Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

Békét, szabadságot as elnyomott gyarmati népeknek ! Megyei ipari aktivalilés Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) mely gazdaságvezetők, akik megalapozatlan ígérgetéseket tettek. Előfordult olyan is, hogy hetvennapi nyereségrészesedést ígértek. Egyik vállalatnál például veszteséggel zártak, s mégis 35 nap nyereségrészesedést ígértek a dolgozóknak. A beruházásokról szólva a többi között elmondotta, hogy 1957-ben Csongrád megyében 53 millió forintot ruháztak be. Igen örvendetes, hogy az elmúlt évben a fekete beruházások lényegesen csökkentek az előző évekhez mérten. Súlyos hiba volt, hogy a beruházó szervek ahelyett, hogy a beruházási összegeket a már megkezdett beru_ házások befejezésére fordították volna, újabb és újabb beruházásokba kezdtek. Ezért a befejezetlen beruházások állománya nem csökkent, hanem emelkedett. Részletesen elemezte népgazdaságunk helyzetét, majd azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek az 1958. évi terv végrehajtásából üzemeinkre hárulnak. Hangsúlyozta, hogy még nagyobb következetességgel kell harcolni a termelékenységért, az egy főre eső termelési érték növeléséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, mert e téren még 1958 első negyedében sem sikerült kielégítő eredményeket elérni. A többi között ez is hozzájárult ahhoz, hogy közel 66 millió forinttal termeltek üzemeink kevesebbet, mint 1957 negyedik negyedévében. Az egy munkás által teljesített teljes termelés a szocialista iparban együttesen 5,8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a minisztériumi iparban és a helyiiparban egyaránt emelkedett a felhasznált béralapértéke, illetve a munkások átlagos havi keresete. Ez tapasztalható a Szegedi Cipőgyárban, a Csongrádmegyei Tejipari Vállalatnál és még néhány üzemben. A termelékenység nem megfelelő alakulását nagyban befolyásolja a munkafegyelem ma is meglevő lazasága. Csakmag elvtárs foglalkozott a munkavédelmi hiányosságokkal is. Elmondotta, hogy a könnyűipari vállalatoknál a múlt évben 773, a nehéziparban 419, az építőiparban 160 személy szenvedett három napon túl gyógyuló balesetet. Ezek nagy részét a munkavédelmi előírások betartásával elkerülhették volna. — Az előttünk álló feladatok végrehajtása megköveteli — mondotta —, hogy a gazdasági szervezőirányitó munkát Csongrád megyében magasabb színvonalra emeljük. Üzemeinkben közel sincsenek kihasználva az adottságok, lehetőségek. Következetesebben kell harcolni a gépek kapacitásának jobb kihasználásáért. Tökéletesíteni kell a folyamszerű termelést a cipőgyárakban, a konfekcióiparban és másutt. Az üzemszervezés helyesen csak a külső és belső üzemszervezők szoros és harmonikus együttműködésével, az üzem dolgozóinak bevonásával oldható meg. Fő figyelmet a belső anyagmozgatásra, az ügyvitel ésszerűsítésére és a belső tartalékok kihasználására kell fordítani. A vállalatok pénzgazdálkodásával foglalkozva elemezte, hogy a korszerű üzemszervezést, a szigorú pénzgazdálkodást hogyan segítette elő a vállalati önállóság növelése, majd részletesen beszélt a kormány takarékosságról szóló felhívásáról, az üzemek, tömegszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a legszigorúbb takarékosság a szocialista gazdálkodás módszere, amelynek megvalósítása a milliós tömegek részvétele nélkül elképzelhetetlen. Ezért e harcba a kommunistákon kívül be kell vonni a pártonkívüli dolgozók nagy tömegeit is. A takarékosság érdekében gyökeresen fel kel! számolni a még sok helyen megmutatkozó nagylábon élést. Elmondotta, hogy a vállalatok és üzemek takarékossági intézkedési terveket készítettek. Például a Csongrád megyei KISZÖV tervében egymillió 250 ezer forint, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat tervében 250 ezer forint szerepel. Az üzemi pártszervezetek, a kommunisták ismertessék a vállalat üzemtakarékossági célkitűzéseit. Ott, ahol ez még nem történt meg, a május havi taggyűléseket is használják fel erre a célra. Népgazdaságunk gyorsabb előrehaladását segíti a takarékosságon túl az exportlehetőségek maximális kihasználása. Ezen a téren lehetőségeinket még közel sem használtuk ki eredményesen. Ezért gazdasági vezetőink, a párt és szakszervezeti vezetők. üzemi tanácsok az eddiginél jobban törekedjenek az exporttermelés lehetőségeinek feltárására. A társadalmi tulajdon védelméről szólva elmondotta, hogy az üzemek többségében intézkedési terveket dolgoztak ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen sokat javult a társadalmi tulajdon védelme Csongrád megyében. Hangsúlyozta Csakmag elvtárs, hogy minden kommunistának, gazdasági vezetőnek tudatában kell lennie, hogy a társadalmi tulajdon védelme nemcsak gazdasági, lianem elsőrendű politikai kérdés is. Befejezésül összefoglalta a beszédében felsorolt feladatokat, s vázolta, milyen kötelességeik vannak ezzel kapcsolatban a gazdasági vezetőknek, pártszerveknek, pártás tömegszervezeteknek. majd fekete bőrt kapnak, amikor színesre lenne szükség. Király Károly, az SZMT titkára is a munkaverseny problémáiról beszélt, majd Fehér Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának másodtitkára szólalt fel. Foglalkozott a kommunista vezetők felelősségével, hangsúlyozta, hogy minden vállalatvezető elsősorban politikai vezető. Részletesen foglalkozott a párt gazdaságpolitikájával, az 1953. évi terv célkitűzéseivel. Vázolta azokat a feladatokat, amelyek ezekben a napokban a gazdaságvezetőkre és pártszervezetek vezetőire hárulnak. Hangsúlyozta, hogy igazgatók és mérnökök, pórt- és szakszervezeti vezetők között nem lehet különbség a takarékosságért vívott harcban. A munkaversenyről szólva hangsúlyozta, hogy a munkaverseny a szocialista építés kommunista módszere, éppen ezért minden kommunistának a maga területén támogatnia kell a szocialista munkaversenyt és minden más szocialista mozgalmat. A vezetők támaszkodjanak versenyt szervező munkájukban a KISZszervezetekre, majd elmondotta, hogy az MSZMP megyei bizottsága számít továbbra is üzemi vezetők, párt- és szakszervezetek további jó munkájára. K i s p á 1 Jenő, a szegedi pártbizottság ipari osztályának vezetője a szegedi üzemek első negyedévi munkájukról szólva elmondotta, hogy a tervet 106,7 százalékra teljesítették. Igen szép eredményeket értek el az egy munkásra eső termelési értékek növekedésében is. Emellett azonban hiba, hogy hat minisztériumi üzem nem teljesítette tervét, köztük több olyan is van, mint a Vasöntöde, a Jutagyár és mások, amelyek exportra is termelnek. Felhívta a vállalatvezetők, pártszervezetek és szakszervezetek figyelmét, hogy sokkal éberebben ügyeljenek, következetesebben harcoljanak az üzemekben megbújó kártevőkkel szemben. Az atívaűlés Csakmag elvtársnak a felmerült vitás kérdésekre adott válaszával ért véget. A chikágói tüntetéstől a világ dolgozóinak nagy seregszemléjéig A május elsejei ünnepségek történelme 1886. május elsején Chikágóban, az Egyesült Államok egyik legnagyobb ipari centrumában, a munkások csaknem az egész országra kiterjedő munkaszünetet és tüntető felvonulást rendeztek munkakörülményeik megjavítása és politikai szabadságjoguk megszerzése érdekében. A tüntetést a rendőri egységek szétverték, de május 4-én a munkások tiltakozó gyűlésre jöttek össze. A provokátorok bombát dobtak a tüntető tömegek közé. A tüntetés szervezői közül nem egyet kivégeztek, sokan a résztvevők közül börtönbe jutottak. Az Egyesült Államokban lejátszódott események felvetették annak a szükségességét, hogy a munkásjogok megszerzése és megtartása érdekében nagy nemzetközi összefogásra van szüksége a világ proletariátusának. Három évvel később a chikágói események után a II. Internacionálé párizsi kongresszusán vált határozattá május 1 munkaszünetté nyilvánítása, mint a nemzetközi munkásosztály szolidaritásénak ünnepe. Megszületik a nemzetközi munkásosztály jelszava 1890-ben Németországban, Ausztriában. Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Spanyolországban és egy sor más országban erőteljes munkóstüntetésekre került sor május 1. ünnepelésére — s azon a jogok követelésére. A felvonulásokon szereplő jelszavak között ott tündöklik már a legtöbb országban a "Világ proletárjai, egyesüljetek* jelszó is. Németországban, Londonban a 8 órás munkaidő bevezetése, szemben a 15—16 órás munkaidővel, s más forradalmi követelések is kifejezésre jutottak. Az angol munkások tüntetését jellemezve Engels azt írja, hogy ez az angol munkásosztály felszabadulásét jelenti már az angol Tradeunionista nézetektől. A II. Internacionálé opportunistát azonban mindent elkövettek, hogy a május elsejék forradalmi tartalmát kilúgozzák. Már 1889ben, az említett párizsi kongresszuson a német delegáció javaslatára olyan pontot iktattak határozatba, mely szerint csak ott tüntessenek, vonuljanak fel, vagy nyújtsanak be követetelést a tömegek, ahol a helyzettől függően erre lehetőség van. (Azaz a tőkés engedélyével.) Később Angliában a május 1-i ünnepségeket május első vasárnapjára tették, hogy a munkabeszüntetésekre ne kerüljön sor. fi forradalmi munkásság ismételten az utcára vonul A II. Internacionálé brüsszeli kongresszusán 1891-ben az opportunisták újra olyan határozatot fogadnak el. mely szerint felvonulásokon és tüntetéseken tisztán gazdasági és ne politikai követelésekkel álljanak elő a munkások tömegei. E követelésekkel is csak ott, ahol erre módot és lehetőséget adnak a hatóságok. Az 1905—1907-es orosz forradalmak újra nagy lökést adnak a nemzetközi munkásmozgalomnak. 1905 szeptemberében a jénai pártértekezleten a többség akarata érvényre jutott abban, hogy a következő május elsejék megünneplésében a munkásság követeléseinek politikai tartalmát erősen hangsúlyozva rendezzék meg mint a nemzetközi proletárszolidarizmus ünnepét. Az első világháború kezdeti éveiben a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek reformista vezetői, támogatva kormányaik háborús törekvéseit, lemondtak a máSokoldalú hozzászólások Az aktivaülés részvevői közül többen felszólaltak. Elsőnek Oláh Lajos, a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója foglalkozott részletesen a gazdasági árpolitika még meglevő fogyatékosságaival. Bírálta az elosztószervek tevékenységét, mert míg Szegeden kevés a tégla, addig például Hódmezővásárhelyen a múlt évben gyártott mintegy hatmillió téglából csak alig ötezer darabot vittek el. Még ma is hárommilió égetett tégla hever a vásárhelyi téglagyár körül, növeli azok költségeit. Ezután B e s e Lajos, a Csongrádmegyei Bánya- és Építőanyagipari Vállalat igazgatója szólalt fel, majd Török László, az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára foglalkozott a gazdaságvezetők és a szakszervezetek viszonyával A munkaversenyről szólva elmondotta, hogy a dolgozók kezdeményezték a versenyt, de a szakszervezetek, a gazdaságvezetés nem nyújtott kellő segítséget munkájukhoz. P á n t y a József, a Kéziszerszámgyár igazgatója, a vállalati önállóságról és a vezetők megnövekedett felelősségéről beszélt. Bírálta a felsőbb szerveket, mert ismételten egyre több jelentést kérnek a vállalattól. Ma már annyit, hogy a meglevő adminisztrációs létszámmal csak nehezen tudják kielégíteni az igényeket. Horváth Sándor, a KISZÖV Csongrád megyei elnöke a szövetkezetek problémáiról beszélt. K r a jk ó András, a Szegedi Cipőkészítő Kisipari Szövetkezet elnöke az anyagellátásban mutatkozó zavarokról szólt. Elmondotta, hogy az első negyedévben csak két pár fekete cipőre kaptak fejbőrt, de annál "több szürkét és más színű bőröket. A második negyedben és a ayáí folyamán bizonyára Lelkes készülődés Szegeden május elsejére A munka ünnepén gazdog program várja a szegedieket Szeged dolgozói is lelkesen készülnek 14. szabad május elsejének ünnepére. A nemzeitközi munkásosztály hagyományos ünnepének napjára már készülnek a díszítések, s most váltják valóra az üzemekben is a dekorációs terveket. A munka ünnepének tiszteletére az országban elsőnek a Szegedi Fűtőházban alakult meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség helyi szervezetének mozdonyvezető brigádja. Tagjai: Bálint Gyula mozdonyvezető, Nógrádi Imre és Ábrahám III. István fűtő. A mozdonyvezető-brigád első útját május elseje délelőttjén teszi meg Budapestre. Céljuk a menetrendszerinti közlekedés és takarékosság. A Szalámigyárból — éppúgy, mint máshonnan — a dolgozók együttesen vonulnak majd a délelőtti Széchenyi téri nagygyűlésre. Utána közös ebéden vesznek részt és két zenekar is húzza majd kultúrális termükben a talp alá valót. A szalámigyáriak menetében ott lesznek majd a honvédség képviselői is, és sok piros, nemzeti színű zászlót hoznak. A Gőzfűrész dolgozói széppé díszítik üzemüket is. Először a gyár történetében villanyfényes dekorációt készítenek az üzemben. A felvonuláson a Gőzfűrész dolgozói piros rózsákat és piros szegfűket tűznek mellükre és így mennek a nagygyűlésre. Szép lesz a Cipőgyár dolgozóinak felvonulása is. Sok virágot, zászlókat hoznak és menetükben bemutatják majd a gyárukban készült különféle és szebbnélszebb cipőket. Az üzemrészekben díszítési verseny kezdődött. A foto-szakkör számos fényképfelvételt készített és a gyár ünnepi készülődéséről május elseje után kiállítást rendeznek majd. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a Kiskereskedelmi Vállalat szépen feldíszíti kirakatait, s jelzi így is a munka ünnepét. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Újszegeden hat nagy sátorban árusít majd. A Kiskereskedelmi Vállalatnak Újszegeden játék- és bazárárusító sátrai lesznek. A Széchenyi téren műanyagokat árusító pavilont létesítenek. Árusítanak azután különféle szegedi emléktárgyakat is. A lelkes készülődést mutatja az is, hogy a Dekorációs Vállalattól rengeteg különféle anyagot vittek el. A különféle díszítési anyagok utánpótlását Budapestről repülőgéppel hozták Szegedre és így az igényedet fíű kielégíthetik. Május elseje előestéjén KISZ-brigádok vidáman, nótával járják a várost, s jelzik, hogy másnap nagy nap virrad ránk. A munka ünnepének reggelén zenekarok adnak ébresztőt. Ezután a dolgozók munkahelyükön találkoznak egymással és megkezdődik színpompás menetoszlopaik felvonulása a Széchenyi térre. Az ünnepivé díszített Széchenyi téren a nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik, s Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A nagygyűlés után Újszegeden majális kezdődik. Gazdagon változatos kulturálisés sportműsor szórakoztatja majd az ünneplőket. Este 8 órától a kiszisták rendezésében nagyszabású utcabál lesz a Széchenyi téren. Az est leszálltával víziparádé kezdődik a Tiszán. Ezután a tiszapartján kerül sor szintén a nagyszabású tűzijátékra A kulturális műsor egyik érdekességeként említjük, hogy a Klauzál téren este 9 órakor filmvetítésre kerül sor és bemutatják a Karneváli éjszaka című szovjet filmet, s mellette több híradót i& jus 1. megünnepléséről. A forradalmi munkásság azonban mindezek ellenére is az utcára vonult és a nemzetközi munkásság jelszavaival tüntettek a háború ellen. fl Nagy Október után megyáHozott az ünnep képe A Nagy Októberi Szocialista Forradalom még jobban összekovácsolta a nemzetközi munkásosztály erejét. Lenin 1919. május elsején a Vörös téren a következőket mondotta: "A proletár nemzetköziség ünnepének képe megváltozott nemcsak Oroszországban, de az egész világom A munkások mindenütt a forradalom útjára léptek, a harc útjára az imperializmus etlen«. Hatalmas demonstrációk zajlottak le 1921-ben Németországban, Olaszországban, Bulgáriában és másutt, ahol a Szovjetunió elleni intervenció beszüntc nek követelése mellett a nyolcórás munkaidő bevezetése szerepei főkövetelésként. Az 1929—33-as világgazdasági válság éveiben a május 1-i felvonulások új politikai követelésekkel telítődtek meg. A munkások jogainak biztosítása, harc a háborús fenyegetések ellen. A második, világháború idején a májusi tüntetések a világ munkásainak még szorosabb egységéért, a fasiszta agresszorok ellen folyik. Napjainkban a Szovjetunióban, népi demokráciákban a május 1-i ünnepségek az új élet építése, az elért eredmények fényében folynak, míg a kapitalista országokban a harc az emberi jogokért, a munkáért, az emberi munkakörülményekért, a tisztességes bérért, a demokratikus szabadságjogokért, a béke megőrzéséért. a népek testvéri barátságának megszilárdításáért folyik. Sz. B. Munkájáról tárgyalt a III. kerületi népfrontbizottság A Szeged III. kerületi népfrontbizottság most tartotta meg ülését. Sziládi Sándor, a népfront kerületi bizottságának elnöke tartott beszámolót. Ismertette a kerület népfrontbizottságának eddig végzett munkáját és a feladatokat. A népfrontbizottság ülésén többen hozzászóltak, s tettek javaslatokat, hogy a tennivalókat maradéktalanul végezhessék el. A lakossággal még szorosabb kapcsolatokat építenek ki és erre egyik jó alkalom lesz a népek béke- és barátsági hónapja. A kerületi népfrontbizottság segíti a sorrakerülő békegyülések sikerét, amelyeknek keretében a városi békekonferencia küldötteit választják meg. Elősegítik, hogy Alsóvároson is megalakuljon és működjék a békebizottság. A társadalmi munka is szóba került. Illés János is szólott erről és elmondotta, hogy a Csendes és a Gogol utca elsárosodásán társada'mi munkával segítenek, csupán salakot kérnek a munka elvégzéséhez. A népfrontbizottság ülése elhatározta, az eddigieknél fokozottabban közreműködnek azért, hogy a kerület lakói óvják a terek, utcák fáit, virágait, valamint a járdaka).