Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-17 / 115. szám

Szombat. 1958. május 17. 3 Hétfőn kezdődik Szegeden a II. Biológiai Vándorgyűlés A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával idén rendezi meg II. Országos Vándorgyűlését a Magyar Biológiai Társaság. Ezúttal Szegeden kerül sor a tudományos élet e jelentős megmozdulásának lebonyolítására, a Szegedi Tudo_ mányegyetem Ady téri épületében. Az ünnepélyes megnyitót hétfőn délelőtt 9 órakor tartják meg, amelyen dr. Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Biológiai Vándorgyűlés elnöke mond megnyitó beszédet. majd dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Tudományegyetem rektora és Biczó György, a Szegedi városi tanács vb. elnöke üdvözli a vándorgyűlést. Az ünnepélyes megnyitás után mindjárt sor kerül az első előadásra s az ezt követő vitára. Ezen túl az elő_ adások két szekcióban folynak — s együttesen 64 előadás, illetve korreferátum hangzik el a tudományos vándorgyűlés három napja alatt. Számos budapesti, szegedi és más vidéki városbeli kutató tart előadást, de mellettük külföldi előadók is gazdagítják a vándorgyűlés programját. A vándorgyűlés ideje alatt, és annak programjában rendezik meg a Biológiai Társaság közgyűlését is. Hétfőn este fél 8 órakor a Központi Egyetem aulájában művészi műsort rendeznek a Szegedre érkező biológusok tiszteletére, melynek keretében fellépnek Moldován Stefánia és Szabó Miklós, a Szegedi Nemzeti Szín. ház operaénekesei, Szendrei Imre zongoraművész, valamint a Tömörkény Leánygimnázium énekkara, Mihálka György vezényletével és egyetemi hallgatók működnek közre énekszámokkal és szavalattal. Harcban a kánikula ellen Naponta tizenhatezer liter sör, tíz mázsánál több fagylalt fogyott * Ismét lesz valódi szeder- és málnaszörp Hirtelenül köszöntött ránk a múlt hét végén a nyár, a tikkasztó kánikula. A hőmérő még árnyékban is harmincegynéhány fokot mutatott, igyekezett is mindenki, hogy védekezzék a szörnyű meleg ellen. Ennek egyik közkedvelt módja a hűsítő italok fogyasztása. s ebben rekordot javított Szeged közönsége, erről tanúskodnak a Hungária és a Vendéglátó Vállalat adatai^ 15 ezer pohár szörp Egyedül a Hungária 21 métermázsa fagylaltot, 80 hektó sört és 15 ezer pohár gyümölcsszörpöt mért ki a szomjúságtól tikkadt szegedieknek a kánikula első hat napjában. Hogy ez mekkora mennyiség? Rövid számadásból kitűnik: A kánikula előtt például naponta átlag öt-hatszáz adag fagylaltot mértek ' el a Hungária cukrászdáiban, most pedig hétezret! Még hatalmasabb számok tanúskodnak a megnövekedett szomjúságról a Vendéglátó Vállalat hatnapi mérlegében. Előbb langyos — aztán hideg, összesen 1086 hektó sör Már az első forró napon megrohanták a vendéglőket sörért a szomjazok. Egyszerre felugrott a napi fogyasztás csaknem tizenhatezer literre, s az első kánikulai héten 1086 hektó sör fogyott el. Három napig sokhelyütt bosszankodtak azonban a fogyasztók, mert. a sör langyos volt, s nemigen üdítette fel őket. Ennek oka, hogy nem készültek fel a váratlan hőségre. Ma már azonban napi negyven mázsa jeget szállítanak az üzletekbe, s a .jégellátást annyira biztosította a Szegedi Hűtőüzem, hogy szükség esetén még többet is tud a vállalatnak nyújtani. Uj fagylaltgépek — gyorskiszolgálás mélyhűtött adagokkal A vendéglátó vállalat cukrászdái is óriási forgalmat bonyolítottak le, napi tizenötezer adagot mértek el, ami mintegy 8 mázsának felel meg. Szerencsére a közelmúltban két új fagylaltgépet állítottak be. s valamennyi régebbit már rendbehozták. nem volt tehát fennakadás. Mindenesetre még egy gépet üzembehelyeznek az alsóvárosi "Gyöngyvirág* cukrászdában, mely a napokban nyílik meg, továbbá készenlétben állnak éjszakai műszak bevezetésére is, hogy mindenkor legyen friss fagylalt. Ezenkívül a héten beszereztek egy mélyhűtőgápet, mely lehetővé teszi az előregyártást, Papírpoharakban, kis fakanalakkal ellátva előre elkészítik az adagokat, melyek hűtött tartályban tárolva lehetővé teszik a gyorskiszolgálást. Különösen jól jön ez például a sporteseményeknél, vagy a strandon, ahol egyszerre sokan megrohanják a fagylaltárust. Táncesték a ligetben A nagy forgalom miatt már holnap megnyílik az Anna-kúti tejivó helyén a fagylaltszalon is, ezenkívül állandóan friss fagy Iáit kapható a kétezer férőhelyes újszegedi Vigadóban is. Ez a szépen újjáalakított kertvendéglő egyébként azzal is kedveskedik vendégeinek, hogy minden este biztosítja a tánczenét, a fiatalok tehát a kellemes, hűvös teraszon szórakozhatnak. Végül még egy öröm éri a kánikula ellen menekülőket. A hónap végére ismét kapható lesz a várva-várt és évek óta nem igen látott, valódi szeder- és málnaszörp! Hogy elhagyjuk gondjainkat és jobban éljünk Büszkeséget, sőt sokakból diadalérzést váltottak ki az elmúlt másfél esztendő eredményeiről szóló számok. Nem csoda, hiszen olyan sikereket értünk el, amire kevesen számítottak. Életünk azonban semmiképpen sem gond nélküli és nincs nagy feladatok híján. A termelés ugyan elérte az ellenforradalom előtti 6zintet, sőt a könnyűipar 1957 utolsó három negyedévében 11 százalékkal többet is termelt mint az ellenforradalom előtt. A fogyasztás azonban ma 13 százalékkal magasabb az ellenforradalom előttinél. Szegeden például csak a kiskereskedelem 1958 első negyedében 187 millió forint forgalmat bonyolított le, 22,7 százalékkal többet mint 1956 és 3,9 százalékkal többet mint 1957 hasonló időszakában. A fogyasztás emelkedése. a magasabb életszínvonal nagyon örvendetes dolog. De jól tudjuk, hogy a magasabb életszínvonal forrását 1957ben nemcsak a saját munkánk. hanem igen jelentős mértékben baráti kölcsönök is jelentették. Idei gazdaságit terveinket a realitás, az őszinteség talajára építettük. Egyes helyeken mégis a sötéten látás a hangadó, ha a népgazdaság perspektíváiról esik szó. Feleslegcsen azen aggódnak, BESZÉLGETÉS" a III. jzputnyikkal - Szegedről iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiniiuuiiiiiiiiiMiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Ax MHS rádiósklubjában is megfigyelték ax új műhold jelzéseit A Magyar Honvédelmi Szövetség szegedi rádiósklubjában vagyunk. Mágori Ferenc, a megyei rádiósklub vezetőjének arca feszült figyelmet árul el. Szemeit szinte le sem veszi a rádióvevőkészülék skálájáról, állandóan csavargatja a beállító gombokat, fülébe a fejhallgatón keresztül morsejelek duruzsolnak szaggatottan, néha sípolva, fütyülve. Ezernyi jelzés röpköd az éter hulámain, angol, francia, olasz, szovjet, román