Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

PÉtttck, WM. Jtn IS. 5 Szádnak a dowA A cannesi filmíesziivál nagydíjával Jd.ünleleil film a Szabadság Mozi műsorán A Szovjetunxo -moziszpulnyikja*. Ezzel a szóval jelpéldát jelent az egész világ szek játszanak a filmben. A számára. A rendező — Ka- meglepetés, természetesen, resett újszerűséggel tette játéka. A fiatal szovjet filmmodernné a filmet, hanem színésznő ebben az első szelemezte a cannesi bemutató l at oz o v — nem valami ke- Tatjána Számol jovna után az ismert francia lap. a Figaro, a szovjet filmgyár- • tasnak ezt az új, nagyszerű ugy, hogy a legnagyobb repében teljes ertéxut és aikotását. Pedig akkor még mértékben alkalmazkodott a maradandót alkotott. Érdenem volt ismeretes a zsűri film irodalmi anyagahoz és kes, árnyalatokban gazdag döntése amely a nagydíjat, Hozov forgatókönyvét me- játéka a film legnagyobb éra- aranypálmát ennek a taforikus, kifejező mozgá- tékei közé tartozik. Borisz filmnek ítélte oda Mégis a sokban gazdag képekben va- szerepét Batalov jatHlm vagy értékei.' mondani- rázsolta a néző elé és szőtte szotta. öt már ismerik a valójának embersége tech- át a szerelem felejthetetlen magyar nézők: ebben a filmnikáia és felfogása ' olyan képekben megnyilvánuló lí- jében is mély emberséggel nagy hatast gyakorolt a WP rVával és megrázóan adta játszott, méltó partitereként S™. ,r, . " , fiihh vissza a haboru embertelen- a világsikert aratott Szamolci<kirójára. hogy - tobb ^ rettenetesséaút Sohc iovnának. . ,,, 7 , . seget, rettenetesseget. sohc, jovnanaK, mas francia újságíróhoz ha ^ egyetlen filmben sem Danteiié Darrieux zokogott sonloan — ertajume ie ^^ a r e á li s a n. a film cannesi bemutatóján — hintette az aranypálma ese- ^ tulajáonkeppen mit ls. !rt0 a fesztiválról Georges milyen veszélyt jelent az Sadoul, a világhírű filmeszlyesének. Ezt a magas kitüntetést először kapta szov- embereJe számára a há00rú. téta. Valóban a film olyan jet film. Mi a nagy siker oka? A film története elegge egyszerű. A második világháború idején, a Szovjetunió elleni német tamadás után, a film fiatal hőse, Borisz, katonának jelentkezik. Szerelmese, Veronika, egyedül marad. Ezután egész életét a várakozás tölti ki. Várja Borisz leveleit, és várja szerelmét, Boriszt, haza. Közben egy német bombatámadás alkalmával szülei meghalnak, és ő feleségül megy máshoz. De ezután is tovább várja Boriszt, míg végre megtudja, hogv a fiú soha többet nem jön haza, mert Borisz egy felderítő út alkalmával életét vesztette. Ilyen tőrténeteket a háború idején valóban produkált az élet. A történet feldolgozásának módja az, ami ezt a filmet különösen értékessé teszi A filmszerűség ebben a filmben nemcsak egyszerűen magas művészi fokon valósult meg, hanem úgy, hogy a• filmművészet évek óta tartó, kibontakozást kereső válságá-• ban utat mutat és Uruszevszkij, az operatőr mély, olyan emberi és meof elvételei nem egy sze- rázó. hogy a legegyszerűbb rűen szép képek, de nézőt is megrendíti. S véminden részletükben, nagy- gezetül hadd említsük meg, szerű fényhatásaikkal köze- hogy ebben — a magyar néző lebb hozzák, megértetik a számára — jelentős szerepe film eszmei mondanivalóját, van annak, hogy a szinkron S milyen nagyszerű színé- is egészen jól sikerült. Üz emi nyilvános ülést tartottak a Textilművekben A Szegedi Textilművek- változatosan főznek. A bőiben csütörtökön délután csődékben is kielégítő munnyilvános ülést tartott • ka folyik. A textilmunkástextilipari dolgozók területi nőknek megnyugvást jelent, bizottsága. A bizottsági ta- hogy még dolgoznak, gyergokon kívül részt vettek az mekeik egészséges, tiszta ülésen Csongrád megye több gondozást kapnak, textilüzemének igazgatói, A területi bizottság tagü b.-elnökei és a Textilmű- jait, s a résztvevőket Pesti vek több dolgozója. Lajos a tb.-elnöke tájékozAz ülésen megvitatták két tatta, hogyan, miként kíbizottság jelentését az üze- ván ják megszervezni az ismi konyhák és az üzemi kolásgyermekek nyári fogbölcsődék működéséről, hi- lalkoztatását, majd ismerbáiról. A területi bizottsági tette a gyermeküdültetés ülésen megállapították hogy idei formáját A ^^^t a szegedi textilüzemek konyháiban példás rend és é« » tájékoztatást vita kotisztaság uralkodik, jól és vette. A városi tanács üléséről (Folytatás az első oldalról) A tervek végrehajtásánál tanak lakásberuházásra (épínagy segítséget jelentett a tésre). Szeged 1958. évi vátanáesnak az állami válla- rosfejlesztési tervében. A latok városfejlesztési hoz- város összesített felújítási zájáralása és a társadalmi terve 1958-ban 23 millió 178 munka. ezer forint, Előzőleg 150 ezer forint társadalmi munkát terveztek és 190 ezer forint értéennek legjelentősebb tétele a lakóházak javítására szánt összeg: tízmillió forint. fennmaradó összeg a válágyas, a fertőző gyermekbetegségek osztálya. A Csongrád megyei tanácstól két egészségügyi intézetet vettek át, valamint egy gyermek ideggyógyászati és lélektani gondozó i6 létesült. A kulturális ágazatban is ... - . . , . ., , , jelentős fejlődés mutatko- kűt jertek eI. A társadalzott. Az általános iskolák mi ™unka szervezete téren épületének állaga Szegeden e7(, ®vbfn » a harmadik kea tervszerű felújítás követ- rpleF tó"0®?, J** 42 el«n- Ialatok és intézmények felkertében évről évre javul. A ahpl ®gyedp! .120 ezer fo- újítását szolgálja a szükséggyermekek mindinkább kor- nn£ társadalmi munkát ve- let szerint. szerű tantermekben tanul- gf^tek el. A városfejlesztési A népgazdaság pillanatnyi hatnak. Egyedüli probléma aIaPbol a kővetkező na- heiyzete miatt nagyobb tíi az általános iskolák túlzsú- fyobb feladatokat teljesítet- beruházásokat nem tervezfoltsága. tTek: "teak felujitasara (Boros hettek ^ elsösorban A Somogyi Könyvtár Z^mó tori bŐ! alhuzódo beruházásokat könyvállománya az elmúlt ^fo^S^tezŐterek^ P?** ígr 1958"ban mar ísr^j^sssn s ezzel a ^n^Taz év vésslslta s*3ss & 14 fiókkönwtára s három IL / S , tatodík a városi kórház ka14 noKKonyviara. s narom ezer forintot költöttek -„„ ,„ könyvállomása van. többek kört Ez az alap le- J Az igazgatasi agazat ke- hetővé tette, hogy a tanáretében gondoskodtak a tit- reok sa|at költségvetésükön kárság és 10 szakosztály mű- ^ saját beruházási kereteiködésével kapcsolatos sze- ken tűl számos 0iyan felmélyi és dologi kiadasokról. adafot valósítsanak meg, 1957 eleién régrehajtott let- arneiyek a Okosság közvetszámcsokkentes során len szociaiis és kulturális útépítésének"' a tanácsapparátus létszá- igényeit elégítették ki. c útépítésének folvtatását ^ t taanár^e . összesítve Szege* megyei £ S^khS ről 118-ra csőkkent. az Attila utca 22, a Hajnóczy utca 3, a Mérey utcai C-, D-, É-tombökben elkezdett 214 darab lakás építése. A rendelkezésre álló összegek nem teszik lehetővé a Földműves és Sárkány utca a Bérkert utca útépítésén^ Sajnos a létszámcsökkentést nem előzte meg az ügyintézés megfelelő racionalizálása. ezért kisebb létszám7S millió 247 ezer 215 főben folytatják a felsőtiszapart védtöltésének erősítérint bevételt és 72 millió sét és az ifjúsági üdülő épí356 ezer 859 forint ki- tését. adást mutat. A városfejlesztési tervnél kerületi tanácsok 1957. saját