Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-27 / 123. szám

f Kedd, ÍM. májat VI. 5 Lesz friss szódavíz a kánikulában NsiYtallesNininvü géppel, Uvogbeszerzésekkel megkétszerezték a szegadi Szikvlzllzam termelését Nagy teljesítményű, új erősebb szikviz gyártható be- marosan. A jövő hétre vár­keverőgépet helyeztek üzem- lóle. így azután egyre rit- ják az új szörpadagoló-gé­be a szegedi Anna Gyógy- kább lesz az a bosszantó pet, melynek a helyét már és Szikvízüzem Gutenberg jelenség, hogy a szikvíz nem ^ if. készítették R így meg. utcai telepén. Ez a gép egy folyik ki az üvegbőL , . ., ... .tatTwterer liter Viret Megkétszereződik a nép- érkezése után azonnal üzem­óra alatt kétezer liter jnzet tzerűs bambi gyártás is ha- be helyezhető, képes szénsavval vegyíteni, s működtetése révén lehe- m~1T tővé válik az üzem terme­lésének megkétszerezése. Ez azt jelenti, hogy • város szikvízellátása — még a ká­nikula idejére te — teljes A népek barátsági hónap- Ismeréssel nyilatkozott a sze­mértékben biztosított. A ja alkalmából idén május- replő kórusokról. Különösen mostani gyártásmenet mel- ban először rendeztek Csöng- sok tapsot kapott a vásárhe­ly „.,«„•« ion hAWA«iir rádon országos dalostalálko- lyt népi együttes kórusa, a lett naponta 320 hektó szik- ^ A megye kulturáUs szoinoki városi énekkar, a víz készül a fogyasztók ré- életének e kiemelkedő ese- DAV szegedi énekkara és a 6zére, de amennyiben ez ményére az egész országból vásárhelyi egyesített férfi­szükségessé válik, még töb- mintegy huszonöt nagylét- kar. A dalostalálkozó emlé­A A , 7, . . , . számú énekkart hívtak meg. kére minden kórus díszes bet te tudnak termelni. Szegedről a DAV kórusa emléklapot kapott és aján­vett részt a nagyszabású da- dékokat, melyeket a megyei és városi társadalmi szerve­zetek, valamint a csongrádi üzemek és szövetkezetek ké­szítettek az énekkaroknak. Nagyszabású dalostalálkozót rendeztek Csongrádon az Jelentősen enyhült utóbbi években a nagy za- los találkozón. A varokat előidéző üveghiány keretében is. Az elmúlt hetekben a szikvízüzem és a vendéglátó vállalat egyaránt háromezer­háromezer darab literes üve­kétnapos Bartók, Kodály, Svesnyikov, Men­delsshon, Bach Beethoven, Giardini, Palestrina és más ismert szerzők műveit szó­laltatták meg. Az ünnepi hangversenyt tiszai lampio­get kapott, de ezernél több nos felvonulással és tűzijá­jutott a földművesszövetke- tékkal tették még feledhe­zetnek és több száz a Hun- tetlenebbé. Valóságos béke­, , . . _ tüntetéssé vált a kétnapos gánának w. A szállítás meg- csongrádi találkozó. gyorsítása végett az üzem A Csongrádra érkezett kó­öntevékeny képzőművészek kiállítása A Pedagógusok Szakszer­vezete Szeged járási bizott­sága a járás területén levő 2300 vadonatúj ládát te be- rusok megkoszorúzták a fel- öntevékeny képzőművészek ée általános iskolai tanulók által készített munkákról ki­állítást rendez az egyetemi diákklubban, Dugonics tér 12. A kiállítást pénteken dél. után 4 órakor nyitják meg ünnepélyesen. A kiállítás megtekinthető június 6-ig mindennap délelőtt M órá­tól este 8 óráig. szerzett. A szikvízgyártás és ellá­tás javulását nagyban elő­segítette az te, hogy az üzem 120 méter mély, saját anya­kutat kapott az Idén. A szabadulási emlékmüvet, majd együtt énekelték a "Magyarokhoz* című kórus­művet és az Internacionálét Egyidőben két helyen folyt a műsor, tekintve, hogy a várt­nál több énekkar jelent meg. mélyről feltörő artézi víz Megjelent a záróünnepélyen mindössze 16 fokos, s ilyen Turcsányi Emil, az Országos hőfok mellett nagyobb a Dalszövetség intéző