Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

Kedd. 1358. június 24. 3 Jobb szervezéssel, korszerűbb berendezéssel javítják a Tejipari Vállalat munkáját Frissebb tej lesz az üzletekben Mindannyiunk munkaterve A szegedi tejüzem nehéz körülmények között működik. A mai követelményeknek mór nehezen tud megfelelni korszerűtlen, szűk helyiségeivel, ahol úgyszólván alig férnek, s kifogásolható esetenként az egészségügyi helyzet is. A mai követelmények és igények már jóval nagyobbak, mint annak idején, amikor ez az üzem létesült. A nehézségek ellenére igyekeznek a vállalatnál minél tervszerűbb munkát végezni, s egészséges, jó minőségű tejet adni a város lakosságának. Naponta átlagosan 12 ezer liter tejet szállítanak az üzembe. A tejtermelés ennél jóval nagyobb, mert az elmúlt évben a napi beszállítás több ezer literrel növekedett. Azonban éppen az üzem túlterhelt kapacitása miatt a fentebb említett tejmennyiségnél többet nem vesznek át azon elv alapján, hogy inkább kevesebbet, de jobbat. Nehézségekbe ütközik a tej pasztörizálása, amihez szükséges, hogy először 85 fokig melegítsék, majd legalább tíz fokra hűtsék a tejet. Az előbbivel nincsen probléma, az utóbbival annál inkább. Ezért fordultelő két-három esetben a negyedév során, hogy savanyú tej került forgalomba. A hűtési nehézséget elsősorban az okozza, hogy túl meleg a gépekhez használt szegedi artézi víz, s a készülékekkel ..a meleg idő esetén nehezen tudják biztosítani a kellő hűtést. A napokban erre a problémára is megoldást találtak a vállalatnál. Noha többen — főképpen a tejkezelők, akik a környező községekben. tanyaközpontokban gyűjtik a tejet — tiltakoztak ellene, mégis bevezették az esti és éjszakai tejszállítást. Az ellenérv az volt, hogy már időtlen idők óta az volt a szokás, hogy a termelő reggel hozta a tejet, most nem fog áttérni az esti beszállításra. A vezetőség azonban nem engedett, mert jobb tejet akar biztosítani a fogyasztóknak és bízott abban, hogy az új módszer is meghonosodik. Miért ragaszkodott annyira az esti szállításhoz? Eddig például a hétfőn délben és este. valamint a kedden reggel fejt tejet kedden reggeL vitték a begyűjtőállomásra a termelők — tehát egy része már nem volt friss. Ezt a keddi nap folyamán összegyűjtötték, és beszállították Szegedre. Kedd estig feldolgozták és szerda reggel szállították ki az üzletekbe. Tehát a fogyasztókhoz harmadnap került csupán a tej! Most ellenben a hétfőn fejt tej még aznap este és éjjel beszállításra kerül, s az ugyancsak újólag beállított éjszakai műszak még keddre virradóra feldolgozza, s kedd reggel, tehát másnap viheti is a fogyasztó az üzletekből. A frissességen kívül még más előnye is van ennek a módszernek: éjszaka hűvösebb a levegő, hidegebb a víz, könnyebben történik a hűtés. Jó volt tehát az elgondolás és be is vált a gyakorlatban. Az első nap 1136 liter tej gyűlt be az állomásokra este, a hatodik napion már 5130 liter. Megdőlt tehát az állítás, hogy nem térnek el a régi szokástól a termelök. A tejellátás ilyenforma megszervezése több kiadásába kerül ugyan a vállalatnak, viszont jobb, egészségesebb, frissebb tejet kapnak a csecsemők, a gyermekek és a felnőtt lakosság is. Jól sikerült rendezvényeken emlékezteik meg vasárnap Szegedem is az ország óvodai intézményeinek 130 éves jubileumóról. A városi tanács nagytermében ünnepi díszgyűlést rendeztek ebből az alkalomból, amelyen megjelent a Művelődésügyi MiA napokban tárgyalták meg az üzemben az összehívott tejkezelőkkel a jó minőség biztosításának másik feltételét is. Valamennyi tejkezelőt köteleztek arra, hogy a tej minőségi vizsgálatát szakszerűen, a negyedév során beszerzett korszerű készülékkel végezzék. Ez a fecskendőszerű készülék, melybe 2 köbcenti vöröslúghoz ugyanennyi menynyiségű tejet szívatnak, pontosan kimutatja a tej aavfokát. Ha halványrózsaszínúvé válik a tej, akkor jó, át lehet venni, ha megtartja eredeti színét, akkor a sav 7 és fél fokon felül van, tehát nem alkalmas. Amelyik tejkezelő ennek ellenére átveszi a termelőtől, az póruljár, mert az üzem nem fogadja el, visszaküldi az állomásra a tejet és természetesen nem is fizeti ki. Ezek az intézkedések remélhetőleg elősegítik, hogy Szeged tejellátása még jobb legyen, nagyobb bizalommal vásárolhassák a fogyasztók a szegedi tejüzem készítményeit, a tejfölt, a tehén- és juhtúrót, a tejszínt és a habtejszínt is. nisztérium óvodai osztálya, a városi pártbizottság és a városi tanács oktatási és népművelési osztályának képviselői, valamint óvónők és számos meghívott vendég. Révész Béla a Pedagógusok Szakszervezete képviseletében üdvözölte a vendégeket, majd ezt követően Biczó György, a városi tanács v. b. elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a 130 esztendővel ezelőtt született első óvodai intézmény úttörő jellegét, majd a szegedi óvodai hálózat fejlődéséről beszélt, különös tekintettel a felszabadulás után épített és létesített nagyszámú óvodai intézmények gyors fejlődéséről. Külön szólt az óvónői hivatásról, és nagyszerű, lelkiismeretes művelőiről, akik — hasonlóan más oktatási intézményeink nevelőihez — szocialista szellemben nevelik az apró emberpalántákat az óvodákban. Az ünnepi beszéd elhangzása után pénzjutalmat nyújtottak át Cserei Katalin és Iván Mária óvónőknek, ezt követően pedig kulturális műsorral szerepeltek a Hajnóczy, a Juhász Gyula utcai és a Petőfitelep l-es számú óvoda növendékei, A Toldy utcai 112 éves óvoda falán elhelyezett emléktáblát Annus Antal, a városi tanács oktatási osztályának csoportvezetője leplezte le, majd ugyanebben az óvodában megrendezett szegedi óvodatörténeti kiállítást Kecskés Antalné óvodai előadó nyitotta meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Szegedi és szegedkörnyéki, borok is részt vesznek a nemzetközi borversenyen Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár alkalmával megrendezendő nemzetközi borversenyre és borkiállításra benevezett a Szegedi Pincegazdaság is. A jelentős európai bortermelő államok bormintái között ott lesznek a versenyen a pusztamérgesi rizling, a szegedi vörös, a csongrádi kadar és a többi borfajták is. Tíz borfajtával veszi fel a Szegedi Pincegazdaság a versenyt a hazai, az ausztriai, az algériai, s a legkülönbözőbb külföldi borokkal. Javítják a pusztaszeri A rpád-emlékm üvet A pusztaszeri Árpád-emlékművet — amelyet a honfoglaló ősök tiszteletére emeltek —, most kijavítják és a szoborkertet is szépen rendbehozzák. A munkálatok a népfront szegedi járási és helyi bizottsága, valamint a helyi tanács kezdeményezésére indultak meg. Az emlékmű javítása és a szoborkert parkírozása aránylag rövid idő múlva elkészül. Az emlékműnél különben a népfront járási és helyi bizottsága az Ő6z elejére nagyszabású Árpád-ünnepséget tervez. Törvényerőre emelte az országgyűlés a hároméves tervet, mindannyiunk munkatervét. Húsz hónappal az ellenforradalom után, ha nem is hosszú időre, de ismét van gazdasági programunk. Számadatai röviden, velősen tájékoztatnak bennünket arról, hogyan és hová kívánunk elérni 36 hónap alatt. Huszonkét százalékkal emeljük az ipari és — átlag időjárást feltételezve —. 12—13 százalékkal a mezőgazdasági termelést. Hat százalékkal emelkedik majd a munkások és alkalmazottak reálbére, négy százalékkal a parasztok reáljövedelme. A számok szerények. Beruházásokra például három év alatt csak 32 milliárd forintot fordítunk. De ennek is, és az életszínvonal lassú ütemű emelkedésének nyomós oka van. Az ellenforradalom 23 milliárd forintot vett ki népgazdaságunk zsebéből, ennyivel károsította ineg dolgozó népünket. Hányszor emlegetjük beszélgetés közben: ha az ellenforradalom nem jön közbe, hol tartanánk ma?! Igen, ha nem veszett volna el számunkra 23 milliárd, nagyobbak lehetnének a hároméves terv számai, amelyek mögött most még részben ott húzódnak a gyógyítás feladatai. Azokat a sebeket kell még mindig gyógyítgatnunk, amelyeket az ellenforradalom ütött népgazdaságunk testén. Egyesek könnyen napirendre térnek az ellenforradalmi károk fölött. Vannak, akik a "hegyenvölgyön lakodalom* szem* lelettel vizsgálják életűn* ket. Mert úgy gondolják; ha ilyen nehéz gazdasági viszonyok között ilyen jelentősen tudtuk javítani dolgozó népünk életszínvonalát, akkor nem is olyan nehéz ez az ellenforradalom utáni helyzet. Látásukat megzavarja az, hogy míg károkról beszélünk, a termelésben és az életszínvonal alakulásában is előrébb tartunk, mint 1956 októbere előtt. Ez tény. Valóban jobban élünk, mint két esztendővel ezelőtt, de nem a magunk erejéből teremtettük ezt meg. Hitelek igénybevételével, a testvéri országok segítségével jutottunk el oda, hogy az infláció komor felhőit elűzhettük életünk egéről, s ma jobban élünk, mint korábban. A baráti kölcsönöket vissza kell fizetnünk. Ebből is fakadnak a hároméves terv szerény számai, amelyek megvalósításával egy* úttal pontot akarunk tenni az ellenforradalom utáni konszolidálódás! folyamatra, s egyben szilárd alapot akarunk teremteni a további fejlődéshez. A számok szerények, de mégis erőink legjavára van szükség, hogy minden előirányzat megvalósuljon. A terv törvény, most már a dolgozókon van a sor. Azokon. akik önmagukért, családjukért. jövőjükért végrehajtják ezt a törvényt. Fogjon össze megvalósítására munkás, paraszt. értelmiségi, öreg és fiatal, országunk minden becsületes polgára, mert a hároméves terv mindanynyiunk munkaterve. Új rendelkezések A Magyar Közlönyben kormányrendelet jelent meg a védőoltásokról. A rendelet kimondja, hogy a gyermekeket vérhas elleni védőoltásban is kell részesíteni. Azokat a húszévesnél nem idősebb személyeket, • akik a szűrővizsgálatok alkalmával tuberkulózissal szemben fogékonynak bizonyultak, a betegség ellen ugyancsak védőoltásban kell részesíteni. A vérhas-megbetegedések elleni küzdelem az egész világon problémát jelent. Különösen veszélyes a vérhas a három éven aluli gyermekekre. Ezért az egészségügyi kormányzat a gyermekkorosztályok rendszeres védőoltását tervezi. Ezt azonban az eddigi kötelező védőoltások számának emelése nélkül kívánja végrehajtani. Ez úgy történik, hogy a jelenleg használatos diftéria, szamárköhögés, tetanusz e1leni kombinált oltóanyaghoz új összetevőként csatolják a vérhas elleni oltóanyagot. A rendszeres védőoltások ezzel az oltóanyaggal előreláthatólag 1960-tól kezdődnek meg. Ebben az évben a 12 és 13 éves korú tanulók hastífusz, tetanusz. vérhas elleni védőa védőoltásokról oltást kapnak. Ugyanezzel az oltóanyaggal, vagy egyszerű vérhas elleni oltóanyaggal részesítik védőoltásban a lakosságot azon a területen, ahol a vérhas esetleg járványgócot okoz. A tuberkulózis elleni védőoltás — a BCG-oltás — eddig országosan csak az újszülötteknél és a fővárosban a fiatalkorúaknál volt kötelező. Több helyen azonban. ahol nagy volt a tbcfertőzés veszélye, az orvosok egyre kiterjedtebben és eredményesebben végeztek védőoltásokat. A tuberkulózis el'leni védőoltásokat az egyes előírt korcsoportokban kötelező tuberkulinszűrés előzi meg, s azokat a gyermekeket, illetve fiatalkorúakat oltják be, akik a tuberkulózissal szemben védtelenek. Azokban az államokban, ahol évek óta kiterjedten végzik a BCGoltásokat, nagyban csökkent a tbc-halálozások és megbetegedések száma, különösen a gyermekkorban. A tuberkulózis elleni védőoltások kiterjesztése lényeges lépést jelent a tbc-s megbetegedések megelőzésében. Az Internacionálé hetven éves A nemzetközi munkásmozgalom harci indulója, az Internacionálé hetven évvel ezelőtt, 1888. június 23-án csendült fel először. A dal szövegét Eugéne Pottier, francia proletárköltő írta 1871-ben. Versével a párizsi kommün utáni nehéz napokban kívánt bizakodást és bátorságot ébreszteni a letiport francia proletariátusban. Pierre Degeyter, az ugyancsak proletárszármazású francia zeneszerző Pottier: "A forradalom dalai« című'kötetéből választotta ki megzenésítésre a költő legharciasabb versét, s a dalt először lakóhelye, Lille munkásdalkörével adatta elő. A forradalmi lendületű induló azután gyorsan elterjedt egész Európában. Az indulót magyarra 1904-ben fordította le Bresztovszky Ernő, és 1905. november 27-én, az egyik fiumei munkásfelvonuláson énekelték először nyilvánosan. Az orosz munkások már az 1905-ös forradalomban énekelték az Internacionálét, ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a világ valamennyi kommunista pártjának harci indulója lett, s 1943. december 31-ig a Szovjetunió nemzeti himnusza volt. Magyarországon, a Tanácsköztársaság idején országszerte énekelték az Internacionálét és átmenetileg csak az ellenforradalom némította el. A negyedszázados Horthyfasizmus idején a dolgozó tömegek titokban énekelték az' indulót, amely az ország felszabadulása után töretlen erővel harsant fel. Lezajlottak az óvodai ünnepségek Szegeden Szerkesztőségünk kivizsgálta Ideiglenesen „utalták" ki a Jósika utca 9 számú bérház mosókonyháját Na'pi postánkban igencsak akad egy-két panaszlevél. Témájuk igen változatos: összevesztek a társbérlők, részeges a férj, goromba a kereskedő, és ki tudná hirtelen felsorolni ezeket a panaszokat. Igen gyakran érkezik panaszlevél az Ingatlankezelő Vállalat munkájával, intézkedéseivel kapcsolatban. Legutóbb a Jósika utca 9. számú bérház harmadik, negyedik szekciójának lakói küldték el panaszlevelüket. Panaszuk — hogy ne is mondjuk — a KIK-kel kapcsolatos. Idézünk levelükből: "Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az illetékesek a mosókanyhánkat lakásnak utalták ki. A lakókat pedig felszólították: a mosást az egyes-kettes szekcióhoz tartozó mosókonyhában végezzék el«. És kérik, állítsák vissza eredeti rendeltetésének a mosókonyhát. Alaposan "mérlegelték* a dolgot, mert okos indokokat sorakoztattak fel. Például "egy mosókonyhéra körülbelül 70 lakó esik, minden lakó szeretne egy hónapban egyszer mosr.i, a másik mosókexnyháig legkevesebb 100 méterre kell a ruhát cipelni*. És még egy sor jogosnak vélt indok. Mint általában szokás, a levél elolvasása után következik a kivizsgálás. Miért utalták ki "az illetékesek* a mosókonyhát? Hát erről szó sincs. Az illetékesek — az Zsombó tíízoltócsapata nyerte el a megyei vándorserleget Vasárnap délelőtt Szőregen tartották meg a megyei tűzoltóversenyt, amelyen 23 önkéntes községi és társadalmi, üzemi túzoltócsapat vett részt. Háromnegyed kilenc órakor csapatzászlóval az élen vonultak végig a tűzoltók s kilenc órakor a feldíszített sportpályán megkezdődött a verseny. Első helyezést ért el lajtfecskendő-szerelésben Csengele tűzoltócsapata, kocsifecskendő-szerelésben pedig Zsombó férfi tűzoltói értek el kiváló eredményt. Ugyancsak ők nyerték el a megyei tanács v. b. által alapított vándorserleget is. így tehát két versenyserleg birtokosa lett az együttes, mivel a járási versenyt szintén ez a csapat nyerte meg. A női tűzoltócsapatok közül kocsifecskendő-szerelésben az ambrózfalviak érték el a legjobb eredményt. Az ifjúsági csapatok győztese Magyarcsanád tűzoltócsapata lett. Mozdonyfecskendőszerelésben sikerrel szerepeltek Királyhegyes férfi tűzoltói is. A motorikus 400-as fecskendőszerelésben a mindszentiek szerezték meg az első helyet. Az üzemi csapatok közül szintén a 400as fecskendőszerelésben a Szegvári Kendergyár tűzoltó együttese nyerte az első helyet, a 800-as fecskendőszerelésben pedig a Hódmezővásárhelyi Harisnyagyár tűzoltói értek el szép eredményt. Versenytárs nélkül került az országrészi döntőbe a mórahalmi ifjúsági és az eperjesi kendergyár üzemi női tűzoltó együttese. A megyei tűzoltóverseny második részében az állami tűzoltók torna- és tűzoltási gyakorlatokat mutattak be a közönségnek. A verseny egyébként jól sikerült, a rendezés kifogástalan volt. Dicséret illeti ezért a szőregi községi tanácsot és a helybeli tűzoltócsapatot. Augusztus 3-án Csongrádon találkoznak az első helyezést elért tűzoltócsapatok. ahol öt megye legjobbjai küzdenek majd az országos döntőbe való bejutásért. eiső kerületi tanács igazgatási osztálya — erélyesen tiltakoznak ezért a gyanúsításért. Tehát kiutalás nincs. A tény pedig az — erről meggyőződtünk —. hogy a mosókonyhában laknak. E§t bárki ellenőrizheti. A mosókonjúia ajtaján névjegy áll: "FdRas István kéményseprő*. Hogy került a mosókonyhába? Hogy?! Emberségből. Eddig "kegyelemből* egy padláson lakott. Munkaadója, a KIK értesült erről és ideiglenesen — egy-két hétről van szó mindössze — a mosókonyhába költöztette. És a ház lakói, akik kényelmes, összkomfortos lakásban élnek, felháborodva tapasztalták, hogy elvették tőlük a mosókonyhát. Valóban olyan nagy szükség van erre a helyiségre? Ebben az évben — hivatalos feljegyzések igazolják — a ház lakói húsz esetben vették igénybe a mosókonyhát. Az Ingatlankezelő Vállalat Szegeden egyedül ezt a házat, látta el mosógéppel, és a lakók elmondása alapján jóformán mindenki a fürdőszobában üzemelteti a gépet. Tehát nincs szükségük a ház lakóinak a mosókonyhára. Külön tanulmányt érdemel néhány lakó magatartása ebben az ügyben. Vajon miért írták alá a panaszlevelet, hiszen soha nem vették igénybe a mosókonyhát? Lengyelországban fart előadást dr. Greguss Pal rektor Lengyel meghívásra Sczecinbe utazott dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora, neves biológus. A napokban ebben a városban tartják meg a paleobotanikai kongresszust, melyen dr. Greguss Pál is tart előadást. A lengyelországi látogatás időtartama előreláthatólag tíz napra terjed ki.