eszközökből ötmillió emelkedést kellett eogedé- évi bevétele 30 millió 681 339 ezer forint kiadást terlyezni. ezer 273 forint, viszont ki- veznek. Nagy segítsége a taA szegedi városi és ke- adása 30 millió 317 ezer 154 nácsnak, hogy a kormány rületi tanács igen jól hasz- forint volt. határozata alapján most nosította a városfejlesztési Ezután az előadó ismeralapból rendelkezésre álló tette Szeged 1958. évi költtöbb mint négymillió forin- ségvetését. Az országgyűlés tat. A tervezett bevételek által elrendelt módosításokat mintegy felét az 1956. évi figyelembe véve Szeged memaradvány. 15 százalékát a gyei jogú város tanácsának tanácsi vállalatok terven fe- 1958 évi összesített költséglüli nveresége, húsz száza- vetésének főbb adatai a kölékát pedig a lakosság vé- vetkezők: a földmű vesszővetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek is fizetnek községfejlesztési hozzájárulást. (11.) Dimov megírta a kilépési engedélyt, pecsétet tett rá és miközben megszorította a hadnagy kezét, ezt mondta: — A viszontlátásra... Örülök, hogy megismerhettem. Ahogy Rjabinyin kilépett az ajtón, nagy csönd köszöntött a szobára. Dimov az íróasztal íölé hajolt és gondolataiba mélyedt. Egy perc telt a másik után. Végül is az ezredes felemelte a fejét és megszólalt halkan. — Az elhamarkodott ítélet helytelen következtetésekhez vezet, tisztelt Alekszej Petrovics... Mondja, hogy is áll a Barabihinnel kapcsolatos feladattal? — Minden a legnagyobb rendben, ezredes elvtárs. — Nagyon jó. Most különösen résen kell lennünk. De üljön le, Alekszej Petrovics, minek áll? . A százados leült és megkérdezte: — Szergej Szergejevics, történt valami új? Kapott újabb adatokat? — Kaptam, kedves elvtársam, kaptam! És méghozzá egészen más oldalról. — Éspedig? — Uvarov előrehajolt. — Rjabinyin hadnagy, aki épp most volt itt — Barabihin feleségének édestestvére. Ma érkezett Berlinből. Frau Hartwigtól ajándékot kellett volna hoznia nővérének, egy gyűrűt. — Hartwig! — tört ki a kapitánybői az akaratlan kiáltás. — Az az asszony, akiről a mérnök-őrnagy beszélt? Dimov az előtte fekvő dosszién dobolt ujjaival. — Marta Hartwig háziasszony, Paul Hartwignak, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség aktivistájának édesanyja — egy becsületes, kedves német asszony. — Elhallgatott, majd hozzátette: — Már nem él. Három nappal ezelőtt egy gépkocsi kerekei alatt pusztult el. Hát ezt mondta el nekünk Rjabinyin hadnagy. Az ezredes elhallgatott és gondolataiba mélyedt, Hallgatott Uvarov kapitány is. így telt el néhány perc. Akkor az ezredes kilépett az íróasztal mögül és járkálni kezdett a szobában. — Lehetséges, hogy Hartwigné halála — tragikus szerencsétlenség. Egy akkora városban, mint Berlin, ez nagyon is elképzelhető. De mindaz, ami ezt a halált megelőzte, rendkívül különös. Próbáljunk meg, Alekszej Petrovics, eligazodni a birtokunkban lévő anyagon ... Dimov az asztalhoz lépett, kitépett egy füzetlapot és nagy betűkkel ráírta: "C-laboratórium — Barabihin*, majd e szavakat egy nagy négyszögbe zárta. Aztán kis négyszögeket meg köröket illesztett hozzá, amelyek mindegyikének megvolt a maga neve: Strumme, az üzlettulajdonos, egy vékony vonallal Hartwignéhoz kapcsolva, majd a vonal tovább vezetett Rjabinyinen át annak nővéréhez és Barabihinhez. A nagy négvszögtől jobbra következett Lipatova köre, vele Szirotyinszkij volt összekapcsolva. Néhány percnyi gondolkodás után Szergej Szergejevics áthúzta azt a vonalat, amelyik Lipatovát Szirotyinszkijhez kötötte, így Szirotyinszkij négyszöge rövid időre elszigetelt maradt. De