Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

CsfltBrtölt, 195Í. tnájqs IS, Színek |< arnevaijű I a holland tulipánok szegedi hazájában A színek csodálatos sokaságától valósággal ég, lángol Mihálytelek határában, Bodomban egy hétholdnyi terület. A szegedi festők még nem tudják ezt, pedig nagyon ecsetre és vászonra kívánkozik ez a darabnyi gazdag föld, amely magában ringat közel egymillió tulipánt és feleannyi dúsfürtü jácintot, a legváltozatosabb színekben pompázva. Minden létező és elképzelhető árnyalattal és átmenettel egymásba folyó színek gazdag skálája tárulkozik a néző elé: sötétlila, porcelánkék, rózsaszín, fehér, halványlila, s mindez együttvéve és külön-külön — ez a Jácint-tenger Bodomban. Ez azonban semmi a tulipánokhoz képest. Ok sokkal, de sokkal többen vannak és gazdagabb szinsokaságot is képviselnek: égőpiros, sárga, fehér, rézszínü, bordórózsaszín, piros, porcelánkék, bordólila szimpla és dupla szirmú virágok — s mindezek koronájaként ott állnak sorban a méltóságteljes feketetulipánok. I tulipánok titka Erről híres hát az Üjszegedi Kertészeti Vállalat bodomi gazdasága nemcsak az országban, hanem Európa északnyugati és északi államaiban ls, ahová elszármaznak innen a virágok, helyesebben hagymáik. Tavaly még csak két holdon kísérleteztek itt Jácint- és tulipánhagyma termeléssel, az idén már hét hold érleli komoly valutává a vlrághagymákat, s lassan Hollandia versenytársává válik ez a nagyszerű vállalkozás. Igaz, a hollandoknak nagy előnyük van még e tekintetben a világpiacon, hiszen a török időkből származó tulipánnal ők kezdtek először okosan gazdálkodni, s főleg rengeteg aranyat bezsebelni utána. Közismert, hogy egy-egy újfajta tulipánhagymáért valóságos vagyont adtak. Sok titok ls őrzi a tulipán és a jácinthagymák tökéletes voltának létrejöttét, helyesebben az abból növő újabb és újabb fajta, és színekben kuriózumként pompázó csodavirág létét. A hollandok is őrzik a maguk titkát, és most már mi is a magunkét, saját kísérleteink és gazdag klímánk alapján. A hollandok mesterségesen érlelik a vlrághagymákat, nálunk viszont mindezt tökéletesen elvégzi a nap, s az így nyert hőtöbblet korai hajtásokat biztosít. Negyedmillió exportra A bodomi gazdaság tulipánjaiból és jácintjaiból kevés kerül hazai piacra, az is csak rövid szárral, nehogy a hagyma károsodjon táplálékban. A leért szirmokat és virágfejeket viszont lehúzzák, letörik a kocsányról; hogy a növekvő magtok ne élhesse fel a táplálékot a hagyma elől. A gazdaság minden munkálkodása, húsz női munkaerő állandó aktivitása a virághagymák tökéletes növekedéséért és szaporodásáért van, hogy Hollandiától kezdve, f s az északi országokban folytatva, Csehszlovákiáig ml adjuk a versenyképesebb •árut*. Nem tévedés: a tulipán •őshazájába*, Hollandlába ls szállítunk virághagymákat. Tízezres tételekkel természetesen szóba sem állnak velünk a világpiacon. Igaz, a tavalyi kísérleti évben is 150 ezer darabot exportáltunk, az idén már 250 ezret szeretnénk, jövőre pedig 400 ezret, s azután mindig többet és többet. Újabb szegedi híresség Bodomra, az ország legnagyobb tulipán- és jácinthagyma termő gazdaságára tehát méltán figyeltek fel Idehaza és külföldön is. Ha Szeged eddig paprikájáról, papucsáról és haláról volt híres, úgy most hamarosan tulipánjáról és Jácintjairól is