Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

3 Péntek, 1938. július 25. Megtakarított fonalakból túlteljesítik az exporttervet az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál Az 1958-as gazdasági év egyik legfontosabb célkitűzése az Újszegedi KenderLenszövő Vállalatnál is a takarékosság, Az intézkedési terv összeállításánál is nagy feladatot jelentett, hogy a takarékosságot a dolgozók közvetlenül támogassák. Nyilvánvaló, hogy takarékoskodni elsősorban a munkapadoknál lehet. A vállalatvezetés feladatának tekintette: szakítani a' néhány ' év előtti hasonló mozgalmakban tapasztalt hiányosságokkal. Abban az időben ugyanis gyakran születtek íróasztalok mellett szép felajánlások, sőt értékelések is. Egyik legfontosabb feladat volt összefüggésbe hozni a takarékosságot az ez évi nyereségrészesedéssel. Ezt a dolgozók általában könnyen megértették, mert nyilvánvaló, hogy csak az újabb erőfeszítésekkel elérhető nyereségtöbbletből származhat részesedés. Mivel a vállalat profiljából adódóan, az összes termelési költségeknek mintegy 80 százaléka anyag, kézenfekvő. hogy a nyereségtöbblet nagy részét éppen az anyagtakarékossággal alapozzák meg. Végül ls az intézkedési terv 1 350 000 forint megtakarítást irányoz elő, amelyből 900 000 forintot képvisel az alapanyagokkal való takarékoskodás. További 100 000 forint megtakarír tást irányoztak elő egyéb anyag felhasználási területen, míg a hátralevő összeget a termelékenység emelésével vélték az üzem vezetői megtakarítani. A félévi mérleg már lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy vajon eredménnyel járt-e a takarékossági mozgalom és hogyan hajtották végre a tervbevett intézkedéseket? A vállalati mérlegből kitűnik, hogy az elmúlt fél év alatt az alapanyag megtakarítási terv arányos részét az üzem túlteljesítette. A megtakarított anyag egy része a fonalraktárban tartalékként szerepel, amely igen jelentős, hiszen a fonalat rendkívül szigorúan utalják kl, másfelől lehetővé vált különösen az exportterv túlteljesítése megtakarított fonalakból. Még nagyobb megtakarítás mutatkozik a segéd- és üzemanyagokban, ahol az első fél év alatt, az egész évre előirányzott 100 000 forinttal szemben már eddig 80 000 forint megtakarítást értek el. Szembetűnő még az egyszerű látogatónak is az, hogy a tavalyi állapotokkal szemben az üzem sokkal tisztább, kevesebb hulladékot látni. Ez feltétlenül a dolgozók érdeme, akik megszívlelték a vezetők tanácsait. Igaz, különösen az év elején elég sok dolgozót kellett, olykor igen szigorúan figyelmeztetni a tisztaság, a takarékosság követelményeire. Ma már igen gyakori, hogy az anyaggal nem kielégítően bánó dolgozót társaik figyelmeztetik a takarékosságra és a nyereségrészesedésre. Nem találni például a szövődében púpozatlan megrakott vetülékes ládákat, amelyek tetejéről rengeteg anyag lehullott, bepiszkolódott és a hulladékba került, mert ma szigorúan ügyelnek arra, hogy a ládákat csak színültig rakják meg. A másik szembetűnő intézkedés a szövőüzemben egy korábbi kísérletnél elakadt újítás gyakorlatba vétele: a lánchengerek gazdaságos lefogyasztása. Évekkel ezelőtt a kísérlet azért maradt abba, mert a szigorú normakövetelmé»yek miatt a dolgozók nem voltak hajlandók néhány említést tenni, de már % az perces áldozatvállalásra. így eddig felsoroltakból is megszázezer forintokra rúgó állapítható: az anyagtakaréanyag veszett kárba. Most, kosság mivel a nyereségrészesedés busásan kárpótolja a szövőnőket a lefogyasztásnál mutatkozó néhány perces kiesés miatt, az újítás jól bevált és ennek segítségével jelentős anyagmegtakarítás született. Az előkészítő üzemben is jelentős mértékben megjavult a technológiai fegyelem. Megakadályozzák a cérnacsévék túltelítettségét, ami a múltban gyakran a cséve éiö mozgalommá vált az üzemben. Ennek legfontosabb ismérvéi: egyfelől a művezetők, mesterek nagyobb lehetősége és felelősségvállalása, a takarékosságra irányuló elgondolások, újítások körültekintőbb elemzése és alkalmazása, a szemlátomást javuló munkafegyelem és a tisztaságra való általános törekvés. Mindezekből végül is határozottan megállapítható, hogy a legdöntőbb tényező a nyu leomlását, gubancosodását és godt, elvtársias légkör, a dolhulladékba kerülését ered- gozók fokozottabb megbecsüményezte. Takarékoskodnak lése és a megfelelőképpen ala drága, különösen fából és műanyagból készült csévékkel és jobban ügyelnek a papírcsévékre is. Ezen a munkaterületen sok gondot okoz a fonalak szennyeződése. Ennek elkerülésére minden gépen külön dobozban kalmazott anyagi érdekeltség. Ez utóbbinál különösen az a körülmény, hogy a prémiumfeltételek között rendkívül nagy szerepet kapott a takarékosság, a költségek 4 csökkentése, másfelől á'ta'ános mozgósító jellege tárolják a faggyút, az egyes van a nyereségrészesedésnek alkatrészeket és a jelzőkre- a körültekintő munkára. A tákat. A dolgozók hulladék- dolgozók szívesen veszik a gyűjtő kötényeket kaptak, vezetők, különösen pedig a ezáltal megakadályozható a művezetők tanácsait, hogyan, menthetetlen fonalak piszkolódása, teljes hasznavehetetlenné válása. Elgondolkoztató, hogy egyedül a felvetőüzemben, a szalagok végeinek egyforma hosszúságúra való összeszedése, 15 százalékkal csökkentette az üzem hulladékát. Még igen sok bevezetett és bevezetés alatt álló intézkedésről lehetne miképpen lehet takarékoskodni az anyaggal és az idővel. Általában lelkesedessel és eredménnyel munkálkodnak a népgazdaság megerősítésén, mert egyre többen látják világosan, hogy a gazdasági konszolidáció és izmosodás egyben saját egyéni életük könnyebbé tételét is jelenti. Marosi János Szeged épület- és lakásviszonyai il számolhatunk be,.azonban a kerületi tanács te- lakosság számának növekea Ságváritelepen désével az építkezések üteme nem tart lépést. Míg 1954. július 1-én minden 100 lakásban átlagosan 344 fő lakott, addig 1958. június 30-án már 355 fő, mely azt bizonyítja, hogy gyorsabban nőtt a lakosok száma az épült lakásoknál. Ezeken túlmenően azt is meg kell vizsgálni, hogyan vannak ellátva a korábbi és az utóbbi években épült lakások közművekkel. A melI/" ülőn ki kell emelni a AV III rületén, folyó jelentős számú magánépítkezést, amely a Megyei Jogú Városi Tanács helyes kezdeményezését dicséri. Csak a telepre a III. kerületi tanács 56 építési engedélyt adott ki magánosok részére. A megkezdett építkezések a tervek szerint ez évben be is fejeződnek. Az új családi házakban a korszerű igényeknek megfelelően 1—2 szobás, mosdó- és alapján — közli: a következőket hálófülkével ellátott lakások lékhelyiségekkel való ellálétesülnek. Bár az erőtelje- tottság és a közművesítés sebb építkezések következté- ugyanis ma már elsőrendű ben jelentős eredményekről követelmény. 1954 iúl. l-től 1954 júl. l-l la- 1958 jún. 30-ig káséllomány épült lakások százalékos megoszlása Egy helyiségből álló és 1 szobakonyhás lakások ?0>8 2 és több szobás lakások 29,2 4i,b fürdőszobával ellátott 18,7 49,8 Villannyal felszerelt 86,6 98,1 Vízvezetékkel felszerelt 30,8 Gázzal felszerelt 16>9 4i>'' fentiekből kitűnően az Ü. . . Tekintve, hogy Szeged az Alföld legalacsonyabb pontján, belvíz és árvíz veszélyeztetett területen fekszik. a magas talajvízállás a város nem kielégítő épületés lakásviszonyait még súlyosbítja. Az 1929. évi szegedi épület- és lakásösszeírás szerint a körtöltésen belül 1730 földszintes 1100 alagsori és 340 pincelakás. tehát összesen 3170 lakas volt nedves és egészségtelen. (Az 1929 évt számbavétel Újszegedre és az 1914 után keletkezett városszélt lakótelepülésekre nem terjedt ki.) A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás nyilvántartásai szerint — szakszerűtlen és kezdetleges megépítés folytán — további ezer egészségtelen lakást lehet feltételezni. A közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő lakásokban kb. 14 ezer fő lakik. Fentlek ertelmében Szeged város lakásainak 15 százaléka nedves és egészségien és így a város minden hatodik, hetedik lakója egészségtelen körülmények között él. .