bizottsá­szénsavfeluevő-képessége, gának elnöke te, és nagy el­RÓKUSI Három esztendeje panasz­kodik a rókusi szérűskerti bizottság, a legeltetési bi­zottság sűrű fejbólogatása köziben, hogy mennyire rossz helyen ütötte fel ta­nyáját a Paprikafeldolgozó Vállalat magtelepe. Ezért is terem, ami így kárba vész. Ez az utóbbi érv késztette állítólag fejbólogatáera a le­geltetési bizottságot te. A III. kerületi tanácsot pedig a "jelentós érvek* ftsszeeé­ge. S milyen érvet voltak a aztán zaklatták a III. kerü- Paprikafeldolgozó Vállalat­iét! tanácsot, hogy telepít­sék el onnan a magtelepet. A paprikatelep a Szegedi Jutaárugyár mögötti út mentén, terül el, a 'szérűs­nak. Nem kevesebb mint Paprikafeldolgozó, s akkor — tudják meg kivel van dolguk —, maradhatnak ott ahol vannak. — Ügy látszik ez lett az utolsó szó. Azóta nyugton hagyják a Paprikafeldolgozó Vállalatot, amely űzeti a bérletet. Azért írtuk e néhány sort hogy a városi tanács annak- hadd tudják meg mások ls, idején gondos mérlegelés hogyan dőlt el az évek óta után ítélte oda nekik ezt a húzódó rókusi per, és "kivel telephelyet. Ha most elköl- volt dolguk* a Paprikafel­Hazafiság és magyar-szovjet barátság kert előterében és "szúrja* törnének ez feleslegesen ki- dolgozó Vállalat vezetőinek. S oha annyi frázis nem hangzott el a hazá­ról, gnint az ellen­forradalom napjaiban. Ak­kora zajt csaptak Szegeden ls a felszalagozott, a Szov­jetuniót rágalmazó, a puskát szorongató "honmentők*, mintha egyedül ők lettek volna hívatva annak elbírá­lására, hogy ki a jó magyar és ki nem az. Szerintük ter­mészetesen a kommunisták és a szocializmus többi sze­rény hívei nem voltak jó magyarok. Azért nem, mert ezek az emberek nem csi­náltak titkot véleményük­ből. amely szerint a felsza­badító Szovjetuniótól való legkisebb eltávolodás te az ellenforradalom előtt nyit rést. Ami pedig teljesen igaz. Miközben a reakciósok ar­ról prédikáltak, hogy a "magyar—szovjet barátságra nem a magyar népnek, ha­nem a Szovjetuniónak van szüksége*, nyilvánvalóan nem gondolták, mekkora dő­reséget mondanak. Naciona­lista elvakultságukban meg­feledkeztek még arról is, hogy legalább egy pillantást vessenek a világatlaszra. Hogy a Szovjetuniónak mennyire nem életkérdés az alig tízmilliós lakosú Ma­gyarország barátsága, ezt egymagában abból te leszűr­hették volna, hogy a Keleti­tengertől a Berring-szorosig, a Kola-félszigettől a Kauká­zusig kimeríthetetlenül gazdag a föld természeti kin­csekben. Talán elég annyit megemlíteni, hogy a világ szénkészletének 57 százalé­ka, mangánérc-készletének 88 százaléka a Szovjetunió­ban található, s a mezőgaz­dasági termelés előtt is be­láthatatlan távlatok vannak a hatalmas területű szűzfől­deken. Dehát — mint ez sok más vonatkozásban te tapasztalható volt — a re­akciós politikusoknak nem valami erős oldaluk a lo­gika. Népellenes beállítottsá­gukból és logikátlanságukból következett az a rágalom is, hogy a Szovjetunió kizsák­mányolja a magyar népet, jóllehet nagyon jól tudták, hogy olyan országról van szó — amely, mint a pol­gárháború évei tanúsítják — egyedül, a kapitalista orszá­gok bojkottja ellenére te megáll a lábán és politikai, társadalmi berendezkedése következtében rohamléptek­kel képes fejlődni. Ha Ma­gyarország és a Szovjetunió kapcsolatában voltak is hi­bák az ezerkilencszázötve­a szérűskerti bizottság tag­jainak szemét. Ezért aztán sok embert megmozgattak, hogy kilakoltassák innen a telepert. A III. kerületi ta­nács mint felettes hatóság, elfogadta a szérűskerti bi­zottság "nyomós* érveit. Ez pedig sem több, sem keve­sebb nem