Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! grwT mmmmmmmn A MAGYA R S Z O C I ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 151. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1958. június 28. Közös közlemény aláírásával befejeződtek a magyar és a bolgár párt- és kormányküldöttség megbeszélései Kádár elvtárs is felszólalt a péntek délutáni szófiai nagygyűlésen Pénteken délelőtt Szófiában tovább folytatódtak a magyar és a bolgár párt­és kormányküldöttség közötti tárgyalások. A közös nyilatkozat aláírására pénteken délután került sor, amelynek megtörténte után a magyar párt- és kormányküldött­ség délután részt vett Szófiában azon a nagygyűlésen, amelyet a Bolgár Kommu­nista Párt és a Bolgár Hazafias Arcvonal 6zófiai szervezete rendezett, A nagygyűlést Georgi Kosztov, a Bol­gár Kommunista Párt szófiai városi bi­zottságának titkára nyitotta meg, majd Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottsá­gának első titkára mondott beszédet. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának beszédét szám­talanszor szakítota meg az egybegyűltek lelkes helyeslése. Az elnök ezután átadta a szót Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának. Kádár elvtárs beszédét csak hosszú percek múltán tudta elkezdeni, mert a több mint 200 000 szófiai dolgozó tomboló lelkesedéssel ünnepelte a magyar párt" és kormányküldöttség vezetőjét. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János elvtárs be­vezetőben meleg szeretettel köszöntötte a Bolgár Nép­köztársaság fővárosának har­cos kommunistáit, a forra­dalmi bolgár nép élenjáró képviselőit, Szófia város dol­gozó népét, majd átadta a magyar nép forró testvéri üdvözletét és • köszönetét azért a segítségért, amelyet a bolgár néptől kaptunk az ellenforradalom leküzdésé­hez. Kádár János elvtárs ez­után így folytatta beszédét: — A bolgár nép által a ma­gyar népnek nyújtott poli­tikai, anyagi és erkölcsi tá­mogatás nem volt hiábavaló. A magyar nép felülkereke­dett és győzelmet aratott az ellenforradalmár imperialis­ta erők felett és e győzelem eredményeképpen a Magyar Népköztársaság ma erősebb, mint volt és szilárdan ott van a szocialista országok Szovjetunió vezette meg­bonthatatlan táborában. Ellenségeink, hogy a ma­gyar népet leigázhassák és szocialista vívmányaival együtt hatalmát is elrabol­hassák. mindenekelőtt meg akarták semmisíteni a nép fő harci erejét, vezetőjét, a munkásosztály forradalmi kommunista pártját. Ez azonban nem sikerült ne­kik: a párt él és vívja a maga történelmi harcát. A párt erőinek gyöngíté­sében annak idején, sajnos, de igaz: súlyos szerepet ját­szottak a "baloldali* hibák is, valamint a hibákba ment­hetetlenül belegabalyodott és e hibákhoz makacsul ragasz­kodó emberek is. Ezeket a szektás hibákat pártunk le­küzdötte és érzelgősség nél­kül eltávolította a vezetés­nek még a tájékáról is azo­kat, akik hibáikkal olyan súlyos károkat okoztak a pártnak. De a párt erejének átme­neti gyöngítésében, sorainak bomlasztásában, az osztály­ellenség döntő fegyvere és eszköze a revizionizmus és a revizionisták népcsaló, al­jas, áruló csoportja volt. A rendkívül súlyos harcban végül is fordult a helyzet: a marxizmus eszméjéhez hű magyar kommunisták össze­szedték erőiket, s megsem­misítő csapást mértek a re­vizionistákra. A kommunisták rendezték soraikat: a magyar munkás­osztály újjászervezte forra­dalmi pártját. Az ellenség­gel vívott súlyos harcban újjászervezett és egységbe kovácsolódott párt maga kö­ré tömörítette és harcba ve­zette a dolgozó tömegeket. A magyar munkásosztály­nak, dolgozó parasztságnak és értelmiségnek a szocia­lizmushoz hű, nagyobbik és jobbik fele helyesli és cse lekvően támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány bel- és külpolitiká­ját, gazdasági és kulturális céljait tHa: A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közleménye Nagyobb felelősséggel ajánljunk a pártba Intézkedések a város tisztaságának előmozdítására Ötletes csomagolás Ilyen modern, higiénikus alumíniumtartályokban szál­lítja az Utasellátó Vállalat budapesti központja a cuk­rászárut, süteményeket vi­dékre, az egyes elárusító­helyekre. A szegedi nagyál­lomás pavilonjában már ki­rakták a jóízű "rakományt* és postázzák az üres edé­nyeket — »vissza a fel­adónak!