•• Ezeknek az egészségtelen lakásoknak arányát az új építkezések évről évre mindjobban csökkentik, mégis ilyen ütemű építkezés mellett hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, míg az összes egészségtelen lakást fel leannak idején még nem nagy új lakások közművek- súiyt helyeztek. Ezen felül a kel való ellátottsága ugrás- rég. épületekben sok az ZnZn rTaf követeimé egészségtelen lakás is. Erre het számolni, nyeknek általában megfele- vonatkozóan a Statisztikai Az új építkezéseknél a ki- — - Hivatalnak az 1954. évi la- felezési idő és építési költ, . , , .... , . , .. . , segek tekintetében néhánv kashelyzetrol kiadott jelen- Ieguto]só rendeiketósre álló tése — a Közegészségügyi és adat alapján a következő Járványügyi Állomás adatai képet kapjuk: lő. Nem mondhatjuk ezt a régi, 1954 előtti lakásokra. Ezeknek mintegy fele még 1900 előtt, több mint 30 százaléka pedig 1900—1930 közötti időben épült lakóházban van, közművesítésükre Nincs szövőlepke és burgonyabogár Újszegeden Jól dolgozik a mezőgazdasági állandó bizottság Az első kerületi tanács te- gár ellen. Az első kerületi ezt a munkát. Soha nem volt rüdetéiből Újszeged mező- taTlács igazgatási osztályán i!yen szép- gondozott Ujszegazdasáei jellegű. így a me- ... lf ged, mint most. tógazdasági állandó bízott- az lden nem e ° Az állandó bizottság alasági tagok zömmel e várd?- ilyenirányú targyalas. Az al- pos munkaterv szerint dolrészen laknak. Az újszegedi landó bizottság tagjai fő gozik. Ezért aztán gazdák jól ismerik, szeretik feladatuknak tartják e két őket, hallgatnak rájuk, hi- veszedelm€s növényellenség szen valamennyi tag mező- ,, . . . „ . . , . , elleni harcot. Brigádot alakítottak és járták Újszege- az aratásra. Szérűskert nincs Újszegeden, kulon probleidejében felkéssültek gazdasági szakember. Sok idő telt el a bizottság helyes felépítéséig. Az elnök Farkas József, a Rózsa Ferenc Tsz elnöke, a titkár Gyikó József kertész, a Kerdet. mát okoz ez a gazdáknak. Minden fát, bokrot állandó bizottság három J ' helyre összpontosította a megfigyeltek a csépelnivaló gabonát, s itt gondoskodtak a tűzrendészetészeti Vállalat dolgozója A s ahol a legkisebb rendelle- ti szabályok megtartásáról bizottság tartai- Dobó Ist- nesséS€t találták, ott azon- is. A szérűskertekhez vezető oizottsag tagjai. Dobo lst ^ ^^edtek. Előbb fel- utat társadalmi munkával vám. a városi kerteszet te- szólították a gazdát, s ha az megjavították. A Marostól lepvezetője, Piros István me- ném csinálta meg, akkor a egészen a határig minden tógazdasági szaktanár és brigád a gazdakörből vitte dűlőutat rendbehoztak. A Petrik Ilona agronómus. a a permetezőgépet a perme- honvédségtől segítséget kér... , „ „ , , , . . , . . tek ehhez a munkához, s Magkiserleti Gazdasag dol- tezoszerrel, s megsemmisi- azok az allandó bizottság gozója. tették a veszedelmes ellen- kérésére a lövölde, és azújA másik két kerületben az séget. Természetesen a gaz- szőregi" utat földgyaluló gépigazgatási osztály szabály- dán behajtották a munkadí- P®1. lesimították. „ • i- • , Az allando bizottság tagsertesi eloadoi az utóbbi jat. jai. ismerve Újszeged vízidőben sok gazdát büntettek Hogy ezt elkerüljék a ter- problémáit., igyekeztek ezen meg azok közül, akik nem melők, no meg természete- is segíteni. Gazdagyűlést védekeztek kellőképpen a san gyümölcsfáikat is féltve, híYta,k össz.e erre meghívták „ „ . _ , , , . . , , . a baktoi kutfuro tarsulat elszovolepke es a burgonyabo- igyekeztek maguk elvegezni