Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

Békét, szabadságot as elnyomott gyarmati népeknek ! Megyei ipari aktivalilés Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) mely gazdaságvezetők, akik megalapozatlan ígérgetéseket tettek. Előfordult olyan is, hogy hetvennapi nyereségré­szesedést ígértek. Egyik vál­lalatnál például veszteség­gel zártak, s mégis 35 nap nyereségrészesedést ígértek a dolgozóknak. A beruházásokról szólva a többi között elmondotta, hogy 1957-ben Csongrád megyé­ben 53 millió forintot ru­háztak be. Igen örvendetes, hogy az el­múlt évben a fekete beru­házások lényegesen csökken­tek az előző évekhez mér­ten. Súlyos hiba volt, hogy a beruházó szervek ahelyett, hogy a beruházási összege­ket a már megkezdett beru_ házások befejezésére fordí­tották volna, újabb és újabb beruházásokba kezdtek. Ezért a befejezetlen beruházások állománya nem csökkent, hanem emelkedett. Részletesen elemezte nép­gazdaságunk helyzetét, majd azokkal a feladatokkal fog­lalkozott, amelyek az 1958. évi terv végrehajtásából üze­meinkre hárulnak. Hangsú­lyozta, hogy még nagyobb következetes­séggel kell harcolni a ter­melékenységért, az egy fő­re eső termelési érték nö­veléséért, a munkafegye­lem megszilárdításáért, mert e téren még 1958 első negyedében sem sikerült ki­elégítő eredményeket elérni. A többi között ez is hozzá­járult ahhoz, hogy közel 66 millió forinttal termeltek üzemeink kevesebbet, mint 1957 negyedik negyedévé­ben. Az egy munkás által teljesített teljes termelés a szocialista iparban együtte­sen 5,8 százalékkal csök­kent. Ezzel szemben a mi­nisztériumi iparban és a he­lyiiparban egyaránt emelke­dett a felhasznált béralapér­téke, illetve a munkások át­lagos havi keresete. Ez ta­pasztalható a Szegedi Cipő­gyárban, a Csongrádmegyei Tejipari Vállalatnál és még néhány üzemben. A termelékenység nem megfelelő alakulását nagy­ban befolyásolja a munka­fegyelem ma is meglevő lazasága. Csakmag elvtárs foglalko­zott a munkavédelmi hiá­nyosságokkal is. Elmondotta, hogy a könnyűipari vállala­toknál a múlt évben 773, a nehéziparban 419, az építő­iparban 160 személy szen­vedett három napon túl gyó­gyuló balesetet. Ezek nagy részét a munkavédelmi elő­írások betartásával elkerül­hették volna. — Az előttünk álló fel­adatok végrehajtása meg­követeli — mondotta —, hogy a gazdasági szervező­irányitó munkát Csongrád megyében magasabb szín­vonalra emeljük. Üzemeinkben közel sincse­nek kihasználva az adottsá­gok, lehetőségek. Következe­tesebben kell harcolni a gé­pek kapacitásának jobb ki­használásáért. Tökéletesíteni kell a folyamszerű termelést a cipőgyárakban, a konfek­cióiparban és másutt. Az üzemszervezés helyesen csak a külső és belső üzemszer­vezők szoros és harmonikus együttműködésével, az üzem dolgozóinak bevonásával old­ható meg. Fő figyelmet a belső anyagmozgatásra, az ügy­vitel ésszerűsítésére és a belső tartalékok kihaszná­lására kell fordítani. A vállalatok pénzgazdálko­dásával foglalkozva elemez­te, hogy a korszerű üzem­szervezést, a szigorú pénz­gazdálkodást hogyan segí­tette elő a vállalati önálló­ság növelése, majd részlete­sen beszélt a kormány taka­rékosságról szóló felhívásá­ról, az üzemek, tömegszer­vezetek ezzel kapcsolatos fel­adatairól. Hangsúlyozta, hogy a leg­szigorúbb takarékosság a szocialista gazdálkodás mód­szere, amelynek megvalósí­tása a milliós tömegek rész­vétele nélkül elképzelhetet­len. Ezért e harcba a kom­munistákon kívül be kell vonni a pártonkívüli dolgo­zók nagy tömegeit is. A takarékosság érdekében gyökeresen fel kel! szá­molni a még sok helyen