Jó hírnévre tesz szert, hiszen a hétholdnyi területen nem kevesebb, mint egymilió forint virágzik a szó szoros értelmében. Kun Andornak, az Üjszegedi Kertészeti Vállalat műszaki vezetőjének véleménye szerint, főként Domonkos János professzornak, a Budapesti Kertészeti Főiskola tanszékvezető tanárának köszönhető, hogy Bodomban, a kitűnő klímájú területen meghonosodott a tulipán és a jácint. Több éven keresztül 6 szorgalmazta a csodálatos virágok hagymáinak hazai, nagyüzemi termesztése megvalósítását. Viszont Kun Andor jóformán semmit sem mondott arról, hogy mindebben mi a saját, közvetlen érdeme. •Csupán* annyi, hogy szinte személyes felelősséget vállalt a virágok meghonosításáért, a biztonságos termesztésért úgyannyira, hogy családostól Szegedre költözött Budapestről, s ahogy a tulipán lassan szegedi híresség is lesz, úgy válik ő is szegedivé. Sürgető raktárgondok A kísérlet már tavaly sikerült, az idén pedig még gazdagabban "aratnak*, jövőre viszont még többet hoznak az állam kasszájába. Ahhoz azonban, hogy évről évre gazdagabb, sok százezres tételű virághagymákat tudjunk exportálni Szegedről, befektetés is kellene, amely viszont rövid időn belül sokszorosan megtérül. A gazdaságnak nincs ugyanis megfelelő hagymatároló-rak' tározó épülete, s ennek hiánya miatt nehézkesen megy a raktározás. Az érzékeny virághagymák viszont megkívánják a gondosabb, az alaposabb velük-törődést, vagyis raktár kell nekik, nehogy megsérüljenek mert akkor sosem fogjuk be és előzzük meg a még erősen konkurens hollandokat. Bodom tulipánjai és jácintjai zörögjenek csak a városi tanácsnál, mert jövőre már tíz holdon virágoznak, s a raktározás gondja még sürgetőbb lesz, annál is inkább, mivel az előlegezett befektetés sokszorosan és rövid időn belül megtérül. LODI FERENC A Bűvös vadáss ! bemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház Már csalk két bemutató van hátra a Szegedi Nemzeti Színház idei programjában. Ezok közül vasárnap este •kerül sor Weber "Bűvös vadász* című operájának premierjére. Az opera szerepeiben Sebestyén Sándor, Horváth József, Moldovan Stefánia, Berdál Valéria, Szalma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, Szabady István és Halmágyi Mihály lép fel. Először mutatkozik be a szegedi közönségnek a másikolci színháztól Szegedre szerződött Károlyi Stefánia, Fodor Pál és ismét opetában halljuk a miskolci színháztól újból Szegedre szerződött Harmatii Evá.t. A bemutatóra való készülődést Vaszy Viktor igazgató és Abonyi Tivadar főrendező vezeti. Ejnye, « a postai. • A termés Ötödét kártevők pusztítják el Tizenöt év alatt az állati és növényi kártevők Franciaországban 10 milliárd frank értékű kárt tetteik a termésben. A kártevők okozta veszteségeket az Egyesült Államokban 3 milliárd dollárra, a Német Szövetségi Köztársaságban kereken 2 milliárd márkára becsülik. Ez az össztermés 15—20 százalékának felel meg Minden tizedik mázsa búzát, minden tizenharmadik mázsa burgonyát, minden ötödik almát, minden tizenkettedik babszemet kártevők és növény-betegségek pusztítanak eL • i fíy: "TfJii-.i'Tü.