Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

' Szerda, 1958. május 21. " 5 A Dózsa György általános iskola és a Dézsa Tsz üwm\kézfogása A Dózsa általános iskola növendékei vasárnap szo­katlanul korán gyülekeztek az iskola udvarán, hogy a Dózsa-ünnepség keretében kedves kötelességüknek te­gyenek eleget, és vissza­adják a Dózsa Termelőszö­vetkezet szombati kikül­dötteinek iskolájukban való látogatásukat Nagy volt a készülődés a gyermekek, de talán na­gyobb a Dózsa Tsz tagjai részérói ls. Szabadban szín­padot állítottak fel, sátrat építettek, hangosítót szerel­tek, ebédfőzéshez készü­lődtek, szóval nagy sürgés­forgás előzte meg az ün­nepély kezdetét. Baráti kézfogás volt ez a Dózsa Tsz tagjai, a kör­nyék egyéni dolgozó pa­rasztjai között is, hiszen az ünnepségen részt vett több egyénileg dolgozó paraszt is. Hogy csak egy párat említsünk, ott láttuk Bo­ross János, Aradi Antal, Venkej Endre és még sok egyéni gazdálkodót, akik szívesen elbeszélgettek a termelőszövetkezet tagjai­val, érdeklődtek munkájuk iránt, jó eredményeiket fi­gyelik és hasznosítják azo­kat. A megkapó ünnepség a Dózsa-indulóval kezdő­dött, melyet az Iskola énekkara énekelt. Igen nagy tetszésnek örvendett a tanulók által bemutatott ünnepi játék, mely a maga színes pompájával híven ábrázolta az akkori kor ké­pét, melyet a hősiességével kitűnt Dózsa György ve­zetett. A játék sikere Vas­vári Erzsébet tanárnő fá­radságos, önzetlen munká­jának nagymértékben kö­szönhető. Ördögh Mátyás helyettes igazgató mint mondta: Űz-V fogoly- és nyúlbefogó háló készül a Hálógyárban A Szegedi Kenderfonó­gyár hálóüzemében a ma­gyar vadászoknak dolgoz­nak ezekben a hetekben. Tévedés ne essék, nem va­dászpuskák gyártására tér­tek át, hanem vadbefogó hálót készítenek. Az élő vadért külföldről csereál­latot, vagy értékes valutát kapunk. ezért az állami gazdaság vadászai inkább hálóval vadásznak, mint puskával. Az elmúlt évben kísér­letképpen tiszta perion nyúlbefogó háHót készítet­tek az üzemben. A mű­anyag itt is győzött, mert most ismét rendeltek két­ezerötszáz folyóméter tisz­ta perion nyúlbefogó hálót. Ugylátszik, a vadászok jó előre gondolnak az őszi fogolyvadászatra is, mert már két garnitúra fogoly­fogó hálót is rendeltek, szintén tiszta perionból. Ez év őszén őz is kerül majd a szegediek által kö­tött hálóba. Tíz darab őzbe­fogó hálót készítenek a te­lepen még ebben a ne­gyedévben. Hazánkban ed­dig még nem használtak ilyen hálót A gyár francia minta alapján készíti ezt a "vermet* az őzeknek. Az őzháló 5—10 milliméter vastagságú kötélből készül, tehát, ha egyszer belekeve­redik a vad, nincs menek­vése. Konjunktúra? Konjunktúra? Panaszkodnak a lako­sok a kisiparosokra, mert pontatlanok és drágák. S ha egy né­hány kisiparos pontat­lan és drága — mind­járt készen van az ál­talánosítás. Pedig ez nem minden kisiparosra vonatkozik. Nézzük a körülménye­ket Az állami és szö­vetkezeti szektor né­hány vonatkozásban nem tud még eleget tenni a növekvő igények kielégítésében. Ezt a helyzetet a kormány is felismerte és éppen ezen az alapon adta ki az iparengedélyeket. Ezt a helyzetet nem lehet konjunktúrának te­kinteni »csak egy nap a világ* jelszóval — amit ma összeharácsol­hatsz, né halaszd hol­napra, mert holnap ki tudja mi lesz, hátha va­lami fordulat jön és oda lesz az iparengedély, meg a kereset. Holnap semmi sem lesz, sőt hol­napután sem, még a következendő esztendők­ben sem, ami indokolná az "egy nap a világ* gondolkodásmódot Ellenben nem árt visszaemlékezni arra, hogy a Horthy-rendszer­ben, kisiparosok úri há­zak előszobájában haj­longtak kétkrajcáros ja­vításokért, vagy egy nagyobb lélegzetű mun­ka elnyeréséért. S ha rendelőnek kedve szoty­tyant, nem vette át a rendelést, maradt a kis­iparos vagy a kiskeres­kedő nyakán. A pontos­ságról nem is beszélünk. Hiszen, ha a kiegyezett időre nem szállított a kisiparos, nem vitte ház­hoz a javított, vagy el­készített munkát, meg­esett, hogy levontak a kialkudott összegből a késésért — s a kisiparos mehetett panaszával ahova akart. Meg sem hallgatták. S az árak? Nem lehe­tett becsapni a közönsé­get, mert ha drágállotta az árajánlatot egyik he­lyen, elment a másik­hoz, vagy a harmadik* hoz. Akkor ugyan nem volt megszabott tarifa, a kisiparos vállalkozá­sait a szerencsejátékhoz hasonlíthatjuk. Amilyen szerencse kísérte, olyan volt a vállalkozása. Ma nem a szerencse szabja meg az árakat, hanem az állam, s ezek az árak kedvezőek a kisiparosra és a lakos­ságra is. De ezeket túl­lépni a lakosság rová­sára, enyhén szólva tisz­tességtelen dolog. De még tisztességtelenebb aa, hogy — egyes kis­iparosok — kihasználva a sürgős szükséget, eltö­rött kilincs, elromlott vízcsap, eltörött WC, el­szakadt redőny megja­vításáért olyan összege­ket kérnek, ami meg­haladja egy-egy mun­kás fél, egésznapi kere­setét. öt-tíz perces, fél­órás munkáért negyven­ötven-hatvan forintot kérni, mégis csak sze­mérmetlen dolog. Hagy­janak fel tehát ezzel, mert ez illetéktelen ke­reset, ami a bérből és fizetésből élőknek nagy megterhelés. S az sem megengedhető, hogy a vállalási időpontok ki­alkudott rövidségét kü­lön felszámolják arra való hivatkozással, hogy sok a munka, hamarabb nem tudom elvégezni... De ha nagyon sürgős, hát... majd valaho­gyan, s a valahogyan alatt külön pénzt kell kérni. Nem kevésbé érdekte­len az sem, hogy a meg­szabott határidőket nem tartják be egyesek, úgy tesznek, mintha meg sem egyeztek volna a vevővel, illetőleg a meg­rendelővel. Ez a magatartás sem növeli a kisiparosok te­kintélyét még akkor sem, ha ezt a kisebb hányad csinálja így. (s. j.) "•Felültette hallgatóit a tör­ténelem szekerére*, ismer­tette az egykori paraszthá­borúk célját és szervezé­sét. Az iskola úttörői próbái­kat letéve, már az indulás­tól kezdve csillagtúrán mu­tatták be tudásukat. Ver­senyszerűen akadályokat leküzdve oldották meg a kitűzött feladatokat. Az ünnepséggel kapcsolatosan Thököly Tivatar úttörőve­zető szavai után nyilváno­san fogadalmat tettek a pajtások, hogy rendületle­nül hűek lesznek az úttö­rő-törvényekhez. A fogadalomtétel után Nagy Lajos munkás* őr beszédet Intézett az ifjú úttörőkhöz, köszöntésében példártak állította eléjük a szovjet pionírokat s ünne­pélyesen több munkásőr közreműködésével felkö­tötték a Piros nyakkendőt. E megkapó jelenet után Kecskés Antal, a Dózsa György éfltalános iskola igazgatója átadta az Iskola ajándékát a Dózsa Terme­lőszövetkezetnek, mely a Dózsa-féle parasztháború­kat dokumentáló anyagról szóló tabló volt. Sok szép népi játék kö­vetkezett ezután, mely úgy hatott a maga gyönyörűsé­gében, mint a szomjazók­nak az üdítő friss víz. Ez­alatt a bográcsokban főtt a finom disznópaprikás, melynek illata már csábí­tóan hatott. Nem is késett soká az ebéd, mert jött Zina elvtárs, a Dózsa Tsz elnöke és meghívta ebédre a nevelőket, úttörőket és minden szereplőt. Ebéd után sok-sok játék tette felejt­hetetlenné e szép ünnepna­pot A délutáni események él­ményei között szerepelt ~ a Dózsa Tsz megtekintése. Sokan készültek a tsz ha­lastaván halászversenyre, mert a horgász egyesület jóvoltából értékes díjak Iz­gatták a versenyben rész­vevőket. Nagy és izgalmas esemény volt ez. Végül is győztesen került ki ördőgh Mátyás, Kelemen Ernő Gyenes Alajos és ifj Kecs­keméti József, akik öröm­mel vették át a különböző aíiakat, horgászfelszerelé­seket Kéry Imre Több fontos intézkedés a vízellátás megjavítására fl városi tanács végrehajtó bizottsága a munkaerfigazdálkodás kérdéseit és Szeged vízügyi problémáit vitatta meg A városi tanács végre- elsősorban Szegeden kíván a Szegedi Kenderfonógyár — hajtó bizottsága tegnap ülést elhelyezkedni. példája bizonyítja pedig, tartott. Az ülés napirendjén Utasította a végrehajtó hogy az ipari tanulók, ha többek között két igen fon- bizottság a tanács illetékes velük kellő gondossággal és tos, közérdekű kérdés meg- szakigazgatási szerveit, pon- szeretettel foglalkoznak, már vitatása szerepelt. tosan mérjék fel a minisz- a tanulóidő alatt is segítsé­A korábbi határozatok vég- tériumi, a helyi ipar, a szö- get jelentenek üzemüknek. A rehajtásáról szóló szokásos vetkezetek, a mezőgazdaság végrehajtó bizottság ezért jelentés megtárgyalása után munkaerőszükségletét, mun- szükségesnek tartja, hogyel­Eperjesi Júlia, a városi ta- kalehetőségeit, hogy a hely- sösorban náes munkaügyi osztályának zet ismeretében kellő felké- ... . vezetője számolt be a mun- szültséggel lehessen megöl- a t, . pa kaerőgazdálkodás helyzeté- dani a munkaerőfelesleg el- nulot alka,mazzanak­ről, a fiatalok és csökkent helyezését Ezután Bárdos MikWs „ ^unkakeífss,c;g"ek ™unká: Az lletfes szakigazgatási é ités és közle,kedési osztály ba állításának lehetőségeiről szervek záros határidőn be- vezetője terjesztette be je­Szegeden. lul vizsgálják meg, van-e le- ientését Jelentését élénk vita kö- hetőség olyan üzem létreho­vette. A vitában részt vett a zására Szegeden, amely Szeged ár- és belvízhely­Munkaügyi Minisztérium _ . „ .. . , , . . zetérői és a város vizellá­képviselője, a KISZ városi tJi^íjEjP*** ,S tásáróL bizottságának küldötte és a foglalkoztathatná. munkaügyi állandó bizottság a végrehajtó bizottság ál- E 3e'entés megvitatásában elnöke is. A munkaerőgaz- láspontja szerint szükséges részt vett a Vízügy1 Igazga­dálkodás és a fiatalok elhe- hogy a totó-lottó alközpont t(5ság vezetője, a Vízművek lyezkedési problémáinak mielőbb megkezdje működé- igfzgatója, valamint az új­megoldására igen sok hasz- sét és ezért utasította az il- szegedi MSZMP-szervezet nos és konkrét javaslat letékes osztályt, nyújtson titkára is hangzott el. A végrehajtó több segítséget az alközpont A jelentés megvitatása bizottság ezzel kapcsolatban helyiségeinek átalakításához ul3n több fontos határozat több határozatot fogadott el. A „,. „.