Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 169. szám

Szombat, 1938. JfflltH 19. 2 EZ TÖRTÉNT Á AJLPOLITIKABAN További amerikai ós angol csapotok érkeznek Libanonba és lordánioba Pénteken Libanon fővárosától, Beiruttól 6 kilométerrel északra újabb amerikai csapatok szálltak partra, mintegy 1700 katona, akik a 8. amerikai tengerészgyalogsági hadosztály I. zászlóaljához tartoznak. Amerikai jelentés szerint az újonnan partraszállt egységekkel együtt 6100 amerikai katona van pillanatnyilag Libanonban. Az ammani (Amman, Jordánia fővárosa — a szerk.) angol katonai szóvivő pénteken bejelentette, hogy további angol csapatok érkeznek Ciprusról Jordániába, repülőgépeken. A szovjet nép egyhangúan támogatja kormánya nyilatkozatát — irja a Pravda A Pravda vezércikke ösz- elfogadott határozatokban ízefoglalót ad arról a ha- Moszkva dolgozói követelik teümas felháborodásról, a közel-keleti agresszió halaamely a szovjet embereket déktalan megszüntetését, az és az egész világ közvélemé- amerikai és az angol csapanyét az Arab-Keleten tör- tok kivonását ezekről a tétén* imperialista agresszió rületekről, miatt eltölti. A cikk egyebek közt a Hövetkezőíket írja: A 200 milliós 6zovjet nép egyhangúlag helyesli és támogatja kormányának nyilatkozatát. A Balti-tenger partjaitól a Csendes-óceánig. északtól délig az egész Hruscsov Nasszerrel tárgyalt Kairó: Az Egyesült Arab Köztársaság elnöki hivatala pénteken a következő közleményt adta ki: — Gamal Abdel Nasszer elnök és Nyiklta Sz. Hruscsov, a Szovjetunió miniszterelnöke csütörtökön Moszkvában találkozott. A két államférfi eszmecserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről és arról, hogy mi szükséges a béke fenntartásához. A megbeszélések a barátság és a megértés légkörében folytak. Tüntettek Londonban az Egyesült Államok nagykövetsége előtt Londonban szerdán délután tüntetők vonultak fel az Egyesült Államok nagykövetsége elé és követelték, hogy vessenek véget a libanoni beavatkozásnak. Amerikai—francia ellentétek Libanonnál A Neui York Herald Tri- logságot akar partra tenni, bane című amerikai lap pá- -Holloway amerikai tenrizsi kiadása pénteken a li- gernagy, a Beirutban kiszállt hatalmas* s^vjet '"országban banoni Beirutból közölt je- amerikai erők parancsnoka felháborodottan zúg a til- lentest, amely szerint az meg a szokásos udvariassatakorás az* Imperialisták amerikai éj az angol kato- gi üdvlövéseket is megtaújabb gaztette miatt nai hatóságok nem engedték gadták a francia betolakoCsütörtökön Moszkva me0 a franciáknak tenge- dóktól* — írja az amerikai 238 vállalata, intézménye és részgyalogság partraszállítá- lap és hozzá teszi: -ugyantanintézete tartott tiltakozó sát Libanonba. akkor az amerikai nagykögyűlést. ezeken a gyűlése- Tény az, hogy a De Gras- vet és az angol ügyvivő kétken több. mint 300 000 em- se francia cirkáló és több ségbeesetten igyekezett megber vett részt. A dolgozók kisegítő egysége csütörtökön értetni Louis Rocho francia nevében ezernél többen fe- délfelé Beirut alá érkezett és nagykövettel, hogy a franjezték ki tiltakozásukat. Az közölte, hogy tengerészgya- ciák megjelenése csak bonyolítaná a helyzetet. Estére Amerikaiak helytelenítik 72" ' Párizsi hivatalos korokben még nem kommentálták ezt a cikket. A haditengerészeti A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról). sították az atlanti- és csendes-óceáni amerikai flottákat. Ezek a jelek arra mutatnak, hogy az amerikai és az angol, valamint más nyugati hatalmak előre megfontolt és összehangolt általános támadásra készülnek az arab világ nemzeti függetlenségi felszabadító mozgalma ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya mindezek figyelembevételével kötelességének tartja, hogy felemelje szavát a békeszerető magyar nép nevében az agresszió, a népek békéjét veszélyeztető háborús cselekedetek ellen Alig több, mint másfél esztendő telt el az Egyiptom ollei) elkövetett hármas agresszió óta, s máris újabb katonai intervencióval állunk szembe. Az Egyiptom ellen 1956-ban elkövetett háromhatalmi agresszióval csaknem egyidőben az imperialisták ellenforradalmat szerveztek Magyarországon. Akkor és azóta is a magyar népre szórt rágalmakkal igyekeznek a világ közvéleményének figyelmét elterelni agresszív terveikről és tetteikről. A szuezi agresszió leverése után lehetővé vált az Egyesült Arab Köztársaság megalakulása, amely jelentősen hozzájárult a béke közép-keleti erőinek tömörítéséhez. Ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy az arab népek függetlenségi harcát és végső felszabadulását sem bagdadi paktummal, sem Eisenhower-tervvel nem lehet megakadályozni. Ennek legújabb bizonyítéka az Iraki Köztársaság megalakulása. Ez a köztársaság leszámolt a gyarmatosítókat kiszolgáló vezetőivel és szakított az agresszív célokat szolgáló bagdadi paktummal. A Magyar Népköztársaság, híven az alkotmányában lefektetett elveken alapuló következetes békepolitikájához, az ENSZ alapokmánya és a bandungi konferencia határozatai alapján álló fiatal Iraki Köztársaságot haladéktalanul elismerte. A Magyar Népköztársaság kormánya erejéhez mérten mindenkor következetesen támogatta a gyarmati népek, illetve a gyarmati sorból felszabadult és függetlenségüket védő népek törekvéseit, s ezt teszi most is, amikor élesen elítéli az Amerikai Egyesült Államok katonai beavatkozását Libanonban. Ezért az agresszióért, amely a közép-keleti békét és ezzel az egész világ békéjét súlyosan veszélyezteti, az Egyesült Államok kormányát, valamint az agresszióban nekik segédkező más nyugati kormányokat terheli a felelősség. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy e súlyos helyzetből az egyedüli kivezető utat a Szovjetunió kormányának a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatai jelölik meg és ezért fenntartás nélkül támogatja a szovjet kormány javaslatait. A magyar kori mány szilárd meggyőződése, hogy a béke erőinek összefogása és egységes fellépése képes lesz meghiúsítani az imperialista hatalmak agresszív terveinek megvalósulását és megvédeni a békét. — ez amerikai közép-keleti lépéseket Walter Lippmann, a New York Herald Tribüné című nagy amerikai lap szemleírója helytelen és ésszerűtlen politikai következménynek minősíti és bírálja az Egyesült Államok libanoni beavatkozását. Azt tanácsolja, hogy a Közép-Keletet érintő problémákat az Egyesült Arab Köztársasággal és a Szovjetunióval vállvetve rendezzék. Lippmann lényegében elismeri, hogy az Egyesült Államok ma ArabKelet népei mozgalmainak elfojtója. Lippmann kifejti, hogy ez • szemlélet két fő oknál fogva hibás: először is abszurd feltételezés az, hogy egy Irakban helyreállt a nyugalom Damaszkusz (TASZSZ). Dzsavad. az Iraki Köztársaság új képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezeténél kijelentette: -Irak egész területén helyreállt a nyugalom és az élet visszatért rendes kerékvágásába. Az Iraki hadsereg teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az ország egész területét. A hadsereg valamennyi katonája és tisztje támogatja az Iraki Köztársaság új kormányát. olyan nagyhatalmat, mint a Szovjetunió kívül lehet tartani azon a térségen, amely ugyanolyan közel fekszik és fontos számára, mint KözépAmerika az Egyesült Államok számára. A másik ok az, hogy -az arabok nem akarnak egyesülni sem velünk, sem pedig a Szovjetunióval, hanem semlegességet akarnak*. Morse demokratikus szenátor csütörtökön este a szenátusban bírálta, hogy az Egyesült Államok és Nagy Britannia csapatokat küldött a Közép-Keletre. A szenátor szerint a két kormány csak azért egyesítette libanoni és jordániai akcióját, hogy közép-keleti kőolajérdekeit védelmezze. Kijelentette, hogy a libanoni partraszállás lejáratja a régi amerikai hagyományokat a népek önrendelkezési jogának támogatására vonatkozóan. A szenátor szerint az Egyesült Államok lépését az ENSZ közgyűlése sem fogja támogatni. Elutasította a libanoni helyzet és a koreai háború összehasonlítását, mivel — mondotta — -az Egyesült Nemzetek elvetette azokat az állításokat, amelyek szerint kommunista beszivárgás történt Libanonba*. minisztérium előző este megerősítette, hogy De Grasse beiruti partokon járt, egyik kísérőhajója pedig -kikötött Beirutban«. — hogy mint szokásos — érintkezésbe lépjen a francia diplomáciai hatóságokkal*. A beiruti amerikai nagykövetség pénteken közleményt adott ki, amely James Hollovay tengernagy és Róbert Macclintock amerikai nagykövet nevében határozottan cáfolja azokat a sajtójelentéseket, hogy az amerikai tengernagy csütörtökön nem engedte meg francia tengerészgyalogosok partraszállását Beirutnál a De Grasse francia cirkálóról. Hadgyakorlatok két szovjet katonai kerületben Moszkva (TASZSZ): A Pravda július 17-1 számában az alábbi közlemény jelent meg: A Szovjetunió fegyveres erőinek kiképzési tervével összhangban a kaukázusontúli és a turkesztáni katonai kerületben a szárazföldi és légierők 1958. július 18-tól kezdve hadgyakorlatot tartanak. A kaukázusontúli katonai körzetben a hadgyakorlatokon részt vesznek a Feketetengeri flotta erő is. A kaukázusontúli katonai kerületben a hadgyakorlatokat A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a turkesztáni katonai kerületben K. A Mereckov, a Szovjetunió marsallja vezeti. Thorez: De Gaulle alkotmánytervezete a francia nép becsapása Hadgyakorlatok kezdődtek Bulgáriában Csütörtökön délután a következő közleményt adták ki Szófiában: -A bolgár néphadsereg kiképzési tervének megfelelően a szárazföldi, légi és tengeri erők hadgyakorlatot kezdenek 1958. július 18-án. E Hadgyakorlatokon a bolgár néphadsereggel együtt részt vesznek a Szovjetunió légierőinek repülőhadosztályai Szkripko repülőtábornagy parancsnokságával*. A francia politikai élet legnagyobb eseménye e napokban a Francia Kommunista Párt csütörtökön megkezdett országos értekezlete, amely a Párizs melletti Montreuilban ült össze és amelyen Maurice Thorez, a párt főtitkára terjesztett elő jelentést. Miután megállapította, hogy a libanoni események során is nyilvánvalóvá vált, hogy De Gaulle az Egyesült Államok politikájához igazodik, részletesen elemezte De Gaulle alkotmánytervezetét. A Francia Kommunista Párt véleménye szerint — jelentette ki Thorez — széleskörű vitát kellett volna indítani egy már eleve ismeretes szöveg felett és így a választótestület a nép álláspontjának ismeretében dönthetne. Ilyen körülmények között a párt arra törekszik — fejtette ki Thorez —, hogy a népszavazáson minél több -nem<'-szavazat szülessen. Jelentése további részében Maurice Thorez szólt a párt helyzetéről és megállapította, hogy a Francia Kommunista Párt becsülettel megállta a helyét a legutóbbi harcok erőpróbájában. A párt volt az egyetlen, amely nyíltan szembeszállt a diktatúrával az elhatározottság és az egység jegyében — húzta alá Thorez. — A francia nép tudatában van annak, hogy a kommunisták pártja nem olyan párt, mint a többi, mert a francia kommunistákban ölt testet mindazok reménye, akik elutasítják a fasizmus szörnyűségeit. Ez a megbecsülés jut kifejezésre a sikeres tagtoborzás eredményeiben, amennyiben május 13. óta hatezer új taggal gyarapodott a párt tagjainak, száma, a kommunista ifjúsági szövetség soraiba pedig négyezer új belépő je-> lentkezett. lapzártakor érkezett: Újabb szovjet nyilatkozat a közép-keleti amerikai és angol agresszió ügyében A Szovjetunió kormánya pénteken este közzétett újabb nyilatkozatában rámutat az amerikaiak libanoni és az angolok jordániai agressziója következtében támadt súlyos közép-keleti helyzetre. Hangsúlyozza a nyilatkozat, hogy az ENSZnek, illetve a Biztonsági Tanácsnak mindent meg kell tennie a Közép-Kelet békéjének biztosítása érdekében, majd leszögezi: a Szovjetunió az adott körülmények között nem maradhat közömbös a közép-keleti eseményekkel szemben és megteszi biztonságának érdekében a szükséges intézkedéseket. A Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén sem hozott határozatot a libanoni kérdésben A Biztonsági Tanács csütörtökön két ízben is összeült, hogy tárgyaljon a libanoni kérdésről. A délutáni ülésen Szoboljev, a Szovjetunió képviselője módosította korábban benyújtott határozati javaslatát azzal, hogy követeli az angol csapatoknak Jordániából történt azonnali kivonását is. Megjegyezte, hogy amennyiben a szovjet határozati javaslatot a tanács elutasítaná, úgy a Szovjetunió kérni fogja az ENSZ-közgyülés soronkívüli összehívását A Biztonsági Tanács éjszakai ülésén —, amely péntek hajnalban négy órakor ért véget, a svéd határozati javaslat volt napirenden, amely indítványozza, hogy hívják vissza az ENSZ libanoni megfigyelőit, miután a közben módosult helyzet következtében a megfigyelők amúgy sem tevékenykedhetnek hasznosan. A határozati javaslatot a Szovjetunió képviselője támogatta, az amerikai küldött ellenezte. A tanács pénteken délután újabb ülést kezdett, amelynek lefolyásáról azonban lapzártáig nem kaptunk értesítést. LIBANON, IRAK, JORDANIA — a jelenlegi közép-keleti események középpontjai. Térképünk feltünteti az amerikai tengerészgyalogosok libanoni partraszállását (1), az újabb amerikai erősítések felvonulását (2), az amerikai légitámaszpontokat (3), a brit és francia flottamozdulatokat a Földközi-tenger keleti medencéjében (4), az angol légitámaszpontokat (5) a libanoni— sziriai határon létesített határzárat (6), az Egyesült Arab Köztársaságot, amely Egyiptom és Szíria uniójából keletkezett (7), a legfontosabb iraki kőolajmezőket (8), a középkeleti olajvezetékeket (9), a Szuezi-csatornát (10) és a libanoni rádióállomást (11).