« Valami tévwtts leket, öregem! Nrnor is telefaxot Ujabb vígjáték megírására készül Fehér Klára Fájdalommal 6a megtOrt szívvel tudatom; hogy szeretett férjem; barátom éa Örök élettársam elhunyt. Barátai; Ismerősei és mindazok, akik azerettük, f. évi májua hó 18-án délután 4 Órakor kísérjük kl utolsó útjára a belvárosi temetőben. Nagy Endréné KELENGYE és Tettekkel és szóval... A kenderfonógyári kommunisták kezdeményezései a takarékosságért Több sikeres szegedi előadást ért már meg Fehér Klára "Nem vagyunk angyalok* című vígjátéka. A közönség a vígjáték látogatásával már eddig ls igazolta, hogy fogékony a mai témák iránt és igényli mai élete problémáinak irodalmi és színpadi feldolgozását. Közismert, hogy a "Nem vagyunk angyalok* szerzője eddigi írói munkássága sorén mindig szeretettel és felelősséggel fordult a jelen problémái felé, s éppen ezért a közvélemény továbbra is figyelemmel, érdeklődéssel kíséri munkáját. Mindannyian kíváncsiak voltunk, hogy a »Nem vagyunk angyalok* színpadi sikere — ami Budapesten és Miskolcon is egyöntetű — vajon megerősíti-e ismét Fehér Klára drámaírói ambícióját. Ezért munkatársunk azzal a kérdéssel kereste fel, hogy munkásságában milyen soron következő feladatokat jelölt ki önmagának. Válaszként a következőket kaptuk: — Ezt a vígjátékot tulajdonkívül terven és soron kívül írtam a fővárosi tanács pályázatára. Előzőleg évekig nem nyúltam a drámai műfajhoz, hiszen egy egész sereg szerződésem van prózai munkákra. Dolgozom a •Tenger* folytatásán, ifjúsági regényem, a Kossuth Könyvkiadó számára "A ló házasság ábécéje* című köny_ vemet fejezem be. (Ez utóbbiból az írónő egy részletet a Délmagyarország rendelkezésére bocsátott, s hamarosan közöljük. A szerk) Most mégis ismét elkapott a vágy — feltétlenül drámát akarok írni, minden más témát félretéve, mégpedig ismét mai, hazai témából, és ismét vígjátékot. A Szegedi Kenderfonógyár kommunistái a párt és a kormány takarékosságra szólító felhívása utón nyomban kezdeményezték, hogy a saját portájukon felmérjék a teendőket. Természetesen a pártonkívüli műszaki és fizikai dolgozók képviselőivel együtt kezdték el annak meghatározását is, hogy az üzemrészekben hol és milyen formában lehet forintokat megtakarítani. Intézkedések Márciusban a gyári pártalapszervezetek taggyűlésein már foglalkoztak a takarékossággal és 6zámos javaslat hangzott eL Például az l-es párt-alapszervezetben Pocsai elvtárs a többi között a gépállásokat tette szóvá, Varró elvtárs a szerszámok és különféle anyagok nem megfelelő kezeléséről beszélt, amelyek következtében jelentős összegek mennek veszendőbe. S többen mások ls az egyes pártalapszervezet tagjai közül különböző észrevételeket tettek, amelyek mind a takarékosságot, az önköltségcsökkentést szolgálják. "Kis* dolgokat mondtak el többnyire, ém nagyon jól tudják, hogy a sok kicsi sokra megy. Az öt gyári párt-alapszervezet márciusi taggyűlésein elhangzott valamennyi észrevétel, javaslat tovább juFEHÉRNEMŰ ASÁR MÁJUS 15-TÖL AZ „ANYÁK** BOLTJÁBAN Klauzál tér (volt Wagner üzlet) tott és az illetékesekhez került. A kommunistákból és pártonkívüliekből álló 16 tagú takarékossági bizottság ezek után állította öszsze takarékossági intézkedési tervjavaslatát az alapanyagokra, a segédanyagokra, az energiára és az elfekvő anyagokra vonatkozóan. Az alapanyag-megtakarítást — az anyagnormához viszonyítva — egy százalékkal tervezik csökkenteni. Csupán ez a »kis* leszorítás egy esztendőben 906 ezer forint önköltségcsökkentést jelent az üzemrészekben. Természetesen ennek és a többi takarékossági teendő végrehajtásának hasznossága igen kedvezően befolyásolja az év végi nyereségrészesedést. A gyár párt-alapszervezeteinek taggyűlésén is egyik napirendi pontként szerepelt a takarékosság. Részletesen ismertették az intézkedési terv javaslatalt, amelyet a 16 főből álló bizottság dolgozott ki a takarékosságra. Ujabb észrevételek Az egyes párt-alapszervezetben Findisch István elvtárs, párttitkár, lakatos tartotta meg a vezetőség beszámolóját. Igen helyesen mondotta el azt is, hogy az elmúlt taggyűlésen elhangzott takarékossági javaslatokkal kapcsolatban milyen intézkedések születtek. A tagság ezt igen helyeselte és kérték, hogy váljék ezután mindig rendszeressé. Az alapszervezet kommunistái közül többen vizsgálták a tizenhat tagú bizottság által összeállított takarékossági intézkedési tervet Üjabb észrevételeket tettek a forintok megmentéséért. Sproch elvtárs, nyugdíjas az újítások fontosságára hívta fel a figyelmet. Szép József elvtárs elmondotta, hogy a heti géppucolásokkor a gépeket gyakran használható és jó kócokkal tisztítják. Ez az "apróság* hónapról hónapra bizony jelentős pénzbeli veszteséget jelent. Haraszti elvtárs megemlítette, hogy még mindig találni széthagyott különféle anyagokat, amelyek pusztulásnak vannak kitéve. Hangoz, tatta, együttes erővel olyan közszellemet kell kialakítani, amely elítéli a nemtörődömséget, az anyagok felelőtlen pazarlását. Hozzáfűzte: "Azokat, akik kárt csinálnak és a szép szó nem használ nekik, fogjuk fülön és fizettessük meg velük az okozott kárt*. Sző és tett egysége Többen mások szóltak még a takarékossági intézkedési tervről. A taggyűlés véleménye azután az volt, hogy a kezdeményezések után a gyakorlati tettekben is a kommunistáknak kell élenjárniok a takarékosságban. Kiemelték azt is, hogy a kommunistáknak a pártonkívüli dolgozótársaik körében beszélgetni kell a takarékossági mozgalom jelentőségéről, annak közvetlen egyéni hasznáról. S az a jó, ha minden üzemrész dolgozója egyénenként is tudja, mit lehet és kell tenni a forintok megtakarításáért. A párttaggyűlések után a kommunisták hozzákezdenek a munkához, együtt a pártonkívüliekkel, hiszen jól tudják, hogy a takarékosság feladatait is összefogva hajthatják jól végre. Személyesen élenjárnak a kommunisták a takarékosságban és ennek érdekében nem sajnálják az érveket sem. A gyár egész kollektívája — kommunisták és pártonkívüliek — a forintok megtakarításával egyaránt szolgálják az ország és a maguk közvetlen javát. Életünket védik (Slfllfl felvétele) Ki tüntették a Csongrád megyei Tanács Gyógyszertár Központjának kiváló dolgozóit. Szegedről és a járásból tizenegy gyógyszertári dolgozó részesült »Kiváló dolgozókitüntetésben és jelvényben, hárman pedig oklevelet kaptak odaadó munkájukért, A kitüntetettek között van a képünkön bemutatott Petőcz Tibor, a dorozsmai gyógyszertár vezetője. Egyike azoknak a gyógyszerészeknek, akik mindenkor készségesen, udvariasan foglalkoznak a betegekkel, sohasem türelmetlenek, pedig naponta sokan fordulnak meg a gyógyszertárban. Hasonló jó munkát végez a kitüntetett Földest Zoltánné, Kovács Kálmán, Nagy Sándorűé. Mészáros Piroska, Turbuk István és Koza János. A kitüntetésekkel egyidőben a kiváló dolgozókat jelentős jutalomban részesítették: több, mint nyolcezer forintot kaptitk a vállalattól.