnyt, lelkesedése. Mások hasznos kitüntetésben es jutalomKonzervgyárban. két napig javaslatokat tettek az ban nem részesül. A legis eltartott a pénz kiosztá- anyagmozgatás meggyorsí- jobban dolgozók azonban sa. Erre az időszakra esik fására, a belső szállítás bizonyára ott lesznek az a tanácskozás is, melyen jobb megszervezésére a a vetélkedők kozott, arról határoztak: miként munkaerő ésszerűbb elosz- arre utal a ,nagy érdeklődés, lehetne a 44 milló forintos, tására A tanácskozáson Éppen. ezert , valamennyi erősen fes*tett harmadik többen foglalkoztak a le- uzemresz, munkaKÓr reszere negyedévi tervet teljesíteni, eyelemmel, név szerint bi- ^"leket az ér s hol kell jobban takaré- ráitak többeket akik nem felte!eIfke.t'. ? ezeket az, er koskodni, hogy a nyereség SSuSFPÍa munkáid", g*"* iraSba" 18 ^^ s állást foglaltak abban, hogy feliépnek a lazsálok, Megbeszelesek munkakerülők ellen. A ta- Üzemrészenként karékosságra is sok ötlet . . 4 . . hangzott el, melyek mind- A Szegedi Konzervgyár kireszt vettek a part- es szak- k újabb forintokkal bővített üzem, tanácsülése„ Q J rtenrt prt vpopl a tprvlelaz idén se maradjon el. Félezer vagon konzerv Kedden délután az üzemi tanács ülésén — melyen . . vei nem ért véget a tervtőlkívánja noveln, a nyerese- Y^ takar|kosság mód£et- jainak a keresése. A ráköveiVégeredményben az üze- kezb napokon valamennyi ták a feladatokat, noha nem mi tanacs> s a , jelenlevő üzemrészben munkatársaikgyerekjáték a következő Párt" es szakszervezeti kal is megbeszelesre jönnek három hónap terve funkcionáriusok elhatároz- össze mostmár a nagytaEgyedül a jelentősebb ták Jerv ^esíté- ™;skozás ^evői, szösszékonzervfélesegekbol 545 vaszervezeti munkások, s a gazdasági vezetők is —, érthetően derűs hangulat uralkodott, bátran vállalelősegítésére, a ter- gyűjtik a legapróbb észrevégonna'l keíl ^gyirtani. Ebből ^lési költségek csökken- teleiket és hasznosítható jaa különféle befőttek 32, tésére valamennyi dolgozo- vaslatokat. a dzsem 16, az íz-félesé-' társukat felhívják és hargek 42, a zöldbab 10, paradicsomsűrítmény 66, a lecsó 40, a csemege uborka 120, uborkasaláta 15, ecetes paprika 12, paprikasaiáta 7, vizes uborka 40, gyümölcsfélkészáru 75, felezett barack-pulp 70 vagon. Az üzem munkásgárdája előtt ilyen nagy feladat még nem. állott. A helyzetet nehezíti még az is, hogy az első félév — mivel a rossz időit. B. Sok áru, nagy forgalom A szerdai piac újdonsága a szilva volt Ilyenkor nyáron a nagy zik a piacra, már csak a mamezógazdasagi munkák ide- radékból válogathat. Heggel jén a hetipiac ideje is elto- ötkor már igen élénk a piac lódik. Aki 10 órakor érke- forgalma. így volt ez tegnap is. A termelök igyekez%>• ....— -i. nek minél korábban túladni árujukon, igyekeznek NA PJA INKmmmmmmmm ™sza «é-f;raú 1 a tegnapi hetipiac. Légii lig néhánysoros közlemény tájékoztatta a köz-1 több volt a felhozatal fejes A véleményt Nyugaton arról, hogy Donald A. 1 kaPOSZtabol, 1500 kilo jelent 1 Fianders amerikai matematikus a múlt héten 57 éves= meg a ,Ket piacon' a gya" 1 korában öngyilkosságot követett el. Mi ebben a kü-S k°zott * 1 lönös? - kérdezné az olvasó -, hiszen előfordul, hogy | zetett• 12 ezer kllot hoztak I emberek anyagi, vagy családi okok miatt, gyógyíthu- = . a termelők, jj latlan betegségből kifolyólag megválnak az élettől. Ez§ Az óburgonyat lassan Kl= a haláleset azonban nemcsak személyi tragédia, egy = szorítja az uj a piacrot 1 család életét feldúló esemény, hanem reflektorszerú 1 Oburgonyabol 6880 kilo volt i§ fénnyel világít a nyugati értelmiség egy csoportjának = a felhozatal es kilónként = súlyos problémájára. Fianders ugyanis az észak- 1>,50 2 . forintéi t arusitotp amerikai atomenergiabizottság Argonne-laboratóriumá- H tak- Tizenhatezer kilo uj1 ban az alkalmazott matematikai részleg vezetője volt.! burgonyát kínálták 2,50— = Előzőleg 1943—1056 között a Los Alamosi atomkutatóp 3-30 fonntos aron. A kelig intézet elméleti-fizikai részlegét vezette. Fianders ve- = kaposzta kilója 3, a fejes| zctésével dolgozták ki azokat a számításokat és elmé- f§ káposztáé pedig 2 forint = leli rendszereket, amelyek az atombomba-fejlesztéshez = volt. Karfiolból is igen szép = szükségesek. M vo'f a felhozatal, kilónként -Több dollárt érek holtan, mint elevenen. Sajná-g 4—5 forintot kértek. Ol! lom. amit tettem, de meg kellett tennem. Nem bírok g esőbb lett a paradicsom: 12 = többet bemenni a laboratóriumba...* — ezt a feljegy-= —15 forintért adták kilóiát. 1 zést lelték Fianders holttestének felfedezése után. Az g Egyéb zöldségárak kilón! eset és a feljegyzések igazolják, hogy a matematikus^ ként: tök 1,20, 1,50, uborka g rádöbbent, micsoda felelősség terheli azokat, akik ígyp 3—3.50, zöldbab 4,50—5, §§ vagy úgy hozzájárultak ahhoz, hogy az atomerö a p zöldborsó 6—7 forint A lep borzalmas tömeggyilkolás szolgálatába álljon. És a g vesbe való zöldség és sár! bűvészinas látta, hogy hiába kap a palackból kiszaba- p garépa csomója 50—1,20. P dult szörnyű szellemhez, egyedül már nem birkózhat = Gyümölcsújdonság a szíl§§ meg vele. - va. A korán érő szilva kiA felelősség súlya ezért pedig olyan irtózatos, g lóját 3 forintért adták. Két! hogy alatta összeroppan előbb-utóbb mindenki, ha p ezerötszáz kiló almát hozM csak a tőke szolgálata, a pusztítás, a rombolás, a sza- §§ tak fel a tegnapi piacra. 3 p dizmus aljassága ki nem lúgoz belőle mindent, ami p forintért árusították kilóp emberi. p ját. A meggy 3,50—5 forint, •jr ! a sárgabarack 4—5, az őszi. „ , ... ..= barack T5—8 forint volt. A 1 I(ét új bejegyzes kerülj a minap a II kerületig má]na ára az e,mú,t p " tanács szép, pirosfedelu konyvebe, amelybe a ke- = cokhoz hasonlítva drágább g rületért, a város érdekeben jo munkát vegzo tanacslett kiidja 16 forint. A rip tagok neveit jegyzik fel. , , 1 bizíi kilóját 11, az egrest peFodor Béláné a -Szép SzegederU mozgalomban = 1 lelkes szervező tevékenységet fejt ki. Ökrös Erzsébet g d'S 5 forintért árusították. = pedig társadalmi munkát szervezett egy petőfitelepi s Baromfiárak: a csirke p óvoda homokozójának építésére. p kilója 28, a tyúk 20, a pulyAz újságíró is siet hamar regisztrálni ezt a kiss ka 22 a kacsa 18 a liba m eseményt, hadd tudjuk meg. kinek köszönjük hogy g Dedie" ,0 forint A tojásból 1 egy árnyalattal szépült városunk és miért vidamabbg PeQ1e I0nm- A tojásom 1 a gyerekek kacagása a petőfitelepi fák alatt, az óvoda p tizenötezer volt a felhozaü udvarán. M fal darabonként 1—1,10ért árusították. Jléttfen n tartás a tik at iz&Lg,álá ipari szakmák a tán pótlásáról í^riási propagandát csaptunk egykor ^ minden fórumon annak az elhibázott gazdasági jelszónak és törekvésnek, hogy hazánk a vas és acél országává váljék. Senki sem gondolta ezt meg jól annak idején, mert hosszú időn keresztül nemcsak a propaganda szolgálta ezt a népgazdasági elvet, hanem anyagi erők is pazarlódtak ilyen illuzórius törekvésekre. A gazdaságban azóta már helyreállították az arányokat, de a gondolkodásban és az egyes ember ambíciójában ma is lépten-nyomon ott kísért a valószerűtlen, élettől elrugaszkodott elmélet hatása. ' Különösen a fiatalokat, azok érdeklődési körét tartja fogva mindenáron a technika, s az ezzel összefüggő valamennyi szakma. Soha nem tódultali úgy az élet küseöbén átlépő fiatalok a rádiós, az elektrotechnikus, a műszerész, szerelő és különböző