Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-03 / 79. szám
2 Csütörtök, 1958. ápriBs * Budapest népe forró szeretettel fogadta a szovjet párt és kormányküldöttséget (Folytatás az 1. oldalról.) Mindig jóleső érzés, amikor barátok találkoznak. Különösen kedves nekünk ez a találkozás most, ezekben a tavaszi napokban, amikor a magyar nép felszabadulásának 13. évfordulójót, a Magyar Népköztársaság életének történelmi nevezetességű napját, a hitlerista hódítók és a Horthy-fasisztdk igája alóli felszabadítását ünnepli. önökkel együtt örömmel üljük meg a magyar nép nagy ünnepét Nem titkoljuk, hogy mélyen meghatott bennünket aa a rendkívül meleg, baráti fogadtatás, amelyben bennünket a szovjet nép képviselőit részesítettek. Hálásan köszönjük szívélyes vendégszeretetüket kedves elvtársak. Ez a találkozás minden szónál szebben beszél arról az őszinte, mély barátságról, amelyet a magyar nép érez a szovjet nép iránt. Fogadják mély hálánkat azokért a meleg szavakért amelyeket igen tisztelt Kádár János elvtársunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára a Szovjetunióhoz intézett (Nagy taps.) A szovjet emberek tavaly mint legkedvesebb vendégeiket fogadták a magyar nép képviselőit a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét Mi akkor az önök vezetőivel tüzetesen megvitattuk az országaink közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének sok kérdését és & nemzetközi helyzet számos problémáját is. 1957. március 28-án közös nyilatkozatot fogadtunk el, amely fontos mérföldkő a szovjet—magyar barátság erősítésének útján. Bőrűitek kapcsolataink Azóta mindössze egy esztendő telt el. De hány örvendetes és fontos esemény történt azóta országaink éle. tében! Barátságunk tovább szilárdult Erősen bővültek gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink. Ellenségeink provokációkkal és összeesküvésekkel megkísérelték szétzúzni, vagy legalább ls meggyengíteni népeink barátságát, azonban aknamunkájuk ellenére még inkább megerősödött a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvéri együttműködése. (Nagy taps.) A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között, miként valamennyi szocialista ország között olyan kapcsolatok alakultak kl, amilyenek a leghívebb barátokat fűzik össze, akiket az érdekek közössége, az ideológia egysége és a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc végső célja egyesít. Soha senki meg nem bonthatja országainknak ezt az egységét és összeforrottságát. (Hosszantartó, nagy taps.) Szilárd egységűnk semlegesíti az imperialisták erő feszi téseit Az imperialisták erőfeszítéseivel szemben áll a szocialista tábor valamennyi országának szilárd egysége és együttműködése. Meggyőződéssel állapíthatjuk meg, hogy amíg egységesek ésösaszeforrottak vagyunk, addig az ellenségnek semmiféle fondorlatai nem Ijeszthetnek meg bennünket Ezért tovább erősítjük és mint szeműnk fényét óvjuk est az egységet, még szorosabbra zárjuk sorainkat, elmélyítjük barátságunkat és testvéri együttműködésünket. A szovjet emberek nagyon jól tudják, hogy Magyarország dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspórt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével milyen sikereket arattak új életűk építésében. Önökkel együtt örülünk ezeknek a sikereknek és biztosithatjuk önöket, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország a leghívebb és a legmegbízhatóbb barátjuk. (Nagy taps.) Szívünk mélyéből kívánunk önöknek, kedves elvtársak, újabb sikereket a szocialista Magyarország építéséhez! (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: küldöttségünk magyarországi látogatása újabb lépés lesz a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság erősítésének útján, s elő fogja segíteni a világbéke megszilárdítását. (Éljenzés, hosszantartó taps.) Éljen a Magyar Népköztársaság! (Lelkes, nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! (Viharos taps, éljenzés, ütemes felkiáltások: Szovjetmagyar barátság!) A beszéd elhangzása után a főváros népe viharos lelkesedéssel éltette a magyarszovjet barátságot, s forró szeretettel köszöntötte ismét a küldöttség tagjait, akik az Internacionálé hangjai után fogadták a díszőrség díszmenetét. A küldöttség tagjai ezután gépkocsikba szálltak és szállásukra hajtattak. Az útvonalakon amerre elhaladtak, mindenütt nagy tömeg üdvözölte a kedves vendégeket, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjait, valamint pártunk és kormányunk vezetőit. Megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában szerdán délután megkezdődtek a tárgyalások a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió kormánya küldöttségei között. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kiss Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Somogyi Miklós elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és Sik Endre elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vett N Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, F. R. Kozlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Grisin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, P. J. Seleszt elvtárs, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a kijevi kerületi pártbizottság első titkára, A. P. Bojkova elvtársnő, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a leningrádi városi pártbizottság másodtitkára, és J. I. Gromov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttségek eszmecserét folytattak a két tárgyalófelet érdeklő kérdésekről. A tárgyalások folyamán minden kérdésben teljesen azonos nézetekre jutottak. A tárgyalások szívélyes baráti légkörben folytak. A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása az Országházban A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke vezetésével megérkezése után látogatást tett az Országházban. Az Országház főbejáratánál Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke fogadta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjait. A szovjet vendégeket a parlament Munkácsy-termébev. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsán ik elnöke, ár. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a kormány több tagja fogadta. A Szovjetunió párt- ée kormányküldöttségének tag jui hosszas, szívélyes, barati beszélgetést folytattak ama var flilnrnfécíiakknl. A baráti országok széniparánah műszaki Irilesztásáröl ás távlati ierveirttl tárgyalt a KGST ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szénipari, gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottsága 1958. március 27-től 31-ig ülést tartott Prágában. Az ülésen megtárgyalták az egyes országok széniparában elért fejlődést, a szénipar műszaki fejlesztésének alapvető Irányvonalait, és a szénipari távlati tervezéssel kapcsolatos kérdéseket. A magyar delegációt Czottner Sándor nehézipari miniszter vezette. A Szovjetunió tettekkel járul hozzá a nemzetközi feszültség csökkentéséhez — tegya az Egyesült Államok is ugyanezt A TASZSZ, a Szovjetunió hírszolgálati irodája közleményt adott ki. Ez a közlemény részletesen foglalkozik az Egyesült Államok kormányának a legutóbbi szovjet bejelentéssel kapcsolatban elfoglalt álláspontjával. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1958. március 31-i történelmi jelentőségű hatá* rozata, amelynek érielmében a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az atom- és hldrogénfegyverkísérleteket, a világközvélemény figyelmében áll és minden országban lelkes helyeslésre talált. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatával kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium külön nyilatkozatot adott kl, amely kifejti az amerikai kormány állláspontját erről a kérdésről. Ebben a nyilván sebtiben megszerkesztett nyilatkozatban kísérletet tesznek arra, hogy bizalmatlanságot keltsenek a szovjet lépés iránt. A nyilatkozat lényegében arra szólít fel, hogy folytassák a fegyverkezési versenynek és az atomháborúra irányuló készülődéseknek a népek elítélte politikáját. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak kijelentésére: A Szovjetunió vezető körei sajnálattal veszik tudomásul, hogy a Szovjetunió gyakorlati lépése ilyen fogadtatásra talált az amerikai kormánykörökben, holott a Szovjetuniót az az őszinte óhaj vezérelte, hogy kezdődjék meg gyakorlatilag az összes népeket behatóan foglalkoztató leghalaszthatatlanabb kérdésnek, az atomveszély elhárításának megoldása. A Szovjetunióban igen sajnálják, .hogy az amerikai külügyminisztériumnak ez a bizonyos mértékben Ingerülthangú és vitatkozó hajlandóságú nyilatkozata, — mint Washingtonban rámutattok —, Eisenhower elnök jóváhagyásával hangzott el. Különösen nagy csalódást keltett az a körülmény, hogy a nyilatkozat nem utal az amerikai kormánynak arra az óhajára, hogy támogatja a Szovjetunió kezdeményezését, s ugyanakkor beszünteti az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket és ezzel a maga részéről is előmozdítja a béke megszilárdításának nagy ügyét. Nem nehéz megállapítani, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatának érvei mesterkéltek, kiagyaltak, az a kísérlet pedig, hogy a kétely árnyékát vessék a Szovjetunió - lépésére, hogy lejárassák ezt a kezdeményezően fellépő országot, nyilván az amerikai álláspont igazolását szolgálja. Az Egyesült Államok ugyanis még mindig nem hajlandó tudomásul venni a népek követelését és nem hajlandó véget vetni a nukleáris fegyverkísérleteknek. Az amerikai külügyminisztérium sprint nem lehet építeni egy olyan, csupán szándékot kifejező nyilatkozatra, -amelynek ellenőrzésére nincs semmiféle rendszer". Az amerikai külügyminisztériumnak feltótlenül tudnia kell arról, ho.gy ennek az állításnak nincs semmiféle alapja, már csak azért sem, mert — mint a tudomány bebizonyította — könnyű felfedni és helyileg rögzíteni mindennemű atom- és hidrogénfegyverkísérletet, történjék az bárhol a világon. Ezt Eisenhouóer amerikai elnök is nemrégen elismerte. Ezen túlmenően jól ismeretes, hogy a Szovjetunió nem ellenezte, létesítsenek megfelelő nemzetközi ellenőrzést az atomfegyverkisérletek beszüntetésére vállalandó kötelezettségek végrehajtása fölött, sőt maga is javasolta ilyen ellenőrző rendszer létrehozását, ha az érdekelt hatalmak megegyeznek a kísérletek beszüntetésében. De a baj az, hogy az amerikai kormány a jelek szerint nem akarja sem az atom- és hldrogénícgyverkísérletek beszüntetését, sem e beszüntetés ellenőrzését. Csafc így magyarásható az a körülmény, hogy a dolgolt tényleges állásával és a tudcm&nyos adatokkal egyaránt ellenlcező érvet hangoztatnak. Az amerikai külügyminisztérium nyilván azt akarja megkísérelni, hogy a kérdés lényegéről hallgasson, nem akarja világosan meghatározni álláspontját az atom- és hldrogénfegyver-kisirletek haladéktalan beszüntetéséről. Ezért az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata javarészt olyan állításoktól hemzseg, hogy a Szovjetunió nem hajlanó együttműködni az ENSZ keretei között a leszerelés megviza* gálásában. Ámde mindenki tudja; aki valamennyire is tájékozott a való tényeket illetően, hogy éppen ellenkezőleg áll a dolog. Éppen a Szovjetunió terjesztett éveken át határozott javaslatokat az ENSZ elé a leszerelés megoldásira és e jaüaslatokat a legkevésbé sem olyan, célok vezérelték, hogy valamilyen egyoldalú előnyt vagy fölényt szerezzenek a Szovjetuniónak. Fzek a javaslatok nem érintették károsan egyetlen állam biztonságának érdekeit sem. Nem a Szovletuníón múlott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében, egyes hatalmak parancsszavára, egymás után temették el azokat a javaslatokat, amelyek a fegyverkezési verseny beszüntetését, az atomfegyverkísérletek teljes is fettits len eltiltását célozták. A TASZSZ-nyilatkoat a továbbiakban részletesen leírja az amerikai kormánynak a leszerelési tárgyalások eredményességét megakadályozó törekvéseit és kifejti, hogy a Szovjetunió híve a leszerelési tárgyalásoknak, de ez nem történhet a régi gyakorlat szerint. A Szovjetunió a leszerelés terén való előrehaladást reméli a csúcsértekezlettől — állapítja meg a nyilatkozat. Az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek általános