Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

I Csütörtök. 1958. július 24. Újabb tiltakozások Szeged az imperialisták közel- és közép-keleti épület- és lakásviszonyai agressziója ellen Szegeden és a szegedi já- sért tájékoztatót. A Vágóhíd béke tartós biztosításáért. fásban is tovább szélesedik dolgozói tiltakoztak az impe- Zákányszéken több más a dolgozók tiltakozó mozgal- rialista agresszió ellen, kö- helyen tartottak még kis­tna a közel- és közép-keleti vetélték az égető nemzetközi gyűlést, helyeselve a magyar imperialista agresszió ellen, kérdések tárgyalás útján va- forradalma munkás-paraszt A tiltakozásról a dolgozók ló megoldását. kormány nyilatkozatát a kö­táviratokat küldenek továb- A deszki Kossuth Terme- zel- és közép-keleti helyzet­bítás végett a forradalmi lőszövetkezet tagjai is meg- tel kapcsolatban. Dóczi Ist­munkás-paraszt kormány- tórgyaiták. a közel- és kö- vári és Goda Márton egyé­hoz, a Hazafias Népfront zép-keletá helyzetet. A for- nileg dolgozó parasztok kije­központjához és az Orszá- r?dalmi munkás-parasztkor- lentették, fogy az emberek­gos Béketanácshoz. mányhoz táviratot küldtek nek elegük volt a háborúból, azzal hogy továbbítsák az 6 ezprt a nagyhatalmak tár­largyaiianaH Egyesült Nemzetek Szerve- gyalásokkal oldják meg a a nagyhatalmak zetéhez. A tsz tagjai távira- nemzetközi élet égető kér­tukban ezeket is megállapít- déseit. Szegedi Jutaárugyár ják: /Mi, a deszki Kossuth dolgozói mindhárom mű- Tsz tagjai tiltakozunk az szakban megbeszélték a imperialisták közel- és kö­nemzetközi helyzetet és fel- zép-keleti agressziója ellen, háborodással ítélték el az Elítéljük az Amerikai Egye­imperialista agressziót arab sült Államok és Anglia ak­Keleten. Osztatlan egyetér- cióját. Teljes egészében he­tessel helyeslik a Szovjet- lyeseljük a Szovjetunió bé­unió azon újabb kezdemé- kepolitikáját és éppen ezért r.yezését, hogy a nagyhatal- kérjük kormányzatunkat, mak a mostani helyzet ren- hogy tiltakozzék az ENSZ­dezéséért, a tartós békéért nél és követelje nevünkben tartsanak csúcstalálkozót' is, hogy az imperialisták a jutaárugyári dolgozók szüntessék meg az agresszi­táviratukban — melyet a ót". Hazafias Népfront Országos ^^ ^^ * A apjainkban Szegeden is b 3 sok szó esik a lakás­helyzetről. Ez a város lakos­ságának jelentős részét érin­tő probléma annál is inkább előtérbe került, mivel egyre többen és többen rendelkez­nek kisebb-nagyobb megta­karított összeggel, amelyet már nem élelmiszerek, ru­házati cikkek vásárlására, hanem lakásuk berendezésé­nek kiegészítésére, meglévő lakásaik felújítására vagy éppen új magánlakóház épí­tésére fordítanak. Kormányzatunk és a he­Bizoőteágához küldtek azzal, hogy továbbítsák azt az ENSZ-hez — a többi között ezeket írják: /Mi, a Szegedi a faluban A Szegedi Gőzfűrész és a Jutaárugyár dolgozói egy- Ládagyár dolgozói is teg­öntetűen tiltakozunk az el- nap, szerdán tanácskoztak len, hogy az Amerikai Egye- meg a legégetőbb nemzetkö­sült Államok és Anglia csa- zi kérdéseket. A két üzem patokat szállított. Libanon- dolgozói is elítélték az im­ba és Jordániába. Az a meg- reriahsta agresesziót az arab győződ esünk. hogy ez a népek ellen, ténykedés veszélyezteti a Zákányszéken a cséplőgé­világbékét. Mi nem akarjuk, péknél dolgozó munkások is hogy megszólaljanak az röpgyűléseken beszélték meg agyúk, és halált hozó repii- a közel- és közép-keleti hely­lőgópek zúgjanak felettünk, zetet, s