Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

Péntek, 1958. áprffls 18. SÍ TÖRTÉNT A ^ULPOLITIKABAN Lapzártakor érkezett: Valószínűleg halasztás! szenved a moszkvai nagyköveti tárgyalások megkezdése Moszkva (MTI). Ismeretes, hogy a nyugati hatalmak kormányai elfogadták a szov­jet külügyminisztérium leg­utóbbi memorandumát, amely azt javasolta, hogy a nagy­követi tárgyalásokat április 17-én kezdjék meg. A nyu­gati hatalmak válasza, ér­tesülések szerint azonban azt is tartalmazta, hogy a nagykövetek megbeszélésén necsak a külügyminiszteri értekezlet helyét és időpont­ját határozzák meg, hanem bocsátkozzanak a külügymi­niszteri értekezlet, sőt a csúcstalálkozó egyes kérdé­seinek megvitatásába is. Diplomáciai körökből szár­mazó értesülések szerint o szovjet külügyminisztérium nem ért egyet a nyugati ha­talmaknak ezzel az állás­pontjával. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy a külügyminiszteri értekezlet is csak a csúcstalálkozó techni­kai és szervezési kérdéseit vitassa meg és ne kezdje meg a tulajdonképpeni napi­rendi javaslat vitáját. Újságíró körökből szárma­tó értesülések szerint a nyugati hatalmak diplomá­ciai képviselői — köztük az angol nagykövet, aki a ter­vezettnél egy nappal hama­rabb, már szerdán reggel visszatért Moszkvába —, is­mertették kormányaik állás­pontját a szovjet külügymi­nisztérium képviselőivel Szovjet részről csütörtök délutánig még nem adtak választ a nyugati hatalmak diplomáciai képviselőinek. Moszkvái * sajtómegfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a szovjet kormány to­vábbra is ragaszkodni jog ál­láspontjához és nem hajlan­dó beleegyezni abba, hogy a diplomáciai megbeszélése­ken politikai kérdéseket is megvitassanak. Valószínűnek látszik, hogy a diplomáciai tárgyalások megkezdése Moszkvában néhány nap ha­lasztást szenved, — ennyi időre ugyanis szükség van ahhoz, hogy a szovjet kor­mány álláspontjáról tájékoz­tassák a nyugati hatalmak diplomáciai képviselőit, illet­ve az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor­mányát. Csak az egész népei átfogó kormány következhet Franciaországban A francia nemzetgyűlés — mint már közöltük —kedd­ről szerdára virradóra le­szavazta a Gatllard-kor­mányt. A kormány bukása meg­lepetés volt, mert hiszen a leszavazás nem bizalmi kér­dés felvetése során történt. A szavazás tulajdonképpen azért folyt, hogy a kormány a bejegyzett interpellációkra való válaszadást elhalasz­sza-e, vagy sem. A bizalmi kérdés felvetésére azért nem került sor, mert a kormány sürgetni akarta a nemzet­gyűlés állásfoglalását. A szavazás végeredmé­nyének ismertetése után Gaillard Coty köztársasági elnökhöz hajtatott és be­nyújtotta lemondását. A köz­társasági elnök elfogadta a lemondást és már szerdán megkezdte tárgyalásait a francia politikai élet vezető személyisége ivei. A Gaillard-kormány buká­sának közvetlen oka az volt, hogy a miniszterelnök kijelentette: a Franciaország és Tunisz között úgyneve­zett »jószolgálati tárgyalá­sok- eddigi eredményei alapján Tunisszal újra fel­veszi a közvetlen diplomá­ciai tárgyalásokat, fenntart­va magának azt a jogot, hogy az algériai határ el­lenőrzésének ügyében nem­zetközi fórumhoz forduljon. A jobboldal, a független képviselők és a köztársasági szocialisták úgy értelmez­ték Gaillard kijelentéseit, mintha a miniszterelnök a tuniszi repülőterek feladá­sát és az algéria határ két­oldalú nemzetközi ellenőrzé­sére vonatkozó terv elejté­sét határozta volna el. Vé­gülis a Gaillard-kormány a köztársasági szocialisták és a függetlenek túlnyomó sza­vazataival bukott meg. Természetesen nemcsak ez a két párt szavazott a kor­mány ellen. A Francia Kom­munista Párt képviselőinek szavazata is a Gaillard-ál­láspontot ellenzők szavaza­tai között volt, mivel a Francia Kommunista Párt minden alkalommal hangoz­tatta: ellene van a Gaillard­kormány algériai politikájá­nak és azoknak az elképze­léseknek, amelyek közvetve, vagy közvetlenül elősegítik az algériai háború tovább­terjedését. A