Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

Vasárnap. 1958. jünhts 1. S N. TUDOR: A krajovai kirakat per A krajovai pártküldött­ség Csongrád megyei tartózkodása alkalmá­ból közöljük az alábbi cikket. Krajova világhírűvé 1934_ ben vált, amikor a burzsoá­földesúri kormány megren­dezte a vasutasok és olaj­munkások 1933-ban lefolyt hősies harcának vezetői el­leni kirakatpert. A per Bu­karestben, a katonai bírósá­gon kezdődött, de a fővá­rosi munkások viharos til­takozó hadjárata előli me­nekülés érdekében a kor­mány rövidesen kénytelen volt azt áthelyezni a csen­des, vidéki városba. Ebben az időben Krajova a milli­omosok városa volt, nagyon gyengén fejlett iparral. A kirakatper ellen nem csupán Románia munkásai és tisz­tességes emberei emelték fel szavukat, de az egész vi­lág — a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Amerika, Bel­gium, Kanada, Dél-Afrika stb. — munkássága és ha­ladó értelmisége is. A tár­gyaláson résztvevő egyik külföldi delegátus Francia­ország 450 ezer vasúti mun­kásának nevében fejezett ki tiltakozást. Moszkvában, Le­ningrádban és a Szovjetunió más városaiban népes gyű­léseken fejeződött ki a ro­mán munkások harcával való szolidaritás. Romáin Rolland, az ismert francia író, ezt írta: -A munkások ellen indított per Krajová­ban — az élet és az ember­ség elleni per. Ezért a vád­lottakat azonnal szabadlábra kell helyezni!*. Henry Bar­busse táviratot küldött, ame­lyet felolvastak a tárgyalá­son és amelyben ez állt: -Az egész világ értelmisége kü­lönös figyelemmel követi a román nép vádlottak pad­jára ültetett szószólóinak ha­talmas demonstrációját... Szolidárisak vagyunk dicső elvtársainkkal, a román nép hós harcosaival, akik épp úgy a mi büszkeségeink is, mint a tiéitek*. A krajoVái tárgyalás har­minc napon át tartott. -Százhúsz esetben — je­gyezte meg akkor Alexander Sahia író — ment végig e város néma utcáin nehéz bi­lincsekben a nyolc vádlott*. Köztük volt Gheorge Gheor­giu-Dej, Chivu Stoica, Ilié Pintilie, akit a jassii kato­nai tanács, mint a jassii Ni­colin-műhely vasutassztrájk­jának vezetőjét ítélte el, Gheorge Vasilici és mások. A vádlottak védelmében ezer tanú sorakozott fel. A tár­gyalás idején, leleplezvén a rothadt burzsoá-földesúri rendszert, a vádlottak vád­lókká változtak. Gheorge Gheorgiu-Dej, akit az 1933-as harcok vezetésével bízott meg a párt, így be­szélt: -Nem mi vagyunk a bűnösök, akik a kenyérért és az életünkért harcolunk. A bűnösök azok, akik csök­kentették munkabérünket, azok, akik gyilkoltak, vagy támogatták a gyilkosokat...* -Ez a per — félrevezetés. A vádlottak nem ezeken a pa­dokon ülnek. Az igazi vád­lottak a kormányban, a vas­útigazgatóságon, a refor­mista szakszervezetek veze­tőségében, a mai vádlók mellett és az ő soraikban foglalnak helyet. Az ítélet, amelyet önök hoznak, nem­csak, hogy nem ijeszti meg a munkásokat és nem indít­ja őket arra, hogy letérjenek a megkezdett útról, de ösz­tönzőjük lesz a mozgalom­ban, újabb ösztönzőjük a harcban*. Miközben erőtel­jesen leleplezte azokat az embertelen viszonyokat, amelyekben a vasúti mun­kások éltek, Chivu Stoica elvtárs ezeket mondotta: -Több gondot fordítanak egy darab vasra, mint a mun­kásokra*. A katonai tanács egy hí­ján 80 évre ítélte a nyolc vádlottat. A burzsoáziának és földesuraknak ez volt egyik legbűnösebb cseleke­detük, amely munkásmoz­galmunk ellen irányult. De az ítélet nem rémítette meg a munkásokat. A kommu­nista párt vezetésével foly­tatták a harcot a végső győ­zelemig, a kapitalista rend­szer elsöpréséig. — a ruhagyári színjátszók fel­újítják a már nagy sikerrel ját­szott Dihovicsnij: Nászutazás ci­mű darabját. A szórakoztató vígjátékot június 7-én. szomba­ton este 7 órai kezdettel mu­tatják be a Horváth Mihály ut­cai Kamaraszínházban. A ruha­p-tsh színjátszók egyébként mű­sorukon tartják az „Ipafai la­kodalom" cimű Komjáthy zenés vígjátékot is. amelyet eddig már hétszer játszottak sikerrel. Ct dorozsmai cigánysoron... Akit nem ismernek, vagy nácstalanul állunk a putri varias tűzadással nyertünk Agyonkeverediek jóval, rosz aki egyszer is bántotta őket, -küszöbén*, de mégis ez a az elől -begombolkoznak*, tétovázásunk nyitja meg csatát. Egy-két jószavumkra hol szal, s ilyenek a felnőttek is: írni-olvasni nem tud s akárhogy nógatja őket: előttünk a kunyhók ajtajait úrnak, hol elvtársnak szó- közülük senki. Egészségügyi hallgatnak előtte, mint a sír. és a szíveket, — gondolván, lítanak bennünket, s már vonatkozásban viszont azon­Egyszerre félnek és ragasz- hogy ilyen idegenül állva egyszerre öten-hatan is sír- nali vizsgálatok szüksege­" " " ják panaszukat. S mikor in- sek: tüdőszurés, szemvizs­kodnak, sírnak és nevetnek, nem járhatunk rosszban. , _ szeretnek és halnak. Sok- a süldő lányok lassan már vitálásra bátran belépünk gálát stb. százados kitaszítottság, létük barátkoznának, s állnának a egy-egy 3—4 lépésnyi kuny- Szombaton és vasárnap semmibevevése tartja őket fényképezőgép lencséje elé hóba, — ahol éjszakánként rendszeresen mulat a putri, még mindig a sötétség biro- jS- de az asszonyok szigorú 10—12 ember hál egymás mikor a férfiak hazajönnek, dalmában, a putri nyomorú- nézésű szemekkel leintik hegyén-hátán — s érdeklő- Eszik, iszik, füstöl és kár­ságos sárkunyhóiban. Ez a ókét. A bírójuk sincs itthon, dünk aznapi ebédjük iránt tyázik a jónép, s mikor hét­körülbelül kétszáz lelket így hát a -fehérnépet* pró- is, szinte valamikori vajdáik főij ismét elmennek az em­számláló cigányság és a ci- báljuk szóra bírni. Kérdé- feltámadását látják ben- berek, az asszonyok húsát gánysor lényege Kiskundo- seinkrc azonban összébbhú- nünk, akik majd most hoz- is megennék a falánk gye­rozsmán, az ottani gépállo- zódva pipálnak a vének, s zák meg nekik a másmilyen rekek. Egy időben ók is más tőszomszédságában, a szinte ölükbe bújva szívják életet, önerejükből azonban, kapták az újszülötteknek község legalacsonyabb fekvé- a csikkeket a 3—4 esztendős de még a község erejéből se kijáró 400 forintos kelen­sű területén, amely valami- lurkók, s köztük az akkorka futja erre. pedig néhányszor gyét. Sose csavartak abba kor lóúsztató, később pedig lányok is. már lent járt náluk az Or- egyetlen lurkót sem. Az vásártelep volt. A lapályban A feszes csöndben mi is szágos Cigányszövetség egy- utalványt eladták. Igy tet­fél ásónyomra fölbuggyan a rágyújtunk a fotóriporterrel, egy főembere is. Fényképe- tek a TÜZÉP 50 kilogram­víz. Nem is csoda, hiszen s égy mellettem álló nagy- zésekből és ígérgetésekből mos ingyenfájával is. Egy­majdnem a talajvíz szintjéig lányt is megkínálok cigaret- már elegük van, a jobbat szer hopp, máskor kopp­mm Alkalmi postahivatal a ma nyíló bélyegüiállífáson A népek barátsága hónap­ja alkalmából — mint már jelentettük is — a szegedi bélyeggyűjtők ma, vasárnap délelőtt. 10 órakor nyitják meg kiállításukat a Móra Ferenc Múzeum előcsarno­kában. Az érdekes kiállítá­son alkalmi postahivatal mű­ködik és árusítja az új nép­köztársasági címeres sort borítékon. A Szegedi Kiske­reskedelmi Vállalat külön­féle bélyeggyűjtő felszerelé­seket és külföldi bélyegsoro­zatokat árusít majd. A sze­gedi bélyeggyűjtők köre a kiállítás alkalmából külön­leges bélyegzőt használ. A kiállítás érdekességei közé számít a szputnyik, a hegyek keletkezése és mú­lása, a vitorlás hajók című gyűjtemény valamint az eszperantó levelezőlapok és levelek, továbbá a külön­böző országok népeiről ké­szített összeállítások. A ki­állításon rendes forgalmi sorokat is árusítanak, s ter­mészetesen új sorokra is le­het előjegyzést tenni és cse­réket is végeznek. A kiállítást június 8-ig tartják nyitva. D ekkenően perzselt a Kecskemét kör­-**- nyéki alföldi homokra a májusi nap. Olyan forrón sütött, hogy a legmelegebb júliusnak is beillett volna. A katonák a beköszöntött „harci" szünetben enyhelyet, egy kis felfrissülést kerestek. Nemrég hall­gattak el az ágyúzások, csöndesedtek el a kattogó géppuskák s az „ellenség" egy időre visszavonult. Az „ellenség" ezúttal nem más volt, mint a budapesti helyőrség alakulatai, akik éppúgy gyakorlaton vol­tak itt, mint a védők, a szegedi helyőrség honvédéi. A téli kiképzés utolsó szaka­szában jártak, amely bizony belenyúlt a váratlanul beköszöntött nagy meleg na­pokba. Most tehát éppen szünetelt a nagy küz­delem. A messzibe nyúló sík terepen hí­vogatóan bújt meg egy kis tanyaház nyár­fáival, gazdasági udvarával. Ide tartott néhány tiszt, hogy lehűtse szomját a tanya kútjának üdítő vizéből. Az udvaron idős. nyolcvan táján járó parasztnéni végezte napi munkáját, a kis tanya, meg a néhány­száz négyszögölnyi szőlő gazdasszonya. Tisztességgel, amint illik, engedélyt kér­tek a tisztek, hogy vizet meríthessenek. — Nem ..., ne ... hagyják csak — mond­ta nekik a néni, s a katonák csodálkozva pillantottak reá. De azzal már el is tünt a gyorsmozgású kis öregasszony, s mire tisztjeink megta­nácskozták volna, hogy mit is akar tu­lajdonképpen, már ismét megjelent, nagy kancsóval a kezében. — Ebből igyanak inkább — nyújtotta feléjük a kancsónyi jó bort, s bő köténye alól poharakat is szedegetett elő az ud­vari asztalkára. Megkóstolták, kitűnő bor volt. — Szürkebarát, a mi termésünk —, mondta a néni, s kedveskedve tette hozzá — igyanak még fiaim, ha kell, jószívvcl adom. S lehetetlen volt nem észrevenni milyen meleg, simogató tekintettel nézi őket, és mintha a fáradt, öreg szemeket egy futó könny fátyolozta volna el. Kis idő telt bele, míg a zamatos, erős bor átitatta a megszáradt torkokat, s a tisztek nem győzték dicsérni a kedvessé­get meg a jó nyelnivalót. Amikor kissé megpihentek, s a néni kedvtelve nézte őket, csöndesen, mintha csak maga ma­gának emlékeznék, beszélte el nekik: — Én tudom mi a katonasors. Hét fiam volt nekem, mind a hetet elvitték kato­nának. Ma már csak két fiam van. Három az első világháborúban esett el, kettő pedig a második nagy háborúban halt meg... módra élnek, akár dolgoz­nak, akár heverésznek, mert még senki sem tanította meg őket becsülni a mun­kát, s az abból származó tisztességes életet. Tavaly már nem dézsmálták a kör­nyékbeli földek kukoricá­sait, az idén pedig már gyá­rakban szeretnének dolgoz­ni. Segítsük hát hozzá őket! Törvényeink nemcsak jo­got adnak, de kötelességet is támasztanak velük és ve­lünk szemben. Országosan nagy lépések történtek már a cigánykérdés megol­dására, mint például Hód­mezővásárhelyen, ahol szeg­kovács szövetkezetbe tömö­rítették őket, ahol igazán jó pénzt keresnek, s szövet­kezetük ma már országos­hírű. Kevés történt azonban •• . ... .. „ . érdekükben KisRundo­punk a putriba, kezünkben gyufát gyújtva neki adok velük valahol. A tanácsha- rozsmán jgaz bt teljesen máris kattan a ^nyképező- előbb tüzet. A természetes zán ugyan van már -isko- eiesett creg cigány kap havi gép. Asszonyok és lányok mozdulat annyira meglepi, Iájuk* egy volt tűzoltósági 10o forint közsegélyt a köz­tarka, színes szoknyája ka- hogy attól félek: örömében szertár helyiségében. Ezért ségtől s ugyanakkor evente vaxogj, s félig mezítelen, si- még meg talál csókolni. Fé- a cselekedeteért köszönet il- qq Xqq Qzer forint kórházi kongó apróságok riadnak, s lek. valójában pedig szégyel- lett az ottani tanácsot, ami- és klinikai költséget fizet ki ki-ki a saját vackába bú- lem magam, amiért egy szál ért nagyot ütött a közöm- a putrj népéért Dorozsma jik és onnan les kifelé. (14 gyufa lángjával sem vette bösségen. a maradiságon, sa tanácsa. Ebben az évben ez ­évtől felfelé állítólag minden még senki emberséges szán- még jelentkező fajgyűlöle- ideig 37 községi rászoruló férfi, legény és lány oda dókkal emberszámba ezt a ten. Délelőttönként most Za- élvez ingyenes gyógyszer­van dolgozni földmunkán, nagylányt. Lényegében az lavári József tanító áldoza- ellátást és orvosi kezelést vagy vándoriparosként.) Ta- egyszál cigarettával, s az ud- tos munkájával negyvenket- — ebből 24-en cigánysoriak. tő 6—14 éves korú fiü és Ezek kétségtelen tények, a lány sajátítja el lassacskán valóságban azonban mind­a kulturáltabb emberi közel- addig -improduktív* jelle­séget, az írást, az olvasást gűek maradnak, mivel a ci­és a számolást. Nagy dolog, gánysori miliő és állapot sírnivalóan szép ez. A táb- tovább szüli a betegségeket, Iáról cigányul és magyarul és a nyomorúságot Gyöke­tanulják: so-vendár-tri- res élet változtatásukat nem ácsen-tri, — vagyis: 6—3— pótolhatjuk foltozgatások­ásva sokesztendőn át innen hordták az építkezésekhez a sárgaföldet, a község fele ebből a talajból épült. A húszas-harmincas években erre az istenverte lapályra száműzték Horthyék csend­őrei a most ittlakó cigányság anyját, apját pereputtyostól, akik azelőtt a zsombói or­szágút mellett húzódtak meg a szélmalom árnyékában. De mert nagyon szemelőtt vol­tak, hát ide dugták őket Dorozsma hátamögé. Közel 30 sárkunyhót szám­lálunk egy 1)00x400 méter­nyi területen. Ez és ennyi az övék. és az őket körülve­vő sáncszerű vizesárok, meg a kunyhók mentén tátongó vízzel teli kubikolt gödrök, amelyeknek földjéből verték, döngölték és tapasztották nyomorúságuk takaróját: a kunyhókat. Még be se lé- tával. Mohón nyúl érte. s pedig csak el kell kezdeni a cigányiskolában Egy pohár bor Kis szütietet tartott. Látszott, nehezen jön szájára a szó, ami talán még gondo- _ latként is alig formálódott meg benne,'.'.—3- Innen szólok, szegedi kai. Át kell törni velük és legfeljebb érzés volt csupán, de annak biztos és hittel teli. Nehéz visszaadni tö-V.és a lányok arra kértek, ad- más életkörülményekhez ad­roAoyoif cynnnit do „n } „ h „ r„ ,„ „ j. — *.,/...• 1 '.1 rn ó.+ nalr^av ir^nácítl/at ­redezett szavait, de valahogyan — ha más szavakkal is —, ezt mondta, ezt akarta mondani: — Maguk, fiaim, az élet katonái. Magu­kat az életért, a békéért küldik harcba. Xvenkettőjüknek, Zalavári Jó- vagy más termelési ágakba, Azért izzadnak, fáradnak a perzselő na-'.'.zset tanító í'imére — Kis- ha aU.„rinL. ,,.,„.. pon, hogy ne legyen háború, amely a mi íkundorozsma. J ' noe> fiaink, gyermekeink életét kívánja. Igya­nak fiaim, erősödjenek, védjék d mi nyu­galmunkat ... If kis történeket az ott járt tisztek egyi-\\ ke, Acs alezredes, a szegedi hely-;; őrség parancsnoka beszélte el nekem azon a baráti találkozón, amelyet péntc­kes este a szegedi Helyőrségi Tisztiklub­ban rendezett néphadseregünk 9145 ala­kulatának pártszervezete, tiszti és tiszt­helyettesi kollektívája, parancsnoksága a sikeres téli kiképzés befejezése alkalmá­ból. A tisztiklub színháztermének