felemelték tiltako­Ezért követéljük, hogy szün- zó szavukat az imperialista tessék meg az agressziót és agresszió ellen. Kifejezték, s Szovjetunió javaslata sze- hogy teljes egyetértésben rint a nagyhatalmak tartsa- támogatják a Szovjetunió rak csúcstalálkozót a kér- újabb kezdeményezését, a dések rendezésére*. Helyeseljük a Szovjetunió békepolitikáját A szegedi gyógyszertárak dolgozói is elítélik az impe­rialista agressziót az arab népek ellen, és ezt tiltakozó táviratukban is kifejezésre juttatták. A Szegedi Vágóhíd dolgozói tegnap, szerdán tar­tottak gyűlést és a legfonto­sabb nemzetközi kérdések­ről ifj. Komócsin Mihály sávtárs. a városi párt-vég­rehajtóbjzottság első titkára adott nagy érdeklődéssel kí­Smlíkezh A nagy orosz realista írók nemzedékének egyik jeles egyéniségére emlékezik ma az irodal­mi közvélemény, szüle­tésének 130. évforduló­ján: Ny. G. Csernyisev­szkijre. a regényíróra, a forradalmi demokrata kritikusra, esztétikusra és publicistára. Foglal­kozott történelemmel, filozófiával, politikai gazdaságtannal és a szellemi élet minden te­rületén kifejtette erede­ti gondolatait. Sokolda­lúsága szinte páratlan volt, s forradalmi lelkü­lete diktálta minden írását. Belinszkijhez hasonló­an a publicista útját járta, mert így harcol­hatott legsikeresebben az önkényuralom ellen. Forradalmi tevékenysé­géért börtönbe zárták, lapját betiltották, majd életfogytiglani szibériai száműzetésre ítélték, hogy szellemét és fizi­kumát megtörjék, meg­semmisítsék. De a szám­űzetésben is írt titok­ban, s a tudományos munka lehetőségeitől el­zárva a szépirodalom­ban talált vigasztalást. A börtönélet olyan ki­tűnő irodalmi alkotáso­kat érlelt meg lelkében, mint a /Mit tegyünk«, a /Prológus* és az /Egy lány története*', s szá­mos novellája. Több művét megsemmisítette a cenzúra, de nagy élet­művének értékes töre­déke halála után is az emberi kultúra, művé­szet és irodalom leg­szebb, legfényesebb lapjain található. Tizennyolc szegedi pedagógus részesül a nyáron külföldi jutalomüdüiósben A nevelők társadalmi, anyagi és erkölcsi megbe­csülésének az elmúlt évek­ben ismét számos jelét ta­pasztalhatták az emberek. A legutóbbi tanév során 28 tanárt, tanítót és óvónőt ré­szesített a kormány, a mi­nisztérium és a tanács kü­lönböző kitüntetésekben, s tobb mint 260 nevelő kapott év közben tekintélyes össze­gű pénzjutalmat. Gondosko­dott azonban államunk egyéb kedvezményekről is a legeredményesebben dol­gozó pedagógusoknak. A nyári szünidőben tizennyolc szegedi nevelő részesül kül­földi jutalomüdülésben. Töb­ben már megjárták a Szov­jetunió. az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Ro­mánia szép tájait, ismerked­tek a testvérnépek életével, de többen még előtte van­nak a 2—3 hetes nagy ki­rándulásnak. mely egyúttal tanulmányútként is szolgál. A költségek summáját az ál­lam viseli, a jutalomban ré­szesülő pedagógusok csekély hozzájárulást fizetnek csu­pán. — Most érkezett a hír Párizs­ból: a 27 szájnál hld közül rö­videsen ötöt lebontanak, egy­részt azért, mert kiöregedtek másrészt, mert zavarják a száj­nál hajózást. Először az Alma­híd tűnik el. ennek pillérei ugyanis egyre mélyebben süp­oednek a folyó medrébe. A kö­vetkező években kerül sor a Sevres Auteuil. Grenelle és Sol­íerino-hídak lebontására is. He­tyükbe moderh szerkezetű hida­kat építenek. Jót" fenni az embereknek... Szeged, Egészségügyi és Járványügyi Ál­lomás. Az egyik szobában a szelíd arcú, mosolygós asszonyhoz, Bata Jánosnéhoz fordul Kónya Ferenc egészségőr. A szá­mára nagyon nagy dolgot, cudar álla­potban lévő kicsi háza felújítását sze­retné valahogy elintézni. Kellene OTP­kölcsön, hiszen a házjavításhoz szép summa pénz szükséges, s a fizetéséből bizony erre nem futja. Csendesen szól Batáné, hogy segítenek és már írják is a papírokat, amelyek a kölcsön elin­tézéséhez szükségesek. Kónya bácsi köszöni szépen, majd de­rűs bizakodással csukja be maga mö­gött az ajtót. Az asszony, az állomás párttitkára a papírokat rendezgeti. Ma­gában azért drukkol, hogy sikerüljön a pártonkívüli Kónya Ferenc kérelme. * A Ságvári gimn. 4 diákja, valamennyien lányok, iskolai tanulmányaikkal együtt az iskolai év minden hónapjában négyszer, a karácsonyi szünet idején pedig két hé­ten át, most nyáron meg egy hónapig bejárnak az állomásra és ott tanulnak, így mire a gimnáziumban leérettségiz­nek asszisztensnők lesznek az állomáson végzett tanulmányaik után. Lehetőség v^lt erre és ezzel az okos dologgal éltek is. A négy lány dolgos, munkás-szülők gyermeke. Az állomáson való tanulásukat az itteni pártszervezet segítette, természetesen együtt az állomás pártonkívüli vezetőjével: dr. Vetró Já­nossal. A lányokkal és szüleikkel a párttit­kárnő és a többi kommunisták is meleg, szivélyes hangon beszélgettek korábban és most is. A szülők kérték, hogy tölt­senek a lányok egy hónapnál több időt a nyári szünetben az állomáson, hiszen ott olyan jó helyen vannak és megisme­rik a munkát. Miért ne teljesítették volna ezt a kérést?! A négy diáklány egyikének. Keszthelyi Irénkének nincsenek szülei. Irénke sor­sával különösen törődik Batáné is, hi­szen azt akarja, hogy az életben jól meg­' lelje a helyét és boldog legyen. * Az állomáson negyvenketten dolgoznak és közülük 11 az orvos. A pártszervezet létszáma kilenc és soraikban két orvos is található. A kommunisták az ellenforradalom után a becsületes emberek tisztánlátásá­hoz is hozzájárultak. Türelmesek voltak és barátságosan, de határozottan hangoz­tatták az igazságot, — nem is eredmény nélkül. Az MDP tagjai közül csak hárman nem lettek az MSZMP tagjai. A kom­munisták ezekkel az emberekkel is gyak­ran beszélgetnek, kapcsolatot tartanak ve­lük. A pártszervezet igen becsüli a népért munkálkodó értelmiségieket, természete­sen a pártonkívülieket is. Szeretettel be­szélnek az állomás orvosairól, akik a város közegészségügyéért odaadóan tevé­kenykednek, persze karöltve az állomás más dolgozóival. Megbecsüléssel említik dr. Jánossy Gergely és más pártonkívüli orvosok munkásságát. Nincs is baj a köz­vetlen kapcsolatban, épül és egyre benső­ségesebbé válik a kölcsönös bizalom. A pártszervezet természetesen osztozik az állomás egyszerű dolgozóinak örömében, bajában. Nem dicsekednek vele, de a maguk eszközeivel segítik — és ez a lé­nyeg — a közegészség ügyét is. Legelőször úgy, hogy személyesen, igazán emberül állnak helyt posztjaikon. A védőoltásoknál például Gavlik István és Czakó Gyula természetesnek vették, hogy munkaidejük letelte után vigyék újabb helyekre az oltóanyagot, öreg este volt és járták a várost dolgozó ember­társaik iránt érzett kötelességből. Mindketten kommunisták. * Volt egy. cifra ügy. Az egyik dolgozót meggyanúsította egy intrikus személy azzal, hogy nem tiszta kezű, — szóval dézsmálja a társadalmi tulajdont. Súlyos, gyötrő volt a vád, amelynek tekergő indái másokat is kezdtek befonni. A