aztán megielent cev űj. vonal, amely Szirotyinszkijtől egyenesen Barabihin felé húzódott, de valahol félúton megállt, mint egy nyílvessző, amelyet már kilőttek, de még nem ért célba. Aztán egy határozott vonással Dimov egyesítette a Strumme és Szirotyinszkij felírású körökből haladó vonalakat. és egyesülési pontjuk fölé írta: "Berlin*. Uvarov érdeklődéssel figyelte a papíron megjelenő , , A lakosság is segítséget rosfejlesztési hozzajarulasa Tervezett kiadások 125 nyújt azzal, hogy vállalta a képezte. millió 960 ezer forint. En- községfejlesztési hozzájárunck fedezetéül 70 millió lás emelését öt százalékkal, 212 ezer forint saját be- azonkívül ez évben 769 ezer vétel és 55 millió 748 ezer forint értékű társadalmi forint állam! támogatás munka elvégzését irányozszolgál. ták elő. Ezután részletesen Szeged megyei jogú város f mertette az egyes kerülesaját költségvetésének be- városfejlesztési tervét vétele és kiadása 93 nüllió 'Errö1 korabbl huadásaink135 ezer forint Az I. kerü- ban ,m.sf tájékoztattuk olvaletre 15 millió 609 ezer fo- sóinkat.) rint a II. kerületre 8 mii- t A tanácsülés a beszámolot lió 917 ezer forint, a III. ke- tudomásul vette és több harületre 8 millió 301 ezer fo- tározatot hozott a városfejrint kiadás és bevétel esik. 'esztési terv régrehajtására. Az ismertetést több hozzá- ^mondta többek kozott, szólás követte, majd a ta- hogy Szegeden a foldmuvesnácsülés az 1957. évi zár- szövetkezetek az évi bruttószámadást a szokásos óvá- keresetek után bt szazaléksok fenntartásával jóvá- KaI> a ktsz-ek és a háziipari hagyta és az. 1958. évi ösz- következetek pedlg kétókét szesített költségvetést a fen- százalékkal járulnak hozzá tiek szerint állapította meg. a kozségfejlesztési alaphoz. A kerületi tanácsok végre- A napiire"d után a ff"áthajtó bizottságait utasítót- . ™ "tán meghallgatta ták, hogy saját költségveté- ™bá!y' "szeged, népi : 'végett a jóváhagyott keret- nek ^számolóját, tudomá tx— „„;í+ sul vette a nepi ellenőrzés TÁSZJA BARABIHINA SZÓRAKOZÁSAI az 1957. évi utolsó negyedévben elért termelési szint tartását irányozták elő. A tanács beruházási előirányberuházási keret. Központi fedezetből 21 mll- gyása után a lió 900 ezer forintot biztosi- gondoskodjék. M' A Barabihin-házaspárra tekintve szinte csodálkoztak az emberek: mennyire különböző két ember! A kacér,Jtok termelési tervét. A tafiatal asszonyka, a szép ruhák és szórakozások bolondja, Taiszija Ignatyevna Barabihina -szörnyű kornak* tekintette a maga huszonhat évét. Még ennél is fiatalabbnak látszott és sokan nem nézték őt többnek húszévesnél. A mozgékony, vidám, alakját még inkább kiemelő sportszabású ruhákban járó Tászja felsőosztályos gimnazistára emlékeztetett, aki most lépett legszebb korába. Ivan Vasziljevics Barabihin szerény, hallgatag, rendkívül kitartó és munkaszerető ember volt, igen sokat dolgozott mind otthon, mind pedig az intézetben. Szerelmes volt a munkájába és akkor érezte magát a legboldogabbnak, ha gondolatait tervrajzokban látta életre kelni, amelyek aztán fokozatosan változtak át egy-egy új;; modellé, majd magasba szökkentek mind tökéletesebb repülőgépek formájában. Feleségével szemben a leggyöngédebb férj volt, elnézte neki apró kis gyengeségeit. S gyakran, amikor sokáig bentmaradt az intézetben, azon kapta magát rajta, hogy vágyódik Tászja után, rágondol. És olyankor Ivan Vasziljevics mindig hazatelefonált, megvárta, amíg Tászja a telefonhoz ér, majd óvatosan, lassan letette a hallgatót. Egy alkalommal, amikor Ivan Vasziljevics hazatért a munkájából, rendkívül izgatott állapotban találta