Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

4 V é F Háromszáz áj lakás a Marx tér környékén A nép! demokrácia a lehe­töségtíkhez képest törekedett • múlt ez átkos örökségét is fölszámolni és igyekezett dolgozók számára lakásokat biztosítani, Jónka wteaá, a Hajnóczi utcai, a Mérey utcai és közvetlenül a Marx téren épült bérház tömbökben mai napig mintegy három­száz összkomfortos lakásba költöztek be a dolgozók. Az építkezés azonban még foly­tatódik: egyedül a Marx tér és Párizsi körút sarkán több mint százhúsz új lakás ala­pozását kezdik meg ez év őszére. A kormányzat ezzel is segíteni akarja a még mindig nyomasztó lakás­helyzet enyhítését Szegeden. Egy szegedi óvónő tapasztalataiból Korszerű új óvodák, napközik hálózata gondoskodik a dolgozok gyermekeiről _ Októberi Szocia­Forradalom győzelme korszakot nyitott az em­beriség történelmében. 1945. április 4 pedig hazánk törté­nelmében a legfontosabb mérföldkő. Üj, soha nem re­mélt lehetőségek adódtak, el nem képzelt távlatok nyíltak. Ezen az évfordulón olyan kérdéssel szeretnék foglal­kozni, amely szakkörökben közismert, azonban a nagy nyilvánosság még nem is­meri eléggé. Szeretnék összehasonlítást tenni az óvodák felszabadu­lás előtti és utáni helyzete között, néhány adatot kö­zölni az óvodák fejlődéséről. I régi, elhanyagolt és csak időnként nyitvatar­tott óvodák helyett kormány­zatunk ragyogóan felszerelt, minden kényelemmel ellá­tott, többnyire napközivel egybekötött intézményeket létesített. Az óvodák száma a felszabadulás előtti álla­pothoz képest megkétszere­ződött. Az óvodásgyermekek száma pedig jelentősen meg­sokszorozódott. Egy óvónő azelőtt nyolc­van-száz gyermekkel foglal­kozott, ma egy-egy óvónő ál­talában harminc gyermeket nevel. A felszabadulás előtti óvodák általában felekezeti­ek voltak. Ez a körülmény megnehezítette az óvónők el­helyezkedését is. Kormányzatunk különösen nagy gondot fordít az üzemi napközi otthonok fejlesztésé­re. Minden áldozatot vállal lepetést és megelégedést, azok segítésére, hogy ezzel is amikor gyermekeik gazdag hangsúlyozza a dolgozók messzemenő megbecsülését. beszélnek arról, hogy a szov-' jet szakemberek mennyire óvatosak a nevelés ez idő­szakában, mennyire vigyáz­nak, hogy a gyermek lelki fejlődése törést ne szenved­jen. Az óvodákban képesített testnevelő tanár irányítja a testi nevelést Zenepedagó­gus tanítja a gyermekeket énekelni, fejleszti ritmusér­zéküket. Mi még nem jutottunk a fejlődés ilyen fokára, hiszen kifosztott rom-országot vet­tünk birtokunkba, alig tizen­három évvel ezelőtt. A múlt hibáinak kijavítására, az új hatalmas célok megvalósítá­sára még akkor is kevés az idő, ha e téren is nagy út­mutatónk, a Szovjetunió nyomdokait követjük. Mégis, sokszor nem titkolható büszkeséggel láthatjuk az ünnepélyeinket látogató szülők arcán a meg­Úriásl haladás történt a gyermekek egész­ségvédelmének megszervezé­sében. A régi időben a be­íalu^SS'kUerie^té: "képzésünket egyetemi szín­taxis szeieskoru Kiierjeszte- ,,„„„,_„ orn„H F, népdalgyűjteményünk leg­szebb virágait mutatják be. Petőfi, Ady, József Attila verseket, Móra meséket ad­nak elő. További távlatokat jelent munkánkban a kormánynak az a rendelkezése, hogy óvó­sére, a szűrővizsgálatokra, védőoltásokra alig egy töre­dékét áldozták annak az üsz­szegnek, amit államunk ma e célra költ. Ennek van is eredménye. A félelmetes gyermekbetegségek: a difté­ria, vörheny, azonkívül a gümőkór, a trahoma megbe­tegedések a korábbiakhoz képest jelentősen csökken­tek. Az óvodák fejlődését egy nem kevésbé fontos szem­szögből: a pedagógus szem­szögéből is vizsgálnunk kell. Az óvodábajárás kezdete az az idő, amikor a gyermek lelki élete ugrásszerű válto­záson megy át. Értelmi ké­Szívfacsaró ez a felvétel, amely a felszabadulás előtti Budapest egyik külvárosi nyomortanyáján készült. Am a szegedi Cserepes soron is mindennapos volt az ilyen kép. pessége napról-napra foko­A proletárgyermekek sorsa nem sokban különbözött egy- zódik, önállósága növekszik mástól ezelőtt csak alig másfél évtizede is. A proletár­anyák gondja is azonos volt: a nélkülözés, az egészség­telen körülmények miatt állandó aggódás a gyermekekért. Óvodák, napközi otthonok helyett otthon, legtöbbször felügyelei nélkül maradtak a munkások gyermekei és tettek nemegyszer kárt magukban növekszik, szókincse gyarapodik. Tevé­kenységében egyre kevesebb az ösztönös és egyre több a tudatos elem. A Szovjetunióban járt pe­dagógusok elragadtatással vonalra emeli. Ez az intézke­dés elmossa annak a kezdet­leges gyermeknevelési mód­szernek emlékét is, amely a múltban a kis emberbimbók virágbapattanását bizony nemigen szolgálta. örülünk, hogy a szülők többsége segítségünkre van, hogy az öntudatra ébredő emberkék már az óvodában tudatukba zárják nevelési rendszerünk tartalmát: az idealista, dogmatikus elvek­kel szemben a materialista gondolkodás csíráit. A változásokról a már idő­sebb óvónénik sokat tudná­nak beszélni, mert a meg­újulásnak elsősorban ők a leghitelesebb tanúi, ök átvé­szelték a múltat, élik a je­lent és látják már a mind reményteljesebben kibonta­kozó szocialista jövőt is. Kulcsár Istvánné óvónő S valóban... A kommunisták vezetésével megkezdődött újjáépítés nyomán sorra emelkedtek az új, többemeletes épületek, nemcsak a romokat építették újjá. hanem új bérházak is nőttek ki a földből. A képünkön látható mo­dern pontház ott áll. ahol a felső képen még csak ro­mok látszanak. S azóta is egyre szépül, fejlődik, gazda­godik a régi székesfőváros helyén a dolgozók szeretett Budapestje Helyrehoztuk az ellenforradalom kártevéseitds Az ellenforradalom újabb pusztításokat, rombolásokat vitt végbe a már 11 éve szépülő fővárosunkban épp úgy, tnir.l szerte az ország városaiban, falvaiban. Kegyetlenségük, barbárságuk semmit sem kiméit. Kommunista-üldözésük, vérengzésük mellett jellemző például az itt közölt kcp. Feldúlták a budapesti Széchenyi Könyvtárat is, s a gon­dosan összegyűjtött anyagokat szanaszét szórták. Fcivé­' telünk a könyvtár feldúlt zeneműtárát mutatja Ma már ismét helyreállítva áll a dolgozók rendelkezésére országunk e legnagyobb könyvgyűjteménye, a budapesti Széchenyi Könyvtár. Nem sokkal az ellenforradalom le­verése után hozzáláttak a romok eltakarításához cs kul­turális intézményeink rendbehozásához is. Képünk a könyvtár helyreállított zeneműtárának egy részletét mutatja Nyomorból, pusztulásból Az egykori legnagyobb pesti „áruházban" Mindjobban fejlődik a kereskedelem Tíz évvel ezelőtt a tőkés­kereskedelemtől örökölt, korszerűtlen üzlethálózattal kezdte meg tevékenységét a szocialista kereskedelem Sze­geden. Ez a hálózat azóta a fennálló hiányosságok ellené­re — nagyot fejlődött. A régi Haas Fülöp-üzlet helyén a vidék egyik legnagyobb Ál­lami Áruháza működik és igyekszik mindenben kielégí­teni a dolgozók egyre növek­vő igényeit. A város köz­pontjában lévő két Csemege­bolt áruraklárával, választé­kával, kiszolgálásával: főváro­si színvonalon árusát. A ta­nácsi kezelésben levő élel­miszerkiskereskedielmi háló­zat egyes boltjait iov a Fák­lya Mozi épületében lévő 8-as áruda ma már verse­nyez a Csemegeboltokkal is. Az ugyancsak tanácsi Ruhá­zati Bolt árudái, a Kiskeres­kedelmi Vállalat ruházati és egyéb iparcikküzletei szintén magas színvonalú tevékeny­séggel igyekeznek kiszolgálni Szeged és a közelebbi-távo­labbi környéke vásárlóit. De nemcsak a Belváros, hanem a külső területek üzletítáló­zata is napról napra fejlő­dik. A szocialista kereskede­lem igyekszik a külső város­részek dolgozóit lakhelyükön ellátni áruval. Uj élet sarjadt a romokon Rom és pusztulás jelezte mindenfelé a 13 évvel ezelőtti Budapesten a fasiszta háború borzalmait. Az összeomlott liázak sivár képe fölött csak a dolgozók legjobbjai hit­ték, hogy fővárosunk ismét ép, sőt szebb lesz, mint azelőtt volt A fényes állami áruházak, divatáruüzletek dolgozó vásárlókkal teli Buda­pestjén mint vakum rossz álom tűnik fel a felszabadulás előtti "legnagyobb buda­pesti áruház", a Teleki tér emléke. A múltban is voltak fényes, nagy üzletek Pesten, de a proletárok, a kiskeresetű dolgozók tömegei nem ott szerezték be sze­gényes holmijaikat. A Teleki téri "zsibogó" — amilyen az egykori szegedi Mars téri zsibpiac is voK —, kínálta az uraságokiól levetett, elnyűtt holmikat azoknak, akiknek még ez fe íjnak számított. A szakadozó, foszladozó holmik között folyt az alkudozás, és a vásárlás, mint az itt közölt egykorú képeinken is látható, -fii az ing jó lesz« — mondja az öreg bácsika első képünkön. A másik képen pedig egy vasutas nézegeti a vásott bakancsot megvételre. á

Next

/
Thumbnails
Contents