Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

fizaittbftt, 1958. iprflls 12. 3 Tizenhatmillió forint állami hitelből ÁRTÁMOGATÁS NÉLKÜL IS éPül fel jövedelmezővé teszik vállalatukat a baktói zoldségkombinát | a Délrost dolgosai A baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai számára kedves vendégek jártak Szegeden. A Földművelésügyi Minisztérium beruházási főosztályának vezető szakemberei tanulmányozták a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdaságát, s nagyobb összegű állami hitel gazdaságosságával kapcsolatban végeztek számításokat. Mire a vita eldűlt Korábban a hitelügyben a Felszabadulás Tsz tagjai már fűhöz-fához fordultak, de a legtöbb helyen azt a választ kapták: "Tízmillió forint nagy összeg, nem kifizetődő ennyit beruházni Baktóban.* Utóbb a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szakemberei már meg sem hallgatták őket. Most a Földművelésügyi Minisztérium beruházási főosztálya szakembereinek vizsgálata után a vita eldőlt. A kiküldöttek megállapították: a város mezőgazdaságónak fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen ez a beruházás és saját számításaik alapján a korábban kért tízmillió forint helyett tizenhatmillió forint folyamatosan fizetendő hosszúlejáratú hitel igénybevételét engedélyezték a szövetkezetnek. Ebből a tizenhatmillió forintból még ebben az évben az üvegházak fűtéséhez egy bővizű termálkutat fúratnak és összesen tízezer négyzetméter termőfelületet építenek be csővázas hajtató házakkal. Az első háromezer négyzetméter termőterület beépítésére jövőre kerül sor, az egész "zöldségkombinát* építésének teljes befejezésére pedig 1961-ben. 0 leqnagyobh primőr kertgazdaság A Földmüvelésügyi Minisztérium kiküldött szakemberei elmondották, hogy ilyen nagy termőterülettel rendelkező üvegházi primőr kertgazdaság még egyetlen egy sincs az országban. Jelenleg a hajdúszoboszlói szövetkezeti üvegházi kertészet' a legnagyobb, azonban ennek is csak négyezer négyzetméter fűthető termőterülete van. Kiszámították azt is, hogy ha a baktói zöldségkombináttal párhuzamosan felépül az újszegedi Haladás Tsz hasonló méretű üvegházi kertészete is, akkor a város korai hajtatásos zöldségtermelése a jelenleginek pontosan a háromszorosára emelkedik. A baktói termálkút és üvegházak építésével párhuzamosan ugyancsak az említett állami hitelből a jelenlegi elgondolások szerint mintegy ötven katasztrális hold szántóterület esőztető rendszerű korszerű öntöző berendezését is felépítik. Szorgalmas munkával a jövedelmezőségén A Felszabadulás Termelőszövetkezet lelkes tagjai A KISZ-brigád két szorgalmas tagja, Makra Piroska és Süli Anna a zsenge paradicsompalántákat gondozza a csípős tavaszi szélben. A szerkesztőségünkbe érkezet! hozzászólásokat figyelembe veszik az új házirendnél A leveleket továbbítottuk a városi tanácshoz "Készül a békés együttélés kódexe* címmel jelentettük be olvasóinknak alig egy hónapja — március 16án —, hogy a szegedi városi tanácsnál olyan tanácsi rendelettervezeten dolgoznak, amely az állami- és magánházak rendjének szabályozására hivatott. A későbbiek során több hozzászólást is közöltünk lapunkban, amelyekben olvasóink figyelemreméltó szempontokkal járultak hozzá, hogy az új szegedi házirend valóban sok súrlódási felületet szüntessen meg a bérházakban. Az elmúlt hetekben szerkesztőségi postánk egy részét a házirendhez érkezett hozzászoiasok, javaslatok tették ki. A város különböző részeiből és a legkülönbözőbb foglalkozású olvasóinktól jöttek e levelek, Szegedi papucs a népi együtteseknek Január 1 óta már több, mint húszezer pár papucsot készítettek a Szegedi Papucskészítő Szövetkezet mesterei. Messzeföldön híresek a hegyes sarkú, bársonyra hímzett szegedi papucsok. Különböző népi együttesek megrendelésére az elmúlt három hónapban több, mint ötezer párat készítettek. Legutóbb a Magyar Állami Népi Együttes tagjainak szállítottak, most Csongrád- és Veszprém megyei népi tánccsoportok részére készítik a papucsokat. amelyek bármily oldalát, részletproblémáját világították meg a "békés együttélés* kérdésének — ott volt az őszinte szándék a segítésre, ötlet, javaslat a mostani visszás állapotok javítására. Sok hozzászóló csak a lakó szemszögéből nézve tette meg javaslatát. Több levél a -szembelévő« féltől — a házfelügyelők csoportjától érkezett, amelyben ők mondták el: mit kifogásolnak egyes lakók magatartásában. A házak, lakások nyugalmának óvása, a gyermekek szeretete, az egymás iránti kölcsönös tisztelet, a társadalmi tulajdon féltése többször visszatérő gondolat volt e levelekben. Számos magánháztulajdonos is kifejtette elgondolását, véleményét a házirers-tn-i '••"-•'•solatban. Ahogy értesültünk, az elmúlt hetekben nemcsak szerkesztőségünkbe, hanem a tanács több osztályához is igen sok hozzászólás érkezett a készülő házirendhez. Olvasóink segíteni akarását ezúton kívánjuk megköszönni, mivel a beküldött levelekre külön-külön válaszolni nincs módunk. Minden levelet, most a vitát lezárvq, átküldünk a városi tanács építés- és közlekedési osztályához, amely egyik "gazdája*, kezdeményezője az új házirend megszerkesztésének. A tanácsnál most a rendelettervezet végleges szövegezésénél minden értékes hozzászólást figyelembe vesznek. Ez a módszer — hogy a város lakói eleve kifejthették véleményüket — egészen biztosan hozzájárul ahhoz, hogy a városi tanács eavik közeli ülésén tárgyalandó tanácsi rendelet a mostaninál jobb "házirendet« eredményez. azonban nem várnak készen mindent az államtól, mert jól tudják: gazdaságuk csak akkor válhat mielőbb széppé, virágzóbbá, ha minden erejüket a jövedelmezőbb belterjes termelésre fordítják. A múlt években aligalig foglalkoztak itt kertészeti termeléssel, jelenleg pedig már nem kevesebb mint 1580 szakszerűen elkészített melegágyi ablak alatt növekszik a sokféle paradicsom, paprika, karfiol, karalábé. s más zöldségfajta palántája. Az idősebb tagok mellett a kertészetben nagyon derekas munkát végeznek a KISZ-brigád tagjai is. E brigád 15 ifjúmunkás, fiatal lánytagja vállalta: ha a munka úgy kívánja, a főkertész utasításainak megfelelően vasárnap is dolgoznak. A melegágyban szépen fejlődnek a növények s az ügyeskezű kertészkedők úgy számítják: mire máshol elsőre kapálják a paradicsomot. akkorra ők már eladhatják az első termést. Cscpi József — Az idén ártámogatás nélkül jövedelmezővé teszszük vállalatunkat és. még nyereségrészesedést is osztunk — erről beszéltek, ezt "jósolták* a Délrost élüzemavató ünnepségén a vállalat vezetői. Nem tenyérből, kártyából jósoltak és nem is a csillagképekből állították össze a jelent és vázolták a jövőt. Mielőtt a "jóslatot* kimondták, alaposan felmérték a jelent, számot vetettek a lehetőséggel és a rejtett tartalékokkal. Tavaly még négymillió kétszázezer forint ártámogatást kaptak, az idén enélkül vágtak neki az esztendőnek. Az elmúlt év eredményes munkájáért egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak. Hogy az ez évi munkáért, mennyit osztanak majd, ahogy egyesek mondják, az a "jövő zenéje*. Látszólag könnyen számítanak, következtetnek, de a szavak mögött máris komoly eredmények vannak. Erőteljes munka folyik, hogy 1958 is meghozza nemcsak a vállalati termelési eredményeket, hanem ezentúl még azt a bizonyos pluszt is, amiből a nyereségrészesedés lesz. Már az év első hónapjában, sőt napjaiban nekigyűrkőztek a munkának. Volt is, és még van is miért. Bár múlt évben a készárutervet 100 százalékra, a teljes termelési értéktervet 104,6, s a szálhozamtervet 111,8 százalékra teljesítették. Sokat javult a termelt áru minősége, s ezzel növekedett az árbevétel is, A második félév alapján a rostüzemek közül egyedül nyerték el az élüzem címet. Ez mind szép és jó, de a ráfordítási költség az elmúlt évben még az igen jónak mondható második félévben sem csökkent. Tehát nem is kell sokat keresni, kutatni a lehetőségek után, hol is takarékoskodjanak jobban. Csak az a kérdés hogyan. — Megtaláljuk a hogyant is —, mondják a műszakiak, akik már sok hogyanra adtak választ. Tavaly például nyolc új törőgépet készítettek saját erőből, számtalan egyéb gépen alkalmaztak újítást s ezzel biztosították a téli zavartalan munkát. Annyi kendert törtek előre, hogy fennakadás nélkül dolgozhattak és így az év elején is zavartalanul teljesíthették a tervet. 