feleségét. Hol sírva, hol nevetve mesélte el az asszonyka, hogy valami "borzasztó dolog* történt vele. Tudta, hogy Ivan Vasziljevics ma későn jön haza, ezért ismerőseinél üldögélt egészen tizenegy óráig. Hazafelé menet a sötét és kihalt mellékutcában rárontott egy huligán és kikapta kezéből a tálkáját. Taszja izgatottan felkiáltott. És abban a pillanatban segítségére sietett egy ismeretlen férfi. Nyakoncsípte a rablót és visszaszerezte a táskáját... A huligánnak végülis sikerült elillannia. Minthogy Taszja nagyon megijedt, még sírva is fakadt, az ismeretlen férfi egészen hazáig kísérte őt. Azóta már több mint egy óra: telt el, de ő még mindig nem tudott megnyugodni. (Folytatjuk) IBTA: " T.5R*M<UTOV IL A.SMOWAM OUBINV NNWWLP sémát. Kezdte megérteni főnökének gondolatait És akkor már nem volt többé érthetetlen rajz ez a séma az ő számára sem. Visszatért a harcmezőre. A sémán emberek éltek és harcoltak — barátok és ellenségek; terveik, törekvéseik, sorsuk, egyelőre még nem egészen tisztázott módon összefonódott, ugyanakkor ellentétben állt egymással. — Alekszej Petrovics — kérdezte Dimov —, Barabihinék külön lakásban laknak? — Nem, Szergej Szergejevics. A lakásban három szoba van, ebből kettőt foglalnak el Barabihinék, egyben pedig egy középiskolai tanárnő — Anna Andrejevna Krotova lakik. — Várj csak, Alekszej Petrovics — mondta az ezredes, miután meghallgatta adjutánsát —, eszembe jutott valami. Ülj gyorsan gépkocsiba és udvariasan hívd meg ide Barabihinék szomszédját. Mit is mondtál, hogy: beiket végleges megállapítás e"enőrzési bizottság elnökéhívják? K^-A—4...J X — Krotova, Anna Andrejevna. — Tehát Anna Andrejevna Krotovát Mondd meg neki, hogy egy órán belül hazaviszed őt. Mikor a kapitány távozott, Dimov még néhány percig elgondolkozva üldögélt szobájában, aztán telefonált főnökének és kérte, hogy haladéktalanul fogadja őt összegekkel saját elé terjesszék. A napirend tanácsaik kővetkező népi ellenőrzési bizottság 1958. évi munkatervét. pontjaként dr. Kerényi Mi- A tanács ev.után három tatíéto „ AltondA nácsi rendelettervezetet vihály, a terv állandó bizott- ronae.eiiervezei ság titkára ismertette tatott mégpedig az 1958. évi összesített városfejlesztési tervet. a dűlőutakon, határmesgyéken, árokpartokon és a mezőgazIsmertette a tanácsi vállala- dasagi mdyel«! ala" nem allo egyeb területeken a nácsi""vállafa°toknáí"áltaTában gy°™öv,ény*k * legelő- és rétgazdalkodásrol, valamint az állati hullák megsemmisítéséről szőlő tanácsi rendelettervezeteket. zata közel 34 millió forint, 8Jéfhaitó bi" ebb8j zottság elnöket, hogy a ren_ ....... ... deleteket terjessze fel a Népa s" köztársaság Elnöki Tanácsához, majd annak jóváhakihirdetésről Aranyat érő" csapadék hallott Holdanként egymázsás búzatermés-többletet jelent a kétnapos eso Mint lapunk csütörtöki mint 1 millió palántát ad számában beszámolt róla, ki az üzemmel szerződött Csongrád megyében az el- termelőknek, múlt 48 óra alatt -aranyat De a kalászosokra is érő* csapadék hullott. Szeged kedvező volt az eső. A búkörnyékén a csapadék meg- zánál sokat segített a haladta a 29 millimétert, szem képződésen és holdanEzen a vidéken ez főleg ként csaknem 1 mázsával azért jelentős, mert most emeli az eddig várt termésültetik a fűszerpaprika és átlagot. A csapadék n$gy a paradicsom palántát. A ko- része éjszaka hullott le —• rai ültetésű paradicsomok ^ mivel továbbra is fel• gyanis kiszáradtak, s eze- ** . .^bolt , 4 4 ..,4 4.^ 4 beszivárog a talajba es a ket most újra ültetik. A növények jól tudják azt Szegedi Konzervgyár töbt\ hasznosítani.