műszaki mesterségek felé, mint mostanában. Más szinte nem is érdekli őket, kivéve egy-két -előkelőnek* vélt szakmát, mint a fényképész, a kereskedő, vagy a fogtechnikus. Csak az divatos körükben, ami összefüggésben van a -vassal és acéllal* s a technikával. Nem szabad ezen túlságosan elcsodálkozni, mert a kor uralkodó gazdasági eszméje a határtalan gépesítés, s ez is állandóan hat. Ennek biztos jövője van. és soha nem tapasztalt ezernyi lehetőséget kínál. Az itthoni nagy érdeklődés azt is jelenti, hogy a tecnikai kulturáltság fellendülését éljük, s a további fejlődésnek, szakemberek szempontjából, igen bíztató jelei vannak. Ez a hatás egymagában nem is volna káros, ha nem fokozódnék egészen a végletekig. Csakhogy midőn az emberek technikai érdeklődését felfokoztuk, szinte más szakmák halálraítélése árán tettük. Mikor ugyanis erről propagandáztunk. a régi, hagyományos és feltétlenül szükséges mesterségeket elhanyagoltuk. Senki sem beszélt a fiataloknak ezek szépségéről és maradandóságáról. jytagunk is tucatnyi cikket irtunk már erről a témáról, más-más oldalról megközelítve, de nem olyan dologról van szó, amelyet máról holnapra meg lehetne értetni az ifjúsággal. Különösen most ötlött szembe ismét a probléma súlyossága, midőn több ezer iskolát végzett fiatal keresi helyét az életben, azaz hogy nem az életben, csak annak egyes területein. Közülük soknak sikerült, mert az emlegetett divatos szakmákban is állandóan nő a szükséglet, ellenben a szerencséseknél is több azoknak a száma, akik e szakmákon kívül maradva minden másból kimaradtak, s egyelőre fizikai munkára sem tudnak elhelyezkedni. Pedig lehetőség volna — olyannyira, hogy majdnem minden iskolát elhagyó fiatalt be tudnának vonni a szakmunkásképzésbe. Szinte korlátlanok a lehetőségek az építőiparban. Nincs építkezéseinkhez elegendő kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, szobafestő és bádogos. A ruhagyárak férfiszabó szakmunkáshiánnyal küszködnek, a CÍDŐgyáraknak egész sereg ú.i mesterre volna szükségük. Szegeden közismert, hogy mindkét üzem nagy fejlődés előtt áll, s egyre több szakembert tudna foglalkoztatni, az viszont egyszerű igazság, hogy a szakmunkáshiány gátolja az iparágak kibontakozását. Olyan veszély előtt állunk — minden túlzás nélkül! —, hogy tíz év múlva nem lesz, aki kenyeret süssön Szegeden. A régi pékmesterek lassan nyugdíjba mennek és alig követik őket a szakmában. Az egész városban mindössze 12 kádártanulót képeznek — itt, a gazdag borvidékek mellett! A további érdeklődés elakadt. Mondhatni, hogy éppen azoktól a mesterségektől idegenkednek, amelyeknek itt bázisuk van, s amelyek tovább épülnek, terjeszkednek. Egyetlen állawi sem engedheti meg azt a luxust, hogy a lakosság szempontjából annyira fontos iparágakat visszafejlessze az átmeneti közömbösség miatt. Előbb-utóbb úgyis a tényleges szükségletnek kell győzni, nem a gyerekes illúzióknak, a homokra épített elképzelésekr^k. A dolgot másként kellene megítélni, ha anyagilag elmarasztalt, rosszul fizető szakmák vólnának ezek, de erről sem lehet beszélni. Az építőiparban, cipőiparban, ruhaiparban, sütőiparban és másutt körülbelül egyformán jól keresnek a szakmunkások. Szegeden is a lehetőségekhez kell idomítani a törekvéseket. Itt a könnyűipar és az építőipar erősödött meg, s az növekszik, izmosodik tovább, ezenkívül a mezőgazdasági foglalkozások, köztük leginkább a kertészet. Ide kell a sok friss, fiatal, tanulni vágyó erő. Csupán józan meggondolás dolga ezt belátni. Jövőre sem mehet az egész ifjúság műszaki szakmákba. így, akik a legközelebbi szerződtetések szerencséjére várnak, ismét csalatkozni fognak. A világ legtermészetesebb dolga ugyanis, hogy ha 100 új műszerészre van szükségünk, nem képezünk 400-at, mert nem tudnánk számukra munkalehetőséget éiztosítani. A fiatalokban, sajnos, a szülők mégis táplálják a lehetőségeket magasan felülmúló reményeket, s továbbra is abban a meggyőződésben tartják őket, hogy csak a felkapott szakmákban érdemes tanulni. Józan ésszel, komoly meggondolással nem képzelhető el, hogy akárcsak száz éven belül is helyettesíteni tudnánk a cserepező szakmunkást, vagv a péket, vagy a kőművest és a többieket, akármiféle gépcsodával. Arról már nem is szükséges szólni csak röviden, hogy az utóbbi tíz év óta ezek a mesterségek sem idegenek a technikától. fV az ügy oktatási és nevelési kérdés is. A szélesedő politechnikai képzés, ha tematikája tovább bővül, rendkívül alkalmas lesz mesterségbeli fogások elsajátítására és szakmák megszerettetésére. Természetes azonban, hogy ezzel párosulnia kell az olyan nevelői tevékenységnek, amely a fizikai és mesterségbeli munka minden ágának szépségeire és megbecsülésére szoktatja az ifjúságot. S. I. i Az első feljelentések a burgonyabogár elleni védekezés elmulasztóival szemben A termelők többsége megértette a felhívás fontosságát Mint ismeretes, ezekben a aki mindeddig figyelmen ki- bogár elleni védekezéshez napokban országszerte nagy- vtiI hagyta azokat a felhi- Egy nap 460 gazda jelent áldozatokat^követefcT védekc- vásokat- melyek a védekezés meg a tanács mezőgazdasági zési munkálatok folynak az munkáját kőtelezővé tették, csoportjánál és vette át a amerikai burgonyabogár kár- A városi tanács igazgatási védekezéshez szükséges rotétele ellen. Az erre vonat- osztálya rövidesen tárgyalja varirtó szert, kozó rendelkezés értelmében ügyüket s mulasztásaik sú- Tápén is a dolgozó parasz. meg kell büntetni mindazo- lyosságának megfelelően ré- tok egységesen megkezdték kat a burgonyatermelő gaz- szesülnek büntetésben. a védekezést a burgonyabodákat, akik elmulasztják a A burgonyabogár irtása gár ellen. A faluban minburgonyabogár elleni védeke- egyébként — e szórványos den gazda védekező szenei zést. mulasztások ellenére is - porozza be burgonyaföldjét, A szegedi dolgozó parasz- szépen halad. így például a hogy a kártevők elpusztuljatok, termelők túlnyomó több- harmadik kerületben a gaz- nak. A védekezési munkálasége meg is értette e rendel- dák igen nagy buzgalommal tok nagyon rövid idő alatt Uezés fontosságát és belátja, látnak hozzá a burgonya- befejeződnek. hogy népgazdaságunkra és saját munkájára is milyen veszedelmet jelentenek e kártevők, sajnos akadnak Előreláthatólag nyolcvan százalékon felül azonban felelőtlenek, akik . megérdemlik a büntetést. # tetőzik a Duna a magyar szakaszon Szegeden a III. kerületi tanács részéről tegnap, szer- A dunai árhullám szer- zalékon felüli magassággal dán már meg is történtek dán Pozsony és Bécs között a vártnál 30—10 centlméteraz első feljelentések. Sza- tetőzött. Az osztrák és ba- rel magasabban' tetőzik. A bálysértés miatt eljárás in- jor vízgyűjtő területen ked- felső-Duna magyar szakadui többek között Borbély den délután és szerdán dél- szán továbbra is első és máJózsefné, Rókusi feketeföldek előtt 10—20 milliméteres sodfokú árvédelmi készült207, Reketye György Széli csapadék hullott, ez kis mér- ség áll fenn. utca 29, és Szécsi József tékben emelheti a felső- A Sajón a Hernádon és a Csendes utca 3 szám alatti Duna vízszintjét. A magyar kisebb vízfolyásokon az árhullakosok ellen. Feljelentették szalcaszon az árhullám a ísmck levonultak. A veszémég Bódi István. Paprika szlovákiai mellékfolyók ára- jyeztetett szakaszokon a kéutca 21 szám alatti gazdát is, dósa miatt a Duna 80 szá- szültség még fennáll. Ml