volt, minthogy e hely mindig szérűskert lé­vén, miért legyen m06t ott magtelep. Az te előfordulhat, hogy szükségük lehet erre a területre a csépelteié gaz­dáknak. No meg ott fűszéna adott 20 ezer forintjukba kerülne. Ezek a meggondol­kodtató érvek azonban ke­vésnek bizonyultak, mert néhány napja egy 17 tagú brigád barangolta be a ró­kusi határt, hogy helyet ke­ressem a magtel épnek és kielégítse a legeltetési bi­zottság óhaját. Talán még most is barangolnának mind a tizenheten, hogy helyet keressenek, ha egyszeresek meg nem szólal a szérűsker­ti bizottság egyik tagja: — Fizessen bérletet a Töltőtoll-, golyóstoll-javítás, golyóstoll-töltés elsőrendű német festékkel piros, kék, lila színben 3.-— forintért. Finommechanikai lavftó Vállalat, Kígyó n. 2. SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁS a Szegedi Ruházati Bolt árudéiban Május 26-tól junius 7-ig Férficipó Nöi szandál Selyemharisnya Mintás fejkendő Kordbársony Karton 70.- F-tól 58.- F-tól 25.- Ft 16.- Ft 40.- Ft-tól 19.50 Ft-tól 240.- Ft-ig 170.- Ft-ig 90.- Ft-ig 32.10 Ft-ig Most vásároljon ruházati cikket! Több ezer cikkből válogathat az ÁLLAMI ÁRUHÁZAK szezonvégi kiárusításán r nes évek elején, ezért nem a szovjet kormányt, hanem a magyar vezetőket lehet okolni. De az ő "bűnük* is mindössze annyiból állt (hi­ába kiabáltak rájuk kígyót, békát az ellenforradalmá­rok), hogy sokszor gépiesen lemásolták a szovjet mód­szereket, amelyek abban a hatalmas országban bevál­tak ugyan, de a mi körül­ményeink között felesleges kiadásokat okoztak. N agyon is tendenciózus volt például Nagy Imre és csoportja részéről a magyar szuveré­nitás megcsorbítását a Szov­jetunióra fogni. Céljuk kez­dettől fogva a proletárdik­tatúra felszámolása és az ország eladása volt az im­perialista hatalmaknak. Azért kiáltoztak oly kétségbeeset­ten nyugati katonai segít­ségért, amikor a forradalmi munkás-paraszt kormány ké­résére a Szovjetunió másod­szor te becsülettel teljesí­tette internacionalista köte­lességét és keresztülhúzta a burzsoá restaurátorok szá­mítását. Egészen világos: a Szov­jetunió nélkül, annak barát­sága nélkül ma nem lenne néphatalom Magyarországon. A Szovjetunió nélkül nem lenne földje a magyar pa­rasztnak, nem járhatna egye­temre a munkásgyerek, egy­szóval nem lenne semmi né­ven nevezendő jogunk a ma­gunk hazájában. Hogy mégis emberré emelkedhettünk, hogy mégis van tisztessé­günk, méltóságunk és ren­des megélhetésünk, hogy előttünk van a szocializmus nagyszerű távlata, ez —fel­szabadítóinkon kívül — azok­.nak köszönhető, akik igaz barátai voltak a Szovjet­uniónak és nemcsak szaval­tak, hanem fáradoztak is a haza felvirágoztatásáért. Ta­lán mondani sem kell, hogy a kommunisták voltak min­dig ~a leghívebb szószólói a magyar—szovjet barátságnak és annak, hogy az őszinte magyar hazafiság elválaszt­hatatlan a szovjet nép tisz­teletétől és szeretetétől. Akiket a felszabadulás előtt kizsákmányoltak Ma­gyarországon, azok mindig azzal feküdtek, azzal keltek, hogy egyszer segít majd a Szovjetunió. Munkások és dolgozó kisemberek, más­szóval a hazának a legcsen­desebb, legszorgalmasabb, legodaadóbb fiai gondolkoz­tak így, mert fájt nekik a "szapora csecsemőhalál*; mert nem bírták már a csendőrkopók vizslaszemét; mert a földnek poráig meg­alázták és kisemmizték őket azok, akik a zsíros állások­ban ülve arcátlanul önma­gukat kiáltották ki legjobb hazafiaknak. József Attila sóhajtása, hogy "föl kéne szabadulni már*, az egész dolgozó magyar nép sóhaj­tása volt a Szovjetunió felé, mert érezte, tudta, hogy csak ezen az egyetlenegy úton, a Szovjetunió segít­ségével mentheti meg ön­magának a valóban "tejjel­mézael folyó Kánaánt*. És amikor Hitler — a hivata­los magyar "honszeretők* se­gítségével — elkezdte ki­vájni a falatot a magyar kis­ember szájából, hogy pár héttel elodázhassa bűnös há­borúja befejezését, minden valamire való hazafi a moszkvai rádiót hallgatta, s abból merített boldog biza­kodást. H azaárulók voltak ezek a rádióhallgatók? Ugye még feltételez­ni is szörnyű. Éppen ellen­kezőleg. ök szerették igazán hazájukat, mert azt kíván­ták mindenek fölött, hogy a szovjet hadsereg addig érjen ide a ml földünkre, amíg a nácik ki nem rabolják egé­szen. Mert Magyarország a fel­szabadulás elótt egyáltalán nem lakatta jól millió és millió dolgos, szép fiit A trónt ülő urak, akiknek a népbolondítás egyéb fajtái mellett feladatuk volt en­nek okát is megmagyarázni a korgó gyomrú munkások­nak, úgy tettek: mindennek Trianon az oka, vagyis az, hogy csonka az ország. Ki te tűzdelték a létező összes kapukra és falakra, hogy "Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország*. De két do­logról mélVségesen hallgat­tak ezek a talmi magyarok. Először ls arról, hogy Tria­nont ők csinálták az Impe­rialisták szájaíze szerint, há­laképpen a Tanácsköztársa­ság vérbefojtásáért. Másod­szor arról hallgattak, hogy a magyar dolgozó nép szá­mára sem a trianoni, sem a Trianon előtti Magyarország nem volt mennyország, el­lenben az ő számukra mind­kettő eldorádót jelentett. De a történelmet nem lehet meghamisítani. Időtlen-idő­kig ragyogó betűkkel lesz­nek feljegyezve azok a di­cső haditettek, amelyeket a kommunista párt vezetésé­vel a magyar munkások és parasztok vívtak az antant­hatalmak ellen ezerkilenc­száztizenkilencben, s ame­lyet a fasiszta Németország ellen vívtak a negyvenes évek elején hazájukért és népükért. Ma már tudjuk, hogy mindezeknek a har­coknak azáltal volt Igazán értelmük, hogy létezett a Szovjetunió, amelynek ka­tonái ezerkilencszáznegyven­ötben elűzték nyakunkról a kizsákmányolókat, akik csak pénzért, földbirtokért és rangért szerették ezt a hazát. S okan azt mondják, hogy minket a hála kötelez a Szovjet­unióval való hűséges borat­ságra. Kétségkívül igaz, hogy a felszabadulásunkért érzett hálót soha nem lehet kiölni népünk szívéből. De nemcsak erről van sző. Ami­kor azt mondjuk, hogy a jó hazafiság előfeltétele a Szovjetunió tisztelete és sze­retete, akkor békénk, nép­hatalmunk, szocialista vív­mányaink és függetlensé­günk megőrzésére gondo­lunk. Eeviknek sincs meg­bízhatóbb védelmezője a Szovjetuniónál, amelynek népe mélységesen interna­cionalista, következetesen békeharcos és leírhatatlanul erős. Ha igazságként fogad­juk el, hogy a hazaszeretet egyet jelent - hazát lakó nép szeretetével (márpedig ez megcáfolhatatlan), akkor el kell ismerni azt te, hogy a Szovjetunióval való szoros testéért barátság csak ál­dást, szocialista jólétet és ma­gabiztosságot hoz dolgozó magyar népünknek. Követ­kezésképpen : a magyar­szovjet barátság hívei őszinte és becsületes haza­fiak. Akik pedig ellenzik ezt a barátságot, azok hazug és alattomos hazaárulók, re­akciósok, bármilyen gyönyö­rűen tudnak te beszélni Ma­gyarországról Nagy István Jó földiepertermés várnató Nagy földiepertermés lesz az idén, az újszegedi, haty­tyastelepi, mihályteleki ter­melók véleménye szerint jó­val nagyobb, mint amilyen tavaly volt. A szegedi föld­művesszövetkezet felkészült a földieperszezon lebonyo­lítására, Hattyastelepen ide­iglenes átvevőtelepet létesí­tettek, hogy a termelőknek gyümölcseikkel ne kelljen a városba jönniök.

Next

/
Thumbnails
Contents