Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-18 / 142. szám

Szerda. 1958. Júntog 18. A nyugati hatalmaknak ki kell nyilvánítaniok: kívánják-e á csúcsértekezlet összehívását? — írja Eisenhowerhoz, Macmitlenhez és De Gaullehoz intézett levelében Hruscsov •, 1Moszkva (TASZSZ): Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsúnak elnöke június 11-én Eisenhower amerikai elnökhöz intézett üzenetében kijelenti, hogy a csúcsértekezlet előkészítésének ügyében "továbbra Í9 egy helyben topogunk, sőt lényegében véve számos kérdésben visszafelé haladunk*. Ilyen körülmények között — jelenti kl Hruscsov —sokan felteszik a kérdést, vajon a nyugati hatalmaknak a diplomáciai úton folytatandó előzetes tárgyalásokra irányuló javaslata nem azt célozta-e, hogy további nehézségeket gördítsenek a csúcsértekezlet összehívása elé? A szovjet kormányfő üzenetében kifejezi azt a véleményét, "elérkezett az ;deje, hogy maradéktalanul és teljes őszinteséggel tisztázzák a felek álláspontját a lő kérdésre vonatkozólag: •alóban klvánja-e mindegyik fél a csúcsértekezlet összehívását?.* Hruscsov megállapítja, hogy a nyugati hatalmaknak a csúcsértekezlet napirendjére vonatkozó javaslata és más dokumentumok, amelyeket e hatalmak eljuttattak a Szovjetuniohoz, komoly kétségeket kellettek « Szovjetunióban a fenti kérdéssel kapcsolatban. "Nehéz megszabadulni attól a gondolattól — jelenti ki Hruscsov —, hogy az említett dokumentumokban kitejtett javaslatok szerkesztőit nem az az óhaj vezette, hogy minden fél számára a JegeUftgadhatóbb megoldást keressék meg a kérdésekre, hanem éppen ellenkezőleg, e javaslatok készítői kiválasztottak olyan kérdéseket, amelyeknek megoldására - még nem értek meg a fel lételek. Ezzel az volt a céljuk, hogy kijelenthessék: igazuk volt, amikor előre megmondták, hogy a kormány. fői találkozónak nem le>z Sikere*. A német kérdés nem lehet csúcsértekezleti napirendi pont Hruscsov, a nyugati hatalmaknak e kérdésben vallott álláspontját azon szándékuk bizonyítékának tekinti, hogy már magzati állapotban elhantolják a kormányfői értekezletet. Ugyanilyen értékelést ad az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és" Franciaország kormányának arról a törekvéséről is, hogy kikényszerítsék Németország egyesítése kérdésének megvitatását a csúcstalálkozón. Hruscsov leszögezi, hogy ez a kérdés nem tartozik nemzetközi értekezlet illetékességébe. Németország egyesítése csakis a német területen jelenleg fennálló két szuverén állam erőfeszítéseinek eredményeképpen valósulhat meg. Az üzenet szerint a nyugati hatalmak euiopal biztonsági javaslatainak értelme abban foglalható össze, hogy ezek a hatalmak egész Németországot saját katonai csoportosulásukba akarják vonni és azzal a kijelentéssel próbálják megnyugtatni Európa népeit, hogy -garanciákat* nyújtanak. A Szovjetunió — hangsúlyozza Hruscsov — nem gyenge állam és így nincs szüks»gr garanciákra«, minthogy maga is meg tudja védeni 4id ekeit. A Szovjetuniónak nyújtandó "garanciák ólszóló javaslat mesterkéltsége különösen világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a szavatolók szerepét olyan hatalmak töltenék be, amelyek jelenleg parancsnoki pozíciót foglalnak el az északatlanti katonai csoportosulásban. Tudott dolog, hogy a csoportosulás egész tevékenysége kimerül a Szovjetunió és az iránta baráti országok elleni háborús készülődésben. Hruscsov hangsúlyozza: a feladat az, hogy biztosítsuk az összes európai népek biztonságát, olyan helyzetet teremtsünk, amelyben Európa nem válhat újból hadszíntérré. A szovjet kormányfő üzenetében kijelenti: régen megérett a megoldásra az olyan kérdés, mint a megnemtámadási egyezmény megkötése a varsói szerződés tagállamai ée az északatlanti szövetséghez tartozó államok között. Ennek az egyezménynek a megkötése a szilárdság és a megnyugvás nélkülözhetetlen elemét vinné az egész nemzetközi légkörbe. A népek meglátnák, hogy a katonailag leghatalmasabb államok megegyezésre jutottak és nem akarnak háborút. A nyugati hatalmak leszerelési javaslatait érintve Hruscsov kétségbevonja, hogy ezeket a kérdéseket abban a formában, ahogy most tálalták, azért