1958-ban, úgy is mondhatjuk, erősebb alapra épül a tervteljesítés a Délrostnál. Mint Döbrentei Károly elvtárs, iparigazgató mondotta az élüzemavató ünnepségen, csak állami be; ruházásból ötmillió hétszázezer forint beruházást kapott a Délrost. Ebből a különböző telephelyekre új, modern gépek, sőt egész gépsorok kerültek, amelyekkel sokkal könnyebb és termelékenyebb a munka. Négy telephely a jövőben a saját fejlesztésű áramról áttér a hálózati használatra. Ez lényegesen olcsóbb, és jelentős megtakarítást hoz a vállalatnak. A rejtett tartalékok tára egyelőre itt is kimeríthetetlen. A nyersanyagból és segédanyagokból még mindig sokat elvisz a tudatlanság, a tapasztalatlanság, a nemtörődömség és a hanyagság is. Munkaverseny ugyan van, de csak papíron, ahogy itt mondják: nem élő a munkaverseny. Ez nemcsak egyszerűen ténymegállapítás, hanem komoly bíralat is. A szakszervezetnek és pártszervezetnek a versenymozgalom bizonyos mérvű csendes szemléléséből kizökkenve az aktív cselekvés mezejére kell lépnie. A Délrost dolgozói tudják, maguk előtt látják, ismerik a tényt: ártámogatás nélkül is jövedelmezővé tenni a vállalatot olyannyira, hogy nyereségrészesedés is jusson. A terv, a cél, amit maguk elé tűztek, reális. Csak annyit vaualtak, markoltak, amenynyit elbirnak. A terv azonban még nem valóság, az ígéretek, fogadkozások nem egyszerűen óhajaik kifejezései. Kicsendül belőlük az akarat, az elhatározás a tervteljesítésre, az önköltség csökkentésére. A dolgozók érzik és tudják, ezekben rejlik az életszínvonal emelésének előfeltétele, amit nekik kell valóra váltaniok. Hogy a tudás és akarat miként párosul a tettekkel, mi is figyelemmel kísérjük, s majd alkalomadtán hírt adupk róla... MEGJEGYZÉSEK egy képkiállításhoz Eredményesen kezdődött el a takarékossági mozgalom az Ingatlankezelő Vállalatnál Takarékossági mozgalom indult az Ingatlankezelő Vállalatnál, hogy jobban kihasználják az anyagot, a lehetőséghez mérten bedolgozzák a bontott anyagféleségeket természetesen úgy, hogy az ne menjen a minőség rovására, továbbá, hogy csökkentsék a hulladékot a különböző nyersanyagoknál. Alig tett el két hét, mióta a vállalat aktivaülése a takarékossági < mozgalmat elindította, máris jelentős eredménnyel dicsekedhetnek. Ezalatt a néhány najö alatt például tíz métermázsa felhasználatlanul heverő ólomcső-darabokat szedtek össze. Gondos kiválogatás után közel három mázsa ebből használhatónak bizonyult. Ennek értéke több, mint négyezer forint. A további terv, hogy a hulladékot is újraöntsék. Ezért kisebb öntőberendezést rendeltek a Vasöntödében, s ennek segítségével lehetővé válik a hulladék helyi hasznosítása, ami további megtakarítást eredményez. Csokoládé-verseny — balatoni utazással A Budapesti Csokoládégyár az idén ünnepi fennállásának 90. évfordulóját. A kiváló termékeiről híres gyár múltjához méltóan dolgozik. Az évfordulót nemcsak a termelés növelésével ünneplik a csokoládégyáriak. Az idén számos új édességgel gazdagítják a választékot, ezek közül több még ebben a negyedévben az üzletekbe kerül. Igen ízletes lesz a Jubileumi szelet és a díszdobozba csomagolt Extra desszert. Készül egy érdekesség is: a Kék Balaton, táblás csokoládé. Burkolata alatt egy-egy balatoni tájképet helyeznek el. Húsz különböző kép lesz, s azt a gyermeket, aki egy sorozatot összegyűjt belőlük, Balaton körüli utazásra viszik. Az új termékek sorába tartozik a műanyag-dobozba csomagolt édesség is. Árusítását hamarosan megkezdik. A napokban nyílt meg a Kiskereskedelmi Vállalat Klauzál téri tárlathelyiségében a szegedi képzőművészet gyűjteményes kiállítása. Halász György vállalati igazgató üdvözlő szavai után Kovács Miklós, a tanács népművelési csoportjának munkatársa mondott megnyitót, majd Vinkler László festőművész a képekről beszélt a közönségnek. A kiállítás önmagában eléggé magas művészi szinvonalat képvisel. Dinynyés, Dorogi, Tápai, Jánoska és Vinkler egy-egy képe megragadó, költői, tiszta és a nézőt már az első találkozásnál is leköti. A néző hiányérzete a kiállítás megtekintése után nem a művészi módszerek egyhangúsága, vagy a technikai ügyesség színvonaltalansága miatt támad fel. Nem. Sokszínűség, különböző stílusok — egyazon festő munkásságán belül is — villódzó technika bőven van a kiállításon. Ennyi mesterségbeli tudásból sokkal nagyobb művek megalkotására is futná az erő. Mást hiányolunk. Valóban a mai kort. A mai életet, a ma problematikáját, a ma szeretetét. A szenvedélyes törekvést arra. hogy a kép ne lakásdíszítő elem, hanem az emberi tudatot formáló művészi. emberi tett legyen. A kiállítás teljes képanyaga az "időtlenség* sugallatában fogant. Eppenígy szerepelhetne harminc évvel ezelőtti kiállításon, mint ezen a mostanin. Akkor is, ma is el lehetne csevegni a képek intimitásán. Akkor azt lehetett volna mondani, hogy az a gonosz, mordon építészet, nagy falfelületeivel lehetetlenné teszi a tábla-képek festőit, s csak a treskó-fesr tészetnek van jövője (mondták is!), de azért a kö-önsén tonnája szeretettel az intimitásokat nnvótó kísk.éncket is. Ma pedig azt lehet mondani. hoay nem iaar honn a kisképek. burzsoá re ti pésret bár voltak akik art éirt*n**ák de a szovjet esztétika ez* már ránézi ménen toZ*a. Tv*im kórképek is klfp^pzhezik a művész vallomását a világról — tagadjál' tehát szeretettel ezeket az intimitásokat nyújtó kisképeket. TJarminc éve sem, ma " sincs az ilyen elemzésnek igaza. Ma azért, mert nem arra a kérdésre válaszol, amit a képzőművészet művelőinek az élet, a kriti* ka, s a közönség egy része, — s egyre inkább növekvő része föltesz. A vita nem azon folyik, hogy a freskó, vagy a táblakép a szocialista művészet. Mindkettő lehet az is, meg lehet nem az is. Hogy az-e, mégcsak nem is attól függ elsősorban, hogy milyen ecsetkezeléssel, milyen szin-kompoziciót, mi* lyen élességű grafikus megoldásokkal dolgozik a mű* vész. Attól függ, hogy mi* lyen szemlélettel nézi a körülötte folyó világot, mit ragad ki belőle, mit tükröz. A jelenlegi kiállítás, és néhány szegedi képzőművész műtermében tett látogatás^ azt bizonyítja, hogy a szegedi festők legnagyobb része számára a festészet formai probléma. A valóságnak mélyebb, nagyobb eszmeiséget igénylő kutatása hiányzik. Mintha a modellvárosrész, táj, ember stb. maga is csupán mint kép állna a festő előtt. Alkotás közben az igény szinte csak annyi, hogy újrafesse a látott képet. A nagy művészetek ennél többet akartak. A nagy művészetek számára a kép mindig a tartalom visszaadásának a kérdése volt. A tartalomé, mely eszmeiséget sugároz. előrevisz, harcol, agitál, meggyőz, elsodor, — az új nevében, és győz is! A nagy művészetek azért teremtettek új formát, mert új mondanivalójuk volt. Uj oldalát, új törvényszerűségeit látták meg az életnek, s szenvedélyesen törekedtek arra, hogy ezt az újat kifejezzék, — új módon. Az az új nem csupán freskókkal ábrázolható. Mint ahogyan a költészetben is nem csupán az epikával. Az intim műfajok, a kisméretű képek is elmondhatják ezt az újat, — ha van mondanivaló, ha ez az évülő új világ a művész s'Jvéhor. szól és meomnzaetja akaratát, Ha nemi Akkor nem s~ületik művésze* Akkor "—'il.etnek üayes néha tprhnikáóú képek. d° a m.űvész lelkiismerete is nuu.gtalan marad. Mert a müvé'Z így vagy úgy vallani akar. S vallania is kell! (sz. r.)