Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

Csütörtök, 1958. Június 5. s 2­EZ TÖRTÉNT A &JLPOLITÍKABAN w Hruscsov ujabb levelet küldőit Eiseu howernak n levélben a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokról van szó Washington (MTI): Menysikov, washingtoni szovjet nagykövet kedden átadta Murphy amerikai államtitkárnak Hruscsovnak. Eisenhower elnökhöz intézett levelét, amely a két ország keíeskedelmi kapcsolataira vonatkozik. A le­vél terjedelme nyolc oldal. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium sajtó­aaolgálatának vezetője kijelentette: *A levélben Oroszor­szág és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatáról van szó Jólértesült washingtoni körök szerint Hruscsov Eisen­hower amerikai elnöknek küldött levelében javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió fejlesszék egymással folytatott kereskedelmüket. A szovjet miniszterelnök állítólag azt is közölte az elnökkel, hogy a Szovjetunió kész vásárolni amerikai áru­kat, például fogyasztási cikkeket gyártó gépeket. Hinél főbb ember, annál több vélemény és javaslat Mao Ce-tung érdekes cikke a Kínai Kommunista Párt új ideológiai folyóiratában Mao Ce-tung, a Kínai nagyobb az energia. A tő­Népköztársaság elnöke clk- megeket soha azelőtt . nem ket írt a Kínai Kommunista lelkesítette ilyen magas er­Párt Központi Bizottsága új kölcslség és elszántság. Ideológiai folyóiratának, a A volt kizsákmányoló osz­* Vörös lobogó—nak vasár- tályok már csak egy-egy nap megjelent, első szárná- cseppet jelentenek a dolgozó ban. nép tengerében — állapítja Bevezetőben Mao Ce-tung meg Mao Ce-tung— és akár leszögezi: Kína éppúgy elő- akarják, akár nem, meg kell retör a szocialista gazdasági változniok. Kétségtelen, hogy forradalmának útján, mint akadnak olyanok, akik so­politikai, Ideológiai, technd- hasem fognak megváltozni kai és kulturális forradal- és inkább haláluk napjáig mának útján. Ilyenformán jafejűek aradnak, de ez ál­nem lesz annyi időre szúk- ' ségünk, mint korábban gon- talában nem változtat a dol­doltuk, hogy országunk ipari gokon. Minden elfajzott gon­fs mezőgazdasági termelés dolkodásmód és a felépit­tcrén utóiérje a ruigy kapl- mé ^ alkalmatlan ré­tallata országokat — írja , ' , ., cikkében Mao Ce-tung. — uei Mprót napra jobban A döntő tényező a párt ve- szétmorzsolódnak. Még bdzo­zető szerepén kívül Kína nyos időbe kerül ennek a 600 milliós népe. Minél több .,,„..,. . ember, annál több vélemény hulladéknak te jes elsöpré­és javaslat, és minél na- ««• d« kétségtelen, hogy ez gyobb a lelkesedés, annál meg fog történni. De Gaulle diktatúrájának megteremtését a szocialisták tették lehetővé Párizs (MTI). A Francia KP Politikai Irodája kedden nyilatkozatot adott kl. A nyilatkozat megállapítja: a De Gaulle-kormány a tör­vényességnek csak a látsza­tát mutatja fel, meri való­jában az algíri és ajacciól puccs erőszakolta kl a fa­siszta katonai elemek inter­venciójának fenyegetésével, a polgárháború zsarolásával De Gaulle hatalomrajutását. A nyilatkozat leszögezi, hogy a diktatúra megteremtése lehetetlen lett volna a szo­cialista vezetők politikáia nélkül. A Pflimlin-kormány szégyenletes menekülése biz­tosította De Gaulle kor­mányra kerülését, Guy Mol­let árulása pedig egyszerre tagadta meg a köztársasá­got és pártját. Továbbiakban b nyilatkozat rámutat a helyzet súlyosságára. Az ál­lam minden hatalma De Gaulle kezében van. Olyan miniszterek veszik körül, akik szolgai módon aláve­tik magukat neki. Megvannak azonban azok az erők, amelyek a fasizmus útjának eltorlaszolásához és a személyi hatalom gyakor­lásának megakadályozásához szükségesek — állapítja meg a nyilatkozat. — A Francia Kommunista Párt idejében riasztotta a munkásosztályt és a nemzetet. A nép meg­mozdult, hogy megvédje a köztársaságot. A párizsi és vidéki hatalmas megmozdu­lások, sztrájkok ha nem is tudták megakadályozni a személyi hatalom megszüle­tését, kibontakoztatták a köztársaság minden hívének egységét és megteremtették a szükséges előfeltételeket a demokratikus erők harcának új fejlődéséhez. A Francia KP Politikai Irodája felhív­ja az antifasisztákat, széle­sítsék kl egységüket, ezré­vel alakítsák meg a köztár­ság védelmét szolgáló bi­zottságokat. Hivatalba lépett De Gaulle-kormány Befejezte rendkívüli ülésszakát a francia nemzetgyűlés Párizs (MTI). De Gaulle tábornok kedden elfoglalta hivatalát a miniszterelnök­ség épületében, a Matignon­palotában. Ezzel egyidőben kormányának tagjai is át­vették elődeiktől az ügyek intézését. A francia nemzetgyűlés kedden délután negyedórás ülést tartolt. Október 7-én ülnek össze újra a képvise­lők. A kormánynak adott rend­kívüli hatalom, amelyet a Bourbon-palota folyosóin a nemzetgyűlés harakirijének mondanak, azt eredményezi, hogy a törvényhozói jogkör átszáll a De Gaulle-kor mányra. A negyedórás utolsó ülé­sen Le Troquer, a nemzet­gyűlés elnöke felhívta a kép­viselőket, hogy a bizottságo­kon belül fejtsék kl tovább munkájukat, így biztosítsák a parlament működésének folyamatosságát. A nemzet­gyűlés elnöke szavait ezlel fejezte be: „Éljen a köztár­saság!" Az elnök szavaira a kommunista padsoroktól a centrumig a képviselők viha­ros tapsban törtek ki. A francia parlament felső­háza, a Köztársasági Tanács tagjai felének a mandátuma lejárt. Június 8-án tartják betűrendben Meurthe-et-Mo­selle megyétől kezdve Yonne megyéig bezárólag a szená­tor választásokat. Röviden Párizs (MTI): a köztársa­ság megvédéséért folyó harc a francia dolgozókat a Kom­munista Párt sorai felé irá­nyítja. Az utóbbi napokban Párizsban több mint 500-an kérték felvételüket a pártba. A 6. kerületben 47-en je­lentkeztek a párt soraiba. A Párizstól északkeletre lévő munkáslakta előváro­sokban 337 új párttag jelent­kezett, a déli elővárosokban 181 a pártba belépők száma, a fővárostól északnyugatra lévő Levalloisban pedig 127 tagfelvételi kérelmet bírál­nak el. » Stockholm (Reuter): Lem­peiere, a stockholmi francia nagykövetség kereskedelmi attaséja kedden lemondott tisztségéről. Kijelentette, hogy nem hajlandó dolgozni egy olyan kormánynak, amelyre a „nyílt, személyes diktatúra jellemző". * Párizs (Reuter): Eisenho­wer amerikai elnök kedden este „személyes szerencsekí­vánatait" küldte De Gaulle tábornoknak miniszterelnök­ké történt beiktatása alkal­mából. De Gaulle tábornok vála­szában biztosította az ame­rikai elnököt arról, hogy „a francia nemzet az Egyesült Államoknak Franciaország iránt tanúsított barátságát az amerikai nép iránti ha­sonlóan meleg barátsággal viszonozza". • Paul Henry Spaak, az Északatlanti Szövetség főtit­kára a kanadai Ottawában tartott televíziós nyilatkoza­ta során annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy „a Szovjetunión kívül más kommunista országok is részt vehetnének a csúcsértekezle­ten". Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy Moszkva ragaszkodik a pa­ritás elvén alapuló értekez­lethez, Spaak azt válaszolta, hogy „lehetségesnek" tartja olyan országok részvételét, mint Lengyelország és Cseh­szlovákia, „anélkül, hogy szóba jöhetne a paritás el­vének elfogadása". Hétfőn este szabadszemmel is látható volt a Szputnyik III A Magyar Űrhajózási Bi­zottság ülésén Flórián End­re ionoszféra-'kutató, a bi­zotság tagja bejelentette, hogy a harmadik szovjet mesterséges hold hétfőn es­te először volt szabadszem­mel látható Magyarországon. A szputnyik a szürkületben vonult át felettünk. Este 9 óra és 9 óra 10 perc között északnyugatról jövet, dél­keleti irányban haladt, s a Jupiter bolygó felett, mint­egy nyolc percig volt sza­badszemmel észlelhető. A mesterséges hold fénye a sarkcsillagénál valamivel homályosabb. \St^deJtes! A MEGSZAKÍTÁS NÉL­KÜLI BESZÉD REKORDJA Amerika legkttartőbb be­szélője — legalább is pilla­natnyilag — a 27 éves Lois Grantné asszony, egy csinos fayettevlllei titkárnő. Grantné kedden fejezte be 27 óra 31 perc 55 másod­percig tartó folyamatos be­szédét, amelyet az észak­carolinai Fayetteville rá­diójában mondott el. Az volt a célja, hogy megdönt­se egy rádióbemondo múlt évi 26 és fél órás csevegés­rekordját. Kérdés, mennyi Ideig ma­rad rekord Grantné telje­sítménye. Amikor fáradtan távozott a mik.ofon elől, helyére a 33 éves Lib Mc Cauleyné asszony lépett, hogy megkísérelje Grantné rekordjának megdöntését. Hruscsov beszéde a DKP VII. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az egész nemzetközi kommunista moz­galom annyi újat vitt a marxi—lenini elméletbe*. Azok az állitások — mon­dotta —, mintha a marxi— lenini elmélet fejlődésében "űrök* mutatkoznának, el­lentmondanak a valóságnak, és arról tanúskodnak, hogy a jugoszláv vezetők nem is­merik más országok szocia­lista építésének gyakorlatát, a testvéri kommunista és munkáspártok tapasztalatait. Hruscsov visszautasította a jugoszláv vezetőknek azo­kat a kísérleteit, hogy prak­ticizmussal vádolják meg más szocialista országok pártjait. — A jugoszláv elv­társak — mondotta — pralt­ticizmuson nyilván azt értik, hogy ezek a pártok erőfeszí­téseiket elsősorban olyan in­tézkedések kidolgozására és megvalósítására fordítják, amelyek a gazdaság és a művelődés fejlődését, a nép jólétének felemelését bizto­sítják. Mi úgy gondoljuk, hogy ilyen "prakticizmus* megfelel a népi tömegek alapvető érdekeinek, a szo­cializmus érdekeinek. A szocialista építés min­den gyakorlati kérdése egy­idejűleg olyan elméleti kér­dés is, amely közvetlen kap­csolatban van a marxizmus —leninizmus alkotó tovább­fejlesztésével. Egyiket a másiktól elválasztani nem lehet — hangsúlyozta Hruscsov. Csak egyféle szocializmus van Nem szeretnék senkit sem megsérteni — jegyezte meg —, de mégis fel kell tennem azt a kérdést, amely minde­nütt foglalkoztatja a becsü­letes kommunistákat: vajon az imperialista főkolompo­sok, akik szeretnék letöröl­ni a föld színéről a szocia­lista államokat és megfoj­tani a kommunista mozgal­mat, ugyanakkor miért ad­nak neki kedvező hiteleket, Ingyen alamizsnát? Hiszen senki sem hiszi el, hogy a világon kétféle szocializmus van: az egyik, amelyet dü­hödten támad a nemzetközi reakció, és a másik, amelyet az imperialisták elfogadha­tónak találnak és segítséget, támogatási nyújtanak neki. Ennek az országnak a képviselői azt állítják — folytatta Hruscsov —, hogy mi letérünk a marxizmus— leninizmus útjáról, és ők képviselik a helyes állás­pontot. Eléggé furcsa hely­zet áll elö: az imperialisták ennek az országnak a révén akarják "továbbfejleszteni* a marxizmust—leninizmust. Ugyanakkor, amikor az imperialisták egyesült erő­vel támadnak a szocializ­mus, a munkásosztály el­len —, egyes vezetők, akik magukat a szocializmus baj­nokainak nevezik, igyekez­nek megtörni a munkás­osztály lendületét a kapita­lizmus elleni harcban. Hruscsov hangsúlyozta: azok az imperialista remé­nyek, hogy aláaknázhatják a szocialista államokat, már önmagukban kudarcra van­nak ítélve, amint ez mindany­nyiszor meg is történt az imperialistákkal, amikor a kommunista és munkáspár­tok egységének meggyengí­tésére építették számításal­kat. Hruscsob a továbbiakban megállapította, hogy az ösz­szes kommunista és mun­káspártok teljes egységéről tettek tanúbizonyságot, ami­kor határozottan elítélték a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programterveze­tének a marxizmus—leni­nizmussal ellentmondó revi­zionista tételeit. Ezzel ösz­szefüggésben több észrevé­telt tett az SZKP és a JKSZ kapcsolatairól. A többi kö­zött emlékeztetett arra a kezdeményezésre, amelyet 1955-ben az SZKP tett, hogy megszüntesse az 1949—1955 között fennálló konfliktust, rendezze a két ország vi­szonyát, marxi—lenini ala­pon helyreállítsa a kapcso­latot és az együttműködést az SZKP és a JKSZ között Az élet azonban megmu­tatta, hogy a múlt terhe túlságosan nagy súllyal ne­hezedik a jugoszláv veze­tőkte — mondotta Hruscsov — s bebizonyosodott, nem képesek szakítani helytelen nézeteikkel és szilárdan a marxizmus—leninizmus alap­jára állani. A jugoszláv ve­zetők a kapcsolatok rende­zése után is folytatták szov­jetellenes megnyilatkozásai­kat, kirohanásokat intéztek a szocialista tábor és a test­véri kommunista pártok el­len. Megnyilatkozásaikkal és cselekedeteikkel különösen a magyarországi események idején okoztak nagy kárt a szocializmus ügyének. I Szovjetunió fsnn akarja tartani kapcsolatalt Jugoszláviával Hruscsov kijelentette, hogy a jugoszláv vezetők a szocia­lista országok és a testvér­pártok ellen irányuló sza­kadár cselekedeteikkel Ju­goszláviát és a JKSZ-t elszi­getelték a szocialista orszá­goktól és a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Annak a korábbi megál­lapodásnak ellenére, hogy a JKSZ küldöttsége majd részt vesz a szocialista or­szágok testvérpártjainak ké­szülő tanácskozásán és e ta­nácskozás nevében kiadan­dó nyilatkozattervezet ki­dolgozásában — a jugoszláv vezetők eltértek a megálla­podásoktól. "Ügy döntöttek, hogy saját lflilön platform­mal — a JKSZ programterve­zetével állnak elő. Hangsúlyozta, hogy es a program a jugoszláv kom­munisták belügye, Hruscsov kijelentette, hogy mivel ez a tervezet más pártokról ét a szocialista országokról cél­zatos, sértő megállapításo­kat tartalmaz és revízió alá veszi a marxizmus—le­ninizmus forradalmi elméle­tének alapjait, az SZKP egyenesen kötelességének tartotta, hogy megbírálja en­nek az okmánynak marxis­ta-ellenes tételeit. Nekünk az volt a vélemé­nyünk és az ma is — mon­dotta —, hogy a népek bé­kéjéért és biztonságáért fo­lyó harcban minden módon erősíteni kell az összes or­szágok együttműködését. Ezt a kapcsolatot mi fenn akar­juk tartani a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársasággal is. Ha pártvonalon nem való­sul meg az együttműködés, akkor állami vonalon fo­gunk normális kapcsolato­kat fenntartani Jugoszláviá­val, s ezeket a kapcsolatokat tovább is fejlesztjük. Ugyan­akkor nyíltan kijelentjük, hogy nem fogunk belenyu­godni az Ideológiai kérdések elferdítésébe, őrködni fo­gunk a marxi—lenini pártok egységén és harcolunk a for­radalmi elmélet tisztasági­ért. De Gaulle Algériában Szerdán reggel De Gaulle tábornok, az új francia kor­mány miniszterelnöke repü­lőgépen Algériába utazott. Kíséretében volt Louis Jac­quinot államminiszter, Max Lejune, a szaharad ügyek újonnan kinevezett minisz­tere és Pierne Guillaumai hadügyrniniszterhelyettes. De Gaulle algériai útját általános érdeklődés kíséri. Ezzel kapcsolatban világ­szerte arra kíváncsiak, mi­ként fogja körvonalazni a tábornok algériai politikáját háromnapos algériai körútja során. amikor Algírba. Oránba, Bonéba és esetleg más nagyobb algériai váro­sokba is ellátogat és beszé­det mond. Programjához tar­tozik természetesen az is hogy megvitatja az algériai helyzetet Salan tábornokkal és más algériai vezetőkkel. Washingtonban és Lon­donban rendkívül tartózko­dóan ítélik meg az algériai háború további kilátásait. Az Egyesült Államok és Ang­lia kormánya szeretné, ha ez a háború a lehető leghama­rabb véget érne — meg­egyezéssel. A franciák azon­ban feltétel nélküli katonai győzelmet akarnak kierősza­kolni. Mivel ennek valószí­nűségére semmi jel sem mu­tat, nehéz lenne feltételezni, hogy De Gaulle algériai tar­J tózkodása során olyan prog­; ramot körvonalazhatna, mely • e francia cél elérését beldt­i ható időn belül lehetővé tenné. "Az első ölelések és paro­lázások* után De Gaulle hí­vei bizonyára nem mulaszt­ják el rábeszélni De Gaulle-1 arra, hogy kormányába ve­gyen be néhány olyan pro­minens személyiséget — oél­;dául Soustelle-i mr, akik a pr l^^fs tábornok legközvetlenebb környezetéhez tartoznak és már régóta fáradoztak azon, hogy mesterüket a kormány­elnöki székbe segítsék. Az algériai puccsisták ugyanis mindennel elégedettek vol­tak, ami De Gaulle hatalom­ra segítése érdekében tör­tént Párizsban, s csak az lepte meg őket, hogy sem Soustelle, sem más hétpró­bás jobboldali nem került be a tábornok kormányába. Nem titok, hogy De Gaulle Algériából való visszatérése után újabb jobboldali politi­kusokat hív meg kabinetjé­be, és bizonyára közöttük lesz Soustelle, vagy néhány hozzá hasonló beállítottságú politikus is. Bizonyossá tette ezt g feltevést az algírikor üdv-bizottság egyik tagjának nyilatkozata is, aki arra a kérdésre, hogy — többek kö­zött — Pflimlint miért ne­vezték ki államminiszterré, a következőket válaszolta: "Ez csak átmenet. Később majd félreállítják őket. Er­re azért volt szükség, hogy vérontás nélkül oldódjék meg a dolog*. De Gaulle tehát gyakorla­tilag csak Algériából való hazatérése után lát munká­hoz. Nyolc és fél millió algé­riai és a francia nemzetgyű­lés képviselőinek felét dele­gáló baloldal azonban min­den órában és minden pilla­natban emlékezteti majd De Gaulle-X — a tényekre. Percnyi István

Next

/
Thumbnails
Contents