Francia Kommunista Párt álláspontja szerint a most kezdődött kormányvál­ságot csak egy olyan kor­mány beiktatásával lehet megszüntetni, amely a nem­zet többségének képére ala­kulna meg és olyan kor­mány lenne, amelyből a kommunisták is kivennék részüket a felelősségből, hogy megvalósíthassák a nemzet megújhodásának és a békének a programját. A Francia Kommunista Párt felhívja a francia mun­kásosztályt és a francia de­mokratikus erők összességét, fejezze ki ez irányú akara­tát. A munkahelyeken és a városokban, a falvakban és a tanyákon Franciaország népe nyilatkozzék meg a baloldali kormány és a bal­oldali politika érdekében — fejeződik be a Francia Kom­munista Párt felhívása. Röviden A csehszlovák lapok csü­törtöki számukban megemlé­keztek a magyar—csehszlo­vák barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény aláírásá­nak 9. évfordulójáról. A "Ku­dé Právó- a tiszalöki vízi erőmű képét közli és rámu­tat a két ország kapcsolatai­nak fejlődésére. A pozsonyi "Pravda*, "Nehéz próbákban megszilárdult barátság* cím­mel hosszabb cikkben mél­tatja a két ország együttmű­ködésének eredményeit. Belgrád: Belgrádban csü­törtökön délelőtt megkezdő­dött az osztrák—jugoszláv államközi tárgyalások máso­dik ülésszaka, amelynek napirendjén a két ország kö­zötti függő kérdések rende­zése szerepel. London: A Munkáspárt a szerdai szavazáson elsöprő győzelmet aratott a konzer­vatívok felett a londoni me­gyei tanács megválasztásá­nál. A Munkáspárt, amely­nek 22 szavazatos többsége volt a tanácsban a választás előtt, eddig 94 mandátumot szerzett, míg a konzervatí­vok csak ll-et. Még 21 man­dátum sorsa ismeretlen. Ugyanakkor a Munkáspárt visszahódította a szomszé­dos Midlese megye tanácsát, amelynek többségét 1949-ben nyerték el tőle a konzervatí­vok. London: Adenauer nyugat­német és Macmillan angol kormányelnök szerdai első tanácskozása után London­ban közös angol—német saj­tóértekezletet tartottak. Egy angol szóvivő azt mondotta, hogy a két államférfi a szer­dai tanácskozáson nagy vo­nalakban egyetértett a kelet —nyugati csúcsértekezlet ki­látásait illetően. A tanácsko­zásokat csütörtökön délelőtt folytatták. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője szerdán azt mondotta, hogy a megbeszé­lésnek nincs hivatalos napi­rendje. Akkrában, Ghana afrikai állam fővárosában tovább folyik a független afrikai országok képviselőinek kon­ferenciája. Az értekezlet el­ső munkanapján zárt ajtók mögött megvizsgálták a na­pirend első pontját. Afrika független és függő területei viszonyának kérdését. Az akkrai értekezlet első munkanapján a küldöttek tiszteletére rendezett nagy­szabású fogadással ért vé­get, amelyen a ghanai mi­niszterelnök és angol főbiz­tos is megjelent. Vorosilov Varsóba érkezett K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke, szovjet küldöttség élén tegnap dél­után körülbelül egyhetes lá­togatásra Varsóba érkezett. A szovjet delegáció a len­gyel—szovjet barátsági és kölcsönös együttműködési egyezmény megkötésének 13. évfordulója alkalmából, a lengyel kormány meghívásá­ra látogatott el Varsóba. Kádár János elvtárs fogadta a% albán parlamenti küldöttséget Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön dél­után fogadta a Tónin Jakova vezetésével jelenleg ha­zánkban tartózkodó albán parlamenti küldöttséget A szí­vélyes baráti beszélgetésen részt vett Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is. Ott volt Bato Karafili nagy­követ és Fetrit Dishnica nagykövetségi első titkár. Hegnyílt a brüsszeli világkiállítás Az indonéziai kormánycsapatok partraszáÜfak Szumátra szigetének nyugati részén Az indonéz kormány ten­geri erői csütörtökön beje­lentették, hogy a haditen­gerészet egységei csütörtök hajnalban pariraszálltak Siumátra szigetének nyuga­ti részén Ez a per-raszállás vezeti he az indonéz kor­mány végső offenzíváját, Összeült az új jugoszláv nemzetgyűlés Belgrádban csütörtökön délelőtt összeült az új jugo­szláv szövetségi nemzetgyűlés. A képviselők meghatalmazásának megvizsgálása után megválasztották a mandátumvizsgáló bizottságot, majd az elnök bejelentette, hogy az alkotmány értelmében a nem­zetgyűlés csak 24 óra eltelte után folytatja ülésezését. Pénteken délutánra tervezik a két ház első együttes ülését. Ezen megválasztják a szövetségi nemzetgyűlés el­nökét, alelnökeit, titkárát, majd megválasztják a köztár­sasági elnököt, valamint az új szövetségi végrehajtótanács (kormány) tagjait. Ezután Tito elnök beszámolója alapján megvitatják a kormány elmúlt négyéves tevékenységét és új politikai feladatait. amelynek célja a két hó­napja tartó középszumátrai felkelés elfojtása. A beje­lentés nem közölte, hogy a partraszállók ellenállásra ta­láltak-e, vagy szenvedtek-e veszteséget. A djakartai kormány szó­vivője azt mondotta, hogy először két tengerészszázad szállt partra, majd további erősítések következtek. A djakartai rádió jelenté­se szerint — mondja a to­vábbiakban a Reuter iroda jelentése — a kormány erői körülbelül 30 hadihajóból és csapatszállító hajóból ál­ló flottával szerdán érkez­tek meg a nyugatszumátrai parthoz, A felkelők part­védő ütegeivel folytatott hosszú tüzérségi párbaj után tervszerűen folyt le a part­raszállás. Csütörtökön délelőtt l/,,lt-kor Baudouin belga király ünnepélyes külsőségek kö­zött megnyitotta a brüsszeli világkiállí­tást. A kiállítás nagy előadótermében meg­rendezett megnyitó-ünnepségen a belga királyi ház és a kormány tagjain kívül megjelentek a Brüsszelben akkreditált képviseletek vezetői, tagjai, igen sok kül­földi ország miniszterei és küldöttei. Baudouin király megnyitó beszédében köszöntötte a kiállításon résztvevő kül­földi országokat, majd arról beszélt, hogy az emberiség fejlődésének új sza­kaszába lépett, s a tudomány soha any­nyira nem volt feltétele a civilizációnak, mint napjainkban. Az emberiség előtt két út áll — fejtegette a továbbiakban Baudouin — az egyik a fegyverkezés, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy •nagyszerű tudósok felfedezéseit az em­beriség ellen használják fel. A másik út a megértés felé vezet és az egyetlen, amely a békébe torkollik. Beszéde befejezésekor a király kijelent­tette, hogy a kiállítás célja: serkenteni az együttműködést és a békét. Az ez évi brüsszeli világ­kiállításon több, mint 50 or­szág és nemzetközi szervezet vesz részt. A világkiállítás óriási, kb. kétmillió négyzet­méternyi területet foglal el. Középpontjában, mint a kü­szöbönálló atomkarszak jel­lege,/ csillog a tavaszi nap sugarainak fényében az »Atomium« egy 102 méter magas acélból és alumínium­ból készült építmény, a vas atomjának hatalmas modell­je. Fémcsövekkel összekötött kilenc óriási gömbből ál. Az egyik gömböt úgy rendezték be, hogy onnan a látogatók végig tekinthetik a kiállí­tást. A többi gömb az atom­energia békés felhasználásá­ban eddig el<jpt eredménye­ket mutatják be. A kiállítás főbejáratánál emelkedik a tudomány nem­zetközi palotája, amelyben a különböző országok tudomá­nyairól kap szemléltető ké­pet a látogató. A szovjet tu­domány eredményeit a Szov­jet Tudományos Akadémia 36 vitrinje mutatja be. ("Koz­mikus sugarak«, "Láncreak­ciók* stb.) A kiállítás területe két részre oszlik. Az egyik a belga rész, amelyben a belga ipart, mezőgazdaságot, köz­lekedést, Belga Kongó és Ruanda Urundi fejlődését be­mutató pavilonok találha­tók, a másik a külföldi rész. A külföldi részleg pavi­lonjai között méreteivel és építészeti megoldásával kü­lönösen kitűnik a Szovjet­unió, az Egyesült Allamók, Franciaország, Anglia, Ma­gyarország, Csehszlovákia és a skandináv államok pavi­lonjai. A szovjet pavilon vonalai­nak pontosságával és ará­nyosságával vonja magára a figyelmet. 29 ezer négyzet­méter területet elfoglaló acélból, alumíniumból és üvegből készült derékszögű építmény ez. Hossza 150, magassága 22 méter. Mellet­te ezer személyt befogadó filmszínház. Körülötte olaj­fúrótornyok modelljei emel­kednek. Itt mutatják majd be a világhírű szovjet turbina fúró- és elektromos fúróbe­rendezéseket. Hogyan történik as egyetemekre és főiskolákra való felvétel ? A művelődésügyi rrtinisz­ternek a Művelődésügyi Közlöny április 15-i számá­ban megjelent utasítása in­tézkedik az egyetemi, főis­kolai felvételek rendjéről és az iskoláztatási bizottságok feladatairól. A középisko­lákhoz eljutott az "Egyete­meink, főiskoláink* című brosúra. Az ebben ismerte­tett egyetemeken, főiskolá­kon, akadémiákon lesz az idén felvétel. Továbbtanulásra elsősor­ban az általános gimnázi­umban kitűnő, jeles vagy jó eredményt elért tanu­lók jelentkezhetnek. A közepes, vagy elégséges előmenetelő tanulók közül csak azoknak a kérelme fo­gadható el, akik a válasz­tott egyetemi kar, főiskolai szak-, illetve akadémiai fel­vételi vizsgatárgyaiból leg­alább jó átlageredményt ér­tek el. A szakközépiskolákból to­vább tanulni szándékozó ta­nulók lehetőleg a középis­kola szakirányának megfe­lelő felsőoktatási intézmény­be, a tanítóképzők növendé­kei tanári képesítést nyújtó felsőoktatási intézményekbe jelentkezhetnek. Az óvónő­képző elvégzése egyetemi, főiskolai, illetve akadémiai felvételre nem jogosít. Az orvostudományi egye­temeken a latin nyelvtudás­sal is rendelkező gimnázi­umi érettségizetteket része­síthetik előnyben a felvéte­leknél. A jelentkezők csak egy egyetemi karra (főiskolára, akadémiára) kérhetik fel­vételüket. A választott karon belül a tudományegyetemi tanári szakjára, illetve pedagógiai főiskolára pályázók egy má­sik szakot is jelölhetnek. Az egyesített tiszti iskolára, továbbá a művészeti főisko­lákra jelentkezőik egyidejű­leg egy másik egyetemi szakra is pályázhatnak. A jelentkezésekhez a "Fel­vételi kérelem egyetemi, fő­iskolai továbbtanuláshoz* cí­mű nyomtatványt kell fel­használni. A kitöltött nyom­tatványhoz csatolni kell a tanuló önéletrajzát, az isko­laorvos bizonyítványát, to­vábbá a szülő vagyoni hely­zetét és jövedelmét tanúsító igazolásokat. A régebben érettségizet­tek is a volt iskolájuk út­ján jelentkezhetnek felvé­telre. azonban a 3 éve, vagy ré­gebben érettségizettek mun­kahelyükön keresztül is kér­hetik felvételüket. A kitöltött és az előírt mellékletekkel együtt fel­szerelt felvételi kérelmeket május 5-ig kell eljuttatni a középiskola igazgatójához. Az agrárfelsőoktatási in­tézmények tangazdaságaiba előzetes fizikai termelő­munkára is az itt szabályo­zott módon lehet felvételi-e jelentkezni. A felvételi kérelmek elbí­rálására az igazgató elnök­letével iskoláztatási bizott­ság alakul, amelynek tag­jai az osztályfőnök, továb­bá a pártszervezet, a KISZ­szervezet és a pedagógus szakszervezet egy-egy meg­bízottja, valamint a szülői munkaközösség elnöke. A bizottság határoz a to­vábbtanulási kérelem to­vábbításáról, vagy eluta­sításáról. A felvételre ajánlott ta­nulók júliusban az egye­tem, főiskola által megha­tározott napon felvételi vizsgán vesznek ítészt. A fel­vételi vizsgatárgyak temati­káját az "Egyetemeink, fő­iskoláink* című brosúra tartalmazza. A felvételi bizottság dön­téséről a tanulókat írásban értesíti az egyetem. A középiskolákban folyó iskoláztatási munka ellenőr­zésére és az iskoláztatási bi­zottságok munkájával kap­csolatos panaszok kivizsgá­lására megyei bizottságok alakulnak a művelődésügyi osztály vezetőjének elnökle­tével. FELVÉTELEK AZ EGYETEMEK, FŐISKOLÁK LEVELEZŐ TAGOZATAIRA Az egyetemek, főiskolák levelező (esti) tagozataira és az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem nyelvtanfolya­mára felvételüket kérhetik azok az érettségizett, vagy ennek megfelelő középisko­lai végzettséggel rendelkező dolgozók, akik 22. életévii­ket betöltötték, de a 40 éves kort még nem lépték túl, azok, akik a választott egye­tem, főiskola szakirányának megfelelő, legalább kétévi szakmai gyakorlattal rendel­keznek és egészségileg al­kalmasak egyetemi tanul­mányok folytatására. A Művelődésügyi Közlöny 1958. április 15-i száma köz­li, hogy az 1958—1959. ian­évben mely egyetemi karo­kon, főiskolákon, valamint tanfolyamon lesz felvétel.

Next

/
Thumbnails
Contents