pökét ^ beszámoltatták. hogy ott hogyan, milyen alapon kezdték meg a kútfúrást. Ott, mindjárt az első gyűlésen 72 gazda társult, s elhatározták, a saját erejükből, az állam segítségével — baktói mintára — ők is kutat fúratnak. Sainos, tervük eddig nem valósult meg: a Vízügyi Igazgatóság és a Szegedi Vízművek nem engedélyezte még a kút fúrását. A bizottsági tagok nagy gondot fordítanak a gazdák továbbképzésére. Piros István tanár — az állandó bizottság tagja — terv szerint szakelőadásokat tart a gazdakörökben a gazdák kérésére. Újszegeden két első típusú termelőcsoport működik, a szövetkezet néhány tagja már igényli a magasabb formát. Eri a kezdeményezést jobban fel kellene karolnia • bizottsága ak» Mezőgazdasági jellegű politechnikai képzés Szeged áj gimnáziumában Állami erőből épített új épületben keletkezett lakások átalakítás, megosztás, toldaléképh keletkezett lakások Magán erőből épített új épületben keletkezett lakások átalakítás, toldaléképítés útján keletkezett lakások Egy lakas kivitele- építés! zési ideje költsége (nap) (1000 Ft) 1958. II. negyedévben 19 1 86 45 400 83 85 33 •"P ehát a magánerőből A történő építkezések kivitelezési ideje igen hosszú, de kedvezőtlen mind az állami, mind a magánépítkezéseknél az átalakításra fordított idő is. Legrövidebb az számadatokból megállapítható, hogy városunkban az épület- és lakásviszonyok döntően a város alacsony szintű fekvése miatt nem elégitőek. A lakásépítkezések ütemezésének meggyoregy lakásra jutó kivitelezési sulása a lakásínséget enyhíti idő a nagy bérházépítkezé- ugyan, azonban a teljes felseknél, de ez természetes is, számoláshoz még további mivel a nagyüzemi építke- erőfeszítések szükségesek, zési módszerek ezeknél gazdaságosan alkalmazhatók. Az előzőekben közölt Bárdos György, KSH Városi Igazgatóság A Délmagyarország nevelési ankétjának vitájában — melyről cikksorozatban tájékoztattuk olvasóinkat —többen szóvá tették, hogy a városi ifjúság érdektelen a mezőgazdasági • szakmák iránt, s ez Szegeden különösen káros, meirt a belterjes gazdálkodás művelt, sokoldalú fiatalokat kíván. A politechnikai képzés egyoldalúsága még jobban kiélezte ezt a helyzetet, ezért indítványozták is. hogy ki kellene egészíteni mezőgazdasági jellegű ismeretszerzéssel. A felismeréssel egy időben a városi tanács művelődésügyi osztálya is foglalkozott a kérdéssel, s megoldást keresett. Ma már beszámolhatunk a több oldalról kezdeményezett ügy megoldásának kilátásairól is. Ősztől kezdve új középiskolával gyarapodik a szegedi iskolahálózat, az újszegedi tanítóképző helyén szervezett általános gimnáziummal. Az iskola rendelkezik egy 5 holdas gazdasággal is. mely módot ad arra, hogy itt mezőgazdasági jellegű politechnikai képzést kezdeményezzenek. Már megkezdték ennek szervezését is, s így az új gimnázium e vállalkozása sokat segít majd a fiatalok mezőgazdasági érdeklődésének felkeltésében. Egy tápéi kisiparos hosszas kísérletezéseinek eredménye Török József, tápéi kisiparos, kályhásmester, hosszabb idő óta kísérletezett azzal, hogy lehetne szép kivitelű, mindemellett a dolgozó közönség igényeit legjobban kielégítő és a leggyengébb tüzelőféleségeket is kiválóa- hasznosító, könnyen hordozható cserépkályhát előállítani. Állami vállalatok részére a saját maga által kidolgozott tervek alapján készített néhány példányt, a képen is látható kályhából. A kísérletek utáni tapasztalatok azt mutatják érdemes volt fáradoznia. Hasonló külsejű kályhákat már sokan gyártottak, Török József kályhája azonban abban különbözik ezektől, hogy három aknás, gyors melegítés céljára szolgáló sütővel, de sütésre is kiválóan alkalmas berendezéssel rendelkezik. Számos módosítást eszközölt az öszszeépítésnél is. Török József kisiparos új típusú kályháját igen figyelemre méltónak találta az Országos Hőtechnológiai Főigazgatóság is.