„ ,„ született. Ezek egy része a A vita során megállapí- város vízellátásának megia­Ezek szerint szorgalmazza, tották, hogy a kisipari ter- vítását célozta hogy a főváros iparának melószövetkezetek jó része a végrehajtó bizottság uta­decentralizálásakor Sze- idfg.e+nked k az ipan tanulók BÍtotta *az é Jítés közlek^ gednek is jusson üzem, felvételétől. Egyes mimszte- dési osztá]£ gondoskodjék amely újabb elhelyezte- nurm üzemek sem szívesen arról h ' ^szegedi Wz_ dési lehetőségeket biztosít kfpeznek kl ,szak™"kas°- toronyból! valamint a Fürdő kat és nem adnak kellő se- ,„ ... • • a városban még meglevő gítséget a fiatalok elhelyez- 2edV^útiáW a fölösig munkaerőfeleslegnek és a kedéséhez. Több szegedi !^ged/ k™°1ssa környék lakosságának, amely nagyüzem - így elsősorban ^ Xtán a merfllrtő ^ ** anyagi feltétel részben a fel­•• sőbb szervek támogatásával, «©CfVV©íl©Z©r részben a községfejlesztést látogatója volt a kisiparialapM' "" bw",<"t kiállításnak A legszebb készítményeket országos bemutatóra küldik A csőhálózatot a nyári ká­nikula beálltáig el kell ké­szíteni. hogy a naponta így rendelkezésre álló mint­egy újabb háromezer köb­méter vfzzel leküzdjék a vízellátásban mutatkozó zavarokat. Végétért a kisipari szö- torók, s egyedül a szentesi vetkezetek jubileumi kiállí- asztalos ktsz-nél 18 konytha­tása, melyen ötven szegedi garnitúrát rendeltek, de és megyei ktsz mutatta be „megrohantak* több más A kútak fúrását hamarabb szebbnél-szebb készítménye- szövetkezetet is. kell befejezni, hogy azok it. A kiállítás nagy népsze- A szegedi kiállításán rész- vize is mielőbb a vízveze­rűségnek örvendett, amit vevő szövetkezetek közül tékhálózatba kerüljön, mutat az is, hogy a tíz nap többen beneveztek az orszá- A végrehajtó bizottság fel­alatt közel negyvenezer lá- gos nemzetközi szövetkezeti hívta az Ingatlankezelő Vál­togatója volt. A kiváló kis- termékbemutatóra, melyet lalat figyelmét, hogy különö­ipari gyártmányok annyira Budapesten rendeznek meg sen a meleg napokon a ház­megnyerték az érdeklődők június közepén. Erre a ki- felügyelők és a házkezelősé­tetszését, hogy napról nap- állításra mintegy harminc gek segítségével ra új rendelésekkel keres- kisipari készítményt külde­ték meg a szövetkezeteket, nek fel a különböző szak­s a sok igényt nem is tud- mákból, melyek a szegedi ták kielégíteni. Nagyon nép- kiállításon a legnagyobb si­1 szerűek voltak például a bú- kerrel szerepeltek. ellenőrizze, hogy az egyea bérházak lakói megfelelően takarékoskodnak-e a vízzel. Blama Caualtihi méltó eutépai UUéUez Zsúfolt nézőteret vonzott hétfő esti szegedi műsora hangja és reprezentatív megjelenése minden szám után zúgó, és ismétlésért tü­relmetlenkedő tapsot váltott ki. Kelényi György attrak­ciós zenekara foglalta keret­be a vendégszereplők műso­rát. Bravúros számaik ugyancsak nagy tetszést arattak. Virtuózitás jellemzi játékukat, mégha túl han­gosak is. A zenekar tag­jainak öncélú és hányaveti gesztusait leszámítva kitű­nő dzsessz-együttesnek te­kinthetjük Kelényi muzsi­kusait. Igen becsülendő mér­téktartást s mondhatni Yves Montand-szerű egyszerűsé­get vallhat magáénak Ke­méndy András, aki szintén zúgó tapsot kapott minden száma után. Mint érdekes­ségi, szellemes és kedves ré­sze volt az előadásnak Mar­tin Djemil paródista és has­beszélő műsora. A stepp­tánc ellenben Szegeden nem hódított. Lehetséges, hogy a táncosnő szimpla teljesítmé­nye s a szerény látványos­ság okozta ezt, mindeneset­re ezt fejezte ki az egyéb­ként tapsokkal hálás néző­sereg közömbössége. A mű­sorközlő Murányi Lili ke­vés szellemességgel, de han­gulatos szöveggel kapcsolta egymáshoz a különböző szá­mokat. Az érdekes dzsessz-müsor szórakoztató jellegével be­leillett a béke és barátság hónapjának kulturális prog­ramjába. (mn) Néhány csapnivalóan rossz, rikító és ízléstelen dzsessz-műsor után vigasz­talóan hat, hogy találkozhat a mai ember ennek a mu­zsikának kifinomultabb, kul­turáltabb formájával is, mint azt a dzsessz-együtte­sek többnyire hányaveti vi­déki kurzusaiból megszok­hattuk. Igaz, ehhez kellett néhány jónevü művész és egy kitűnő zenekar is. Mert nem a dzsessz-muzsikával volt baj eddig sem, inkább azokkal, akik a szélsősége­ket és a groteszks egeket erőltették, ahelyett, hogy a jóízlés határain belül dalla­mot és kultúrált játékot su­gároztak volna a színpadról. Most hétfőn este két elő­adás keretében az utóbbival találkozott a szegedi közön­ség. Nemcsak azért, mert Bianca Cavallini olasz mű­vésznő személyében európa­hírű dzsessz-énekesnőt üd­vözölhetett a közönség, ha­nem azért is, mert jóízlés­sel szórakoztató műsorához az egész együttes igazodott. Az olasz művésznő közvet­len előadásmódja, kellemes Sürgősen meg kell állapí­tani, mi az a vízmennyiség, amit egy lakos naponta igénybe vehet a vízvezeték­hálózatból, mert a végre­hajtó bizottság álláspontja szerint a túlfogyasztást meg kell fizettetni a vízpazarlókkal. mégpedig a progresszív ár­szabás alapján. Üjszegeden, a Töltés ut­cán túl levő terület lakosai panaszolták, hogy egyes ker­tészek, őstermelők annyira igénybe veszik az alacso­nyabb nyomású hálózat vi­zét öntözésre, hogy a köz­folyókba már egy csepp sem jut. A háziasszonyok a nagy öntözések idején már főzni sem tudnak, a mun­kából jövők meg sem mo­sakodhatnak a vízhiány miatt. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága utasította a Vízműveket, hogy egy ko­rábbi szabályrendelet alap­ján szólítsa fel a termelő­ket, hogy az ilyen túlzott vízhasználatot kerüljék el. Amennyiben a figyelmezte­tés nem használ, nyolc nap múlva szüntessék meg a vízszol­gáltatást ezekre a telkekre. Miután javaslat hangzott el az Üjszegeden, Szegeden levő hőforrások vizének fo­kozott hasznosítására, a vég­rehajtó bizottság ugyancsak utasítást adott az illetékes szakembereknek: dolgozzanak ki megfelelő terveket meleg vizű uszoda létesítésére és a meleg víz felhasználá­sára lakóházak és intézmé­nyek fűtésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents