Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

FIATAL®IK FÓRUMA A s-xaUma * címéélt... Április elsején a Jutafonógyárban a kiszesek felkeresték a fiatalokat, s megkérdezték tőlük, hogy részt kívánnak-e venni a „szakma ifjú kiváló dolgozója* címért folyó versenyben. Nem mindannyian, de igen sokan jelentkeztek. A szövőben 32-en, a fonodában 49-es írták alá nevüket a csatlakozási ivre. A feltételek szigorúak. A jó termelési eredmények mellett például a keresztorsózó és kopszoló fiataloktól 98 százalékos elsőosztályú minőségi munkát követel meg. A szövőnőknél az egy gépórára eső termelés a döntő a kiváló minőségű munka mellett. A versenyből kizáró feltétel az igazolatlan mulasztás, késés, vagy más fegyelmi vétség. A fiatalok komolyan veszik a feltételeket és ezt bizonyítja, hogy az elmúlt csaknem két hónap alatt — bár elég sok volt az elkéső — a versenyzők közül csak ketten késtek. Ki is estek a versenyből. Számukra tehát szigorú ez a lecke és figyelmeztető a többi vetélkedőnek; vigyázzanak, nehogy tízperces késés miatt elveszítsék a hónapokon át végzett jó munka jutalmát. A -szakma ifjú kiváló dolgozója* oklevélen kívül ugyanis a legjobbak tárgyjutalmat és a legjobb eredményt elérő leszedőcsoport tagjai pénzjutalmat is kapnak. Érdemes tehát jó eredményeket elérni. A versenyből kiveszik részüket az üzem fiatal művezetői is. Három fiatal művezető a -szakma ifjú mestere* cím elnyerését akarja. A versenyben nemcsak a győztesek nyernek, mert náluk a cél az önállóságra való nevelés, a szakmai képzettség növelése. Sok kicsi sokra megy Ü Az élet minden ícrl- g g létén nagyon fontos a : g takarékosság, hiszen a g H megmentett forintok = g| mind a társadalom, g = mind az egyén hasznát g g szolgálják. A párt és a = = kormány takarékosságra g s szólító felhívása után a g g szegedi kiszisták is se- g g rényen munkáhz fogtak, g s hogy értékeket mentse- g g nek meg és kutassanak g g Különösen az üze- g g mek ben — a kiszisták g g kérésére — a pártszerve- g g zetek pártmegbízatás- g g ként takarékossági fel- g - adatokat is jelöltek meg a g jj KISZ-szervezeteknek. A g g kiszisták, a fiatalok már g g eddig is szép — bár g g még kezdeti — sikere- g g ket értek el a takaré- g g kosságban. S most azért g g munkálkodnak, hogy a g g forintok megmentésére a g g lehetőségeket rendszere- M g sen és ,még jobban ki- g g használják, összehason- g g lításunk erről a munká- g g ról ad számot. g S lapunk a »Fiatalok g g fóruma* cimű összeállt- g §j tásban minden hónap- g g ban rendszeresen foglal- M g kőzik ezután a fiatalok g g munkájával, életével g g kapcsolatos kérdésekkel, g illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll' A tervrajz tanulmányozása Kora tavasszal alakult meg a Szegedi Tervező Irodában — amint erről korábban hírt adtunk — a nyolctagú KISZbrigád. Elhatározták, hogy versenymozgalmat kezdeményeznek, amelybe bevonják a tervező csoportokat. A feltételek között szerepelt a takarékosság is. A verseny a jobb. pontosabb, olcsóbb tervek érdekében eredményes visszhangra talált. Sőt az eltelt két hónapban, — nem a KISZ-brigád lett a legjobb tervező csoport. Ilyen előfordul, hogy megelőzik a kezdeményezőket — ennek számos körülmény az oka —, azonban a kiszesek (Llebmann felvételei) szép példáját adták ezen idő alatt is a takarékosságnak. A szegedi Ifjú Gárda Tanulóotthon számára félig társadalmi munkában készítették el egy több helyiségből álló épület tervrajzát. Ezzel közel 8 ezer forintot takarítottak meg a megrendelő félnek. Ugyanakkor olcsóbb, házilag is elkészíthető épületszerkezeti megoldást javasoltak a kivitelezéshez. A takarékos, szorgalmas ifú tervezők közül — mint képünk is mutatja — Kondász Erzsébet, Aradi Ferencné, Tuzai András, Heckcnast Kálmán éppen az egyik tervrajzot tanulmányozzák, Pengével gyorsabb a munka, Így kellene csinálni, így de kárbavész a fonál volna a helyes Sok a -csülök« — hallani gyakran a Textilművekben. Hogy mi a -csülök?* A csévén maradó pár méter fonalat hívják így. Sok bosszúság és vita okozója volt már. A keresztorsózó üzemrész dolgozóit »zaklatják« érte legtöbbet. A csévékről itt gombolyítják le a fonalat. A csévén maradt anyagot nekik kell, azaz kellene lehúzgálni. Sok pluszmunkát jelent ez számukra, mert a fonál nem könnyen hagyja magát és értékes percek telnek el leszedésével. A munka „megkönnyítésére* aztán előkerül rejtekhelyéről a borotvapenge és egy villanás — a makacs fonál darabokban, további hasznosításra alkalmatlanul, lehull a csévéről. A cséve odakerül a többiek közé, csak az oldalás szaporodó bevágások hirdetik a gyors operációt. Nem szabad így dolgozni, mert a pengével levágott fo_ nal már semmire sem használható. A pengedarabok azonkívül a hulladékba kerülve már sok balesetet is okoztak. A szigorú ellenőrzés ellenére is ismét és ismét akadnak még próbálkozók. Azt azonban el kell ismerni, hogy sokat javult a helyzet. Sok a -csülök*. Mi az oka? -Mi nem tépjük el a szálat csak azért, hogy „csülök* legyen* — mondják a keresztorsózók. S valóban igazuk van. Nekik is könnyebb volna a munkájuk, ha végig leszaladna a szál a csévékről. Ki tehet hát róla? Elsősorban a gyűrűsfonoda dolgozói, akik kétszer-háromszor is ráeresztenek anélkül, hogy az elszakadt fonalat lehúzták volna a csévéről. Pedig vigyázni nekik is kötelességük lenne! S közösen, összefogva több értékes fonalat menthetnének meg a népgazdaságnak. Nem hagyják puszhjInL. A papírgyűjtés szép eredményei Az év elején a papírhulla- heverő ócskavasakat, papír- A jó eredményben jelendék készletek fogytán voltak, és rongyhulladékot. Ami kü- tős része volt annak, hogy A gyártás folytonosságáért, lönösen a papírt illeti, mind- a papír- és rongygyűjtés fonvalamint a termelés gazda- annyiunknak eszébe kell jut- tosságát az osztályfőnökök ságosságáért szükségessé vált, nia, hogy a papírhulladék- tudatosították és nem csupán hogy az egész országban ból a sok sem elég. Minden a tanulók gyűjtöttek, hanem minden papírhulladékot ösz- átadott mázsa komoly deviza a nevelők is kivették a mun szegyűjtsenek. Továbbá, hogy megtakarítást jelent kábói részüket. Egyénileg az irattárakból kiselejtezzék nmen, oí„j„„ . ,. . , . , . A- álartirrrólr Vrcsik Sándor VII. o. tanuló, mindazokat az .romanyokat, eienjdrOlC úttörő öfsvezetö ^ eJ amelyekre az üzemeknek, A RIgz gzegeden ..j eredményt: kereken egy m-_ vállalatoknak hivataloknak gQtt hozzá a papírgyüjtéshez ^ papirt hozott össze. Nagy már nincs szükségük. Az üzemek versengenek az munka volt ez, kézikocsival A KISZ elhatározta, hogy elsőségért. Ezideig az üjsze- kellett az ismerős házakat a takarékossági mozgalom gedi Kender és Lenszövő 'felkeresnie. A jó gyűjtő keretében mozgósítja a fiata- vállalat érte el a legjobb egyébként postagalamb nelokat, a papírgyűjtés sikeré- eredményt: április hónapban veléssel is foglalkozik és a ért. Ma már megállapítható, 52 16 mázsa hulladékot szál- hulladékért kapott pénzért hogy ez a mozgósítás orszá- íftott a Szolnoki Papírgyár- újabb galambokat vásárolt. gosan jól sikerült, - a papír- nak Ez a mennyiség elegen- De kimagasló eredményt ért gyáraknak mo már jelentős dő ahhoz> hogy a papírgyár el az ötödikes Almási Tibor papírhulladék tartalékjaik több mint 2oo ezer újság- is, aki 79 kilót adott át, vavannak. Ezzel lehetővé vált példány előállításához új pa- lamint Dobiczki Károly, ötöaz is, hogy a papírgyárak pírt kéSzítsen. dik á osztály tanulója; aki — Sikerünknek nincs titka több mint 70 kilót gyűjtött. — mondja Nitsinger Gyula, a • „ . . ,, , A szegedi összes iskolás gyar anyag- es aruosj'áivágyermekek gyűjtési eredményeként több nyersanyagszükségletük külföldi behozatalát lényegesen csökkentsék. kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk. A sok sem elég Erről beszélgettünk Sipos Gézával, a Szeged városi KISZ-bizottság titkárával, aki a többi között megállapította: — A takarékossági mozgalom megkezdésekor az üzemi, kereskedelmi, hivatali, iskolai KISZ-alapszervezetek vezetőségi üléseken és taggyűléseken behatóan foglalkoztak minden olyan elgondolással, amely lehetővé teheti a különféle anyagokkal való takarékoskodást. Kézenfekvő volt, hogy az elfekvő nyersanyagokból kivá- általános iskolák úttörői, ta-1 Elfekvő anyagok hasznosításából 40 000 forint Már a múlt évben működött a gazdálkodási bizottság a Szegedi Cipőgyárban azzal a céllal, hogy elősegítse, ellenőrizze a takarékosságot. Ez évben növekedtek a követelmények és a meglevő anyaggazdálkodási bizottság munkájának kibővítésére négy takarékossági brigádot alakítottak az üzemben. A KlSZ-fiatalok is segítenek a brigádokban a takarékossági mozgalom népszerűsítésében. A brigádok az elmúlt hetekben feltárták az üzem különbözö területein a takarékossági lehetőségeket. Elhatározták például, hogy a felsőbőrhulladékból papucsot készítenek. Tervbe vettek azt is, hogy a kifizetődő társas vágás — női cipők mellett gyerekcipőket is szabnak — biztosítására kapcsolatot létesítenek gyerekcipőgyárakkal. Hogy ezek és a többi fel nem sorolt javaslatok mennyi megtakarítást hoznak a vállalatnak, még nem lehet kiszámítani. A brigádok munkája azonban maris eredményes, mert az elíekvő anyagok feltárásával közel negyvenezer forintot takarítanak meg a vállalat* nak. r.ak vezetője. — Nem engedjük feleslegesen a papírt nyéként több mint 68 000 eltüzelni és állandóan tisztán negyvenlapos iskolai füzettároljuk. hez elegendő papírt készítEzt mondja Nemes István hetnek a a -r hulladékfelelős is, aki különös gondot fordít arra, hogy a papírhulladék ne *kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkAAkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk szennyeződjék és a szállítás-j nál a bálák szét ne hullja-1 nak. Természetesen a gyűj- j tésben élenjártak a kiszis-1 ták, Varga Pál üzemi KISZ-j titkár irányításával. Lelkes iskolások... Kivették részüket a papír- j gj űjtésben, mint mindig, az lógassák azt, ami az üzemben felhasználható, azt penulói. Az iskolák közötti versengésben a legjobb ered- 1 A Szegcdi Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemben a kiszisták fontos nyersanyagokat takarítanak meg. A három fiatal: Jakus Magda. Doleschall János és Imre Borbála azt£még nem lehetünk megeléa jelentős mennyiségű nyersanyagot veszi számba, amit megtakarítottak egy hónap alatt. Belőle öt kabát szőrmebélése készül dig amit már nem lehet fel- ményt az Árpád téri iskola « dolgozni, átadják a legkülönbözőbb feldolgozó iparoknak. • Így azután Szeged is jelent tős papírhulladékot adhatott -át nép'izdaságunknak. ' or i 322 fiatalja érte el, akik 1 1050 kiló papírt és 636 kilőj rongyot gyűjtve 5,25 kilós "fejátlagot* értek el. Ez a magas szám országosan isj kimagasló eredmény. Az is- j kola a MÉH vállalattól ju-' • gedettek, hiszen a hulladék- talmul 400 forintot kapott. £ gyűjtés nem alkalmi feladat A pénzt nyári táborozásukraj tés nem szabad megtűrni a használják fel az úttörők. 1 A Szegedi Ruhagyár fiataljai egyre több eredményről számolhatnak be a takarékosságban, persze az idősebb dolgozókkal együtt. Képünkön: Nacsa Erzsébet, a takarékossági mozgalom egyik kezdeményezője gépe mellett „menet közben* a munka néhány kérdéséről vált szót Keszi Zoltánná KISZ-titkárhelyettessel