Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

Hazaérkezett az NSZEP-kongresszuson részt vett magyar párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt kül- vezetésével részt vett Németország Szodöttsége, amely Kádár János elvtárs, az cialista Egységpártja V. kongresszusán, MSZMP Központi Bizottsága első titkára szombaton visszaérkezett Budapestre. VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! MBMnW "iVli"hTi«r WriWWWMMOOT^ "iTMMiP. :fx$íiEl%MMMXB3£í>E2B A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 179. szám Ara: 69 fillér Vasárnap, 1958. július 29. Osztrák kormányküldöttség Moszkvában # : A szegedi színház műsorpolitikájáról Három év alatt három ezernél is több univerzális traktort kap a mezőgazdaság Jelentősen növelik a tsz-ek rendelkezésére bocsátott hitelkeretet is A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma tárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdaság 1959—1960. évi beruházásainak tervezetét. Növénytermelés fejleszté. Bére a beruházási program 1959-ben 18,100 000, 1960-ban 20 millió forintot biztosít. Az ősszeg igen jelentős részét tárolási nehézségek megoldására fordítják. Az állami gazdaságok kivételével, elsősorban a kertimag gazdaságok, a kertimag és mezőmag vállalatok magtárhiányának enyhítésére 1959-ben 2,900 000 forintos költséggel 565 vagon termény elhelyezésére alkalmas magtárteret építenek, 1960-ban pedig 4 500 000 forintot költenek ugyanerre a célra. Az állami gazdaságokban 1959-ben 900, 1960-ban pedig további 700 vagon termény tárolását biztosító magtár épül. Górék építésére 5 300 000 forintról gondoskodtak a tervidőszakban. A növénytermesztés fejlesztésének céljait szolgáló beruházások között kiemelt tételként szerepelnek a hibridkukorica-vetőmag feldolgozó üzemek. Az 1958. évben üzembe helyezendő 6 8250 tonna kapacitású hibridkukorica-vetőmag előkészítő üzemen felül 1959-ben négy 13,500 tonna és 1960ban ugyancsak négy 13 500 tonna kapacitású üzem épül. A szőlő-, gyümölcs- és Zöldségtermesztés többek között új présházakat, pincéket, gyümölcstárolókat, utóérlelőket. szivattyúházakat és komlószárítókat kap a tervidőszakban. Erre a célra 1959-ben 38 millió. 1960-ban pedig 40 millió forintot költenek. Az állattenyésztés területén 1959-ben 36 500 000 és 1960-ban 36 100 800 forintos beruházási keretet biztosít a tervezet. 1959-ben és 1960-ban kétkét baromfikeltető üzem épül, egyenként 1 500 000 forintos költséggel. Ezzel jelentős fejlődés alapját teremtik meg a baromfitenyésztés fejlesztésének. Az épülő keltetőállomésok egyenként évi 240 000 naposcsibét adnak majd. A gépesítés területén a rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban a minőségi összetétel javítására, főleg az univerzális traktorok arányának növelésére használják fel. A gépesítéssel kapcsolatos építési beruházásokra 1959ben és 1960-ban összesen 50 millió százezer forintot költenek. A traktorok száma 1957hez viszonyítva alig 400-al növekszik a terv időszakában. Jelentősen változik azonban az univerzális traktorok aránya. A három év alatt több mint 3000 univerzális traktort kap a mezőgazdaság. Talajjavításra és a belvízvédelemre 1959-ben 106 millió, 1960-ban pedig 125 millió forintot biztosít a terv. A termelőszövetkezetek saját erőből történő beruházásaik értékét 1959-re 130, 1960-ra pedig 187 millió forintban állapították meg. Az állam, hogy a korszerű nagyüzem minden előnyét biztosító munka- és üzemszervezési feltételek megteremtését segítse, fokozott támogatást nyújt részükre. Az 1955. évi 330,3 millió Ft-os forgalmiadó nélküli hitelkeretet 1959-re 345 millióra. 