pártszervezet is he­lyesen foglalkozott a dologgal, és körülte­kintő vizsgálat után kiderült, hogy a vád nem igaz. Meg is védték a rágalmazot­tat és segítették, hogv visszaszerezze lelki egyensúlyát. A gondnok bizony olykor-olykor nem megfelelő hangot üt meg az egyszerű dol­gozókkal szemben és ilyen irányú pana­szok többször elhangzottak. Nem gorom­bán, de határozottan beszélgettek erről a gondnokkal a kommunisták. Megmon­dották, hogy senki nem ülhet magas lóra, mert az káros, nem megengedhető és ha tetszik, ha nem, le kell szokni róla. * Az állomásról, illetve pártszervezetéről csupán néhány szerény és hétköznapi ké­pet adtunk. Tevékenységük sokrétűbb, gazdagabb. A leírt apróbb-nagyobb dol­gok pedig egyáltalán nem világot, sőt még várost sem rengetők. Kérdezhetné valaki, hogy a kommu­nisták a párt politikája alkalmazásával hogyan állnak az állomáson. A néhány kép erről éppen tanúskodik, mert a párt politikájának egyik jellemzője, jót tenni, napról napra törődni a rendes, dolgos emberekkel. Az állomás kommunistái tiszta szándék­kal, jóllehet egyszer-másszor hibát 1s vé4­ve, eat az utat járják. i. lyi vezető szervek hathatós anyagi támogatással segítik a lakásinség enyhítését. £v­ről-évre új bérházak épül­nek —, amelyek számos rá­szoruló családnak nyújtanak minden igényt kielégítő ké­nyelmes otthont —, míg a magánkezdeményezéseket az Országos Takarékpénztár út­ján nyújtott kölcsönökkel támogatja államunk. Arról azonban, hogy hogyan áll városunkban összességében az épület- és lakáshelyzet, aránylag kevesen tájékozot­tak. Megközelítően hű ké­pet a város épület és lakás­viszonyairól a statisztikai adatok nyújtanak. A statisz­tikai adatokból kiolvasható, hogy városunkban az 1954. július 1-i lakásösszeírás sze­rint 13 388 lakott épület volt. Ebből 13 134 volt a tulaj­donképpeni lakóház. U a a lakott épületek épí­tési idejét nézzük, nem a legkedvezőbb képet kapjuk: A lakott épületek­ből 50 évnél régebbi építésű 5111 épület, 20 évnél régeb­bi építésű 6974 épület. Az összes lakott épületnek tehát csak 9,7 százaléka (1303 épü­let) épült az utóbbi 20 év alatt. Azt is meg kell emlí­teni, hogy az épületek 86 százaléka (11480 épület) földszintes. Biztosan sokan nem is gondolják, hogy az összeírt épületekből kereken 5 ezer vályogból és tisztán téglából csak 7300 épült. A sók elavult régi épület állagának megóvására foko­zottabb gondot kell fordíta­ni. Vonatkozik ez különösen az 50 évnél régebbi építke­zésekre. Az összeírás idején ezekből az épületekből — az összeírók megállapítása sze­rint — 1078 teljes tatarozás­ra, 547 részleges tatarozásra, 3447 pedig javításra szorult. Harminckilenc épületben életveszélyes volt a tartóz­kodás. Hogy milyen ütemben tör­ténnek a tatarozások, azt az állami kezelésben lévő épü­letek adataiból állapíthatjuk meg. Állami tulajdonban 1954-ben átlagosan 1906 la­kóház és egyéb épület volt, ezek száma azóta — a ki­sebb házak magántulajdon­ba való visszaadása révén — évente, mintegy százzal csökkent. A házak kezelését végző vállalat az elmúlt négy év alatt — 1954 júliusától 1958 júliusáig — városunk­ban 117 épületet teljes, 17 épü­letet pedig részleges felújí­tásban részesített. Évente át­lagosan 34 épület került tel­jes, illetve részleges felújí­tásra. Ha figyelembe vesz­szük, hogy az összes lakott épületeknek 21 százaléka szorul teljes, illetve részle­ges tatarozásra és mint át­lagot ezt a mutatót alkal­mazzuk az állami kezelés­ben lévő épületekre is, ak­kor megállapíthatjuk, hogy a vállalatnak közel 400 épü­letet kell tataroznia. Ez pe­dig a fenti évi átlag mellett mintegy 10 év alatt történik meg, még akkor is, ha te­kintettel vagyunk arra, hogy a vállalat kezelésében ma már csak kereken 1500 épület van. \ z épületek után a még égetőbb kérdést, a la­káshelyzetet kell tulajdon­képpen vizsgálnunk, hogy nagyjából teljes képet kap­junk a város épület- és la­kásviszonyairól. Sajnos, itt sem kedvezőbb a helyzet. A városban 1054. július 1-én az összeírás szerint 27 254 lakás volt. 1958. jún. 30-ig épült új és átalakítás útján nyert lakás 1033, a megszűnt, lebontott lakás 102. 1958. jú­nius 30-án rendelkezésre állt tehát összesen 28 185 lakás. Ha ehhez hozzávesszük a magán és az állami erőből megkezdett és 1958. decem­ber 31-ig befejezni tervezett 544 új lakást, akkor az év végére várhatóan 28 729 la­kás áll a lakosság rendelke­zésére. A lakásépítkezéseket vizs­gálva szembetűnő az elmúlt évekkel szembeni erőtelje­sebb ütemű állami- és ma­gánépítkezés. 1958. évben eddig az átadott és az év végére átadni tervezett la­kások száma 681, amely kö­zel annyi, mint a megelőző három év alatt épült összes lakások száma. Bárdos György KSH Városi Igazgatóság A Konzervgyárban elkészült, a Paprikafeldolgozóban befejezés előtt áll a befonút-hálózat építése Augusztus 20-ig a Sztálin sétányon is véget ér az aszfaltozás A Budapesti Aszfaltútépítő kubikmunkával, s a napok­Vállalat ez évi programja ban megkezdték az alapo­szerint nagyszabású útépítést zást. Ennek elkészülte után befejezett már Szegeden és kerül sor a kötőzúzalékos kornyékén, csaknem vala- aszfaltburkolat építésére. A mennyi munkájába pedig munka természeténél fogva belekezdett. Erre a hónapra meleg időre van szükség, elkeszult például a Szegedi hogy az aszfaltozást el tud­Konzervgyár beton- és asz- ják végezni. Ha beállnak az mülió ^ras*a Egy másik nagy üzemi épít- ez meggatolna az útépítés kezést a napokban fejeznek befejezését. Ezért a vállalat be a Paprikafeldolgozótele- igyekszik gyorsítani a mun­pen. Itt az I számú telep kát lgy péidáui ezekben a egész területet, mintegy há- . . .. rom és félezer négyzetméter nyan honapokban' anrukor felületet látnak el betonasz- több dolgozo szabadságra falttal. Elkészült az újsze- ment — köztük sokan ara­gedi Haladás Tsz hatszáz- tás-csépléshez —tizenöt méteres bekötőútja is. A hé- szünidejét töltő tanulót is ten már eljött a henger, felvett, nehogy késedelem most már csak a mellék- álljon be. így be tudja tar­munkákat, az utolsó simitá- tani a határidőt, ezenkívül sokat végzik. Az 560 ezer fo- pedig a diákok is keresnek, rint költséggel létesült vizes- Noha a szabadságolások makadámutat a hét végén bizonyos mértékben gátol­adják át a termelőszövetke- ják a munkát, a szegedi épí­zetnek. tésvezetőség mégis szép vál­Másik nagyszabású építke- lalást tett augusztus 20-ra: zés az Algyőt a Nagyfai Jóval a határidő előtt elké­Gazdasággal összekötő több szíti a Sztálin sétány aszfal­kilométeres bekötőút létesí- tozását a tiszaparti korlát tése 2 és félmillió forintos mentén, Az út szegélyezése beruházással. Ez a munka is már megtörtént, s a járó­gyors ütemben halad, a föld- kelők nem is egészen egy munkákat már elvégezték, hónap múlva már tükörsima Itt összesen négyezer köb- aszfalton végezhetik délutáni méter földet mozgattak meg sétájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents