Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.) — II' ^MMM^^^MiteMM^ yfr'www smMxmmsmmmmmammmmm A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR T LAPJA XIV. évfolyam, 145. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1958. június 21. Uz országgyűlés általánosságban és részleteiben is elfogadta a hároméves népgazdasági terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot Véget ért az országgyűlés ülésszaka Mint már közöltük, az or­szággyűlés csütörtöki ülésén, Apró Antal elvtárs beszéde után Tisza József, Pongrácz Kálmán, Gosztonyi János és Martin Ferenc képviselők szólaltak fel. Tisza József képviselő fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében ko­moly szerepe van a fokoza­tosságnak, amely nem las­sítja, ellenkezőleg, gyorsítja a fejlődést! Ezt számos me­gye példája is bizonyítja. Aki ezt nem látja, vagy nem érti, az nem ismeri hazánk dolgozó parasztságának gon­dolkodását, a fejlettségi szín­vonalban meglevő nagy kü­lönbségeket. Elő kell segí­teni tehát, hogy a paraszt­ság a különböző lépcsőfo­kok között választhasson. — Az egyszerűbb szövet­kezeti formákról is sz&lt Ti­sza József. Ezeknek tagsága összeszokik, a vezetésben ki­alakul a gyakorlat, s máris adva van a további fejlődés alapja. Az ilyen szövetkeze­teket jobban magukénak érzik a parasztemberek, mintha állami eszközökből rakták volna le gazdálkodá­suk alapját, másrészt ez a forma gazdasági hozzájáru­lást jelent a munkás-paraszt szövetség további erősítésé­hez, mert az állam, a mun­kásosztály anyagi támogatá­sa párosul az anyagi erők­kel — mondotta beszéde vé­gén Tisza József, s a tervja­vaslatot elfogadta. Pongrácz Kálmán kiemel­te, hogy a hároméves terv jelentős összegeket fordít a főváros fejlesztésére. Szólt Budapest túlnépesedéséről és a főváros ipartelepítéséről is. Ax ifjúság segíti a hároméves terv végrehajtását Gosztonyi János az ifjú­ság képviseletében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Hangoztatta, hogy szerény, de megalapozott terveink jobban segítik ifjúságunk szo­cialista nevelését, mintha csillogó, vagy világraszóló,— de ugyanakkor irreális — célokat állítanak fel. Ezután a fiatalok néhány problémáját tette szóvá. An­nak ellenére, hogy a nyolc általános iskolát elvégzett fiatalok csaknem 85 száza­léka tovább tanul, van né­hány ezer fiatal, akiknek munkábaállítása az általá­nos iskola után nem bizto­sított. Gosztonyi János ja­vasolta, hogy fokozatosan hozzák létre falun és a me­zővárosokban a kötelező jellegű mezőgazdasági isko­lákat, mert nagy hiányos­ságok vannak a dolgozó pa­rasztfiatalok szakmai képzé­sében. Megemlítette a kép­viselő, hogy több helyen nem tartják meg azt a rendele­tet, amely szerint az új ál­lami lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell adni. Beszélt arról, hogyan se­gíti az ifjúság a hároméves terv végrehajtását. Az ifjú­ság takarékossági mozgal­mának eredményei ma már tízmilliókra rúgnak. Dolgozó ifjúságunk egyre nagyobb része ma optimistán néz a jövőbe és szívvel-lélekkel segíti a szocializmus építé­sét. A szocializmushoz hű magyar ifjúság és minde­nekelőtt a KISZ-tagok ezért is fogadták egyetértéssel azt az ítéletet, amelyet népköz­társaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett ho­zott. Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszol, gáltatás azoknak a fiatalok­nak is, akiket félrevezettek, becsaptak, hiszen közismert, hogy Nagy Imre és bűntár­sai, akik a néphatalom el­leni fegyveres támadást elő­készítették és vezették, saj­nos, nagyon sok fiatalnak is egyéni tragédiáját, lelki ká­rosodását és válságát okoz­ták — fejezte be felszólalá­sát Gosztonyi János, s a tör­vényjavaslatot elfogadta. A párt és a kormány megvédi a kialakult életszínvonalat Martín Ferenc a szakszer­vezetekbe tömörült dolgo­zók nevében szólt a törvény­javaslathoz és megállapítot­ta, hogy hűen fejezi ki a Magyar Szocialista Munkás­párt általános politikáját és törekvéseit. A magyar szakszervezetek — folytatta — részt vettek a hároméves terv kialakítá­sában. Vállalják, hogy teljes erejükkel segítik a tervben megjelölt célok megvalósítá­sát. Örködnek azon, hogy a terven felül elért eredmé­nyek megmutatkozzanak a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek fejlődésében. Hangsúlyozta: az üzemi ta­nácsok most nagy segítsé­get nyújthatnak ahhoz, hogy a vállalatok jó, az üzem sa­játosságait a legmesszebb­menően figyelembe vevő és a tartalékokat hasznosító terveket készítsenek. Alkal­masak arra is, hogy a — termelési értekezletekkel együtt — állandóan ellen­őrizzék és segítsék a terv megvalósítását, csakúgy, mint a szakmunkások és a műszakiak képzettségének állandó fejlődését. Felhívta azonban a figyel­met, hogy a tervek végre­hajtása közben a vállalatok és a minisztérium a leg­messzebbmenően tartsák tiszteletben a Munka Tör­vénykönyv és más munka­ügyi rendelkezések előírá­sait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány — folytatta — több alkalom­mal kifejezte azt az elhatá­rozását, hogy a kialakult életszínvonalat megvédi, s a terv is arról tanúskodik, hogy szerény mértékben bár, de továbbra is emeli azt. Ezért súlyosan megsértik a párt és a kormány politiká­ját azok, akik itt-ott nyíltan vagy burkoltan emelik a fo­gyasztási cikkek árait. He­lyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy ilyen szem­pontból ellenőrizzék a ma­gánkisipart és kereskedel­met. A törvényjavaslatot el­fogadta. Megkezdődött az aratás Hla: Kiss Károly beszéde a MAVAG ] nagygyűlésén A japán miniszterei nők : válasza Hruscsov üzenetére JHH A mai korszerű óvoda-hálózatról \ Lottó í nyerőszámok j • I WALAÁAALAAAAAAAAAAAAÁIAAAAFC Szeged, határában megkezdődött a nagy nyári' mezőgazdasági munka: meg­pendültek a kaszák, megindultak az aratógépek. Elsőnek a kiskundorozsmai gépállomás aratógépei láttak munkához. A szegedi Dózsa Termelőszövetkezetben Paplógó József traktoros kévekötő aratógéppel vágja a rendet — a budapesti műút mellett a szövetkezet árpatábláján. A gép mellett Molnár Istvánné a ké­vét gyűjti, Lengyel Gyula pedig a gabonatábla széleit vágja körül. Aratnak az egyéni földeken is. Amint felső képünkön látható, ifjú K. Patik József, Bordány község határában CLZ Őszi árpát vágja. (Tóth Béla felvételei) Nagy Józsefné könnyűipari miniszter: A könnyűipar a mennyiség mellett a minőxégi követelményeket ** figyelembe veszi Az országgyűlés pénteki ülésén folytatólagosan tár­gyalta az 1958—1960. évi hároméves népgadasági terv irányelveiről szóló tör­vényjavaslatot. Az első fel­szólaló Nagy Józsefné köny­nyűipari miniszter volt. Bevezetőben a könnyű­ipar eredményeit ismertet­te és elismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájukért. Majd arról szólott, hogy fontos fel­adata a könnyűiparnak az exporttervek teljesítése, hi­szen enélkül nem biztosít­hatnánk megfelelően a la­kosság ruha-, cipő-, papír­ás bútorellátását sem. A hároméves terv idő­szakában — folytatta — azért is fontos az exportfel­adatok teljesítése, mert közismert, hogy a kapita­lista világban jelentkező válságtünetek fokozódó kö­vetelményeket írnak elő számunkra is. Nálunk a könnyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló, egy­re növekvő exportunk, va­lamint az a téüv. hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények értelmében nagyrészben máris biztosí­tott ellátásunk egyes nagy fontosságú import nyers­anyagokból. Igen nagyjelentőségű, hogy amíg Amerikában és a nyu­gati országokban napról­napra nő — ezrekkel és tíz­ezrekikel — a munkanélküliek száma, adgid mi nemcsak biztosítani tudjuk munká­saink rendszeres foglalkoz­tatását, a termelés biztonsá­gát. hanem a hároméves terv idején egyedül a köny­nyűipar állami szektorában további kétezer dolgozónak (Folytatás a 2. oldalon.) Nyolcmillió forintos beruházásból megkezdték az újszegedi Haladás Tsz korszerű üvegházainak építését Nagyszabású építkezés kez_ dődött az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben. Csak­nem 8 millió forintos beru­házásból olyan korszerű üvegházakat építenek, ami­lyenek eddig • Szegeden, de még a messze környékben sem voltak. Ezek a növényházak ha­talmas méretűek, s több ki­vitelben készülnek: lesznek kísérleti, két- és egyszár­nyasok. A kétszárnyasok felépítése például a követ­kező: Középütt van az elő­ház, ehhez két oldalról egy­formán öthajós növényhaj. tató üvegház kapcsolódik. Ezek hossza 36, szélessége pedig 29 méter. Tízezer néqyze'méternyi melegágy Hajónként külön tetőszer­kezettel látják el a növény­házakat. Másfél méter hosz­szű és egy méter széles, le­szedhető ablakkeretekből áll a tető, két milliméter vas­tagságú üvegezéssel. A tető­szerkezetek vasbeton pillé­rekre, oszlopokra épülnek. Jellemző az építkezés mé­reteire, hogy például a nö­vényházakban több száz ilyen oszlop lesz, s több mint 1400 métermázsa 500-as ce­mentet használnak fel. A te­tőszerkezetekre mintegy 12 ezer négyzetméter üveg ke­rül, a vasszerkezetek össz­súlya pedig megközelíti a 300 tonnát. Az öt megépülő növény­ház közel tízezer négyzet­méter területet jelent a ter­melőszövetkezet részére. Ek­kora területen tudnak majd melegágyi termelést folytat­ni, természetes hőforrásból nyert fűtés segítségével. Az egész létesítmény fűtési energiáját az egymillió fo­rintos költséggel korábban készített mélyfúrású kút több mint ötven fokos me­legvize szolgáltatja. Javarésze elkészül őszre Az ilyen fűtés már a gya­korlatban is bevált. Most télen és tavasszal már a részben házilag készített, te­kintélyes méretű három üvegházban melegvíz-fűtéssel nevelték a virágokat. A mos­tani építkezésnél a külső melegvíztávvezeték szerelési munkálatai 320 ezer forint költséggel készülnek. A ve­zetékeket öt centi vastag üvegselyem hőszigeteléssel látják el, a talajvíz ellen pedig betonszigetelést hasz­nálnak. A növényházakat behálózó fűtésszerkezetek, vezetékek külön hatalmas munkát jelentenek, s több millió forintba kerülnek. Ezért a munkálatokat nem is egyedül végzi a kivitelező Csongrádmegyei Építőipari Vállalat, hanem közreműkö­dik a Kecskeméti Éoületla­katosipari Vállalat is a sze­reléseknél. Az építkezés jelentős ré­szét még ebben az eszten­dőben elvégzik. A tsz és a kivitelező vállalat megegye­zése szerint a munkálatok­nak több mint a fele, 4 és fél millió forint értékű, ősz­re elkészül. Ez azt jelenti, hogy több növényházat már a télen munkába állíthat a termelőszövetkezet. Bőven kifizetődik A tagság nagy érdeklődés, sel, szinte türelmetlenül vár­ja a nagyszerű létesítmény elkészültét. Eddig is bátran kezdeményeztek, s noha még százan sincsenek, mégis az 530 hold területükből hat­vanon belterjes gazdálkodást folytatnak, s nagy kiterje­désű faiskolát létesítettek. Ez több munkát jelent, de több jövedelmet hoz a szö­vetkezetnek és maguknak is. Ezért merték ebbe a nagy fába vágni a fejszéjüket. Nyolcmillió forintos állami hitel nem gyerekjáték, egy­szer ezt vissza is kell fi­zetni. Ezt alaposan meg­hányták-vetették a tsz-tagok, s a számítások — meg az eddigi tapasztalat — azt mu­tatják, hogy 1962-re, amikor a kölcsön 21 évi törlesztését meg kell kezdeni, már úgy megelőzik magukat, hogy jó­(Folytatás az S. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents