Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

Vasárnap. 1958. május 18. 5 A Magyar Biológiai Társaság a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával és irányításával Szegeden tartja második vándorgyűlését. A gyűlés, amely május 19-én kezdődik és 21-én végződik, a magyar biológusoknak a seregszemléje, találkozója, s a magyar biológiai kutatások eredményeinek felmérője, és értékmérője lesz, ahol a biológiai tudományoknak összes ágai és kutatási területei bemutatásra és megvitatásra kerülnek. A találkozónak az a célja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége és a magyar biológusok áttekintő szemléleti képet nyerjenek azokról a kérdésekről, irányokról és eredményekről, amelyek a biológia szempontjából elsőrendű fontosságúak, amelyeknek nemzetközi értéke van és amelyek érett formájukban a gyakorlati élethez is szorosan hozzákapcsolódnak. Ma már nincs kétség aziránt, hogy a biológia minden ága a legszorosabban kapcsolódik hozzá a mindennapi és a gyakorlati életnek szinte minden ágazatához. Valamikor, és nem is olyan régen, a biológiát valamiféle rejtett célzatú, szórakoztató és az időtöltést takargató tudománynak tartották, amely különleges struktúrájú emberek agyában és laboratóriumában születik meg, s a magánérdeklődés és a magánszórakoztatás határait semmiképpen sem tudja és nem is akarja túllépni. A legtöbb ember felfogása szerint a biológia a múltban öncél és öngyönyörködtetés volt, s azok az emberek, akik az életüket a biológia művelésére szánták exotiumoknak és sok esetben félszegeknek minősültek. Azt az embert, aki viharban és napsütésben, szélben és dermesztő hidegben lélegzetét visszafojtva leste és hallgatta az anyatermészet szíve dobbanásait, akit elbűvölt a virágnyilás és megejtett a levélhullás, aki az est csendjében elmélázva, és önfeledten elhallgatta a fülemüle csattogó dalát, aki munkás nappalát és gondolatokkal telt éjszakáját az élő természet titkainak a megismerésére és megismertetésére szentelte, különleges, furcsa, olykor idétlen és nem ritkán értelmetlen embernek tartották. Ma megfordult a szélkakas és megfordult a világ gondolkodása, mert a tények, a kísérleti értékek és eredmények beláthatatlan sokasága igazolta be a vaskos igazságot, hogy a biológiának mindkét ága, mind a kísérleti — mind az elméleti biológia az ember szempontjából fontos, szükséges és az élet minden vonatkozásában tökéletesen nélkülözhetetlen. Szervezetünk harcos katonái; a fehér vérsejtek Annak a számára nem kell magyarázni, hogy mi a kísérleti biológia, aki csak egy kicsit is ismeri és lapozgatja azokat a folyóiratokat, amelyek a laikus számára is értékesen és értelmesen feltárják a modern biológiai kutatások által kiderített eredményeket. De ha mégis volnának olyanok, akiktől távol áll ezeknek a szinte közkézen forgó és értékes lapoknak forgatási lehetősége, azoknak csupán modern éleitől elválaszthataHcn tudomány A BIOLÓGIA A Magyar Biológiai Társaság szegedi vándorgyűlése alkalmából írta: Dr. ÁBRAHÁM AMBRUS Kossuth-díjas akadémikus, a vándorgyűlés elnöke szüntetik, a kiesési tüneteket kiküszöbölik és ha rendszeresen adagolják, a normális életfolyamatokat fenntartják és biztosítják. Valamikor játéknak minősültek Brown Sequard sajátságos kisérletei, amelyek során állati heréket nyomott össze vízben, s az így kapott folyadékot magába fecskendezte. Az eredmény meglepő volt. Két hét után azt jelentette a párizsi biológiai társaságnak, hogy egész szervezetében megfiatalodott éspedig legalább 40 esztendővel. Érthető, hogy a felfedezés igen nagy port vert fel, s az ifjúság viszszaszerzéséért lihegő aggok tömegesen keresték fel a csodadoktort. De megjelentek "a boltosok és az üzérek is, akik mindjárt gyárakat akartak építeni, ahol valóra váltható az emberek régi alma, hogy a pompázó tavasz újra visszatérjen, s a roskatag emberi test, amelyen úrrá lett a kopás és a visszafejlődés, újra fiatalos erőben és fiatalos képességgel kezdjen hozzá egy újabb életszakaszhoz. Brown Sequard a tömegek elől Londonba menekült és a nagy sietségben elfelejtett magával injekciós tűt és herekivonatos oldatokat