Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

2 Vasárnap, 1958. Júnins tö. Magyar-bolgár közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) rendjét és szocialista vívmá­nyait. A két testvérpárt elsőren­dű feladatának tartja a re­vizionizmus, az opportuniz­mus, valamint a marxista­leninista elmélet minden­fajta elferdítése elleni har­cot és a marxizmus—leniniz­mus eszmei tisztaságának megőrzését. A kommunista és munkáspártok figyelmé­nek a revizionizmus leleple­zésére kell irányulnia, mivel ma a legfőbb veszély a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom számára. A revizionizmus nyilvánvaló hordozója ma a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető csoportja. A két párt a Jugoszláv Kommunisták szövetségének VII. kong­resszusán elfogadott revizio­nista programot a munkás­mozgalom eszmei megzava­rására és megbontására irá­nyuló káros törekvések kife­jezésének tekinti, s a legeré­lyesebben elítéli a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megbontását, vagy lazítását célzó mindenfajta hasonló, vagy egyéb jelensé­geket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kom­munista Párt. híven a mar­xizmus—leninizmus. a pro­letár Internacionalizmus el­veihez, továbbra is tántorít­hatatlanul folytatja a har­cot az ellenség ama kísérle­tei ellen, amelyek a naciona­lizmus szításával ellenséges­kedést és gyűlöletet igyekez­nek kelteni a népek között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kom­munista Párt újólag kife­jezte azt a szilárd elhatáro­zását. hogy a proletár inter­nacionalizmus szellemében erősiti és mélyíti kapcsola­tait egymás között és a többi testvérpárttal, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Fárt jávai. A két párt egyetért ab­ban. hogy az eddiginél job­ban fel kell használniuk egymás tapasztalatait a szo­cializmus építése érdekében. E célból megegyeztek abban, hogy küldöttségeket cserci­nek a pártmunka különböző területeinek tanulmányozá­sára, közös megbeszéléseket szerveznek a szocialista épí­tés és a béke ügyét szolgáló politikai tevékenység kérdé­seiről. kölcsönösen meghív­ják egymást a marxizmus­leninizmus elméleti problé­máival foglalkozó konferen­ciákon való részvételre. A két ország képviselői az időszerű nemzetközi kérdé­sek kapcsán megállapítot­ták, hogy a szocialista tábor országai hatalmas sikereket és eredményeket értek el. A szocialista országok, mi­után lerázták a kapitalizmus igáját, amely a népi erőket bilincsekben tartotta. most gyors ütemben fejlesztik iparukat és mezőgazdaságu­kat és nagy eredményeket érnek cl az élet minden te­rületén. A népek, melyek saját kezükbe vették a ha­talmat. kommunista és mun­káspártjaik vezetése alatt alkotó munkájuk kimeríthe­tetlen lehetőségével, egymás közötti baráti együttműkö­désben. felhasználva a Szov­jetunió felbecsülhetetlen és önzetlen segítségét, szocia­lista társadalom építésében szerzett gazdag tapasztala­tait. építik boldog életüket. A szocialista országok szün­telen előrehaladása gazdu­siyi. kulturális és műszaki tekintetben mindjobban bi­zonyítja a szocialista rend­nek a kapitalista rend fe­letti, a szocialista világrend­szernek a kapitalista világ­rendszer feletti magasabb­rendűségét. A béke és háború kérdése ma a nemzetközi kapcsola­tok központi kérdése, a mai politika alanvető kérdése. Ma a béke erői kétségtelenül fö­lényben vannak a háború erői felett. A béke erőinek azonban sziinlelen éberséget kell tanúsilanlok, s nem szabad megfeledkezniük az Imnerialista erőknek a nem­zetközi légkör megrontására és a feszültség kiélezésére Irányuló kísérleteiről. Az Egyesült Államok im­perialista körei, az egész vi­lág agresszív imperialista köreinek élén a népek érde­keit és békevágyát semmibe­véve új világháborúra ké­szülnek, hogy uralmukat az egész világra kiterjesszék. Ezt bizonyítja a féktelen fegyverkezési hajsza, a ra­ketatámaszpontok építése egy sor országban, Nyugat­Németország atomfegyverek­kel való ellátása, a nukleá­ris fegyverrel folytatott kí­sérletek megszüntetésének elutasítása. A háborús lég­kör szítását szolgálják a vi­lág különböző részcin, külö­nösen az Indonéziában vég­rehajtott imperialista provo­kációk, a Libanon belügyei­be és az arab országok vi­szonyaiba való beavatkozást célzó előkészületek és kísér­letek, az atombombákat hor­dozó amerikai repülőgépek veszélyes repülései. Erről ta­núskodik a Szovjetunió va­lamenyi konstruktív, a béke megvédését szolgáló javasla­tainak elutasítása. ' A varsói szerződés a béke megőrzésének fontos ténye­zője, tekintettel az agresz­szív atlanti blokk országai­nak a bekeszerető erők el­leni fokozódó háborús előké­születeire. A szerződésben résztvevő államok ez év má­jus 26-án Moszkvában alá­írt nyilatkozata a békesze­rető erők új hozzájárulását jelenti a világbéke megőr­zéséhez. A két kormány ki­jelenti, hogy minden erejé­vel a nyilatkozatban foglalt javaslatok - megvalósításán tevékenykedik. A felek határozottan tá­mogatják a Szovjetuniónak a legmagasabb szintű érte­kezlet összehívására, s az atom- és a hidrogénfegyvc­rekkel folytatott kísérletek megszüntetésére iránynló ja­vaslatait, valamint a varsói szerződésben résztvevő or­szágoknak azt a javaslatát, hogy a varsói szerződés és az északatlanti paktum or­szágai kössenek megnem­támadási egyezményt. E ja­vaslatok megvalósítása az államok közötti bizalom ki­alakulásához és a nemzet­közi feszültség enyhüléséhez fog vezetni. Az imperialista körök ama kísérletei, hogy a tervezett legmagasabb szintű értekez­let napirendjére felvegyék a népi demokratikus országok viszonyainak kérdését, durva beavatkozást jelentenek ezen országok belügyeibe, ellen­tétben állnak az ENSZ alap­okmányában kifejtett elvek­kel és az értekezlet összehí­vásának további megnehezí­tésére irányulnak. Szuverén országaink senkitől sem tű­rik el, hogy beavatkozzanak belügyeikbe. Komoly aggodalomra ad okot a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés határozata a nyugatnémet hadsereg atom­fegyverekkel való felfegyver­zéséről és rakétatámaszpon­tok létesítéséről Nyugat-Né­metország területén. Ez meg­teremti az atom- és hidro­génfegyverekkel folytatott háború reális veszélyét és nyíltan Németország békés úton való egyesítése ellen irányul. Hasznos hozzájáru­lás a német kérdés reális megoldásához a Német De­mokratikus Köztársaságnak a két német állam kormá­nyai közötti közvetlen kap­csolat létesítésére és a német államszövetség megteremté­sére vonatkozó javaslata. Ezek megvalósítása az első jelentős lépés lenne Német­ország egységének helyreál­lítása, az egységes, demok­ratikus. békeszerető német állam megteremtése felé. A két kormány támogatja a lengyel Népköztársaság­nak a közép-európai atom­fegyvermentes övezet létesí­tésére vonatkozó javaslatát. Ha a Német Szövetségi Köz­társaság magáévá teszi ezt a javaslatot, amelyet a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Csehszlovák Köz­társaság már elfogadott, el­hárul az atomháború veszé­lye Európa egvik legsűrűb­ben lakott területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság elítéli a gyarmatosítás min­den formáját és támogatja a népeknek a szabadságért és függetlenségért vívott harcát. Ügy véli, hogy meg kell szüntetni az algériai hábo­rút és lehetővé kell tenni, hogy az algériai nép maga rendezze sorsát. Meg kell szüntetni az imperialista ál­lamok beavatkozását Liba­non, Indonézia, valamint más ázsiai és afrikai orszá­gok belügyeibe, meg kell te­remteni a népek szabad fej­lődésének feltételeit, bizto­sítani kell nemzeti függet­lenségük megszilárdítását. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségével való ideológiai nézeteltérések ellenére a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a jö­vőben is erőfeszítéseket tesz a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársasággal való jószom­szédi viszony továbbfejlesz­tésére, a balkáni és az euró­pai béke érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánva üdvözli a Bolgár Népköztársaság békepolltiká­ját, amely a Balkán-félszi­get többi országával való jó­szomszédi viszony és együtt­működés kialakítására irá­nyul az egyenjogúság, a nemzeti és állami szuverénl­tás tiszteletber tartása, az egvmás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján, a Balkán békeövezetté való alakítása érdekében. A két fél támogatja Pblvu Stoieának. a Román Nép­köztársaság Minisztertaná­csa elnökének azt a javas­latát. hogy hívják össze a balkáni országok vezetőinek értekezletét. A Magvar Nép­köztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság küldöttel kifeje­zik szilárd elhatározásukat, hogv külpolitikájukban a jövőben ls a különböző tár­sadalmi és politikai rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének elvé­ből indulnak kl és jó vi­szony fenntartására töre­kednek valamennyi or­szággal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. III A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy eddigi politikai, gazdasági cs kultu­rális együttműködésük ked­vező eredményekkel járt. Ebből a szempontból kiemel­kedő jelentőségűnek tartják a bolgár—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötését, amelynek tízéves évfordulóját ez évben ün­nepük meg. A két küldöttség megálla­pítja, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság baráti kapcsola­tai egyre erősödnek. Ezek a proletár internacionalizmu­son alapuló kapcsolatok fel­becsülhetetlen hozzájárulást jelentenek a szocializmus építéséhez mindkét ország­ban, s további anyagi cs kulturális felemelkedésük fontos forrásai közé tartoz­nak. Az 1957 júniusában Buda­pesten lefolytatott tárgyalá­sok jelentősen hozzájárultak a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez és megerősödé­séhez. Magyar parlamenti küldöttség látogatott el Bul­gáriába. A Hazafias Arcvo­nal és a Hazafias Népfront tapasztalatcsere céljából kül­döttségeket cserélt. Hosszúle­járatú kereskedelmi egyez­ményt és állategészségügyi megállapodást írtak alá a két ország között. A felek megegyeztek ab­ban, hogy a jövőben tovább szélesítik együttműködésü­ket a politikai, gazdasági és kulturális élet minden terü­letén. Elhatározták, hogy a Kölcsönös Oazda«á«H Segít­ség Tanácsa előírásainak szellemében folvtatlák a szo­cialista koe.neráeló és spe­cializáld® fejlesztésit a gaz­dasági élet területén. E cél­ból a két küldöttség megál­lapodott magyar—bolgár gaz­dasági együttműködési ve­gyesbizottság létrehozásában Tekintve, hogy a két or­szág eddigi árucsereforgal­ma jelentősen elősegítette mindkét országban a szocia­lizmus építését, a két kor­mány a jövőben szélesíteni fogja a Magyarország cs Bulgária közötti árucserét, figyelembevéve egymás szük­RÖVIDEN Moszkva (TASZSZ): A legutóbbi napok folyamán Moszkvában szovjet—finn tárgyalások folytak arról, hogy a Szovjetunió Finnor­szágtól vajat, Finnország pedig a Szovjetuniótól bú­zát vásárol. A tárgyalások az együtt­működés, a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben folytak le és június 26­án eredményesen befejeződ­tek. Washington: Az Egyesült Államok kongresszusának képviselőháza pénteken tar­tott ülésén az Egyesült Ál­lamok külföldi segélyprog­ramjának megvitatása után 600 millió dollárral keve­sebb összeg felhasználását hagyta jóvá, majd további eljárásra áttették a törvény­javaslatot a szenátushoz. Eisenhower elnök a költ­ségvetési bizottság ülése után nyilatkozott és kijelen­tette, a 600 millió dolláros kiesés súlyos mértékben csökkentheti az Egyesült Államok biztonságát. Megnyílt az újságíró Klub A Magyar Üjságírók Or­szágos Szövetsége székházá­ban pénteken este ünnepé­lyesen nyitották meg az új­ságíró klubot. Az ünnepsé­gen megjelent Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a ma­gyar sajtó és a kulturális élet számos képviselője. Szakasits Árpád, a Ma­gyar Üjságírók Országos Szövetségének elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Vasárnap indul haza a magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriából Szombaton a magyar párt- és kormányküldöttség Plovdivba, Bulgária második legnagyobb városába láto­gatott el, ahol ünnepélyesen fogadták. A küldöttség meg­tekintette a város körüli öt hegy egyikét, amelynék csú" csán a bolgár népet felszabadító szovjet hadsereg hősi­ességét hirdető hősi emlékmű áll. Plovdivból Bresztovica szövetkezeti községbe vezetett a küldöttség útja, ahol a küldöttség tagjai rögtönzött gyűlésen vettek részt, majd díszebédet adtak tiszteletükre. Az ebéd után a küldöttség tagjai visszatértek Szófiába. Szombaton este a magyar párt- és kormányküldött­ség fogadást adott népköztársaságunk szófiai nagykövet­ségén. A küldöttség vasárnap reggel indul vissza repülő­gépen Budapestre. ENSZ ^vélemény a libanoni helyzetről Hammarskjöid ENSZ-fő­titkár, aki e héten érkezett vissza több napos libanoni útjáról, az AP hírügynökség közleménye szerint úgy véli, hogy a libanoni helyzet nem olyan súlyos, mint látszik és nincs szükség a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének azonnali összehívására. A hírügynökség jelentése további részében utal arra, hogy "bizonyos diplomáciai körök* szerint Hammar­skjöid derűlátó állásfogla­lásának nem annyira a Li­banonban tett megfigyelései szolgálnak alapot, hanem inkább Nasszer elnökkel folytatott tárgyalásai. Jafi volt libanoni minisz­terelnök, a Chamoun köz­társasági elnökkel szemben­álló ellenzék egyik vezetője a kairói rádió jelentése sze­rint egy libanoni forradal­mi kormány megalakulásá­nak lehetőségéről beszélt; miután a Nemzeti Front, Chamoun elnökkel szem­benálló erők egyesítője ma már ellenőrzése alatt tartja a libanoni terület háromne­gyed részét. A libanoni ellenzék egy másik vezető személyisége szerint a libanoni kormány oldalán jordániai és izraeli katonák harcolnak. A Bolgár Népköztársaság A Balkán-félsziget észak­keleti részén terül el a 110 ezer négyzetkilométer nagy­ságú 7,5 millió lakosú Bol­gár Népköztársaság. A la­kosság 88 százaléka bolgár, 10 százaléka török, terüle­tén azonkívül macedónok, románok és görögök is lak­nak. Bulgáriát északon a Duna választja el Romániá­tól, nyugaton Jugoszlávia, délen Görögország határol­ja, keletről pedig a Fekete­tenger mossa partjait. Az ország északi részén a Bal­kán-hegység húzódik, dé­len a Rodope tömbje emel­kedik. Bulgária 1944-ig, felszaba­dulásáig elmaradt agrár or­szág volt. Az ötéves tervek az ország arculatát megvál­toztatták. Számos bolgár fo­lyón, különösen az Iszkeren a víztárolók és erőművek egész sora épült fel, illető­leg áll építés alatt. A fővá­ros és Dimitrovo vasipara, Dimitrovgrád vegyiművei, Várna hajóépítőgyára, Plov­div textilkombinátja a szo­cializmus építésének egy­egy állomását jelentik. Bul­gária ipara 1957-ben majd­nem nyolcszor annyit ter­melt, mint 1939-ben. Bulgá­ria földje ásványokban gaz­dag. A Rodope-hegység déli részén, a görög határ men­tén a színes ércbányák, Di­mitrovo és Tirnovo környé­kén a szénbányák termelé­sét tervszerűen fejlesztik, ugyanúgy, mint a Tundzsa­völgy világhírű rózsaolaj­lepárló üzemeit. A Marica és az Arda völgyében, a hires bolgár dohánytermelés köz­pontjaiban számos új fel­dolgozó üzem létesült. Bul­gáriában a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom rend­kívüli sikerekre tekinthet vissza, a megművelhető földterület több, mint 91,6 százaléka a termelőszövet­kezetek kezén van. ségleteit és termelő kapaci­tását. A felek megegyeztek, hogy az országaik szocialista me­zőgazdaságának építésében szerzett tapasztalatok tanul­mányozására mezőgazdasági küldöttségeket cserélnek. A két nép kulturális kap­csolatainak továbbfejlesztése érdekében a két küldöttség egyetért abban, hogy tudo­mányos együttműködési meg­állapodást kötnek a két or­szág tudományos akadémi­ája között, szélesítik kultu­rális intézeteik tevékenysé­gét Magyarországon és Bul­gáriában. A jelen tárgyalások alkal­mával konzuli egyezményt és ' a kettős állampolgárságra vonatkozó megállapodást ír­tak alá. Amint a bolgár párt- és kormányküldöttségnek 1957 júniusában a Magyar Nép­köztársaságban tett látoga­tása, éppen úgy a magyar párt- és kormányküldöttség­nek a Bolgár Népköztársa­ságban tett látogatása is hozzájárult a két párt és a két ország testvéri kapcso­latainak erősödéséhez. Ez a testvéri találkozás mélyíti a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor országainak egy­ségét, erősíti a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság dolgozóinak el­határozottságát, hogy tovább­ra is minden erejükkel harc coljanak a szocializmus és a béke ügyének végleges győ­zelméért. Szófia, 1958. június 27. A magyar párt- és kormányküldöttség nevében: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság első tit­kára, áüamminiszter. A bolgár párt- és kormányküldöttség nevében: TODOR ZSIVKOV. a Bolgár JKommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság első titkára, a nemzetgyűlés elnökségé­nek tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents