Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
2 Péntek. 1958. április TL nyilatkozat a magyar és a szovjet párt-és kormányküldöttség megbeszéléseiről (Folytatás az 1. oldalról.) magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmélyítése céljából több fontos megállapodást írtak alá. Létrejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény, a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló egyezmény és a konzuli egyezmény. Előkészületben van több más, a két ország kapesolatalt érintő egyezmény. A felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetnnió gazdasági együttműködése az 1957. március 28-1 közös nyilatkozatban foglaltak szellemében eredményesen fejlődik. A közös nyilatkozatnak megfelelően aláírták az 1958—60. évi hosszúlejáratú áruszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapacitásának kihasználását és megfelelő magyar Iparcikkek exportját a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a kölcsönös áruszállítások további növelését Irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, kiegészítő gazdasági segélyt nyújt n kohászati-. gépgyártási-, elektrotechnikai-, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más Ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodást kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió iparának tudományos és műszaki együttműködését az erös- és egyenáramú berendezések, miiszerek és Diesel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy népgazdaságuk fellendítése, nénelk életszínvonalának további emelése végett fokozottabban össze kell hangolniuk népgazdaságfejlesztési terveiket országaik lehetőségeinek és gazdaságuk fejlesztési távlatainak legmesszebbmenő figyelembevételével. A felek nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy n két ország tudományos és kulturális kapcsolatai eredményesen és gyümölcsözően fejlődnek. A tudományos és kulturális kapcsalatok fejlesztésében elért sikerek nagymértékben hozzájárultak a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítéséhez és egyben gazdagították mindkét nép kultúráját. 1957-ben a magyar tudományos és kulturális élet számos kénviselője Járt a Szovjetunióban. Nagy számban érkeztek Magyarországra Is a szovjet tudomány és kultúra Ismert művelői. E látogatások lehetővé teszik a két ország gazdag tudományos és kulturális örökségének kölesönös megismerését, am| előtt a szocializmus viszonyai köBött korlátlan távlatok nyílnak. A kulturális és tudományos kapcsolatok további foüesztése érdekében aláírták az 1958. évi kulturális munkatervet és a két ország tudomnnvos akadémiájának megállapodását. A fe'ek na-vra értékelik a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetunióban működő baráti társaságok munkálát a két nén kn't"r411s kapcsolatainak bővítése szempontiéból és klielentlk. hogv ezeknek a szervezeteknek minden támogatást megadnak. • A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg a védelmi Jellegű varsói szerződés szerepét és jelentőségét illetően; ez a szerződés a benne részvevő országok biztonságának fontos tényezője az agresszív észak-atlanti tömb mind fokozódó háborús készülődéseivel szemben. A felek tárgyalásaikon egyöntetűen leszögezték, hogy minden szocialista ország nemzeti függetlenségének és szuverénitásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egységes táborba való szoros tömörülése a kölcsönös testvéri segítség, a teljes egyenjogúság, a területi sértetlenség, az állami függetlenség és szuverénltás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam ellen sem irányul, hanem az összes népek érdekeit szolgálja, mert fékezi az Imperialista körök agresszív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap növekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai téren az egyetemes béke megszilárdítása érdekeben ezután Is a hatalmas szocialista tábor összefogásának és a további megerősítésének feladataiból Indul kl. Semmilyen erő nem képes megbontani ezt az egységet, amely a marxizmus—leninizmus nagy eszméin, a kommunista társadalom felépítésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visszavernek minden kfsérVtet, amely zavarni próbálná népeik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megállapítást nyert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal cl a Jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, híven a kommunista és munkáspártok által 1957 novemberében Moszkvában aláírt nyilatkozat és békek'iáltvány elveihez és eszméihez, legfontosabb feladatinak tartja, hogy minden erővel elősegítse a béke összes erőinek összefogását, a népek valódi biztonságáért, az fii háború veszélyének elhárításáért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megállapítja: a mai nemzetközi helyzet legfőbb problémája továbbra Is az. hogy megállanodás jöliön létre a nemzetközi feszfiUség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a ml századunkban az emberiséget súlyos következményekkel fenveeető háború veszélyének elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem túrő Intézkedésekről. A két küldöttség klfélezte azt a mélyséees meggyőződését, hogy e téren fontos Ténés Tenne a vezető államférfiak értekezletének , közeljövőben való összehívása, a kormányfők részvéteiével. A Szovjetunió kormánya által a legmagasabb szintű tárgyalásokon megvitatásra javasolt kérdések pozitív megoldása megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Ennek különös jelentősége van a béke védelme szempontjából, hiszen Európa az elmúlt fél évszázadban két ízben is véres és az európai népeknek mérhetetlen szenvedéseket okozó háború keletkezésének tűzfészke volt. Ebből a szem. pontból különösen nagy jelentőségű lenne, ha megkötnék az északatlanti tömb és a varsói szerződés szervezete országainak megnemtámadási szerződését. A jelen körülmények között, amikor a népek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapodás lehetővé tenne, hogy megkezdődjék az államok viszonyában meglevő feszültség csökkentése, s megtörténjék a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kijelenti, hogy határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi prohlémák megoldásra érett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegyverkísérletek azonnali és általános beszüntetésére, a Németország, valamint más, az Északatlanti Szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó államok területén tartózkodó külföldi csapatok létszámának csökkentésére, a közép-európai nukleáris- es rakéta-fegyvermentes övezet létrehozására. A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi jelentőségűnek tartja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának azt a döntését, amellyel egyoldalúan beszünteti az atomés hidrogénfegyver-kísérleteket. Ez a mélységesen humánus lépés, melyet a népek békéjéért való aggódás sugallt, s amelynek célja az emberek egészségét fenyegető atom- és hidrogénfegyver-kísérlctek veszélyének megszüntetése, megfelel a népek létfontosságú érdekeinek és felbecsülhetetlen hozzájárulást jelent a kívánatos nemzetközi bizalom megteremtéséhez. Ez a döntés megnyitja a lehetőségét annak, hogy minden állam örökre beszüntesse az atom- és hidrogénfcgyver-kísérleteket. A két fél kifejezi azt a reményét, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező más hatalmak is haladéktalanul beszüntetik az atom- és hidrogénfegyverekkcl folytatott kísérleti robbantásokat és ezzel maglik is hozzájárulnak a népek közötti béke megszilárdításának nagy ügyéhez. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió sfkraszáll a leszerelés ügyét szolgáló konkrét intézkedésekért és erélyesen elitéll az északatlanti tömb tagállamai által folytatott fegyverkezési versenyt és háborús készülődést. Elítélik az északatlanti tömb tagállamainak minden arra Irányuló kísérletét, hogy a leszerelés kérdésének megvitatása kapcsán olyan feltételek elfogadását erőszakolják, amelyek sértik a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságát, ugyanakkor még inkább szabadkezet nyújtanak az északatlanti tömb részvevőinek az agreszszív háborús politika megvalósításához. A két ország továbbra is határozottan szembeszáll a hidegháborúval és annak minden megnyilvánulási formájával és harcol az egyes országok által folytatott háborús pro. paganda megszüntetéséért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi kereskedelem szabad fejlődéséért, ami az államok közötti bizalom megerősítésének legszilárdabb alapja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetes híve az Idegen területeken levfl katonai támaszpontok felszámolásának, minthogy a támasznontok létezése a nemzetkőzi viszonyokat mérgező gyanakvás és bizalmatlanság egvlk fő oka. A két fél kénytelen komoly aggodalmát kifejezni amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése felhatalmazta a szövetségi kormányt Nyugat-Németország hadseregének atom- és hidrogén fegyverekkel való felszerelésére. A felek kKeiezik aggodalmukat amiatt ls, hogv Nyugat-Németország területén előkészületek folvnak külföldi atom- és rakéta-támasznontok elhelyezésére, minthogy Nyugat-Németország és politikájának eredményeként Európában kialakuló légkör sokban hasonlít ahhoz, amelyet a hitlerista Németország teremtett a második világháborúra való felkészülése Ideién. A felek remélik, hogy Nyugat-Németországban lesznek erők, amelyek nem engedik m"" hogy országukat az atomháhorú pi6hészf'-;sAnek veszélves útjára sodorják: e háború pusztító tüze elsősorban Nyugat-Németország területén söpörne végig. A két küldöttség küelentl. hogy Németország egyesítésének ügye teljesen a két szuverén német állam, a Né. met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörébe tartozik és hogy Németország békés egyesítéséhez az első lépés — mint azt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja — a német konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK e javaslatát. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a tudomány és a technika hatalmas eredményei, amelyek a Szovjetunió által fellőtt első mesterséges holdakban fejeződtek ki, a nemzetközi együttműködés korábban nem létezett új lehetőségeit tárják fel a természet törvénycinek az egész emberiség javát szolgáló megismerése terén. Mindkét fél úgy látja, hogy a kozmikus térségek katonai célokra való felhasználásának megtiltásáról és az idegen területeken levő külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról kötendő megállapodás — amint ezt a Szovjetunió javasolja — nemcsak a kozmikus térség tanulmányozása területén folytatandó széleskörű nemzetközi együttműködéshez nyitna utat, hanem egyben olyan jelentős lépés volna, amely elősegítené a lefegyverzés egész problémájának megoldását. A küldöttségek Ismét kifejezik a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak azt a szilárd elszántságát, hogy erélyes harcot folytatnak az államok közötti ellenségeskedés élcsztésébcn érdekelt körök minden arra irányuló próbálkozása ellen, hogy a nemzetközi légkört olyan provokatív kérdések felvetésével mérgezzék, mint a kclctcurópal országokban fennálló helyzet kérdése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan leszögezi, hogy a népi demokratikus országok államrendje nem lehet vita tárgya nemzetközi értekezleteken — mint ahogyan nem lehet az bármely más szuverén állam esetében sem —, mivel ezt a kérdést ezen országok népei már régen eldöntötték, amikor határozottan és véglegesen ráléptek a szocializmus építésének útjára. A néni demokratikus országok helyzetének megvitatását erőszakoló kísérletek mindkét fél véleménye szerint összeegyeztethetetlenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejtett elvekkel és megengedhetetlen beavatkozást jelentenek szuverén országok belügyeibe. A felek határozottan visszautasítják az ilyenfajta, a béke ügyére ártalmas kísérleteket. A keleteurópai népi demokratikus országokban fennálló helyzet kérdésének felvetését, valamint azt a következtetést, hogy nemzetközi értekezleten vitassák meg Németország egyesítésének kérdését — ami a két szuverén német állam Illetékességébe tartozik — nem lehet másnak tekinteni, mint arra irányuló kísérletnek, hogy meghiúsítsák a hidegháború felszámolásáról és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről szóló megállapodás létrejöttét. Nem lehet másként értékelni, mint olyan kísérletnek, hogy meghiúsítsák a legmagasabb színvonalú értekezlet összehívását, aminek célja az esztelen fegyverkezési hajsza megszüntetése és a háborús veszély kiküszöbölése halaszthatatlan kérdéseinek megvitatása. Csak olyan törekvésnek lehet tekinteni, hogy a népeket a holnaptól való rettegésben tartsák, fokozzák az ellenségeskedést és a gvana''>ást az államok között. szítsák a háborús pszlhózist, s ugyanakkor egyesek hatalmas profitokat húzzanak a katonai szállításokból. matl rendszernek — egyes országok mások feletti uralmának — pusztulása feltartóztathatatlan történelmi folyamat. A Magyar Népköztársaság pórt- és kormányküldöttsége kijelenti: a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy helyreállítsa, illetőleg megteremtse a normális viszonyt minden országgal, amely ezt kívánja. A küldöttség nagy fontosságot tulajdonít azoknak a lépéseknek, amelyeket a Magyar Népköztársaság a szomszédos Ausztriával való kapcsolatainak megjavítása érdekében tesz. mivel Magyarország és Ausztria együttműködése, amennyiben egymás szuverénitásának és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének következetes tlszteletbentartásá-n alapul, hozzájárulás lenne az európai béke és biztonság megteremtéséhez. A Magyar Népköztársaság kormányának ezen álláspontja a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének teljes megértésével találkozott. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetnnió párt- és kormányküldöttsége kifelezi azt a határozott meggyőződését, hogv a népek közötti béke megőrzésének és megszilárdításának nemes céljai, a "hidegháború* és a fegyverkezési bajsza megszüntetése, az összes, — kis és nagy — államok együttműködésének kiszélesítése megvalósítható, ha társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül betartják az államok békés egymás mellett élésének elvét, amely már széleskörű nemzetközi elismerésre talált. • A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi tartózkodása Idején a Magyar Szocialista Munkáspárt cs a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői között széleskörű eszmecsere folyt a két párt kapcsolatalt érintő kérdésekről. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt megbeszéléseken a két párt között az összes megtárgyalt kérdésekben teljes egyetértés nyilvánult meg. A két párt képviselőt megállapították, hogy az MSZMP és az SZKP együttműködése teljes egészében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tárevalásalról 1957. március 2R-án Moszkvában aláírt nyilatkozat alapján fejlődik. Az elmúlt Időszakban a két párt kapcsolatai még jobban megerősödtek és jelenleg az MSZMP ás az SZKP á'landó kanesolatban vannak, hoev tálékoztassék e-rvmást a kö'csönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb kérdésekről. Az MSZMP és az SZKP kénvlselől egyöntetűen leszö-ozték: a Magvar Népköztársaság gazdasági és be'polttiksi helyzetének gyors konszolidációja annak köszönhető. hogy az MSZMP a marxizmus—leninizmus megingathatatlan elvein alapuló helyes po'ltlkát folytat. Ez a politika teMes mértékben megfelel a magyar dolgozó nén alapvető érdekelnek és óhajának, alkotóan egyezted össze a szocialista forrndaloui és a szocialista énftés általános törvépvszerflségelt a Ma*va.r Népköztársaság fePőd*s*oek konkrét történelmi fettételeivel. Az MSZMP és az SZKP képviselőinek termékeny eszmecseréig (^ testvéri kommunista és mnnkásnártok kétoldalú tanácskozásainak feltétlen hasznosságát bizonyítja. A felek hangsúlyozzák, hogy a pártjalkat érdeklő A küldöttségek kijelentet- Budapest, 1958. április ték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió KÁDÁR JÁNOS teljes mértékben együttérez a Magyar Szocialista Muna nemzeti felszabadulásukért , , i>i„„t4„x harcoló gyarmati és függő klspárt KÍ,zpont' B,z"ttsá" országok népeivel, s meg- gának első titkára, államgjőzödésük, hogy a gyár- miniszter. kérdések közös megbeszélése végett a jövőben is találkozni kívánnak. Emellett a két párt képviselőinek véleménye szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom érdeke szempontjából hasznos megszervezni a testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek többoldalú, időnkénti találkozóit is. A két küldöttség úgy véli, hogy a testvérpártok képviselőinek 1957. novemberi moszkvai értekezletei nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi kommunista mozgalom egységéhez és összekovácsolts ágához, valamint a népek közötti béke megvédéséhez. A két párt képviselői hangsúlyozzák a kommunista és munkásmozgalomban mutatkozó opportunista áramlatok elleni harc és a marxista—leninista tanok eszmei tisztaságáért folyó harc nagy fontosságát. A jelen körülmények között, amikor az Imperialista reakció különös erőfeszítéseket tesz, hogy meggyengítse a Kommunista és munkáspártokat, aláássa azok egységet, meggyengítse öszszekovácsottságukat, a reakció egyik fő fegyvere a revizionizmus különböző áram. latainak támogatása a kommunista és munkáspártokon belül, hogy fgy fékezze a kommunista eszmék mindinkább nővekvő befolyását a világ nénelre. Ezért mindkét párt kötelességének tartja* hogy határozott harcot folytasson a revlrionlzmns, mint a párt egységét fenyegető veszély ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői rámutatnak arra a ' veszélyre ls, amelyet a dogmatlzmus és a szektásság jelent a kommunista és munkásmozgalomban, minthogy ezek a Jelenségek gátolják a marxista—leninista elmélet fejlődését, annak konkrét viszonyokra való alkalmazását és betűrágással helvettesftlk az egyes országokban fennálló konkrét körülmények tanulmányozását. A dogmatlzmus és a szektás«ág elszakítja a pártot a tömegektől, ami semmiesette spm vezethet a munkásosztály, s a szocializmus ügyének győzelméhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt - és a Szovjetunió Kommunista Pártja kifelezi a proletár Internacionalizmus lenini elveihez való tántoríthatatlan hűségét és kijelentik, hogy a két párt a lövöhen ls e'szánt harcot folvtat az ellenség arra Irányuló k'sérMel ellen, hogy a nacionalizmust S nének közötti ei'enséeeskedésre és gyűlöletkeltésre használja fel. A tárgyalások folyamán a két párt képviselői megvitatták a Magvar Szocialista Munkásnárt és a Szovletunló Kommunista Pártja testvéri koncsolatalnak további hővftó-íf célzó konkrét Intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság és a Szovletunlő párt- és kormányküldöttsége! teljes megelégedésüket felezték kt a tárgyalások eredményeivel kapcsolatban és megállapították. hogy megvan minden lehetősége a két ország közötti baráti együttműködés továbbfejlesztésének a politika, a gazdaság és a kultúra minden területén. Klfélezték szilárd elhatározásukat, hogy nénelk javára a jövőben Is fellesztenl fogják kapcsolatalkat, ami tovább erősíti a szocialista tábor országainak testvéri összefogását és hozzálárul a világbéke megszilárdításához. 9-én. N. SZ. HRTTJSCSOV a Szovletunló Kommunista Pártja Köznontl Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke,