Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

CsfltörtSk, 1938. június 38. Készülődés a könyv ünnepére Közel száz új könyv * Irodalmi est * Neves szovjet és magyar írók látogatnak Szegedre Jl szegedi ünnepségek Több esztendős múltja van és többen képviselik még a boltok polcaira, majd az ol­hazánkban a könyv ünnepé- magyar irodalmat. Az orosz vasókhoz, nek. Idén a hagyományokhoz irodalomból Leszkov, a kí­híven, ugyancsak országszer- naiaktól Mao Tun, az ame­te könyvhetet rendeznek, jú- rikaiaktól Stnclair és Stein­nius 29-től július 6-ig. A beck, a franciáktól Stendhal könyvhetet elsősorban az te- és Zola művei kerülnek köz­szi ünnepivé az idén, hogy kézre új kiadásban, közel nyolcvan mű hagyja el . ,, . Értékes politikai és tudományos művök a napokban a nyomdát s a hazai és külföldi irodalom legjobb új könyvei bő fél­millió példányszámban áll­Más ünnepi mozzanatra is sor kerül azonban a könyv­héten. Vasárnap délelőtt ün­nepélyes megnyitót rendez­nek Szegeden a Klauzál té­ren. Még délelőtt szovjet és pesti íróvendégek érkeznek . _„ A szépirodalom mellett Szegedre, akik részt vesznek nak az olvasók rendelkezé- értékes politikai művek je- az irodalmi esten es műve­sére. lennek meg: Marx-Engels úebol olvasnak fel. Itt meg­Már Szegeden is megtör- műveinek első kötete a Kos- nyitót Tolnai Gábor akade­téntek az előkészületek, s a suth Kiadó sorozatában, Le- mikus mond, majd felszola friss könyvek nagy szállít- nin: A háborúról, a hadse- sraTet^Uletve mS SÍTrdekSsf "köri: és a hadtudományról ^AZ^di^S^ nek megfelelően mindenki szóló műve, Rosa Luxem- István Kossuth-díjas Janko­ki választhat ja kedvelt klasz- burg válogatott írásai, a Ha- vich Ferenc Kossuth-díjas, legjobb ^müveS/ A °magyar ^ "T ^ ^ ^eS Kraus és Kulka társszerzők- LeheI olvasnak fel műveik­tői. Az irodalomtörténeti bői, A szegedieket Dér End­műveket Diener Andrásnak re József Attila-díjas és -Petőfi a szabadságharcban*, An^ássy W-JgvML... valamint Szerb Antalnak a ban rendeznek írótalálkozót, "Magyar irodalomtörténet* délután pedig a két nagy ban Fodor József Kossuth- C1-mű könyve reprezentálja, kendergyárat keresik fel a díjas költő "Idők útján* cí- klvül fotóművészeti, vendég és a helyi írók. mű kötete, Móricz Zsigmond Ezeken W/ui rotomuveszeu, A könyvhét clsö napján versei kötetben először lát- képzőművészeti, tudoma- a vendégek a könyvsátrak­nak napvilágot, Petőfi Sán- nyos, technikai és ifjúsági nal az olvasókkal találkoz­dor összes verseit ismét ki- művek tucatjai kerülnek a nak és dedikálják műveiket. adják, s a fiatal Kossuth­díjas Simon István "Pacsír­verZskönyve isF2ST& Alkatrészekből nem szabad £ líSffiVS&K motorkerékpárt összeállítani szerelemről* című könyv ad ízelítőt, Balzacnak két műve Az utóbbi időben sok idót csok ipari osztályától külön is szerepel a könyvjegyzék- elrabolt a keresikedelmi osz- erre engedélyt kér. A Pénz­ben: a, "Huhogók* és a »A tály dolgozóitól az a vita, ügyi Közlöny 21/1955. ren­kispolgár természetrajza*, melyet néhány motorkerék- delete értelmében ez ado­Goda Gábor "A planétás pártulajdonos folytatott ve- mentes. Ha eladja a motort, ember és a többiek* című ji>k. A további vita elkerú- az adóját le kell rónia, regény-gyűjteménye, Illés iése végett közli a kereske- A rendelet szigorú betar­Béla "Válaszúton* című no- delmi osztály, hogy alkatré- tása fölött a rendőrség köz­velláskötete, valamint a No- székből motorkerékpárt nem lekedési osztálya őrködik, s bel-díjas Hemingway "A fo- szabad összeállítani. A főal- aki vét e rendelet ellen, an­lyón át a fák közé* című katrészefc vásárlására csak a nak motorját nem vizsgáz­regénye folytatják a hosszú kereskedelmi osztály adhat tatják le, sőt még felelősség* ujdonságsort. Karinthy Fri- engedélyt, mert azokkal a ra is vonják, gyes, Juhász Gyula, Kassák természetes kopást kell pó- ___________ Lajos, Kodolányi János, tolni — nem pedig új mo­Krúdy Gyula. Sándor Kál- torkerékpárt összeállítani, mán. Ady, Németh László, Oldalkocsit saját részére Füst Milán, Móra Ferenc, az a kisiparos készíthet, aki Mesterházi Lajos, Szép Ernő előzetesen a kerületi taná­írók különösen bő terméssel készültek fel a nagy könyv­vásárra. Bőséges szépirodalom Megjelenik a könyvsátrak­Társadalmi munka és „napossor" em új keletű ismeret- mintegy ötmillió forintot tett len fogalom minden- ki ez az összeg. Ebből 512 ezer forint volt a társadal­N napi életünkben társadalmi munka. Azt a mi munka értéke. Az idei ténykedést nevezik így, ami- 12 milliós tervből pedig csak kor a közösségért önzetlenül dolgozik az ember, fizetés napján nem 455 ezer forint. Ha csak a amiért tavalyi szintet tartották vol­teszik na, akkor is több mint egy­borítékba a pénzt. Milyen millió forint értékű társa­szép a neve is: társadalmi dalmi munkának kellene munka. Vele is erősítjük az szerepelnie a tervekben. Egy épülő szocializmust, saját naptári évben ez nem is biztonságunkat, jövőnket. lenne megerőltető a járás la­A »napossor* sem költött kosai részéről, mert önkéntes ismeretlen fogalom, bár le- alapon könnyen tudnának het, hogy a városban keve- akár kétmillió forint érté­sen hallottak róla. A múlt kű munkát is végezni. Mi­falusi életének velejárója lyen munkáról lehetne szó? volt. A kötelező közmunkát Vízvezeték-árkok kiásása, nevezték így, amiért nem belvízlevezető csatornák épí­járt fizetés, ellenérték. Sőt, tése, dúló- és belterületi ha valaki nem tett eleget utak javítása és feltöltése, ilyen irányú kötelességének, anyagszállítás lófogattal. stb. amikor a községi elöljáróság dobszó útján közhírré tette, hogy a falu melyik lakójá­nak kell napossorba menni, bizony még a büntetés sem maradt el. A bírságot pedig, ha másként nem, adóhátra­lékként, igen sűrűn végre­S zép példái vannak már a járás egyes közsé­geiben a társadalmi összefogással végzett mun­kának. Szőregen, Deszken és Kúbekházán még külön társulást is alakítottak bel­vízvédelemre. Mórahalmon a hajtás útján fizettették meg. /TJL tu S' t- Ün '. Ez régen volt, s az évek télefl kijavították, feltoltot­múltán a "napossort* is be­ték a dűlőutakat. Tatarozzák íepte""a °fel*édés°°pora. "Nem * ^^^ ? * is bánja ezt senki. De hogy e cikkel mégis elfújjuk egy , , ,,, pillanatra a port, csak azért f011 keseregnek a gazdák, nítói lakást is. Ezzel szem­ben Üllés községben most tesszük, hogy figyelmeztes­sünk: Tekintsünk néha visz­sza is, hogy lássuk honnan hogy nincs, aki elsimítsa a dűlőutakat, pedig lassan el­érkezik a behordás ideje. jöttünk, s értékelni tudjuk Vállalkozó volna a társadal. J ' mi munkáira — mondja Ko­csis P. János járási tanács­tag —. csak fizessék meg a munkát. Nem kérnének a jelent. Nem öncélú figyel­meztetés ez. A szegedi járá­si tanács múlt heti ülésén elhangzottak késztetnek erre ,, . bennünket. A járás gazdasági J^ ~ és társadalmi fejlődését vizs­mondják —, számítsák be gálta a tanácsúlés. A vita ulen során sok szó hangzott el a községfejlesztési tervekről, nének saját útjukat karban­tartani. Ez még furcsább do­ez<tó végrehajtásában a tár- ft a kistelek-fekete­- - - halmi tanyatelepulesen la­kók álláspontja. Ott ugyan­is azt mondják, ha nem az ő házuk környékén épül a sadalmi munka jelentőségé­ről. Szűkös anyagi lehetősé­geinkhez mérten igen nagy mértékben növelték ez év­ben a községfejlesztésre elő­irányzott összegeket. A járás 30 községében a múlt évben kút. járda, vagy a csatorna, hátat fordítanak, s őket ez nem érdekli, mert nem ne­kik épül, hanem a falu töb­jWlltlIllllllllllllilllMüllllHIIII!; NAPJAINK A földművesszövetkezet Szegeden nem tölti be hivatását: a piaci árak szabályozását A vásárló is észreveszi, mert előfordult, hogy egy rád megyei MÉK főosztály­Észre?! Sőt szóvá is teszi, ládán első- és másodosztályú vezetője — ezen visszássá­A csemegeboltokban és az jelet is feltüntettek. Ilyen gok kiküszöbölése érdekében Élelmiszerkiskereskedelmi esetekben az elárusító dön- — ígéretet tett, hogy a MÉSZÖV igazgatóság elé javaslatot- terjeszt, mellyel helyesebb, a gyakorlati életnek megfelelő árpoliti­kát alakítanak ki. A kereskedelem különböző problémáit vitatta = , . ... . ,.... ..... , ... , . A meg legutóbb az országgyűlési képviselők I Vallalat nehaay .arudaJaban totte el az osztályozást 1 budapesti csoportja. Ez alkalommal ismét napirendre 1 sfbb gyümölcsöt es zöld- A foldmuvesszovetkezet S került az üzletek zárórája. Több képviselő vetette fel:M ^get vásarolhates olcsob- nem töltötte be arszabalyo­1 szombaton olyan korán zárnak az üzletek, hogy a dolgo-1 ba"; m'nt ? f/dmuvesszö- zási hivatásai. Nem iranyi­S Sók már nem tudnak vásárolni. 1 vetkezet gyümölcs es zo d- totta a piac arait. A fold­= c, - ™„„,Í7_ i..., - :„„IAi,„„7, = seg szaküzleteiben. Aziselo- muvesszovetkezetet a felepi­1 érvéfyeSzegedTL Mi' magtnk tö^Tben szó • f¥dult már sajnos nemegy- tése - bürokratikus megkö- Ezzel elegét tesznek annak I vá tettük már áe a ^löZöTüzemekben ^Zzmé-1 szer> hogy a piacon az tései ~ akadályozza a he- a szövetkezeti és belkeres­= tettük mar. de a Kulonbozo üzemeleben, intezme g termelők; sőt a magánkiske- lyes ár kialakulásában. A kedelmi minisztériumi ren­1 "fzsgálni a szombat ^ST^c^e?"St • * olcsóbban ad- városi tanács kereskedelmi deleinek mely előírja hogy = " " g tak szebb árut, mint a föld- osztalya az ellenorzes során a foldmuvesszovetkezetek ""= művesszövetkezet. megbeszélést tartott a leg- áruinak szabályozniok kell a 5 sitó üzleteknél, vagy az Állami Áruházaknál. j olyan munkahelyeken dolgozók, ahol hétköznap dél- s után ötig, szombaton pedig fél kettőig tart a mun- ü g kaidő, a jelenlegi nyitvatartási rend miatt csak nagy M 1 nehézségekkel vehetik meg a számukra szükséges Éf H holmit. A környékbeli parasztok is már többször fi js hangoztatták: egy-két üzletet, főleg a Marx tér kör-s H nyékén, hetipiacos napokon már reggel hétkor kel-M s lene nyitni, vagy délután négyig kellene nyitva tar-s hogyan tudnák az áraikat Ü tani. hogy a nagy dologidőben gyorsabban menjen a= helyesen kialakítani. Az el­s bevásárlás. jg múlt napokban ellenőrzést Úgy tudjuk, az állami szerveknek, a tanács ke- {§ tartottak a földművesszövet­A városi tanács kereske- illetékesebbekkel delmi osztálya is észrevette — ezt a visszásságot, s már több ízben tanácskozott a földművesszövetkezet ve­zetőivel; A Csöng- piaci árakat. Szegedre is küld áruiból a fejlődd lillési vegyesipari szövetkezet Hat éve alakult Ollósén a ezer forintos tiszta nyeresé­Vegyesipari Kisipari Szövet- get is továbbfejlesztésre _ .... ,, . ,. _ „ , , , . .. . ,, = , . .. ..... , kezet. A különböző szakmai használták fel. A község = reskedelmi osztalyatol a Belkereskedelmi Mvaiszte- = kezet atvevohelyein, a rak- részjegek eleinte szétszór- központi fekvésénél fogva a 1 riumig. az a véleménye, hogy a szeles retegek, a g tárban és az üzletekben. Al- tan a község má-más pont- szövetkezet jelentős felada­s vásárlóközönség igénye jogos és változtatni kell ezen = talános tapasztalat: jain működtek, egész a tot teljesít a környék la­g a helyzeten. Az illetékes szakszervezetien m úlik most g a mennyiséggel, a minő- közelmúlt időkig. Tavaly kossága szükségleteinek ki­g már, hogy segítséget nyújtson e, mindig fel-fel-= seggel és az árral van egyharmad rész saját tőké- talos. női szabó, órás stb. A H bukkanó probléma ésszerű elintézésére úgy. hogy a ^ probléma. vei és 170 ezer farinrtos hi- elégítésében is. Emellett még g sokak: üzemi, hivatali dolgozók érdeke se szenved- g A felvásárlók nem fordí- tel lel önálló, teljesen új a kereskedelem részére — a g jen kárt es a kisebb réteg: a kereskedelmi dolgozok^ tanak gondot a minőségre, műhelyházat építettek. Ma Szegeden levő szövetkezeti + munkaideje se tolódjék ki. Átvesznek másodosztályú már itt dolgozik valamennyi áruházba is küldenek be , g árut is elsőosztályúként, és részleg, lakatos, festő, asz- készárut. A cipész- és a női * | ez — mármint a másodosz- kis szövetkezet összvagyona szabó-részleg konfekcióra lVyugat-Németországbah több helyen árusítottak I tály "7 végigkíséri a gyű- jtol^leg - épület, műhely- dolgozik. ^ a közelmúltban piros-fehér-zöld szalaggal el-S fm"lcsot a raktáron keresz- berendez^? ^ny««nyag A közeli községekből is I látott téliszalámit és kolbászt. A szalámin ott volt al u egeszen a fogyaszto asz- készáru csaknem félmillió szép megrendelésiét kap­1 márka: -Piek*. a kolbászon pedig a -Gyulai* felirati talaig' . l^0' AlAJ?*/ nak- Boróányban 80 ezer = díszelgett. Külkereskedelmi szerveinknek gyanússá g | vált a dolog és tüzetesebben megnézték ezt az -echt | | ungariseh* portékát. Kiderült, hogy a szalámi soha-1 3 sem látta Szegedet, a kolbász is messze elkerülte /­Gyula vidékét. Mindkettőt egy nyugatnémet cég = A raktárból kikerült áru- ennek nagyobb részét állami forintos vállalás során a ról sem tudják sok eset- hl]/. fedezi, mégis saját- malomnál gépház építésén ben megállapítani osztá- tokként becsülik es gazdal- dolgoznak. Forráskúton pe­lyozását, kodnak vele. A tavalyi 25 dig — az úgynevezett régi iskolának lakásokká való = árulja, a márkát pedig hamisították. A Terimpex Kül-s A Cy/171 I I " " 1a a ' 'a § kereskedelmi Vállalat nem hagyta ennyiben a dol-= A f7/ (I CSCIlCLClOS llCLUltPtGSdrt §j got és tisztességtelen verseny miatt indított pert a §| g nyugatnémet cég ellen. A hamburgi bíróság most külkereskedelmi válla- g g latunknak adott igazat és eltiltotta a Pick márka hasz- = = nálatától a nyugatnémet céget. Az ítélet indokolása jg g megállapította, hogv a magyar kolbászáruk az egész j§ = világon híresek és azok márkáit külföldi cég nem g s használhatja. Üdültt nyílt az iskoláskoron aluli gyermekek szüleikkel való nyaraltatására •i w A Szakszervezetek Orszá- selik az útiköltséget, gos Tanácsa kétféle forrná- A százholdas parkkal kő­bán valósítja meg a csalá- rülvett vajtai üdülőt viszont dos üdültetést. Mintegy 4000, az iskoláskoron aluli gver­Ami gyártmányaink külföldi népszerűségét illeti.I 4~1.2. ,é"es korú gyermeket mekek nyaraltatására ren­II eridiir iq tndnmácmk vnlí = ^eivel együtt latnak ven- deztek be. Ide dolgozo anyak aegul a csaladosok reszere es l—6 éves korú gyerme­fenntartott üdülőkben. Itt a keik kaphatnak beutalást, gyermekek után szüleik na- két hétre. A gyermekek úti­Pi hat forintot fizetnek, s vi- költségét a SZOT viseli; H arról eddig is tudomásunk volt. Nem rossz azonban, g hogy ezt a körülményt egy nagy külföldi bíróság pe- g ü osétjével is hitelesítették átalakítását végzik majd el a nyáron. Üllés azon néhány község egyike a szegedi járásban, ahol még nincs villany. En­nek hiányában saját áram­fejlesztőt üzemeltetnek. Energiát biztosítanak ezáltal gépeikhez és jobb világítást adnak a dolgozóknak. A közeljövő terve: gépesíteni akarják az asztalosrészleg munkáját is. egy kombináll gyalugép beállításával. S. k bi lakói részére. Nagyfokú szűklátókörűség ez. ami azonban nem feltétlenül rosszakaratból származik, inkább felvdlágosulatlanság­ból. Ezek nemcsak egysze­rűen sajnálatos tények, ha­nem az elmulasztott köteles­ség, a felvilágosító munka hiányának szúteményei. A községi párt- és tömegszer­vezetek, nem utolsósorban a tanács feladata lenne a tár­sadalmi munka szervezése, az erre való mozgósítás. K özségeinkben a dolgo­zók által választott tanácsok szabják meg a községfejlesztési adó mér­tókét. Természetesen fel­mérve a szükségleteket; meghallgatva a kívánalma­kat. Ennek alapján készítik el a községfejlesztési ter­vet, amelynek célja, h<»gy a költségvetésben biztosított állami eszközökből, a helyi erőforrásokból mind na­gyobb mértékben elégítsék ki a lakosság gazdasági, szo­ciális és társadalmi szükség­leteit. A községfejlesztési hozzájárulás mértékét már eleve nem úgy szabják meg, hogy az elegendő az utolsó faültetésre is, hanem a ta­nács számit a lakosok egyéb formájú hozzájárulására, ön­kéntes társadalmi munkájá­ra. Ezt is fel szokták jegyez­ni a tervben és kimutatják annak értékét. Egyes helyeken könnyen gondolkodnak a helyi veze­tők, a társadalmi szervek és szervezetek. Ha nem jelent­keznek egy szóra a közösség érdekében végzett munkára, máris, mint akik megtették a tőlük telhetőt, széttárva karjukat, azt mondják: >-mit tegyünk, ha nem csinálják?* Másutt viszont a meggyőzés helyett a másik végletbe csapnak át, s szeretnék visz­szaállítani a "napossor* for­mát. Csak dob6zóval szer­vezni, s ráhagyni az embe­rekre. Ez éppen olyan hely­telen, mint visszahozni a múlt rideg módszereit. N e felediék községi ve­zetőink, hogy a fel­világosító szó nélkü­lözhetetlen. s a legalkalma­sabb mozgósító eszköz a tár­sadalmi munkára való szer­vezésre. A személyes példa is vonzó. De ha a "fogjuk meg és vigyétek* felfogás szerint gondolkodnak, akkor bizony, ne csodálkozzanak; ha elkedvetlenednek és tá­vol maradtak az emberek a társadalmi munkától. Még csak az esztendő de­rekán vagyunk. Az éves községfejlesztési terveket ugyan elfogadták a tanács­ülésen is, de mégsem késő. A terveket túl lehet telje­síteni, ha összefognak a fa­lu becsületes, s jóakaratú embereivel anélkül, hogy "napossor*-ba hajtanák őket. Mert nem igaz, hogy kiveszett az elmúlt hóna­pokban a lelkesedés, a ten­niakarás a társadalomért, . csak szervezni, vezetni, irá­nyítani kel] a tettrekészsé­gúket. N. P. Vándor vegyipari üzent A leningrádi faipari aka­démia dolgozói vándor vegy­ipari üzemet konstruáltak. Az üzem kocsira rakható és a fakitermelőkhöz szállítható. Az üzem a fakitermelésnél előforduló hulladékanyagok­ból magas hőfokú gázt állít elő, amely százezer lakosú község gázellátását biztosít­ja. A vándor vegyipari üzem ezenkívül különböző vegyi anyagokat és a plasztik­anyag-gyártáshoz szükséges értékes nyersanyagokat is előállít. GÉPKOCSI SERVICE NYÍLT A Szegedi Műszerész Szö­vetkezet ismét űj részleggel bővült. A Szentháromság ut* ca 39 szám alatti telepen megkezdte a munkáját a „Central" személy- és teher­gépkocsi servicc; A részleg dolgozói reggel 6-tól este 10 oraig végzik munkájukat; »

Next

/
Thumbnails
Contents