* Politikánk alapja: a tömegek bizalma éa támogatása Kádár János ezután beszá­molt arról, hogy a magyar nép az ellenforradalom ál­tal okozott anyagi kárt le­küzdve, az ország gazdasá­gi életét is helyreállította, majd így folytatta: — A Magyar Népköztársa­ság törvényes rendjének helyreállításáért, a magyar dolgozó nép békés életéinek megóvásáért folytatott harc­ban, pártunk Központi Bi­zottsága és kormányunk a tömegekbe vetett bizalomra alapozta politikáját. Legfőbb feladatunknak tekintettük: meg nem alkuvó elvi politi­ka alapján a tömegek bi­zalmának és cselekvő támo­gatásának megnyerését; A tömegekre támaszkodó politikánk szerves része volt a népi demokratikus rend tudatos ellenségeivel való következetes leszámolás is. Valljuk, hogy ha a nép élni akar, és építeni akarja szo­cialista jövendőjét, akkor szét kell zúzni azokat, akik a népi hatalom ellen lázad­va, a nép életére törnek. A magyar nép leszámolt azok­kal. akik az imperialisták aktív támogatásával az 1956­os ellenforradalmi felkelést előkészítették és kirobban­tották. A magyar dolgozó nép leg­szélesebb tömegei megnyug­vással, elégtétellel, mint kö­vetelésük teljesülését fogad­ták a Magyar Népköztársa­ság Legfelső Bíróságának azt az ítéletét, amely az ellen­forradalmi felkelés főbűnö­seinek csoportját, Nagy Im­rét és társait megérdemelt büntetéssel sújtotta. Nem így népünk ellensé­gei. Az imperialisták az íté­let hallatára éppen olyan mérges sziszegés be kezdtek, mint a kígyó, amelynek a farkára léptek. Az imperia­listák most egyszerre ma­gukra öltötték a humaniz­mus fehér köpönyegét. Az imperialistáknak azonban, a magyar nép megítélése sze­rint, nem áll jól az embe­riességnek ez a fehér köpö­nyege. ők nem emberiessé­get, hanem mindenkor em­bertelenséget tanúsítottak a magyar néppel szembai. Tapsoltak és ujjongtak, ami­kor 1919-ben tízezer' szám­ra, amikor a két világhábo­rú között, a "békés és kon­szolidált* 20 év alatt száz számra, amikor az 1956-os ellenforradalom napjaiban ismét száz számra gyilkolták bestiális módon a magyar nép legjobb fiait; Az ő humanizmusukat a kommunisták, a haladó ma­gyar emberek tízezreinek el­pusztítása nem bántja, őket csak az ellenforradalmárok igazságos megbüntetése bánt­ja. A magyar nép éppen ezért nem kér az ő hazug humanizmusukból. A hazugságok különböző harsonáit fújták meg nyu­gaton Nagy Imre és bűn­társai elítélése kapcsán. Azt mondják, hogy ez a per a "revizionizmus elleni harc eszköze* volt, hogy a "sztá­linisták felúlkerekedését* és valamiféle megtorló hadjá­rat kezdetét jelenti ez az ítélet. A valóság természe­tesen egészen más. Nem a "sztálinisták*, ha­nem a kommunisták által vezetett dolgozó nép erői ke­rekedtek felül Magyaror­szágon. A legfelső bírósági ítélet nem valaminek a kez­detét jelentette, hanem azt, hogy az ítélettel a magyar nép alapjában befejezte az 1956-os ellenforradalmi fel­kelés kirobbantásában és ennek időszakában népelle­nes gaztetteket elkövető bűnösök felelősségrevonását és megbüntetését. Ami a revizionista "esz­méket* és káros politikai nézeteket illeti, azokkal szemben a munkásosztály­nak megvannak a maga sa­játos eszmei és politikai fegyverei: a marxizmus—le­ninizmus száz éves diadal­utat megjárt elmélete, a kommunizmus legyőzhetet­len igazsága, és ennek esz­köze a mindennapi politikai felvilágosító munka a töme­gek között. A Magyar Népköztársa­ságban ma harc folyik a burzsoá és revizionista "eszmék« ellen is, a dolgozó nép ellen irányuló politikai (Folytatás a 2. oldalon.) Népköztársaságunk kormánya és népe senkitől sem tűri el, hogy belügyeinkbe avatkozzanak — jelentette ki pénteki sajtóértekezletén Gyáros László, a kormány szóvivője Gyáros László, a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke és a kormány szóvivője, pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyben válaszolt bel- és külföldi tudósítók kérdései­re. A ciprusi helyzettel kap­csolatban feltett kérdésre kijelentette, hogy a sziget lakossága részére biztosítani kell az önrendelkezési jogot. A libanoni válság súlyos­bodásáról szóló hírekkel kapcsolatban rámutatott: A libanoni eseményeket a libanoni nép belügyének kell tekinteni. A több hete tartó felkelés azt mutatja, hogy a libanoni társadalom széles rétegei szemben állnak a kormány politikájával. A válság megoldása a libanoni népre tartozik. Minden olyan kísérlet, amely a libanoni eseményekkel kapcsolatban a "kommunizmust«, vagy az Egyesült Arab Köztársaságot vádolja, a közvélemény tu­datos félrevezetését szolgál­ja, azzal a céllal, hogy a li­banoni nép belügyéből nem­zetközi kérdést csináljon. Azzal a hírrel kapcsolat­ban, hogy Japán a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállí­tását tervezi Magyarország­gal, Roméniával és Bulgá­riával, a szóvivő rámutatott: a magyar kormány arra tö­rekszik, hogy jó kapcsolatai legyenek a különböző orszá­gokkal, azok társadalmi és politikai berendezésére való tekintet nélkül. Vonatkozik ez természetesen Japánra is A két ország közötti kapcso­latokat egyszerű okmányvái­tással fel lehet újítani. Arról, hogy a nyugatné­met szövetségi gyűlés hatály­talanította Hitler nemzeti szocialista pártjának betiltá­sát, a szóvivő kifejtette: a nyugatnémet kormány a nyugati nagyhatalmak jóvá­hagyásával és támogatásával mind több és több háborús bűnös fasisztát rehabilitál, magas állami és katonai po­zíciókba helyezi őket. Ez m lépés, amellyel lehetővé tet­ték a nácipárt tevékenysé­gét, újabb kihívás Európa és a világ békeszerető népei ellen. Európa népeivel együtt a magyar nép is egyre nyug­talanabbul figyeli, hogy a a világháborúban vereséget szenvedett fasiszták ma bor­zalmas hatású tömegpusztí­tó fegyverek birtokában nyíltan készülnek revansista törekvéseik megvalósítására. Ezért az egész magyar köz­vélemény elítéli a nyugat­német szövetségi gyűlés leg­utóbbi határozatát, amely a fasizmus legalizálásával to­vább fokozza a feszültséget Európában. Imperialista beavatkozási törekvések belügyeinkbe Ezután Gyáros László szó­vivő a belpolitikai vonatko­zású kérdésekre adott tájé­koztatást. A Nagy Imre perre vonat­kozóan több kérdést kaptam az AFP (francia), a Reuter (angol) és az AP (amerikai) hírügynökségek tudósítóitói — mondotta Gyáros László. A három nyugati hírügynök­ség tudósítója »újságírói kí­váncsiság* ürügyén olyan kérdéseket tett fel, amelye­ket hivatalos hely nem in­tézhet a magyar kormány­hoz, mert. ezzel beavatkoz­nának belügyeinkbe, s jól tudják, hogy a Magyar Nép­köztársaság kormánya és né­pe ezt senkitől sem tűri el. A leghelyesebb és legmeg­felelőbb válasz e kérdésekre tulajdonképpen az lenne, hogy: semmi közük hozzá, törődjenek a saját ügyeikkel. Ha mégis foglalkozom ezek­kel a kérdésekkel, csak azért teszem, hogy egyszersmin­denkorra lezárjam az ilyen ügyekben a kérdés-felelet játékot — jelentette ki Gyá­ros László. A Nagy Imre és társai bűnperéről, a perben kisza­bott ítéletről és az ítélet végrehajtásáról kiadott igaz­ságúgyminisztériumi közle­ményeknek a külföldi sajtó­ban nagy visszhangja volt — folytatta tájékoztatóját Gyáros László. A magyar közvélemény ugyanúgy, mint a külföldi kommunista saji tó és a haladó szellemű közi vélemény megnyugvással fo* gadta az Ítéletet, mert igaz* ságérzetük megkövetelte, hogy az ellenforradalom szervezői és az ellenforrada-i lom idején elkövetett gyil" kosságok és egyéb bűnöse" lekmények értelmi szerzői és föbűnösei is megkapják megérdemelt büntetésüket. Ezzel szemben a reakciós kapitalista sajtó, rádió és egyéb propagandaszervek a Nagy Imre és társai bűn­peréről szóló igazságúgy­minisztériurgi közleményt arra használták fel, hogy újabb rágalomhadjáratot indítsanak a Magyar Nép­köztársaság ellen. Megpró" bálnak belekapaszkodni a közlemény minden sorába, vitába szállnak vele, s köz" ben természetesen egymás" nak alaposan ellentmondó­an érvelnek. A kapitalista világ sajtó­ja, az imperialisták zsoldjá­ba szegődött sajtó, rádió és egyéb propagandaszervek felhasználták ezt az alkal­mat is, hogy rágalmazzák a Magyar Népköztársaságot, hogy uszítsanak a Szovjet­unió és a többi szocialista ország ellen. Nyugaton azt ls állítják, hogy Nagy Imre és társai elleni per a jelenlegi világ­politikával van összefüggés­ben. Ez a nyugati állítás a valóság tendenciózus meg­hamisítása, az ok és oko­zati összefüggés fejtetőre (Folytatás az i, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents