Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

Vasárnap, 1958. május 4. 7 Száz évvel ezelőtt szüle­tett Mada­rász Gyula, "dartanirtudo- születésének századik évfordulójára viány ~ MADARÁSZ GYULA lésének jelentős egyénisége. A magyar madártan tör­a fajmeghatározásban, a faunisztikában. 345 magyar ténetét három szakaszra madarat sorol fel, 34-et tö­bonthatjuk. Az úttörők sora röl a magyar madarak kö­1830-ig, Petényi Salamon Já- zül. 1899-ben az első magyar nos fellépéséig tart. Ezt kö- madártani folyóiratot alapít­veti az alapítók munkássá- ja »Zeitschrift fúr die ge­ga, amit 1891. évvel zárha- sammte Ornithologie« elne­tunk le. szakban működése során hirtelen a magasba tör a tudományos munka és kutatás. A harmadik idő- vezéssel. Közleményei leg­nagynevú férfiak nagyobbrészt német, nyel­ven jelentek meg, hogy a kutatás eredményeit a kül­Méltán föld előtt is ismertté tegye. Hermán Ottó és Madarász Gyula mondhatjuk ezt az idősza­kot a magyar madártani tu­avmány fénykorának. En­nek az időszaknak nagyne­vű kutatója volt Madarász Gyula. A magyar madártan ve­zető egyéniségének Ber- érdM életkörülményeit, man Ottónak munkalkodasa ^^A^AL. négy év múl­va készül el anyagi okok miatt. »Mct­gyarország madarai« címmel így két hatalmas munka látott napvilágot. A két munka úgyszólván kiegészítője egy­másnak. Amíg Chernel Her­mán szellemében az ökoló­giai ismertetésekre helyezi a főgondot, Madarász munkájában rendszerez. Chernel inkább a gazdasági jelentőséget domborítja ki és felhívja a figyelmet a madarak táplálkozása tanul­mányozásának fontosságára. a madártani kutatás különböző területein járnak. Hermant a madár a maga élő környezetében nyomán, 1891-ben Budapes­ökológiáját kutatta, induktív alapon kutatta a madártani ten ülésezik a II nemzetkö- tu/omú t MadarÁSZ leg. nagyobbrészt szobakutafó Hermán vezetésével egyszer­re élvonalba szökken a ma­gyar madártani kutatás. Fri­valdszky János 1891-ben ad­ja ki Aves Hungáriáé, című munkáját. 1893-ban megala- ^'TéslülZZ a CL Magyar Madártani Központ. A Nemzeti Múzeum— mely­nek madártani osztályát Ma­darász Gyula vezeti — és a Madártani Központ két tu­dományos centrum, honnan szinte versengve indul meg a tudományos kutatómunka. Madarász a Nemzeti Múze­um. gyűjteményét hatalmas méretekben növeli. Nem­csak m hazai madarakat gyűjti be, hanem trópusi gyűjteménnyel teszi még gazdagabbá az anyagot. Rö­vid időn belül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtemé­korának egyik legszebb nyo­mású, nagy formátumú, XXIV táblával, színes nyo­mású képeivel disziiett könyvét. Könyvében bőséges német kivonattal tájékoztat­ta a külföldet hazánk ma­dárvilágáról. Hermán és Ma­asztalnál végezte dardsz között lévő ellentét­madárbőró- uek és kétféle kutatási iránynak a magyar madár­tan látta hasznát. Madarász volt az első magyar ornito­lógus, aki nemcsak hazai, hanem az egyetemes madár­világot tanulmányozta. Rendszerező gyűjtő volt, aki hatalmas kincsekkel gyara­volt, ki munkálkodását; kön rendszertani, faunisztikai kutatásokat végez. Hermán és Madarász egy­madár­tani munka megírására. Her­mannak nem jut idő az írás­ra, azt Chernel Istvánra bíz­za, kinek 2 kötetes nagy munkája már 1899-ben meg- pította és ezzel világhírűvé jelenik. Madarász 1899-től tette a Magyar Nemzeti Mú­füzetek alakjában jelenteti zeurn madártani gyűjtemé­meg írásait és munkája csak nyét. Beretzk Péter *w p »i> — ­Propagandisták bensőséges tanévzárója Szegeden tegnap, szómba- Az 1957-es 58-as oktatási ton délelőtt a Kálvin téri évet záró ünnepségen a szc­pártházban tartották meg az gedi városi pártbizottság ne­Időszerű kérdések" tanfo- vében Simon Béla elvtárs, a lyam propagandistái benső- városi pártbizottság agit. séges, oktatási évet záró ün- prop. osztályának vezetője a népségükét. Az időszerű kér- többi között megköszönte az dések tanfolyamain az üze- időszerű kérdések tanfolya­-- . mekben, hivatalokban és in- ma propagandistáinak oda­nye a világ ^múzeumai kö- tézményekben jelentős szám- adó és eredményes munká­eött a hetedik helyre ugrik mai vettek részt a dolgozó ját, amelyet az ellenforra­elsö emberek: kommunisták és dalom fegyveres leverése pártonkívüliek. A tanfolya- után nem sokkal kezdtek el. mok nagyon hasznos és jó A kiváló eredményekkel segítséget adtak a fontos és dolgozó több propagandistá­időszerü kérdések megérté- nak könyvjutalmakat adtak fel. 1881-ben kiadja munkáját »Rendszeres név­sora a magyarországi mada­raknak és az ezekre vonat­kozó irodalom« címmel. Igyekszik rendet teremteni séhez, tisztázásához. át. A nyomdász ki szesek májusfái A Szegedi Nyomda Válla­lat KISZ-fiataljai a szerve­zeten kívüli fiúkkal és lá­nyokkal karöltve a május elseje előtti napokban szép elhatározást tettek. Ennek jegyében — dacolva esővel és széllel — ültek a Tiszán csónakba, hogy elhozzák üze­müknek is a levelét bonto­gató „májusfái'. A fiatalok szépen helytálltak, mert ak­kora fát állítottak szeretet­jelképéül dolgozóiknak, hogy még az első emeleti magas­ságot is „túlnőtte". Nem feledkeztek meg a gondos fiatalok az üzem leg­jobb dolgozóiról sem. Min­den üzemrészben egy-egy májusfa mellett ott volt egy­egy kis szerény ajándékkal ellátott májusfa is. Elismerés illeti e lelkes és felhosebb, -hűvösebb ido Az európai anticiklon ha­tására szárazföldünk nagy részén pénteken tavaszias idő volt. Londonban és Pá­rizsban 25. Bordeauxban 28 fokig emelkedett a hőmér­séklet. Ezzel szemben az 55. szélességi foktól északra eső területeken mintegy 10—15 fokos lehűléssel sarkvidéki eredetű légtömegek hűvös, szeles időt okoztak. Várható időjárás vasárnap estig: növekvő felhőzet, több helyen záporeső, ziva­tar. Mérsékelt délnyugati, később élénk, helyenként erős északnyugati szél. A hőmérséklet főleg az ország északi felében csökken. Várható Iegrasgasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap 12—15 fok között. Távolabbi kilátások: egy­két napig hűvösebb idő. 1958. május 4, vasárnap mozik KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár Központi kölcsönző hétközna­pokon 10—12 és 14—18 órakor. — Olvasóterem hétköznapokon 10—19 óráig. — Ifjúsági Könyv­tár Sztálin sétány 7. (KISZ­épület, I. em.) hétköznapokon 10—13 és 14—18 órakor. — ii. kerületi fiók (Brüsszeli krt. 5.) kedd. péntek 17—19 és vasárnap 10—12 órakor. — iii. ker. fiók (Petőfi S. sgt. 81/a) hétfő, szer­da, péntek 15—19 és vasárnap 10—12 órakor. — Újszeged! M0­v lodési Otthon fiók kedd, csü­törtök 16—18 és vasárnap 10— 12 órakor. Egyetemi Könyvtár Kölcsönzés: hétfón 14 órától 17 óra 45 percig. Keddtől pén­tekig 12 órától 17 óra 45 percig, szombaton 10 órától 12 óra 45 percig. Olvasóterem: nyitva hét­főn 14 órától 20 óra 45 percig, keddtől szombatig 10 órától 20 óra 45 percig és vasárnap 9 órától 12 óra 45 percig. Coménius-kiállítás délelőtt ló­tól este 9 ig. A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvtára Mindennap, — péntek kivéte­lével — dgíután 1—6 óráig. Köl­Szabadság: Fél 4, fél 6, és fél 8 órakor: A feleség. — Magya- csünzés mindenkinek. kedves gondolatú munkáju- rul beszélő szovjet film. — Má­iéért az üzem fiataljait, akik Csillag. 4, 6 és 8 óra­meleg ágyukból hajnalban kor: Ember született. — Magya­fölkeltek, hogy az üzemet — rui beszélő szovjet film. — Má-­mire a munka megkezdődik ^fnZT- Szovjet "SÍT^ — ünnepi ruhába öltöztessek • • » fel. állatorvosi inspekcios szolgalat Szeged város területén Május hó 3.ától május hó 10­Fáklya: Fél 4. fél 6 és fél 8 |*ase£*ap8 nappll teTel^glíy t^^^momrf^^fv nehézéllés esetére 5S jet film. Ma utoljára. Május 5- dr Tiboldi Béla állami állator­vos. Lakása: Maros u. 42. Tele­tői 7-ig: A falu réme. — Román filmdráma. Matiné: Fél 11 óra­kor: Siker útján. Szovjet film. — bekeküldöttvalaszto békenagygyűlés lesz szerdán délután a Szegedi Kenclcrfonó­gyárban. a dolgozók ez alka­lommal választják meg béke­követeilcet a városi nagy béke- _ találkozóra. a gyűlésen Tömör- b^vafovcraeny és tombola, kényl László, az üzem Kossuth­díjas főmérnöke mond ünnepi beszédet, méltatja a békemozga­lom jelentőségét. POSTÁS MOZI 4, 6 és 8 órakor: Pickwick­klub. Angol film. Vasárnap dél­előtt 10 órakor Mesefilm vetítés, fon: 31-51. Az állatorvos kiszállításáról a hívó fél köteles gondoskodni. DUGONICS MOZI Építők Művelődési Otthona Kossuth L. sgt. 53. — Intézőbizottsága ülést tart a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége május hó 6-án. kedden délután 5 órai kezdettel a Széchenyi tér 3. szám alatti klubhelyi­ségben. Az ülés napirendi pontjai: beszámoló a Faipari Tudományos Egyesület és a Közlekedés és Közlekedésépítési Tudományos Egyesület 1958-as. . , . . , . , , , évi munkájáról. Ez alkalommal' cautl ~ Laborfalvy-bérlet. beszélik meg a választmányi Este fél 8 órakor: Nem va­ülés előkészítésével kapcsolatos gyünk angyalok. — Móra Fe­problémákat is; renc-bérlet. 3, 5 és 7 órakor: Gcrolsteini kaland. Offenbach világhírű ope­rettje magyar filmen. Klsérőmü­sorral. NEMZETI SZÍNHÁZ Délután 3 órakor: Manón Les­•mmhuiunhimnimi ÚR GYÖRGY: JuUá&z (fyula (21.) A hatalmas vásznak, a világhírű alkotások, a bibliai ^n ez a város elébe tárul. Kezébeveszi kopott kis kofferjét és elindul gyalog a Boldogasszony sugárúton hazafelé. A 29. szám előtt megáll pihenni. Itt lakik kereszt­apja, Kálló Gyula főmérnök. Bemenne, de siet haza. Megnézi a házat, mintha még sohasem látta volna. Minden olyan szép most, minden olyan ragyogói Tavasz van megint és nyomott hangulata, amely a váci intézetben állandó kísérője volt, mintha elhagyta volna. Mintha nem bírná el a sok fényt és ragyogást, amely­tárgyú képek festőjét temetik. Egyszerre megint a sze­gedi múzeumban érzi magát. Ott van a falon Munkácsy­nak egyik vázlata. Most itt látja maga előtt a temeté­sét. A nagyszerű pompa magával ragadja és szinte ön­kívületben sóhajtja maga elé: — Ha nekem is ilyen temetésem lenne! Beér a Templom térre. A Dömötör-templom előtt keresztet vet és máris be­fordul az Ipar utcába. Szeme tele lesz könnyel, mikor meglátja a házukat. Rásüt a korai nap és sárgán virítanak a falak. Szive hevesen dobog, amikor benyit a kapun. Ott ül az asztal A mellette állók döbbenten néznek rá és Juhász meUett az egész család. Édesanyja, Margitka és Bandika. most veszi észre, hogy hangosan mondotta ki gondolatát. Nagyapja újságot olvas. Sietve keresztülbújik a háta mögött álló tömegen és el- A kaPu nyílására mindenki odatekint és egy pillanat­indul a járdán a temető felé. nyi csend támad. Zavartan áll, kezében a kofferrel, de Kint a Kerepesi-temetőben végighallgatja a gyászbe- édesanyja már felugrik az asztaltól és feléje siet. szédeket és mikor már mindenki elmegy a sírtól, egy- — Gyuluskám! Édes kisfiam! másután veszi kezébe a koszorúkat és olvassa a felira- Nem tud szólni, összeszorítja valami a torkát és tokát. Szinte örül, mikor egy-egy irodalmi társaság ko- hangtalanul peregnek a könnyei. szóróját fedezi fel a temérdek szalag között. * — Mi bajod, fiacskám? Ne sírj, örülök, hogy haza­Végigjárja a sírokat és egészen bealkonyodik, amikor jöttél, elindul a Nyugati-pályaudvar felé. Hamar felszárítják az édesanya csókjai a sápadt ar­Megint keresztülmegy a körútón és leül a pályaudvar con lecsurgó könnyeket. Margitka ott sürgölődik körü­harmadik osztályú várótermében. Most érzi. hogy éhes, lőtte és nagyapja is megsimogatja kopaszra nyírt kopo­de nincs egy falat ennivalója sem. A 17 éves gyerek megkezdi éhezését, amely hosszabb-rövidebb ideig végig­kíséri költői pályáját a későbbi évek alatt. Ezt a dátu­mot megjegyzi magának, mert ott a váróteremben, a sze­gedi vonat indulására várva állapítja meg, hogy 1900. május 5-én egész napon át egy falatot sem evett és nem is volt olyan nagyon éhes. Éjfél felé elindul a vonat és a fáradt, éhes gyerek odabúvik az egyik sarokba. Rákönyököl féltve őrzött tás­nyáját. Már mosolyog és Bandikát csókolja meg először. Aztán nagyapjához megy, kezetcsókol, megöleli Margit­kát és hosszan bújik oda édesanyja karjai közé. — Édesapát hol hagytad? — kérdi mosolyogva Ju­hászné. Gyula nem érti a kérdést: — Egyedül jöttem haza — válaszol halkan. — Az éjjel indult Apuka érted, úgylátszik, elkeri.il­kájára és a vonat egyhangú kattogása lassan álmot te- tétek egymást — folytatja édesanyja. — Reggelre bizo­rít a szemére. Még ki-kipislant a vonat ablakán, még nyosan visszaérkezik ő is. látja Budapest villanykörtéit, még látja az apró, gombos- Maris mosolyogva köszönti és már odateszi az asz­tűfej nagyságú világítótestecskéket, de szeme lecsukódik talra megszokott tányérját. Amíg kanalazza a levest, te­és a Szegedig tartó hosszú utat üdítő álomban alussza kintetével ott szaladgál a padlásfeljáró tájékán. Aztán végig nézi a műhely ablakait és hátulról, a baromfiudvarból • idehallatszik valamelyik csirke kotkodácsolása. Megáll Leszáll a vonatról és megáll a perronon. kezében a kanál, úgy hallgatja ezt a hangot amit nyolc Alig nyolc hónapja utazott el innen. Sötét éjszaka hónapja nem hallott es ami, ugy erzi, hozzátartozik éle­volt akkor és édesanyja állt a perron végén. Odanéz, de téhez. Most veszi csak észre, hogy ez is hanyzott neki az most egy postás áll ott unott arccal. elmúlt nyolc hónap alatt. , _ _ Nappali fényözönben tündöklik minden. Ebéd utan lefektetik, mint egy kis gyereket. Mar­Milyen szépek itt a házak, állapítja meg magában és eitka odaül a dívány szelere es mesei neki az itthoni ő az utolsó utas, aki lemegy a lépcsőn az állomás előtti gyerekekről, a szomszedokrol es Gyula hallgatja huga be­szédét, amely lassan alomba ringatja. Még süt a nap, mikor felébred. Kisiet a kapun a tiszapartra. térre. Ott áll a lóvasút. Régi ismerős és most mégis ügy megnézi, mintha sohasem látta volna. Pedig hányszor utazott rajta ingyen Rosenfeld Vik­tor osztálytársa jóvoltából. Rosenfeld apjáé ez a vállal­kozás és a diákok unalmas délutánokon Rosenfeld Vik­tor vendégei voltak a kocsikban. A két pályaudvart köti össze a lóvonat, amely keresztülmegy a városon. Majd­nem egy órát tart ez az utazás. Rendszerint az első ré­szen, a kocsis mellett álltak a diákok és nézték a ló eről­ködését, amikor egy-egy megállóhelynél elindította a rövid kis kocsit. Nem tud felülni rá, mert nincsen pénze. Meglátja a vizet. Megint elszorul a torka. Könnyek peregnek végig az arcán. Ott van Üjszeged a túlsó parton! Ott vannak az űj­szegedi liget fái! Hányszor sétált alattuk a hűvös árnyékban és ábrán­dozott a halhatatlanságról. És itt lent, a homokos partok között a Tisza. A szőke víz lassan folyik medrében és csónakok ringanak rajta. Most indul a csongrádi hajó, emberek utaznak a fedél­zetén. (Folytatjuk) r — NEVADÖ ÜNNEPSÉGET tart ma, vasárnap délután 3 órakor a Szegedi Fonalmento Vállalat KISZ-szervezete a Köl­csey utca 1. szám alatt. A Fo­nalmentő kiszistái szervezetüket Baci Ilona elvtársnőről, a KEÚSZ mártírhalált halt tágjá­ról. csepeli munkáslányról ne­\«zik el. — Oyan lakást adott el 5000 forintért, amely sosem volt az övé. Miklós Sándor, büntetett előéletű. Gutenberg utca 8. szám alatti lakos. Az ötezer forintot egy hét alatt elköltöt­te pesti mulatókban, most pe­dig csalás miatt indult ellene eljárás. X GYEREKEK. FIGYELEM1. Ma délelőtt 10 órakor nagy me­sedélelőtt lesz az Építők Műve­lődési Otthonában (Kossuth L. sgt. 53.) Bemutatásra kerülnek Gróf Monté Christó, 15 éves ka­pitány és Zsuzsi segit anyuká­nak. színes mese diafilmek, va­lamint egy mozgó mesefilm is. x Diákok részére össztánc minden vasárnap du. 5 órá­tól Zászló u. 2. szám alatt (Városi' Balettiskola). Kitűnő ze­ne, jó hangulat! x Szabás-varrás tanfolyam indul kezdők részére az Építők Művelődési Otthona rendezésé­ben. A tanfolyam 2 hónapos. A Szombat este fél 8 órakor: tanfolyam befejeztével a részt­Bál a Savoyban. — odry-bérlet. vevők további 2 hónapos hala­Vasárnap délután 3 órakor: dó szakon vehetnek részt mely­Nem vagyunk angyalok. — nek befejeztével a sikeresen Szigligeti-bérlet vizsgázóknak bizonyítványt ad­Vasárnap este fél 8 órakor: nak Jelentkezés az Építők Mű­Bál a Savoyban. — Bérletszü- velődési Otthonában május 10­Kedd délután 3 órakor: A szabin nők elrablása. — n. Diák­bérlet. Kedd este fél 8 órakor: Bál a Savoyban. — Ady-bérlet. Szerda este 7 órakor: Manón Lescaut. — Juhász Gy.-bérlet. Csütörtök este 7 órakor: Nem vagyunk angyalok, — Csokonai­bérlet. Pénteken este 7 órakor: Bál a Savoyban. — Bérletszünet. Szombat délután 3 órakor: Manón Lescaut. — iv. bérlet. net; KAMABASZINHAZ Ma, vasárnap, szombaton és 11-én, vasárnap este 7 órakor: A jégeső sem akadály. MUZEUM Fehértó élővilága, Móra Fe­renc-emlék" állítás. Szeged és a magyar irodalom 1848 tói nap­jainkig. Gyermekjátékok egykor és most (Roosevelt tér). Nyitva hétfő kivételével mindennap de. 10-től este 18 óráig. Múzeumi Képtár (Horváth Mihály u. 5.) nyitva hétfő kivételével minden­nap de. 14 órától 18 óráig. 1g (Kossuth Lajos sgt. 53.) de. 10—12-ig, du. 4—5-ig. X Felhívás. Felhívom a gaz­dálkodókat és gyümölcsterme­lőket. hogy a 16 091/1950. F. M. sz. rendelet értelmében virágzó gyümölcsfákat, valamint egyéb gazdasági növényeket arzén bőr vagy idegméregtartal­mú növényvédőszerekkel a méhek védelme érdekében permetezni. ihetőleg poroz­ni szigorúan tilos. A jel­zett védőszerekkel való perme­tezésre virágzás alatt kivétele* esetekben a megyei jogú váro­si tanács v. b. adhat enge­délyt. A fenti rendelkezést be nem tartók ellen a rendelet 6. S-a alapján az eljárást meg­indítom. V. b.-elnök TőáziLaq is megvarrhatja ruháját, fehérneműjét! Saját méretére készült szabásmintát május 1-től beszerezheti: Szegeden: a posta divat­lap üzleteiben (Kárász u. 14. és Kiss Ernő u. 3.), továbbá: Csongrádon, Hódmezővá­sárhelyen, Makón és Szentesen az 1. sz. pos­tahivatalban. Pályázatot hirdetek a Csongrádmegyei Gyógy szertári Központ (Szeged) nyugdíjazás folytán meg­üresedett főkönyvelői áSlásra A pályázatokat május hó 15-ig a Csongrád megyei Tanács Vb. Egészségügyi Osztályához kérjük benyúj­tani. Befektetés nélkül 1500-2000 forint keresetre tehet szert, ha selyemgubó­termelésre szerződik Kiadással nem jár a 32 napos tenyésztés. Gubóbevállási ár: I. és II. oszt. selyemgubó egységesen: 32.50 Ft, III. oszt. fonhatatlan gubó 5 Ft kg-ként. Igénybejelentés: a helybeli községi selyemtenyészeti megbízottnál (Petekikeltetö­nél). vagy levelezőlapon Orsz. Gyógynövény és Se­lyemgubóforg. Szöv. Kozp Bpest, V. Arany J. u. 29. «

Next

/
Thumbnails
Contents