stb, rádióamatőrök beszélgetnek egymással. Mágori Ferenc most azonban valami különleges adást keres, a 20-as megaciklus körül: a III. Szputnyik jelzéseit! Csütörtökön este 10-11 óra között számítanak a vételre —, most már háromnegyed tizenegy. A katódsugár oszcillográf, kicsiny kerek képernyőjén, a rádió-vevőkészülék jelzéseivel egyidejűen vibrálnak a zöldszíaű csíkok, s egyszercsak izgatottan nézi e csíkok hullámváltásait a szegedi rádióoperatőr. A laikus nem észlel semmi különöset —, de az ő szeme valami érdekeset lát. A fejhallgatót jobban a fülére szorítja és feszült figyelemmel hallgatja a jelzéseket. Csak a szemével int derűsen, s megértem: az 1800 kilométer magasságban keringő harmadik szovjet műholddal "beszélget*! Rögtön írja is az adást: »Tá-ti-ti-ti, — Táti-ti-ti.. .* — tízszer egymás után! — Ez a felhívó jele — súgja és tovább figyel. Nézem az órát: 22 óra 47 perc. A kis füzetben, amelybe Mágori Ferenc jegyez, külöhböző betűk sorakoznak. Aztán megint tízszer a B betű — amely a "Tá-ti-ti-ti* felhívó morse-jelet jelenti — és ismét különböző hosszú és rövid morse-jelek, amelyeket betűvel fejezi ki a rádióamatőr. — Most egészen tisztán lehet fogni — közli — Már második perce tart a vétel. Micsoda nagyszerű dolog! A világűrben kering a három és féiméter magas, közel másfél mázsás szputnyik, lehet, hogy most éppen Magyarország fölött és itt Szegeden, ebben a kis helyiségben — igaz egyoldalú — összeköttetésben vagyunk vele! Mágori a hangszórót is bekapcsolja és most már én is hallom: "Táti-ti-ti, Tá-ti-ti-ti.. .* Az adás egyre halkabb és 22 óra 50 perckor megszűnik. Kívárftsian érdeklődöm, hogy ezeket a jelzéseket tulajdonképpen hogyan tudja megkülönböztetni a többitől és mit jelentenek? — Ilyen állandóan ismétlődő, kissé lassúbb jelzésekből ismerjük fel a szputnyik rádió-adókészülékének közlését — magyarázza. — A műholdban elhelyezett különböző műszerek által összeállított programot jelentik ezek tulajdonképpen és megfejtésük nyomán végzik — ismét műszerek segítségévei a Szovjetunióban a tudományos megfigyeléseket. A jelzések automatikusan átalakulnak és a kiszámító központokban különböző méréseket, rendkívül fontos adatszámításokat végeznek velük. Mi is továbbítjuk megfigyeléseinket, közöljük az illetékesekkel a vétel hangerejét, színét, a zavaró körülményeket. Magnetofonra is felvesszük a legközelebbi adást —, reméljük sikerül. De most beszéljünk egy szovjet rádióamatőrrel. A kis beállítógombok csavargatása nyomán a rádióadókészülékkel összeköttetésbe lép Mágori —, mint a HA 8-as KCU operatőr, egy másik rádióamatőrrel. Üzen az UB 5-ös KOCJ állomásnak: Ukrajnába. "Köszöntjük a III. Szputnyikot — kopogja a morse-billentyün. — Mi tudtuk venni jelzéseit, a 20. megacikluson. További sok sikert kívánunk*. Megérkezik a válasz: "Köszönjük a jókívánságokat. Én sajnos még nem tudtam fogni. Slovyanskból Witolij rádióamatőr*. — "Én meg Feri vagyok Szegedről* — válaszol Mágori és vége a beszélgetésnek. A III. Szputnyik kering, s a világ tudományos körei, rádióamatőrök ezrei, köztük a szegediek is figyelik a szovjet tudomány újabb diadalának útját. (markovits) MAGYAR VÍZIBUSZ BRÜSSZELBEN A brüsszeli világkiállításon nagy sikere van az alumíniumból készített magyar vízibusz modelljének. A hosszanti metszetben készített 130 cm hosszú modell 7000 darabból áll. Képünk a modell külső és metszeti képét mutatja be. vajon hogyan álljuk meg helyünket külföldi segítség nélkül. Mit várhatunk a most következő esztendőktől, hiszen a nagy külföldi segitség után némely áruféleségekből alig, vagy csak protekció útján lehet kapni. Bizonyos, hogy nem hegyen völgyön lakodalom az élet, de mégsem élt ilyen jól népünk mint most. Vannak gondjaink? Igen, vannak. Ha valaki például vasárnap délután feljegyezte volna a kisipari szövetkezetek szemet gyönyörködtető kiállításán elhangzott véleményeket, furcsa kis gyűjteménye lenne és azt hinné az ember ezek olvasása közben, hogy Szegeden a panaszok városában élünk. Milyen vélemények hangzottak el it? »Ez csak szemfényvesztés. Miért fájlalják az ember szívét e gyönyörű bútorokkal, ha nem lehet belőlük vásárolni.« Ebben van is igazság. A Szegedi Asztalos Kisipari Szövetkezet például a kiállított hálószoba bútorból most készít 11 garnitúrát, de már valamennyinek van gazdája, és csak hosszú hónapokra előre vesznek fel rendelést. Az is bizto6, hogy ennyien nem vásároltak új bútort soha Szegeden mint most. A bemutatott mosógép láttán csak fokozódott a háziasszonyok türelmetlensége, mert a gyárak kevés mosógépet gyártanak. Kevés a mosógép, mert az egykori mosónők a sajátjukat is géppel szeretnék mosni. Tehetik, miért ne. A raktárak tele vannak ruhákkal, ruhaféleségekkel. Az elmúlt negyedévben még sem tudtuk kielégíteni az igényeket a kis számú gyermek és a különleges méretű férfi és női konfekciókból, ballonkabátokból. Ez azonban nagyrészt a szervezetlenség és gondatlanság okozta bajok. Ügy hisszük az is, hogy nincs elegendő nyári méteráru, főleg férfi vászon és tropikál anyag, vagy kicsi a választék a bőrtalpú férfi szandálokban. Az is tény, hogy a lakberendezés és felszerelési tárgyakban — a bizonyos mértékű javulás ellenére is — általában jelentős hiány mutatkozott. Nincs elegendő olcsóbb műszállal átszőtt szőnyeg. Valósággal úgy kell meglesni mikor hoznak a boltokba szőnyeget. hogy kaphasson a vásárló. Egy nap alatt szétkapkodják, s akik nem kapnak, panaszkodnak, hogy lám még szőnyeget sem lehet kapni. De vajon a múltban hány munkáscsalád terítette tele szobáját szőnyeggel? Nincs elegendő olcsóbb minőségű és jobb minőségű függöny, konyha és fürdőszoba felszerelés. Függöny és fürdőszoba felszerelés? Ezek sem tartoztak a munkások által vásárolt cikkek közé tizenhárom évvel ezelőtt. S még valami, ami mindezek elé kerül: kevés a lakás. A meglévő bajokat vagy ahogy a bürokrata nyelv jóvoltából általában írni és mondani szokás, a "hiányosságokat* nem akarjuk valami logikai bukfenccel eredményekké minősíteni. Nem, mert ezek mind gondok, amit mindannyian tapasztalunk, együtt látunk napiról napra. Gondok, amelyeket összefogva feltétlenül megold a nép és a kormány, s amelyek megoldása parancsoló szükségesség. Egészen bizonyos, hogy e panaszok egyrésze egyedül a kormány rendeleteivel nem orvosolhatók. Gondjaink a múlt bármelyik időszakánál kiegyensúlyozottabb gazdasági helyzetben jelentkeznek és csak a szocializmus építésének gondjai. Lakásból nem tudtunk annyit építeni, amennyire szükség lett volna. Sőt évről-évre nem csökken Szegeden, hanem szaporodik a lakásigénylők száma. Ez nem is csoda, mert évrőlévre szaporodik a város lakosainak száma is, egyre nagyobb mértékben mint a természetes szaporulat. 1957ben közel kétezerrel több volt a városba költözők, mint az elköltözők száma. A korábbi évtizedben még magasabb arányban költöztek Szegedre az emberei!. Vonzották őket ide a megnövekedett lehetőségek, a fejlettebb városi életforma és az is hogy nem volt munkanélküliség. Jöttek és jönnek, bár igen jó jövedelme van ma a falvakban is a dolgozóknak. Megszüntethetjük gondjainkat márcsak azért is, mert egyrésze a szervezetlenségből, több helyein a hozzánemértésből, vagy nemtörődömségből támad. Eűnös dolgokat követnénk el, ha nem irtanánk a tolvajlásit, a protekciót és a többi gálád férget, amely a kapitalizmus undorító örökségeként lábunk előtt hemzseg. Az idei gazdasági tervünk reális és megvalósítható. Nincs igazuk a sötéten látóknak. Nem ígért többet és nem is kevesebbet mint az elmúlt év végére elért életszínvonal biztosítását. Gondoljunk csak vissza az ellenforradalom okozta súlyos károkra, s akkor világossá válik, miért nem tűzhettünk magunk elé nagyobb célokat, s miért helyes az az eltökéltségünk, hogy a már elért életszínvonalat saját erőnkből feltétlenül stabilizáljuk. Ebből a célból is növelnünk kell a termelést, korszerűsítenünk kell az ipart és a mezőgazdaságot, azaz a jelenleginél többet kell beruháznunk. Ha nem ezt tennénk, akkor a jelenlegi gondjainkból igen sokat konzerválnánk, sőt súlyosbítanánk. Felvetődikm£ah^ vajon milyen talajra épül ez a gazdaságpolitika. Vaive belső fedezetünk, terveink, célkitűzéseink megválóit! fásához? Igen van. Nem csodákról van szó, hanem a termelés és termelékenység növekedéséről. AZ önköltség csökkentéséről, a fegyelmezettebb, gazdaságosabb munkáról, a nagyobb fokú takarékosságról és szervezettségről. Önköltség — termelékenység, két szó, két mutatószám. Sűrűn emlegetjük, sok szó esik róla az üzemi tanácskozásokon, a párt, KISZ és szakszervezeti gyűléseken is. Két szó. aimi mögött csak a Szegedi Kenderfonógyárban, vagy a Falemezgyárban százezrek, milliók húzódnak; meg. Csak egy-két százalékkal csökkenő, illetve emelkedő önköltség vagy termelékenység, nagy megtakarítást, vagy veszteséget jelenthet. Ha például csak az állami építőiparban, ahol egy evben több száz millió téglát használnak fel és a szokáso3 három-négy sőt egyes helyeken még nagyobb százalékú téglatörést csak egy százflékkal csökkentenék, ebből évente 320 kétszobás családi házat építhetnénk fel. Éppen ezért a mai helyzetünk első parancsának gyakorlati megfogalmazása így hangzik;: a termelésben, az üzemekben dől el a holnap sorsa, hogy továbbra is tartani tudjuk a jelenlegi életszinvonalat, hogy elhagyjuk gondjainkat és jobban éljünk. Nagy Pál jugoszlávia kikötoberendezeseket rendelt magyarországtól a Jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács Jóváhagyta azt a megállapodást, amelylyel Jugoszlávia 1282 millió dinár értékben klkölűDerendezéseket rendelt Magyarországtól. A magyar gyárak 1961 végéig 17 darab 5 tonnás portüldarut, 8 darab 3 tonnás portáldarut és több más kikötőberendezést szállítanak Jugoszláviának