1960-ra pedig 413,5 millióra emelték. E hitelkeretből 60 milliót útépítésre folyósítanak. Ebből — mintegy 120 kilométer út építésével — 58 termelőszövetkezetet lehet főútvonalhoz kapcsolni. Negyvenmillió forint villamosítás céljait szolgálja. 210, illetve 240 millió forintos hitelkerettel pedig az építkezéseket segíti az állam. Gépvásárlásra a két év alatt összesen 32 millió forintnyi állami hitelt vehetnek igénybe a termelőszövetkezetek. (Liebmann Béla felvételt. Merik a jó minőségű homokot a Maros medréből. Tudósítás a 6. oldalon Hogyan lehet közterületet lefoglalni ? Tanácsi rendelet késsül az utcák, sarkok, járdák és más területek igénybevételének szabályozására Rövidesen a jogügyi állandó bizottság tárgyalja azt az új tanácsi rendelet-tervezetet, amely a városi közterületek hasznosítását szabályozza. A készülő tanácsi rendelet kimondja, hegy a közterületet a jövőben Szegeden csak az illetékes kerületi tanácsok építési is közlekedési csoportja által kiadott engedély ellenében, meghatározott használati díj fejében lehet igénybe venni. Közterület alatt általában az utakat, utcákat, tereket, járdákat, közparkokat, a Tisza rakpartjait stb. értik. A jövőben utcai árusításra, újság-, dohány-, cukorka-, gyümölcs-, virág-, és könyváru pavilonok felállítására a vállalatoknak a kerületi tanácsoktól kell engedélyt kérni. Ugyanez vonatkozik az utcai -maszek* mérlegesekre, cipőtisztítókra, mutatványosokra stb. Közterületet elfoglaló kiállítások, árumintavásárok, könyvnapi és más hasonló árusítások engedélyezése is a kerületek hatáskörébe tartozik majd. Igen jelentős szakasza a rendeletnek, amely a kereskedelmi vállalatok részéről történő járdafoglalást, az áruk, göngyölegek tárolását az úttesten ugyancsak engedélyhez köti. Ez az intézkedés előreláthatólag elejét veszi, hogy az egyes üzletek előtt, a forgalmas járdán valóságos gyümölcsbazárok, vagy göngyölegráktárak létesüljenek. . Építkezéseknél az utca, úttest lezárásának engedelyezése, az építőanyagok tárolása az utcán ugyancsak a kerületek engedélye alapján lehetséges a jövőben. A köztér használati díjait ezután is a Szolgáltató Vállalat szedi be a megállapi tott díjszabás szerint. Ez a készülő tanácsi rendelet elősegíti, hogy az eddigi visszásságok megszűnjenek és mind a város belterületén, mind a külterületen eltűnjenek a forgalmat akadályozó és városszépészeti szempontból kifogásolható *kipakolások* az utcákról. A rendelettervezet a továbbiakban a városi tanács végrehajtó bizottsága, majd a városi tanács ülésein kerül megvitatásra és elfogadásra. Heg kell javítani az építőipari válla'atok munkásszállásainak kulturális lehetőségeit Az építésügyi miniszter az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével együtt felhívást intézett az építő- és építőanyagipari vállalatok igazgatóihoz. üzemi tanácsaihoz, a munkásszállások. kolóniáit szociális és kulturális ellátásának javítása érdekében. A felhívás — amelyet az Építésügyi Értesítő legutóbbi száma közöl —, rámutat, hogy , az építő- és építőanyagipari dolgozóknak majdnem fele, szállásokon, kolóniákon lakik, nem közömbös tehát, hogy ott milyen körülmények között él. A tapasztalat szerint egyes vállalatok csak részben hajtják végre a vonatkozó rendelkezéseket — mondja a felhívás. — Pedig a szállások lakóinak kulturális nevelése és szórakozása megkívánja az előírások megtartását. elsősorban azt. hogy a vállalat gondoskodjék a szállásokon elegendő újságról, rádióról és minden száz Aszfaltozzák a Sztálin sitány kőfal melletti részét a Tisza partján, hogy esős időben is tiszta cipővel lehessen itt sétálni. Nemzetközi atomerőértekezlet lesz Genfben Genf (DPA): Hatezer atomtudós és gazdasági szakember jelentkezett a nemzetközi atomértekezleten való részvételre. Az értekezletet szeptember 1-től 13-ig tartják Genfben. Két hétig szünetel a villamosközlekedés a hídon A Szegedi Közlekedési Vállalat a villamosvágányok javítását a hídon Július hó 23-án, szerdán kezdi meg. Ennek következtében a forgalom július hó 23-án üzemkezdettől kezdve előreláthatólag két hétig szünetel a Széchenyi tér és Üjszeged-Liget kitérő között. fl kohó- és gépipar hároméves tervfeladatalt ismertette Csergtf János miniszter Szombaton délelőtt a Vasés Fémipari Dolgozók Szakszervezetének székházában együttes ülést tartott a vasas és a kohász szakszervezet központi vezetősége. Megjelent az ülésen Csergő János kohó- és gépipari miniszter, valamnit Martin Ferenc, a SZOT titkára, a kohász szakszervezet elnöke is. Török István, a vasas szakszervezet főtitkárának megnyitója után Csergő János kohó- és gépipari miniszter ismertette a kohó- és gépipar feladatait a hároméves tervben. dolgozó után megfeleld berendezésű, legalább 54 négyzetméter alapterületű klubszobáról. A felhívás felszólítja az igazgatókat és az üzemi tanácsokat, hogy a vállalat gazdaság erőforrásaiból, például az igazgatói alapból, a jelenleginél többet fordítsanak a dolgozók kulturális szükségleteire. A szálláshellyel rendelkező vállalatok ilyen célra szolgáló kereteiket, berendezéseiket és felszereléseiket elsősorban a szállásokon használják fel, mivel a vállalati központok dolgozói amúgyis jobban ellátottak. A nagyobb szállásoknál az igazgatói alapban kulturális célra előirányzott összeget a szálláshelyi kulturális bizottság rendelkezésére lehet bocsátani. Intézkedik a felhívás hogy a szállások gondnokai foglalkozzanak a dolgozók nevelésével, egyéni, szociális kérdéseivel is. Sorozatos visszaélések a szatymazi gyümöle sfelvásárló telepen Szeged járási népi ellenőrző bizottság a közelmúltban megvizsgálta a szatymazi gyümölcsfelvásárlótelep hároméves működését. A vizsgálat évek óta meglévő visszaélésekre, hiányosságokra derített fényt. A visszaélések egyik része a gyümölcsfelvásárlási szerződésekkel kapcsolatban történt. A szerződések nem teljesítése' miatt — a rendelet szerint — a kötelezettségüket elhanyagoló termelöket meg kellett volna kötbérezni. 1955-ben például 155 szatymazi termelő nem teljesítette gyümölcsszállítási kötelezettségét. Ezeket nem kötbérezték meg, sőt ilyen gazdóknak ezévben újabb termelési előleget juttattak. Somogyi Sándor agronómus a helyszínen nem ellenőrizte le a szerződések megkötésekor, hogy lesz-e elegendő termés, holott erre kötelezve volt. A népi ellenőrök az 1955— 56. évi vásárlási jegyek felülvizsgálásakor sok olyant találtak, amelyen nemlétező nevek és címek volta. . Emellett olyanokat is találtak, amelyeken feltételezhetően nem az áru átadójától származó aláírások voltak. Ezeknek együttes öszszegszerű értéke 332 ezer forint. Az okirathamisításokért Somogyi Sándor, a földművesszövetkezet agronómusa, volt telepvezető a felelős. A hiányosságok megszüntetésére a járási népi ellenőrző bizottság javaslatot tett a MÉK-nek, a telep felettes szervének. Ugyanakkor az okirathamisítás ügyében feljelentést tettek az ügyészségen.