terjesztik elő, hogy valóban megegyezésen alapuló döntést érjenek el. A megoldásra megérett kérdésekről kell tárgyalni A Szovjetunió a leszerelési probléma gyökeres megoldásának híve volt és marad. A nyugati hatalmak azonban nem mutattak óhajt olyan átfogó leszerelési program elfogadására, amely magában foglalja a fegyveres erők és a fegyverzet lényeges csökkentését, az atomés hidrogénfegyver megtiltását és a szükséges nemzetközi ellenőrzési intézkedéseket. A Szovjetunió az egyedüli reális utat javasolja — mégpedig azt, hogy emeljék ki és elsősorban azokat a kérdéseket oldják meg, amelyek már megértek a megoldásra, s azután térjenek majd át a bonyolultabb kérdések rendezésére. "Határozottan szeretnénk tudni — mondja az üzenet —, komoly szándékaik vannak-e a nyuagti hatalmak kormányainak a csúcsértekezlet megszervezését és olyan tárgyalások megtartását illetően, amelyeknek eredményeit a szó szoros értelmében az egész emberiség várja, vagy olyan törekvésről van szó, hogy elte reljék a népek figyelmét, azt a benyomást keltsék, hogy az érintkezést felvették, a tárgyalások folynak, valójában pedig olyan kérdéseket terjesztenek elő, amelyek nemcsak az értekezlet előkészületeit aknázzák alá, hanem oda vezetnek, hogy egyáltalán meghiúsítsák a csúcsértekezletet, s azután országunkat vádolják "hajthatatlansággal*. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tiasonlótarlalmú üzeneteket intézett Macmillan brit miniszterelnökhöz és De Gaulle francia miniszterelnökhöz. Táviratváltás a magyar és lengyel párt- és kormányvezetők között A szovjet kormány napirendi ?avas2iata a csúcsértekezletre Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormánynak a kormányfői értekezleten megvitatásra indítványozott kérdésekre vonatkozó javaslatait május 5-én eljuttatták a moszkvai nagyköveten keresztül az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányaihoz. A szovjet kormány csúcsértekezletre a következő kérdéseket javasolta: Az atom- és hidrogénfegyver-klsérletek haladéktalan beszüntetése, az atom-, hidrogén- és rakétafegyverek valamennyi fajtájának alkalmazásáról való lemondás, a közép-európai atom- és hidrogénfegyvermentes övezet létrehozása, megnemtámadási szerződés megkötése az államok között, a kozmikus térség katonai célokra való felhasználásának eltiltása, az idegen területeken lévő katonai támaszpontok megszüntetése és nemzetközi együttműködés a kozmikus térség tanulmányozására, a Németország és más államok területén állomásozó idegen csapatok létszámának csökkentése, a német békeszerződés megkötése, egyik állam másik elleni váratlan támadásnak megelőzése, intézkedések a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére, az országok közötti kapcsolatok és érintkezések fejlesztése, a háborús propaganda, a népek közötti ellenségeskedés és gyűlölködés megszüntetése, a közelés közép-keleti feszültség enyhítésének útjai. Aleksander Zawadzlii elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság államtanácsa elnökének, Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Jozef Cyrankiewicz elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, VARSÖ. Kedves elvtársak! A magyar—lengyel barátsági, együttműködési és segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából magunk és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a testvéri lengyel népnek. A magyar és a lengyel népet sok évszázados barátság szálai fűzik egymáshoz. Ez a hagyományos barátság azonban új. az eddiginél mé_ lycbb tartalmat nyert akkor, midőn mindkét országban a nép vette kezébe a hatalmat, s Magyarország és Lengyelország rátért a szocializmus építésének útjára. Az 1948. június 18-án aláírt magyar—lengyel barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés népeinknek ezt az új, a proletár internacionalizmus szellemében kialakult barátságát volt hívatva megpecsételni. Ma. a szerződés tizedik évfordulóján elmondhatjuk, hogy az kiállta a próbát. Bebizonyosodott, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt szerződés nagymértékben előmozdította országaink széleskörű társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlődését és lerakta a két ország szoros együttműködésének alapjait. A Magyar Népköztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság kormánya és népe a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt évek óta közös harcot folytat a nemzetközi feszültség enyhítése és a legégetőbb nemzetközi problémák megoldása érdekében. Ezt a célt szolgálta a lengyel párt- és kormánydelegáció magyarországi útja is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lengyel párt- és kormányvezetőknek nemrég hazánkban tett látogatása még közelebb hozta e két népet egymáshoz, méginkább elmélyítette a barátság és testvériség ér. zését, s ezzel nagymértékben növelte a szocialista tábor egységét. A magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából sok sikert és újabb győzelmeket kívánunk önöknek és önökön keresztül a lestvéri lengyel népnek a szocializmus építésében és a békéért vívott harcban. örökké éljen és virágozzék a szocializmust építő magyar és lengyel nép meg* bonthatatlan testvéri barátságai Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Mfinnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkásparaszt kormányának elnöke. Dobi István elvtársnak, a bor országai egységének és Magyar Népköztársaság El- szolidaritásának megerősődénöki Tanácsa elnökének, séhez, a világbéke megszlKádár János elvtársnak, a lárdításához. Magyar Szocialista Munkás- A lengyel párt- és korpárt Központi Bizottsága "íányküldöttségnek s Maelső titkárának, gyar Népköztársaságban tett dr. Münnich Ferenc elv- !áto,fa'ása Is megmutatta, társnak, a Magyar Népköz. SíSj^ES"* a n6pelnlc társaság Minisztertanácsa el- kfÖU* *!k°t6 dés politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt sokoldalúan fejlődött. Ei»nökének, BUDAPEST Kedves elvtársak! A Ma- gedjék meg kedves elvtárgyar Népköztársaság és a sak, hogy kifejezzük meg* Lengyel Népköztársaság kö- győzödésünket: állandóan zötti barátsági, együttműkö- fejlődő barátságiink és dési és kölcsönös segélynyúj- együttműködésünk hozzájátási szerződés aláírásának 10. rul ahhoz, hogy mindkét or* évfordulója alkalmából ma- szág további sikereket érjen gunk és a lengyel nép nevé- el a szocializmus építésében, ben szívből Jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és önökön keresztül a baráti magyar népnek. Az 1948. Június 18-án megkötött szerződés szilárd alapot teremtett a népcink. közötti baráti kapcsolatok fejlődéséhez és erősítéséhez, elősegítette a lengyel—magyar barátság elmélyítését. A szerződés egyidejűleg népeink fontos hozzájárulása a szocialista táNA Aleksander Zawadzki. a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun* káspárt Központi Bizott* sága első titkára, Jozef Cyrankiewici, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa einoKfl. Baráti találkozó a budapesti lengyel olvasóteremben Kedd délelőtt a budapesti lengyel nagykövetség baráti találkozón látta vendégül a magyar sajtó képviselői! a magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizedik évfoidulója alkalmából. A találkozón — amelyet g budapesti lengyel olvasóteremben tartottak meg —« részt vett Adam Willmanv, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, Gyáros László, a Tájékoztatási Hivatal elnöke és Szakasiis Árpád, a MUOSZ elnöke ls. Az SZKP küldöttsége elutazott Prágába Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta az alábbi küldöttséget, amely részt vesz a Csehszlovák Kommunista Párt XI. kongresszusán: A. I. Kiricsenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének és Központi Bizottságának titkára (a küldöttség vezetője), V. I. Usztyinov, az SZKP Moszkva városi bizottságának első titkára, N. N. Rogyionov, a leningrádi városi pártbizottság első titkára, I. T. Grisin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, A. M. Rumjancev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja. Június 17-én a küldöttség tagjai TU—104-es repülőgépen elindultak Moszkvából Prágába. A görög kormányosak módosít olt tervről tárgyal Athén: Athéni görög diplomaták körében kedden kijelentették, Görögország nem lesz hajlandó elfogadni a ciprusi kérdés megoldására kidolgozott angol tervet, csak akkor, ha azt a görög kormány előtt ismeretes formájával szemben módosítva ismertetik kedden Londonban. Averoff görög külügyminiszter • kijelentette Rop.er Allen athéni angol nagykövetnek, hogy az az elgondolás, amely a ciprusi görögöknek angol—görög, a törököknek pedig angol—török kettős állampolgárságot kíván •biztosítani, a sziget kettéosztása felé tett első lépés. A görög kormány ezenkívül kifogásolja az angol tervnek azt az elgondolását ls, hogy "különítsék el* a ciprusi görög és török'közösségek közéletéi. Régi9 hagyományos barátság - új tartalommal Tíz évvel ezelőtt, 1948. június 18-án írták alá a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság képviselői a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ez az egyezmény új mérföldkő volt a két nép barátságának hoszszú, évszázados történetében, mert új tartalommal telítette a két nép bensőséges viszonyát, új célt, új értelmet adott az együttműködésnek, elősegítve, hogy a magyar és a lengyel nép, most már szabadon, új, szocialista országot építsen, a közös, nagy családban, a szocialista országok családjában. Égy egyezmény, vagy szerződés jelentőségét a célkitűzéseken kívül az adja meg, hogy az esztendők során a kérdéses megállapodás menynyiben állja ki az élet próbáját és mennyit tud gyakorlattá változtatni azokból az elhatározásokból, amelyek összegezéseként papírra vetették. Ha ilyen szempontból nézzük a mai napon tízéves évfordulóját ünneplő magyar—lengyel együttműködési és kölcsönös segélvnyújtási egyezményt, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyezmény szellemében megvalósított politikai, gazdasági és tudományos együttműködés már eddig is rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult, s rendkívül fontos szerepe van abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság politikai és gazdasági helyzete nemzetközi vonatkozásban is tekintélyes, szilárd. Ez az esztendő rendkívül jelentős a magyar-lengyel kapcsolatok továbbfejlesztésében: május 9 és 13 között lengyel párt- és kormányküldöttség látogatott hazánkba és folytatott megbeszélést pártunk és kormányunk vezetőivel. A tanácskozások eredményeiről kiadott közös nyilatkozat aláhúzottan állapította meg a megbeszélések fontosságát a két ország további együttműködésének szorosabbá tétele érdekében. Ugyancsak ez év tavaszán került sor az új magyar-lengyel árucsereforgalmi egyezmény megkötésére, amely a legmagasabb összegű a két ország közötti gazdasági kapcsolatok történetében. Rendkívül nagyfontosságú volt ezenkívül a két ország között tavasszal létrejött hosszútávlati gazdasági megállapodás is, amelynek keretében a magyar és a lengyel népgazdaság összehangolta távlati terveit. Katona Andrá3, népköztársaságunk varsói nagykövete hétfőn délelőtt adott sajtófogadasa során, többek között rámutatott arra is, milyen nagyfontosságúak a magyar és a lengyel nép közötti tudományos kapcsolatok. A két ország tudományos akadémiája az elmúlt tízesztendő folyamán több, mint 500 dokumentumot cserélt, de Igen sok magyar irodalmi és tudományos mű látott napvilágot lengyel nyelvre, illetve lengyel mű magyar nyelvre lefordítva Népünk minden erejével támogatja a testvéri lengyel népnek a tartós béke megteremtésére vonatkozó erőfeszítéseit, így a Rapackiterv megvalósítását célzó törekvéseket is. A lengyel külügyminiszterről elnevezett terv — mint Ismeretes — javasolja, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Né* metország területén ne legyen atomfegyver — meo háború esetén sem. Bár a nyugati hatalmak e tervet nem fogadták el, világszerte elismert álláspont, h igy e terv megvalósítása lendületet adna más fontos nemzetközi kérdések kedvező megoldására. ' Magyarország és Lengyelország barátsága és együttműködése — szoros szövetségben a Szovjetunióval — fontos tényezője nemcsak országaink további fejlődésének, de az európai béke kialakításának is. S az elmúlt tíz esztendő után újabb évek bizonyítják majd: a lengyelmagyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény továbbra is erős pillére a két ország és a szocialista országok fejlődésének, közös célkitűzéseik megvalósításának.