terített kisiskolások! A cigányfiúk értük mai életformájukat, jam át nektek kérésüket: kik seeítséeet vaev 1957-es kiadású, már nem segitseget, vagy használt elsöosztályos olva- szétszórni okét csaladonként só könyvet küldjetek negy- különböző gazdaságokba, Az iskola az új környezet mai kicsi emberpalánták is vajon elcsitíthatja-e lelki- olyanok legyenek, mint az ismeretünket olyanformán, apjuk és az anyjuk. A kez­hogy mi mindent megtettünk már értük? det kezdetén semmilyen ku­darcok nem törhetik le a cselekvő szándékot, de eh­hez kevés a község ereje, Bajosan. A kicsik ugyanoda mb kell hozzá h a do_ jarnak vissza, ahonnét jot- ... tek, és másnap ugyanazt rozsmai ciganysor ne le­hozzák magukkal. Ezt OVen sötét foltja se Szeged­mondtam Kerekes János nek, se a megyének, mert a tanácselnöknek is, meg azt magyarországi cigánysors ál­hogy a kozsegben nem akad . , ° ., . vállalkozó borbély, aki talaban nem llVen, s éppen többféle értelmében tanító névsorolvasást tar­zájuk cselekvő emberség­tolt és a 42 gyerekből 31 a bő1 és szeretetből. Kolompár névre hallgat. Lődf Ferenc asztalai mellett baráti hangulatban jöttek! megnyírná őket. A tartóz- ezért szembeötlő a dorozs­össze az alakulat parancsnokai, tisztjei,',: kodás nem segít emberré mai cigányság helyzete hogy ünnepeljék munkájuknak e kiemel-:: tenni őket, s ez áll a szó Vériünk hidal üt hnr kedő szakaszát, s egyben családtagjaikkal'.:többféle értelmében is. A együtt kellemes estét töltsenek el. Gudmon Mihály százados, az alakulat parancsnoka katonás rövidségű, frappáns beszédben köszöntötte a jelenlévőket, akik a szegedi helyőrségnél elhelyezkedett egy­ségekkel együtt komoly munkát végeztek a téli kiképzésben. Az eredmények nem voltak könnyen elérhetők és éppen ez emeli értéküket. A találkozón a tiszteken és családtagjaikon kívül részt vettek a városi pártbizottság, a KISZ-bizottság, a munkásőrség, több szegedi nagyüzem és termelőszövetkezet küldöttei is, hiszen néphadseregünk élete elválaszthatatlan a dolgozókétól, akiknek szolgálatában fára­doznak, s akikből tagjaik maguk is valók, ürültek a poharak a legjobbakra, a téli kiképzésben egyik legjobb eredményt el­ért 9145 alakulat I. századára, de a test­véralakulat legjobbjaira, a 3793-asok III. ütegére, meg a többiekre, minden derék harcosra, néphadseregünk további sikerei­re. Meghitt, igazi baráti est volt, vidám és bensőséges, harci pihenő a további küz­delmek előtt a dolgozók hazájának őrhe­lyén, a béke védelmében. Szélesvásznú mozit kap Szeged Rövidesen megkezdődnek a Szabadság Filmszínház átalakítási munkálatai Elkészült a Szabadság Mo- idejűleg kívül-belül tataroz­zi átalakítási terve. Ősztől zák, új festéssel, tapétázás­kezdve ez a szegedi filmszín- sal és parkettával látják eL ház szélesvásznú filmeket Restaurálják a mozi homlok­vetít. A budapesti tervező- zatát, s rendbehozzák a te­iroda kivitelezési terve alap- tőt és tetőszerkezetet is. Mi­ján a napokban köti meg a vei a belső munkálatoknál szerződést a Csongrádmegyei nagyszabású állványozást is Építőipari Vállalat a MO- kell alkalmazni, a filmszín­KÉP hódmezővásárhelyi igaz- ház hosszabb ideig nem tart gatóságával. előadásokat. Ennek a szü­A 400 ezer forint költség- netnek a javarésze a nyári gel készülő munkálatokat jú- idényre esik, mert a mun­nius közepén kezdik meg, s kálatokat úgy osztják bc. A ezek előreláthatólag októ- külső tatarozási munkákra berben fejeződnek be. Ez idő a nyár végén kerül sor, ek­alatt a filmszínház új külsőt kor viszont már vetíthetnek is kap. Az átalakítással egy- a filmszínházban.

Next

/
Thumbnails
Contents