megmutatkozó nagylábon élést. Elmondotta, hogy a vállala­tok és üzemek takarékossági intézkedési terveket készí­tettek. Például a Csongrád megyei KISZÖV tervében egymillió 250 ezer forint, a Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat tervében 250 ezer forint szerepel. Az üze­mi pártszervezetek, a kom­munisták ismertessék a vál­lalat üzemtakarékossági cél­kitűzéseit. Ott, ahol ez még nem történt meg, a május havi taggyűléseket is hasz­nálják fel erre a célra. Népgazdaságunk gyorsabb előrehaladását segíti a taka­rékosságon túl az exportle­hetőségek maximális kihasz­nálása. Ezen a téren lehető­ségeinket még közel sem használtuk ki eredményesen. Ezért gazdasági vezetőink, a párt és szakszervezeti ve­zetők. üzemi tanácsok az eddiginél jobban töreked­jenek az exporttermelés lehetőségeinek feltárására. A társadalmi tulajdon vé­delméről szólva elmondotta, hogy az üzemek többségé­ben intézkedési terveket dol­goztak ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen sokat javult a társa­dalmi tulajdon védelme Csongrád megyében. Hangsúlyozta Csakmag elv­társ, hogy minden kommunis­tának, gazdasági vezetőnek tudatában kell lennie, hogy a társadalmi tulajdon vé­delme nemcsak gazdasági, lianem elsőrendű politikai kérdés is. Befejezésül összefoglalta a beszédében felsorolt felada­tokat, s vázolta, milyen kö­telességeik vannak ezzel kap­csolatban a gazdasági veze­tőknek, pártszerveknek, párt­ás tömegszervezeteknek. majd fekete bőrt kapnak, amikor színesre lenne szük­ség. Király Károly, az SZMT titkára is a mun­kaverseny problémáiról be­szélt, majd Fehér La­jos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának má­sodtitkára szólalt fel. Fog­lalkozott a kommunista ve­zetők felelősségével, hang­súlyozta, hogy minden vál­lalatvezető elsősorban poli­tikai vezető. Részletesen foglalkozott a párt gazda­ságpolitikájával, az 1953. évi terv célkitűzéseivel. Vá­zolta azokat a feladatokat, amelyek ezekben a napok­ban a gazdaságvezetőkre és pártszervezetek vezetőire hárulnak. Hangsúlyozta, hogy igazgatók és mérnö­kök, pórt- és szakszerve­zeti vezetők között nem le­het különbség a takarékos­ságért vívott harcban. A munkaversenyről szólva hangsúlyozta, hogy a mun­kaverseny a szocialista épí­tés kommunista módszere, éppen ezért minden kom­munistának a maga terüle­tén támogatnia kell a szo­cialista munkaversenyt és minden más szocialista mozgalmat. A vezetők tá­maszkodjanak versenyt szer­vező munkájukban a KISZ­szervezetekre, majd elmon­dotta, hogy az MSZMP me­gyei bizottsága számít to­vábbra is üzemi vezetők, párt- és szakszervezetek további jó munkájára. K i s p á 1 Jenő, a szege­di pártbizottság ipari osz­tályának vezetője a szege­di üzemek első negyedévi munkájukról szólva elmon­dotta, hogy a tervet 106,7 százalékra teljesítették. Igen szép eredményeket értek el az egy munkásra eső termelé­si értékek növekedésében is. Emellett azonban hiba, hogy hat minisztériumi üzem nem teljesítette tervét, köz­tük több olyan is van, mint a Vasöntöde, a Juta­gyár és mások, amelyek exportra is termelnek. Fel­hívta a vállalatvezetők, pártszervezetek és szakszer­vezetek figyelmét, hogy sokkal éberebben ügyelje­nek, következetesebben har­coljanak az üzemekben megbújó kártevőkkel szem­ben. Az atívaűlés Csakmag elvtársnak a felmerült vi­tás kérdésekre adott vá­laszával ért véget. A chikágói tüntetéstől a világ dolgozóinak nagy seregszemléjéig A május elsejei ünnepségek történelme 1886. május elsején Chi­kágóban, az Egyesült Álla­mok egyik legnagyobb ipa­ri centrumában, a munká­sok csaknem az egész or­szágra kiterjedő munkaszü­netet és tüntető felvonulást rendeztek munkakörülmé­nyeik megjavítása és politi­kai szabadságjoguk meg­szerzése érdekében. A tüntetést a rendőri egységek szétverték, de má­jus 4-én a munkások til­takozó gyűlésre jöttek össze. A provokátorok bombát dobtak a tüntető tömegek közé. A tüntetés szervezői közül nem egyet kivégez­tek, sokan a résztvevők kö­zül börtönbe jutottak. Az Egyesült Államokban lejátszódott események fel­vetették annak a szükséges­ségét, hogy a munkásjogok megszerzése és megtartása érdekében nagy nemzetközi összefogásra van szüksége a világ proletariátusának. Há­rom évvel később a chiká­gói események után a II. Internacionálé párizsi kong­resszusán vált határozattá május 1 munkaszünetté nyilvánítása, mint a nem­zetközi munkásosztály szo­lidaritásénak ünnepe. Megszületik a nemzet­közi munkásosztály jelszava 1890-ben Németországban, Ausztriában. Magyarorszá­gon, Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Spanyolországban és egy sor más országban erőtel­jes munkóstüntetésekre ke­rült sor május 1. ünnepelé­sére — s azon a jogok kö­vetelésére. A felvonulásokon szerep­lő jelszavak között ott tün­döklik már a legtöbb or­szágban a "Világ proletár­jai, egyesüljetek* jelszó is. Németországban, London­ban a 8 órás munkaidő be­vezetése, szemben a 15—16 órás munkaidővel, s más forradalmi követelések is kifejezésre jutottak. Az an­gol munkások tüntetését jellemezve Engels azt írja, hogy ez az angol munkás­osztály felszabadulásét je­lenti már az angol Trade­unionista nézetektől. A II. Internacionálé oppor­tunistát azonban mindent elkövettek, hogy a május elsejék forradalmi tartal­mát kilúgozzák. Már 1889­ben, az említett párizsi kongresszuson a német de­legáció javaslatára olyan pontot iktattak határozat­ba, mely szerint csak ott tüntessenek, vonuljanak fel, vagy nyújtsanak be követe­telést a tömegek, ahol a helyzettől függően erre le­hetőség van. (Azaz a tőkés engedélyével.) Később Ang­liában a május 1-i ünnep­ségeket május első vasár­napjára tették, hogy a munkabeszüntetésekre ne kerüljön sor. fi forradalmi munkásság ismételten az utcára vonul A II. Internacionálé brüsszeli kongresszusán 1891-ben az opportunisták újra olyan határozatot fo­gadnak el. mely szerint fel­vonulásokon és tüntetése­ken tisztán gazdasági és ne politikai követelésekkel áll­janak elő a munkások tö­megei. E követelésekkel is csak ott, ahol erre módot és lehetőséget adnak a ha­tóságok. Az 1905—1907-es orosz for­radalmak újra nagy lökést adnak a nemzetközi mun­kásmozgalomnak. 1905 szep­temberében a jénai pártér­tekezleten a többség akara­ta érvényre jutott abban, hogy a következő május el­sejék megünneplésében a munkásság követeléseinek politikai tartalmát erősen hangsúlyozva rendezzék meg mint a nemzetközi proletár­szolidarizmus ünnepét. Az első világháború kezdeti éveiben a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek reformista vezetői, támogat­va kormányaik háborús tö­rekvéseit, lemondtak a má­Sokoldalú hozzászólások Az aktivaülés részvevői közül többen felszólaltak. Elsőnek Oláh Lajos, a Csongrád megyei Téglagyá­ri Egyesülés igazgatója fog­lalkozott részletesen a gaz­dasági árpolitika még meg­levő fogyatékosságaival. Bí­rálta az elosztószervek te­vékenységét, mert míg Szegeden kevés a tégla, addig például Hódmezővá­sárhelyen a múlt évben gyártott mintegy hatmil­lió téglából csak alig ötezer darabot vittek el. Még ma is hárommilió égetett tég­la hever a vásárhelyi tégla­gyár körül, növeli azok költségeit. Ezután B e s e Lajos, a Csongrádmegyei Bánya- és Építőanyag­ipari Vállalat igazgatója szólalt fel, majd Török László, az Élelmezési Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei titkára foglalkozott a gazdaságvezetők és a szak­szervezetek viszonyával A munkaversenyről szólva el­mondotta, hogy a dolgozók kezdeményezték a versenyt, de a szakszervezetek, a gaz­daságvezetés nem nyújtott kellő segítséget munkájuk­hoz. P á n t y a József, a Ké­ziszerszámgyár igazgatója, a vállalati önállóságról és a vezetők megnövekedett fe­lelősségéről beszélt. Bírálta a felsőbb szerveket, mert ismételten egyre több jelen­tést kérnek a vállalattól. Ma már annyit, hogy a meglevő adminisztrációs lét­számmal csak nehezen tud­ják kielégíteni az igénye­ket. Horváth Sándor, a KISZÖV Csongrád megyei elnöke a szövetkezetek problémáiról beszélt. K r a j­k ó András, a Szegedi Ci­pőkészítő Kisipari Szövetke­zet elnöke az anyagellátásban mutatkozó zavarokról szólt. Elmondotta, hogy az első negyedévben csak két pár fekete cipőre kaptak fej­bőrt, de annál "több szür­két és más színű bőröket. A második negyedben és a ayáí folyamán bizonyára Lelkes készülődés Szegeden május elsejére A munka ünnepén gazdog program várja a szegedieket Szeged dolgozói is lelkesen készülnek 14. szabad május elsejének ünnepére. A nem­zeitközi munkásosztály ha­gyományos ünnepének nap­jára már készülnek a díszí­tések, s most váltják valóra az üzemekben is a dekorá­ciós terveket. A munka ünnepének tisz­teletére az országban el­sőnek a Szegedi Fűtőház­ban alakult meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség helyi szervezetének moz­donyvezető brigádja. Tagjai: Bálint Gyula moz­donyvezető, Nógrádi Imre és Ábrahám III. István fűtő. A mozdonyvezető-brigád el­ső útját május elseje dél­előttjén teszi meg Budapest­re. Céljuk a menetrendsze­rinti közlekedés és takaré­kosság. A Szalámigyárból — épp­úgy, mint máshonnan — a dolgozók együttesen vonul­nak majd a délelőtti Széche­nyi téri nagygyűlésre. Utána közös ebéden vesznek részt és két zenekar is húzza majd kultúrális termükben a talp alá valót. A szalámi­gyáriak menetében ott lesz­nek majd a honvédség kép­viselői is, és sok piros, nem­zeti színű zászlót hoznak. A Gőzfűrész dolgozói széppé díszítik üzemüket is. Először a gyár történetében villanyfényes dekorációt készítenek az üzemben. A felvonuláson a Gőzfűrész dolgozói piros rózsákat és piros szegfűket tűznek mel­lükre és így mennek a nagygyű­lésre. Szép lesz a Cipőgyár dol­gozóinak felvonulása is. Sok virágot, zászlókat hoz­nak és menetükben bemutat­ják majd a gyárukban ké­szült különféle és szebbnél­szebb cipőket. Az üzemrészekben díszíté­si verseny kezdődött. A foto-szakkör számos fényképfelvételt készített és a gyár ünnepi készülődéséről május elseje után kiállítást rendeznek majd. Az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat és a Kiske­reskedelmi Vállalat szépen feldíszíti kirakatait, s jelzi így is a munka ünnepét. Az Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat Újszegeden hat nagy sátorban árusít majd. A Kiskereskedelmi Vállalat­nak Újszegeden játék- és ba­zárárusító sátrai lesznek. A Széchenyi téren műanyago­kat árusító pavilont létesíte­nek. Árusítanak azután kü­lönféle szegedi emléktárgya­kat is. A lelkes készülődést mu­tatja az is, hogy a Dekorá­ciós Vállalattól rengeteg kü­lönféle anyagot vittek el. A különféle díszítési anya­gok utánpótlását Buda­pestről repülőgéppel hoz­ták Szegedre és így az igényedet fíű ki­elégíthetik. Május elseje előestéjén KISZ-brigádok vidáman, nó­tával járják a várost, s jel­zik, hogy másnap nagy nap virrad ránk. A munka ün­nepének reggelén zenekarok adnak ébresztőt. Ezután a dolgozók munkahelyükön ta­lálkoznak egymással és meg­kezdődik színpompás menet­oszlopaik felvonulása a Széchenyi térre. Az ünnepivé díszített Széchenyi téren a nagy­gyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik, s Németh Károly elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A nagygyűlés után Újszege­den majális kezdődik. Gaz­dagon változatos kulturális­és sportműsor szórakoztatja majd az ünneplőket. Este 8 órától a kiszisták rendezé­sében nagyszabású utcabál lesz a Széchenyi téren. Az est leszálltával víziparádé kezdődik a Tiszán. Ezután a tiszapartján kerül sor szin­tén a nagyszabású tűzijátékra A kulturális műsor egyik érdekességeként említjük, hogy a Klauzál téren este 9 órakor filmvetítésre kerül sor és bemutatják a Karne­váli éjszaka című szovjet filmet, s mellette több hír­adót i& jus 1. megünnepléséről. A forradalmi munkásság azon­ban mindezek ellenére is az utcára vonult és a nem­zetközi munkásság jelsza­vaival tüntettek a háború ellen. fl Nagy Október után megyáHozott az ünnep képe A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom még job­ban összekovácsolta a nem­zetközi munkásosztály ere­jét. Lenin 1919. május el­sején a Vörös téren a kö­vetkezőket mondotta: "A proletár nemzetköziség ün­nepének képe megváltozott nemcsak Oroszországban, de az egész világom A munkások mindenütt a forradalom útjára léptek, a harc útjára az imperializ­mus etlen«. Hatalmas de­monstrációk zajlottak le 1921-ben Németországban, Olaszországban, Bulgáriá­ban és másutt, ahol a Szov­jetunió elleni intervenció beszüntc nek követelése mellett a nyolcórás munka­idő bevezetése szerepei fő­követelésként. Az 1929—33-as világgaz­dasági válság éveiben a május 1-i felvonulások új politikai követelésekkel te­lítődtek meg. A munkások jogainak biztosítása, harc a háborús fenyegetések el­len. A második, világháború idején a májusi tüntetések a világ munkásainak még szorosabb egységéért, a fa­siszta agresszorok ellen fo­lyik. Napjainkban a Szovjet­unióban, népi demokráci­ákban a május 1-i ünnep­ségek az új élet építése, az elért eredmények fényében folynak, míg a kapitalista országokban a harc az em­beri jogokért, a munkáért, az emberi munkakörülmé­nyekért, a tisztességes bé­rért, a demokratikus sza­badságjogokért, a béke megőrzéséért. a népek test­véri barátságának megszi­lárdításáért folyik. Sz. B. Munkájáról tárgyalt a III. kerületi népfrontbizottság A Szeged III. kerületi népfrontbizottság most tar­totta meg ülését. Sziládi Sán­dor, a népfront kerületi bi­zottságának elnöke tartott beszámolót. Ismertette a ke­rület népfrontbizottságának eddig végzett munkáját és a feladatokat. A népfrontbizottság ülésén többen hozzászóltak, s tet­tek javaslatokat, hogy a ten­nivalókat maradéktalanul végezhessék el. A lakosság­gal még szorosabb kapcsola­tokat építenek ki és erre egyik jó alkalom lesz a né­pek béke- és barátsági hó­napja. A kerületi népfront­bizottság segíti a sorra­kerülő békegyülések sikerét, amelyeknek keretében a vá­rosi békekonferencia kül­dötteit választják meg. Elő­segítik, hogy Alsóvároson is megalakuljon és működjék a békebizottság. A társadal­mi munka is szóba került. Illés János is szólott erről és elmondotta, hogy a Csendes és a Gogol utca elsároso­dásán társada'mi munkával segítenek, csupán salakot kérnek a munka elvégzésé­hez. A népfrontbizottság ülése elhatározta, az eddigieknél fokozottabban közreműköd­nek azért, hogy a kerület lakói óvják a terek, utcák fáit, virágait, valamint a járdaka).

Next

/
Thumbnails
Contents