vinni. És itt újra változott a kép. Két hét alatt elmúlt a második tavasz. Űjra visszatért az öregkqr a maga fogyatékosságaival, a maga mindenféle panaszaival, testi ós lelki gyötrődéseivel. Elmúlt a visszatérő fiatalság gyönyörűséges álma, de megmaradt valami és ez a hormonok tana. Brown Sequard kísérletei nyomán egy új tudományág és egy új gyógymód keletkezett. Ma pótszerek és gyógyszerek a hormonok, amelyek gyógyítják a betegségeket és meghosszabbítják az életet. A gyógyító vitaminok Hol vannak a vitaminok, amelyeknek olyan sokféle formája forog ma közkézen és szolgálja az emberi haladást, gyógyulást, és emellett utat mutat az élet törvényeinek hatalmas labyrintusában? A vitaminok lényegének és hatásmechanizmusának a kikutatása mutatta meg azt, hogyha valamely állat vagy növény vitaminhiánnyal küzd, a szervezetnek az egészében, vagy esetleg csak egyes szervekben olyan hiányjelenségek, olyan kiesési tünetek és elváltozások mutatkoznak, amelyek a szervezet egészének a leromlásához, megfogyatkozásához, végezetül pedig a pusztuláshoz vezetnek. De ez ma már nem szokott bekövetkezni, mert éppen a kísérleti biológiai kutatások eredményeiképpen pontosan megállapítható, hogy hiánybetegségek esetében milyen anyagok, milyen vitaminok hiányoznak. Ha ezeket a beteg ember, vagy beteg állat szervezetébe jutbekövetkezik a restauráció, s az életnek összes jelenségei maradéktalanul jelentkeznek az előbb pusztulásra 3zánt beteg szervezetben. A „sárga csoda" és i&rsai A biológiai kutatások területére esnek a baktériumok is. Ezeknek az élete, szaporodása, bizonyos anyagokkal való szoros vagy laza kapcsolata, a környezethez' való alkalmazkodási képessége, életvirulenciájuknak a megfogyatkozása, vagy emelkedése mind olyan jelenségek, amelyeket sokan és hosszasan vizsgáltak és vizsgálnak ma is a laboratóriumokban. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeképpen születtek és születnek a hatalmas tudományos megállapítások, amelyek összekapcsolva az ember kór- és gyógytanával, mérhetetlen perspektívákat nyitottak meg és felmérhetetlen eredményeket produkáltak. Gondoljunk csak Flemingre az angol bakteriológusra, aki észrevette, hogy az ecsetpenész (Penicillum notatum) kórnyékén elpusztulnak a baktériumok és gondoljunk azokra az elernyedetlen kutatókra, akik az ő megfigyelései nyomán a világ számára előállították a penicillint, a sárga csodát (yellow wonder), amely az emberek százainak és ezreinek adta vissza az egészségét. De gondoljunk arra a sok mindenfele más hasonló gyógyszerre, amelyek a penicillin nyomán kerültek előállításra, s amelyekkel a modern ember hathatós harcot vív a betegségek sokféle fajtája ellen. A biológia körébe tartoznak a különböző genetikai, szociológiai, oekológiai, onkológiai, biokémiai és más hasonlótermészetű kísérletei! és megfigyelések, amelyeknek segítségével a kóros elváltozásoknak jó nagy részét megértjük, s amelyeket az oknyomozó állattanban, örökléstanban, s származástanban és a mezőgazdaságnak sok-sok mindenféle ágában hasznosítani tudunk. Mert ma már ott tartunk, hogy tudományos biológia nélkül nincsenek gyakorlati eredmények és ma már nem a biológia keresi a gyakorlatot, hanem a gyakorlat keresi fel az oknyomozó, tudományos, rendszeres és sokrétű biológiát. Évezredek beszélnek A biológia körébe tartoznak az antropológiai tudományok is. Az emberiség eredete, múltja, története mindig különösen érdekelte az embert, de talán soha olyan mértékben, mint ma. Az emberek, az országok az ellentétek ellenére is egymáshoz közel kerültek. Tudományos eredményeik szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A történelmet, amelynek régi fejezetei mezőkben varrnak urfiivt, az antropológia tárja az érdeklődők elé. A sírmeaók, amelyek olykor 3—4 emelet magasságban egymásra rétegeződtek, az antropológusnak beszélnek a múltról, Beszélnek az embertörzsekről, fajtákról, falvakról. ktiltúrákrxM, amelyek kiindulási állomásai a jelennek. Beszélnek népekről, amelyek voltak és eltűntek. Hogy ezek a föld alatti történelmek előkerülhessenek és értelmezést nyerhessenek, ahhoz az antropológusok és régészek munkájára van szükség. Ez a munka lényegében szintén a biológiának egyik része, amely az élet történetének egyik speciális ágazatát keresi a különböző országokban, messze, mélyen a föld alatt. Ezek a földalatti történetek összefüggnek. Az egységés történelmet csak az egyes földszakaszokban talált helyzetek és viszonyok egybevetése Ó3 egybekapcsolása révén lehet megérteni és lehet megírni. Magyarország a né_ pek temetője és éppen azért érthető, hogy , minden, ami nálunk előkerül a föld gyomrából, nemcsak nekünk lényeges és értékes, de mindazoknak az országoknak, amelyek hozzánk közel és tőlünk távol hasonló problémákkal foglalkoznak. Az antropológiához közel áll az élet történetének másik, jóval hatalmasabb ága, a paleontológia, az őslénytan. A föld mélyében eltemetett állati és növényi maradványok az élet történetének beszédes bizonyítékai. Ezekből látjuk meg. hogy az évszázadok, évezredek és évmillióit sorén milyen külső képet mutatott a föld, amelyen ma élünk, milyen volt az állatvilág, milyen volt a növényvilág, milyen volt az összefüggés a kettő között, s a kettőnek milyen volt a kapcsolata a jóval később jelentkező emberrel. És ez a hármas kapcsolat még nagyobb kérdések megoldásához adja meg a szükséges alapokat. Milyen volt az élet ezektől a koroktól messze távol, hogy alakult ki a földön a növényvilág és állatvilág, hogy jöttek létre az egyszerűbb alakokból a bonyolultabbak, honnan jött az élet, hogyan jött és mikor. És mindez átvezet bennünket a biológiának a második hatalmas ágazatához az elméleti biológiához. Nehéz kérdésekre felelnek; a természet törvényei Az élet nagy problémái, a honnan, a miért, a hová, örök emberi kérdések. Nem hiszem, hogy van a földön ember, éljen bárhol és beszéljen bárhogy, akinek életében legalább egyszer ne vetődnének fel ezek a kérdések, amelyek olyan régiek, mint maga az ember. És ezekre a kérdésekre az ember feleletet, vár; és ha várja honnan várja, a természettől és a természet törvényeinek az ismeretéből. Nehéz kérdések ezek, amelyekre lényegében a maga számára minden ember maga adja meg a feleletet. És ez a felelet mindig az illetőnek a tudásától, természeti adottságaitól, születésétől, korától és idegrendszeri állapotától függ. A probléma azonban egységesen is felfogható. Ha ugyanis a természet életét egységesnek és együvé néhány ^^dmé^re sreretném felhívni a , akk°r . "^e , ^folyása alatt mélyen a föld alatt a'sírgöd7ökbe/£síri taZtónáVe^,Tkko7 á kez/etrt^ a figyelmét, amelyek a biológiai kísérletek során a laboratóriumban születtek meg, s amelyek a modern élet minden ágát annyira átszövik, annyira átjárják, hogy ez ezektől el nem választható, s ezek ismerete nélkül el sem képzelhető. Gondoljunk csak elsősorban is a fehér vérsejtekre, amelyekről annakidején Mecsí ikoff, a nagy orosz természetvizsgáló kiderítette, hogy önálló mozgással rendelkeznek, az állati és emberi szervezetben az idegrendszer kormányzó hatásától függetlenül szabadon járkálnak, az idegen anyagokat, a felesleges szerveket, a pusztuló szerves részeket s a baktériumokat magukba kebelezik és ezekkel elpusztulnak, de pusztulásuk árán a szervezetet megmentik a veszedelemtől, és sok esetben a megsemmisítéstől. Valamikor játéknak minősült Mecsnikoff idegesen ható szorgoskodása, amellyel a tengeri sün lárvájába tövisdarabkákat szúrkált bele és lélegzetvisszafojtva leste, hogy miképpen reagál ezekre az állat szervezete. Talán hiábavaló időtöltés eredményeként könyvelték el Mecsnikoffnak amaz észleletét, amelynek értelmében a beszúrkált tövisdarabokon nyúlványos sejtek jelentek meg és a tövisdarabokat hamarosan körülvették. De mégsem így történt. Mecsnikoff nyugtalan agyában tovább rohantak a gondolatok és ezek nyomán a drámai küzdelmek során felsorakozó nagyszerű képek. Mi lenne akkor, ha tövisdarabkák helyett baktériumokat vinne be az állat szervezetébe. Mit csinálnának a nyúlványos sejtek és mi lenne a baktériumokkal. A gondolatot tettek követték, s az eredmény a fagocitosis felfedezése volt. Egy tudományosan megalapozott ténynek, nevezetesen annak a felfedezése, hogy a fehérvérsejtek, amelyek a