beszüntetésének halogatása azt jelentené, hogy nem számolnak a népek törekvéseivel, A mai nemzetközi helyzet a leszerelés tekintetében minden országtól és mindenekelőtt a béke sorsáért alapvetően felelős nagyhatalmaktól nem meddő diplomáciai csatározásokat, hanem határozott tetteket követel. Ez vezette a Szovjetuniót, amikor elhatározta, hogy egyoldalúan beszünteti az atomés hldrogénfegyver-kisérlete• ket. Papírhegyeket lehet teleírni és ezrével lehet vitanyilatkozatokat tenni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetésével a Szovjetunió tettekkel járult hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a háborús veszély csökkentéséhez. A szovjet nép és a többi ország népei elvárják az Egyesült Államok én Nagy-Britannia kormányától, hogy támogatja a Szovjetunió kezdeményezését és szintén beszünteti a nukleáris kísérleteket. Ez a lényege a dolognak. 0 szovlet elhatározás az első lépés a leszerelés felé A nemzetközi sajtó a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatáról A világsajtó változatlanul cikkezik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának hétfőn hozott azon határozatáról, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti a nukleáris fegyverkísérleteket. A legtöbb nagy nemzetközi sajtóorgánum kedvezően foglalkozik a szovjet bejelentéssel és még a nyugati jelentések is kénytelenek megállapítani, hogy a szovjet bejelentés nagy hatást gyakorolt a földkerekség minden országának közvéleményére. A -Borba" című jugoszláv lap szerdai száma -Nagy határozat" című cikkében kiemeli, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata az első jelentős lépés a leszerelés felé s konkrét lehetőséget nyújt arra, hogy a nagyhatalmak beszüntessék a további fegyverkezési hajszát. Egyszersmind megmenti azoknak az életét, akik a meg nem üzent nukleáris háború hadszínterén esnének el — állaoítja meg a lap. Cikke további részében a -Borba« sajnálkozását fejezi kl amiatt, hogy Nyugaton máris szembehelyezkednék a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozataival, sót, mi több, tagadják a szovjet határozat értékét azért, mert az nem az ENSZ-ben, vagy más értekezleten született, hanem minden előzetes megegyezés nélkül. Az olasz közvélemény történelmi eseményként üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsárak határozatát. Mint az -Unitá" írja vezércikkében, -a történelem nem Ismer a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán hozott határozattal összemérhető más eseményt. Még sosem fordult elő, hogy egy nagy ország saját kezdeményezésére és egyoldalúan lemondjon a rendelkezésére álló fegyverek szüntelen korszerűsítéséről... S az a tény, hogy ezt a lépést éppen a Szovjetunió, a világ első és legerősebb szocialista országa tette, kidomborítja az egész emberiség előtt, hogy a szocializmus az egyetlen olyan rendszer, amely mind elméletben, mind gyakorlatban képes azonosulni az emberiség életivel és jövőjével Ebben van a Legfelső Tanács határozatának mély értelme". Jrvgenyü Ivart ovim Gromov Lapunk előző számiban lcözöltUk a tegnap hazánkba érkezett szovjet párt- és kormánykiiHüttség öt tagjának rövid életrajzát. Az alábbiakban röviden Ismertetjük J. I. Gromov elvtársnak a küldöttség tagjának, a Szovjetunió budapesti nagykövetének életrajzát. Jevgenylj Ivanovics Gromov, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. J. I. Gromov munkáscsalád gyermeke, 1909-ben született a brjanszki terület Klinci nevű városában. A középiskola befejezése után mint lakatos dolgozott a különböző moszkvai üzemekben. 1936-ban fejezte be tanulmányait a moszkvai energiagazdálkodási Intézetben, s a rákövetkező években mint mérnök dolgozott. Később - 1940-től - pártmunkát végzett, 1948tól 1957-ig az SZKP Központi Bizottságának apparátusánál előbb osztályvezetőhelyettes, majd pedig osztályvezető.. 1957. márciusában kinevezték a Szovjetunió nagykövetévé a Magyar Népköztársaságba.. J. I. Gromov elvtársat kitüntették a Vörös Csillag renddel, valamint a honvédő háború érdemrendjének első osztályéval.