Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

Vasárnap. 1958. jünhts 1. S N. TUDOR: A krajovai kirakat per A krajovai pártküldöttség Csongrád megyei tartózkodása alkalmából közöljük az alábbi cikket. Krajova világhírűvé 1934_ ben vált, amikor a burzsoáföldesúri kormány megrendezte a vasutasok és olajmunkások 1933-ban lefolyt hősies harcának vezetői elleni kirakatpert. A per Bukarestben, a katonai bíróságon kezdődött, de a fővárosi munkások viharos tiltakozó hadjárata előli menekülés érdekében a kormány rövidesen kénytelen volt azt áthelyezni a csendes, vidéki városba. Ebben az időben Krajova a milliomosok városa volt, nagyon gyengén fejlett iparral. A kirakatper ellen nem csupán Románia munkásai és tisztességes emberei emelték fel szavukat, de az egész világ — a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Amerika, Belgium, Kanada, Dél-Afrika stb. — munkássága és haladó értelmisége is. A tárgyaláson résztvevő egyik külföldi delegátus Franciaország 450 ezer vasúti munkásának nevében fejezett ki tiltakozást. Moszkvában, Leningrádban és a Szovjetunió más városaiban népes gyűléseken fejeződött ki a román munkások harcával való szolidaritás. Romáin Rolland, az ismert francia író, ezt írta: -A munkások ellen indított per Krajovában — az élet és az emberség elleni per. Ezért a vádlottakat azonnal szabadlábra kell helyezni!*. Henry Barbusse táviratot küldött, amelyet felolvastak a tárgyaláson és amelyben ez állt: -Az egész világ értelmisége különös figyelemmel követi a román nép vádlottak padjára ültetett szószólóinak hatalmas demonstrációját... Szolidárisak vagyunk dicső elvtársainkkal, a román nép hós harcosaival, akik épp úgy a mi büszkeségeink is, mint a tiéitek*. A krajoVái tárgyalás harminc napon át tartott. -Százhúsz esetben — jegyezte meg akkor Alexander Sahia író — ment végig e város néma utcáin nehéz bilincsekben a nyolc vádlott*. Köztük volt Gheorge Gheorgiu-Dej, Chivu Stoica, Ilié Pintilie, akit a jassii katonai tanács, mint a jassii Nicolin-műhely vasutassztrájkjának vezetőjét ítélte el, Gheorge Vasilici és mások. A vádlottak védelmében ezer tanú sorakozott fel. A tárgyalás idején, leleplezvén a rothadt burzsoá-földesúri rendszert, a vádlottak vádlókká változtak. Gheorge Gheorgiu-Dej, akit az 1933-as harcok vezetésével bízott meg a párt, így beszélt: -Nem mi vagyunk a bűnösök, akik a kenyérért és az életünkért harcolunk. A bűnösök azok, akik csökkentették munkabérünket, azok, akik gyilkoltak, vagy támogatták a gyilkosokat...* -Ez a per — félrevezetés. A vádlottak nem ezeken a padokon ülnek. Az igazi vádlottak a kormányban, a vasútigazgatóságon, a reformista szakszervezetek vezetőségében, a mai vádlók mellett és az ő soraikban foglalnak helyet. Az ítélet, amelyet önök hoznak, nemcsak, hogy nem ijeszti meg a munkásokat és nem indítja őket arra, hogy letérjenek a megkezdett útról, de ösztönzőjük lesz a mozgalomban, újabb ösztönzőjük a harcban*. Miközben erőteljesen leleplezte azokat az embertelen viszonyokat, amelyekben a vasúti munkások éltek, Chivu Stoica elvtárs ezeket mondotta: -Több gondot fordítanak egy darab vasra, mint a munkásokra*. A katonai tanács egy híján 80 évre ítélte a nyolc vádlottat. A burzsoáziának és földesuraknak ez volt egyik legbűnösebb cselekedetük, amely munkásmozgalmunk ellen irányult. De az ítélet nem rémítette meg a munkásokat. A kommunista párt vezetésével folytatták a harcot a végső győzelemig, a kapitalista rendszer elsöpréséig. — a ruhagyári színjátszók felújítják a már nagy sikerrel játszott Dihovicsnij: Nászutazás cimű darabját. A szórakoztató vígjátékot június 7-én. szombaton este 7 órai kezdettel mutatják be a Horváth Mihály utcai Kamaraszínházban. A ruhap-tsh színjátszók egyébként műsorukon tartják az „Ipafai lakodalom" cimű Komjáthy zenés vígjátékot is. amelyet eddig már hétszer játszottak sikerrel. Ct dorozsmai cigánysoron... Akit nem ismernek, vagy nácstalanul állunk a putri varias tűzadással nyertünk Agyonkeverediek jóval, rosz aki egyszer is bántotta őket, -küszöbén*, de mégis ez a az elől -begombolkoznak*, tétovázásunk nyitja meg csatát. Egy-két jószavumkra hol szal, s ilyenek a felnőttek is: írni-olvasni nem tud s akárhogy nógatja őket: előttünk a kunyhók ajtajait úrnak, hol elvtársnak szó- közülük senki. Egészségügyi hallgatnak előtte, mint a sír. és a szíveket, — gondolván, lítanak bennünket, s már vonatkozásban viszont azonEgyszerre félnek és ragasz- hogy ilyen idegenül állva egyszerre öten-hatan is sír- nali vizsgálatok szüksege" " " ják panaszukat. S mikor in- sek: tüdőszurés, szemvizskodnak, sírnak és nevetnek, nem járhatunk rosszban. , _ szeretnek és halnak. Sok- a süldő lányok lassan már vitálásra bátran belépünk gálát stb. százados kitaszítottság, létük barátkoznának, s állnának a egy-egy 3—4 lépésnyi kuny- Szombaton és vasárnap semmibevevése tartja őket fényképezőgép lencséje elé hóba, — ahol éjszakánként rendszeresen mulat a putri, még mindig a sötétség biro- jS- de az asszonyok szigorú 10—12 ember hál egymás mikor a férfiak hazajönnek, dalmában, a putri nyomorú- nézésű szemekkel leintik hegyén-hátán — s érdeklő- Eszik, iszik, füstöl és kárságos sárkunyhóiban. Ez a ókét. A bírójuk sincs itthon, dünk aznapi ebédjük iránt tyázik a jónép, s mikor hétkörülbelül kétszáz lelket így hát a -fehérnépet* pró- is, szinte valamikori vajdáik főij ismét elmennek az emszámláló cigányság és a ci- báljuk szóra bírni. Kérdé- feltámadását látják ben- berek, az asszonyok húsát gánysor lényege Kiskundo- seinkrc azonban összébbhú- nünk, akik majd most hoz- is megennék a falánk gyerozsmán, az ottani gépállo- zódva pipálnak a vének, s zák meg nekik a másmilyen rekek. Egy időben ók is más tőszomszédságában, a szinte ölükbe bújva szívják életet, önerejükből azonban, kapták az újszülötteknek község legalacsonyabb fekvé- a csikkeket a 3—4 esztendős de még a község erejéből se kijáró 400 forintos kelensű területén, amely valami- lurkók, s köztük az akkorka futja erre. pedig néhányszor gyét. Sose csavartak abba kor lóúsztató, később pedig lányok is. már lent járt náluk az Or- egyetlen lurkót sem. Az vásártelep volt. A lapályban A feszes csöndben mi is szágos Cigányszövetség egy- utalványt eladták. Igy tetfél ásónyomra fölbuggyan a rágyújtunk a fotóriporterrel, egy főembere is. Fényképe- tek a TÜZÉP 50 kilogramvíz. Nem is csoda, hiszen s égy mellettem álló nagy- zésekből és ígérgetésekből mos ingyenfájával is. Egymajdnem a talajvíz szintjéig lányt is megkínálok cigaret- már elegük van, a jobbat szer hopp, máskor koppmm Alkalmi postahivatal a ma nyíló bélyegüiállífáson A népek barátsága hónapja alkalmából — mint már jelentettük is — a szegedi bélyeggyűjtők ma, vasárnap délelőtt. 10 órakor nyitják meg kiállításukat a Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában. Az érdekes kiállításon alkalmi postahivatal működik és árusítja az új népköztársasági címeres sort borítékon. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat különféle bélyeggyűjtő felszereléseket és külföldi bélyegsorozatokat árusít majd. A szegedi bélyeggyűjtők köre a kiállítás alkalmából különleges bélyegzőt használ. A kiállítás érdekességei közé számít a szputnyik, a hegyek keletkezése és múlása, a vitorlás hajók című gyűjtemény valamint az eszperantó levelezőlapok és levelek, továbbá a különböző országok népeiről készített összeállítások. A kiállításon rendes forgalmi sorokat is árusítanak, s természetesen új sorokra is lehet előjegyzést tenni és cseréket is végeznek. A kiállítást június 8-ig tartják nyitva. D ekkenően perzselt a Kecskemét kör-**- nyéki alföldi homokra a májusi nap. Olyan forrón sütött, hogy a legmelegebb júliusnak is beillett volna. A katonák a beköszöntött „harci" szünetben enyhelyet, egy kis felfrissülést kerestek. Nemrég hallgattak el az ágyúzások, csöndesedtek el a kattogó géppuskák s az „ellenség" egy időre visszavonult. Az „ellenség" ezúttal nem más volt, mint a budapesti helyőrség alakulatai, akik éppúgy gyakorlaton voltak itt, mint a védők, a szegedi helyőrség honvédéi. A téli kiképzés utolsó szakaszában jártak, amely bizony belenyúlt a váratlanul beköszöntött nagy meleg napokba. Most tehát éppen szünetelt a nagy küzdelem. A messzibe nyúló sík terepen hívogatóan bújt meg egy kis tanyaház nyárfáival, gazdasági udvarával. Ide tartott néhány tiszt, hogy lehűtse szomját a tanya kútjának üdítő vizéből. Az udvaron idős. nyolcvan táján járó parasztnéni végezte napi munkáját, a kis tanya, meg a néhányszáz négyszögölnyi szőlő gazdasszonya. Tisztességgel, amint illik, engedélyt kértek a tisztek, hogy vizet meríthessenek. — Nem ..., ne ... hagyják csak — mondta nekik a néni, s a katonák csodálkozva pillantottak reá. De azzal már el is tünt a gyorsmozgású kis öregasszony, s mire tisztjeink megtanácskozták volna, hogy mit is akar tulajdonképpen, már ismét megjelent, nagy kancsóval a kezében. — Ebből igyanak inkább — nyújtotta feléjük a kancsónyi jó bort, s bő köténye alól poharakat is szedegetett elő az udvari asztalkára. Megkóstolták, kitűnő bor volt. — Szürkebarát, a mi termésünk —, mondta a néni, s kedveskedve tette hozzá — igyanak még fiaim, ha kell, jószívvcl adom. S lehetetlen volt nem észrevenni milyen meleg, simogató tekintettel nézi őket, és mintha a fáradt, öreg szemeket egy futó könny fátyolozta volna el. Kis idő telt bele, míg a zamatos, erős bor átitatta a megszáradt torkokat, s a tisztek nem győzték dicsérni a kedvességet meg a jó nyelnivalót. Amikor kissé megpihentek, s a néni kedvtelve nézte őket, csöndesen, mintha csak maga magának emlékeznék, beszélte el nekik: — Én tudom mi a katonasors. Hét fiam volt nekem, mind a hetet elvitték katonának. Ma már csak két fiam van. Három az első világháborúban esett el, kettő pedig a második nagy háborúban halt meg... módra élnek, akár dolgoznak, akár heverésznek, mert még senki sem tanította meg őket becsülni a munkát, s az abból származó tisztességes életet. Tavaly már nem dézsmálták a környékbeli földek kukoricásait, az idén pedig már gyárakban szeretnének dolgozni. Segítsük hát hozzá őket! Törvényeink nemcsak jogot adnak, de kötelességet is támasztanak velük és velünk szemben. Országosan nagy lépések történtek már a cigánykérdés megoldására, mint például Hódmezővásárhelyen, ahol szegkovács szövetkezetbe tömörítették őket, ahol igazán jó pénzt keresnek, s szövetkezetük ma már országoshírű. Kevés történt azonban •• . ... .. „ . érdekükben KisRundopunk a putriba, kezünkben gyufát gyújtva neki adok velük valahol. A tanácsha- rozsmán jgaz bt teljesen máris kattan a ^nyképező- előbb tüzet. A természetes zán ugyan van már -isko- eiesett creg cigány kap havi gép. Asszonyok és lányok mozdulat annyira meglepi, Iájuk* egy volt tűzoltósági 10o forint közsegélyt a köztarka, színes szoknyája ka- hogy attól félek: örömében szertár helyiségében. Ezért ségtől s ugyanakkor evente vaxogj, s félig mezítelen, si- még meg talál csókolni. Fé- a cselekedeteért köszönet il- qq Xqq Qzer forint kórházi kongó apróságok riadnak, s lek. valójában pedig szégyel- lett az ottani tanácsot, ami- és klinikai költséget fizet ki ki-ki a saját vackába bú- lem magam, amiért egy szál ért nagyot ütött a közöm- a putrj népéért Dorozsma jik és onnan les kifelé. (14 gyufa lángjával sem vette bösségen. a maradiságon, sa tanácsa. Ebben az évben ez évtől felfelé állítólag minden még senki emberséges szán- még jelentkező fajgyűlöle- ideig 37 községi rászoruló férfi, legény és lány oda dókkal emberszámba ezt a ten. Délelőttönként most Za- élvez ingyenes gyógyszervan dolgozni földmunkán, nagylányt. Lényegében az lavári József tanító áldoza- ellátást és orvosi kezelést vagy vándoriparosként.) Ta- egyszál cigarettával, s az ud- tos munkájával negyvenket- — ebből 24-en cigánysoriak. tő 6—14 éves korú fiü és Ezek kétségtelen tények, a lány sajátítja el lassacskán valóságban azonban minda kulturáltabb emberi közel- addig -improduktív* jelleséget, az írást, az olvasást gűek maradnak, mivel a ciés a számolást. Nagy dolog, gánysori miliő és állapot sírnivalóan szép ez. A táb- tovább szüli a betegségeket, Iáról cigányul és magyarul és a nyomorúságot Gyöketanulják: so-vendár-tri- res élet változtatásukat nem ácsen-tri, — vagyis: 6—3— pótolhatjuk foltozgatásokásva sokesztendőn át innen hordták az építkezésekhez a sárgaföldet, a község fele ebből a talajból épült. A húszas-harmincas években erre az istenverte lapályra száműzték Horthyék csendőrei a most ittlakó cigányság anyját, apját pereputtyostól, akik azelőtt a zsombói országút mellett húzódtak meg a szélmalom árnyékában. De mert nagyon szemelőtt voltak, hát ide dugták őket Dorozsma hátamögé. Közel 30 sárkunyhót számlálunk egy 1)00x400 méternyi területen. Ez és ennyi az övék. és az őket körülvevő sáncszerű vizesárok, meg a kunyhók mentén tátongó vízzel teli kubikolt gödrök, amelyeknek földjéből verték, döngölték és tapasztották nyomorúságuk takaróját: a kunyhókat. Még be se lé- tával. Mohón nyúl érte. s pedig csak el kell kezdeni a cigányiskolában Egy pohár bor Kis szütietet tartott. Látszott, nehezen jön szájára a szó, ami talán még gondo- _ latként is alig formálódott meg benne,'.'.—3- Innen szólok, szegedi kai. Át kell törni velük és legfeljebb érzés volt csupán, de annak biztos és hittel teli. Nehéz visszaadni tö-V.és a lányok arra kértek, ad- más életkörülményekhez adroAoyoif cynnnit do „n } „ h „ r„ ,„ „ j. — *.,/...• 1 '.1 rn ó.+ nalr^av ir^nácítl/at redezett szavait, de valahogyan — ha más szavakkal is —, ezt mondta, ezt akarta mondani: — Maguk, fiaim, az élet katonái. Magukat az életért, a békéért küldik harcba. Xvenkettőjüknek, Zalavári Jó- vagy más termelési ágakba, Azért izzadnak, fáradnak a perzselő na-'.'.zset tanító í'imére — Kis- ha aU.„rinL. ,,.,„.. pon, hogy ne legyen háború, amely a mi íkundorozsma. J ' noe> fiaink, gyermekeink életét kívánja. Igyanak fiaim, erősödjenek, védjék d mi nyugalmunkat ... If kis történeket az ott járt tisztek egyi-\\ ke, Acs alezredes, a szegedi hely-;; őrség parancsnoka beszélte el nekem azon a baráti találkozón, amelyet péntckes este a szegedi Helyőrségi Tisztiklubban rendezett néphadseregünk 9145 alakulatának pártszervezete, tiszti és tiszthelyettesi kollektívája, parancsnoksága a sikeres téli kiképzés befejezése alkalmából. A tisztiklub színháztermének terített kisiskolások! A cigányfiúk értük mai életformájukat, jam át nektek kérésüket: kik seeítséeet vaev 1957-es kiadású, már nem segitseget, vagy használt elsöosztályos olva- szétszórni okét csaladonként só könyvet küldjetek negy- különböző gazdaságokba, Az iskola az új környezet mai kicsi emberpalánták is vajon elcsitíthatja-e lelki- olyanok legyenek, mint az ismeretünket olyanformán, apjuk és az anyjuk. A kezhogy mi mindent megtettünk már értük? det kezdetén semmilyen kudarcok nem törhetik le a cselekvő szándékot, de ehhez kevés a község ereje, Bajosan. A kicsik ugyanoda mb kell hozzá h a do_ jarnak vissza, ahonnét jot- ... tek, és másnap ugyanazt rozsmai ciganysor ne lehozzák magukkal. Ezt OVen sötét foltja se Szegedmondtam Kerekes János nek, se a megyének, mert a tanácselnöknek is, meg azt magyarországi cigánysors álhogy a kozsegben nem akad . , ° ., . vállalkozó borbély, aki talaban nem llVen, s éppen többféle értelmében tanító névsorolvasást tarzájuk cselekvő emberségtolt és a 42 gyerekből 31 a bő1 és szeretetből. Kolompár névre hallgat. Lődf Ferenc asztalai mellett baráti hangulatban jöttek! megnyírná őket. A tartóz- ezért szembeötlő a dorozsössze az alakulat parancsnokai, tisztjei,',: kodás nem segít emberré mai cigányság helyzete hogy ünnepeljék munkájuknak e kiemel-:: tenni őket, s ez áll a szó Vériünk hidal üt hnr kedő szakaszát, s egyben családtagjaikkal'.:többféle értelmében is. A együtt kellemes estét töltsenek el. Gudmon Mihály százados, az alakulat parancsnoka katonás rövidségű, frappáns beszédben köszöntötte a jelenlévőket, akik a szegedi helyőrségnél elhelyezkedett egységekkel együtt komoly munkát végeztek a téli kiképzésben. Az eredmények nem voltak könnyen elérhetők és éppen ez emeli értéküket. A találkozón a tiszteken és családtagjaikon kívül részt vettek a városi pártbizottság, a KISZ-bizottság, a munkásőrség, több szegedi nagyüzem és termelőszövetkezet küldöttei is, hiszen néphadseregünk élete elválaszthatatlan a dolgozókétól, akiknek szolgálatában fáradoznak, s akikből tagjaik maguk is valók, ürültek a poharak a legjobbakra, a téli kiképzésben egyik legjobb eredményt elért 9145 alakulat I. századára, de a testvéralakulat legjobbjaira, a 3793-asok III. ütegére, meg a többiekre, minden derék harcosra, néphadseregünk további sikereire. Meghitt, igazi baráti est volt, vidám és bensőséges, harci pihenő a további küzdelmek előtt a dolgozók hazájának őrhelyén, a béke védelmében. Szélesvásznú mozit kap Szeged Rövidesen megkezdődnek a Szabadság Filmszínház átalakítási munkálatai Elkészült a Szabadság Mo- idejűleg kívül-belül tatarozzi átalakítási terve. Ősztől zák, új festéssel, tapétázáskezdve ez a szegedi filmszín- sal és parkettával látják eL ház szélesvásznú filmeket Restaurálják a mozi homlokvetít. A budapesti tervező- zatát, s rendbehozzák a teiroda kivitelezési terve alap- tőt és tetőszerkezetet is. Miján a napokban köti meg a vei a belső munkálatoknál szerződést a Csongrádmegyei nagyszabású állványozást is Építőipari Vállalat a MO- kell alkalmazni, a filmszínKÉP hódmezővásárhelyi igaz- ház hosszabb ideig nem tart gatóságával. előadásokat. Ennek a szüA 400 ezer forint költség- netnek a javarésze a nyári gel készülő munkálatokat jú- idényre esik, mert a munnius közepén kezdik meg, s kálatokat úgy osztják bc. A ezek előreláthatólag októ- külső tatarozási munkákra berben fejeződnek be. Ez idő a nyár végén kerül sor, ekalatt a filmszínház új külsőt kor viszont már vetíthetnek is kap. Az átalakítással egy- a filmszínházban.