vérnek igen lényeges alkotó elemei, a szervezet védői, és harcos katonái, amelyek féltő gonddal és nagy szorgalommal őrködnek azon, hogy a támadók elpusztuljanak, s a megtámadott és károsodott szervek az ellenség megsemmisítése után regenerálódva új életet kezdhessenek. A f alalodás titka és a hormonok Gondoljunk csak a hormonokra, amelyeket mint pótszereket, illetőleg gyógyszereket nap-nap után használnak a szenvedő emberek és állatok. A hormonok az emberi és állati szervezetben olyan hatásokat létesítenek, amelyek a hiányuk következtében fellépő elváltozásokat meg(Nem takargatta senki az előrehaladást gátló hibákat. Egyenes, szókimondó vélemények hangzottak el egymás munkájáról, a tapasztavéget egyformán természeti szükségletnek kell tekintenünk és azt ami a kettő közé esik szintén ilyen szemszögből kell megítélnünk. Salustius nem volt természettudós, de gondolkodó ember volt és én azt hiszem, hogy a legjobban ő világította meg a kérdést, amikor ezeket irta: "Omnia orta occidunt et aucta senescunt.* (Minden ami felkel, lenyugszik és ami született megöregszik.) Atomok csoportosulnak, atomok szétválnak, majd ismét csoportosulnak. Anyagban, energiában marad minden és marad mindig, csak a forma változik, de ez mindenütt és szüntelenül ... • A vándorgyűlés, amely a Magyar Biológiai Társaságnak II. Vándorgyűlése, részletes és átfogó képet fog nyújtani azokról a kutatási irányokról és eredményekről, amelyek Magyarország egyetemein és kutató intézeteiben folynak és amelyeknek eredményei évről-évre gazdagabbá teszik azokat a kincses tárakat, amelyek kincsei a magyarságnak és nagyra becsült értékei az egész világnak. Gondok és tervek a Jutaárugyárban Olyan feladat áll a Juta- zsán Férenc elvtárs sokat úgy reagálnak egves osztályarugyar vezetősége es mun- topreng mostanában, hogy vezetők és művezetők, hogy káskollektívája előtt ebben miképpen tudják mindezt az személyes sértés rájuk az esztendőben, amilyen a zökkenőmentesen végrehaj- nézve. Az ideges légkor a felszabadulás óta nem volt. tani. Az egyik legnagyobb nemrégen megtartott müAz elhasználódás miatt élet- nehézséget abban látja, hogy szaki konferencián is észreveszélyessé vált, fából ké- a gyár munkás és műszaki vehető volt, ahol az üzem szült szövődéi födémet, ki kollektívája _ amely az el- műszaki és pénzügyi vezetői kell cserélni. Közben termé- lenforradalom előtt az egész megbeszélték, hogy lehet a szetesen nem csökkenhet a textiliparban híres volt ösz- következő hónapokban eredtermelés, vagyis teljesíteni szeforrottságáról és lendüle- ményesen és nyeresegesen akarják a tervet. Ennek meg- tes, fegyelmezett munkájá- termeink valósításához ról — 1956. november 4-e ideiglenes munkaterem óta mintha engedett volna a építése szükséges, amely szorgalomból. Ez év első félmillió forintba kerül, négy hónapjában nem valaA gépek egy részét ebben az mi dicséretre méltó ereaideiglenes munkateremben ményeket ért el a gyár s vödVSrt¥;kh°kicsearéS emiatt egyik bírálat a m'ási- amin6k azdta vode tetozetenek kicsereiese kat éri s az a legrosszabb, lat legalábbis azt mutatja — a ™ "^okra van is eredmény, _ A második megoldando fel- _ ÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM adat, amelyet a harmadik g negyedév végére mindenkép- s pen meg kell oldani, egy g nagykazán beszerelése. Feb- jj ruárban ugyanis az üzem || nagykazánja elrepedt, s mi- g vei már hatvanöt éves, a ü szakértők szerint nem érde- g mes és nem is lehet kija- g vítani. Helyébe egy BV ka- g zánt szerelnek be saját költ- g ségen, amelyet a Fáludi-féle = malomból kapnak. E kazán g beszerelése lehetővé teszi, hogy az g üzemi irodákba is beve- g zessék a központi fűtést, g s ezáltal jelentős összeget ta- = karítanak meg. g Ebben az évben sor kerül- g het arra is, hogy a vállalat- = fejlesztési alapból 100—120 g ezer forintos költséggel egy g modern elektromos liftet g készíttessenek el, amely a szó- g vödéből a varrodába szállít- g ja majd az árut. Nagyon g fontos ez az építkezés is, g mert lényegesen meggyorsít- g ja az árumozgatást. g Az üzem igazgatója, Kri- s (Balázs G. Árpád rajza) szegedi vasarnap