Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

Vasárnap. 1958. április 26. 5 Holnap nyílik meg az első gyorskiszolgáló bolt Szegeden A Kárász utca és Kölcsey utca sarkán lesz az új áruda levő A népi demokratikus or- ellenértéket az előbbi blokk- let különböző részein szágok nagy városaiban kü- ra vezetik. elárusítóktól lönböző rendszerű új éru- A több helyen így felve- nem kell külön-külön dák működnek, amelyeknek zetett összegeket a blokkon visszamenni a pénztárhoz célja, hogy a vevőközönsé- a legutolsó helyen össze- és ott újból sorbaállni, get a lehető leggyorsabban gézi az eladó. hanem a választás, a vásárszolgáljók ki, s így a min- A vásárolt áruk ellenértékét lás befejezésekor egyszerre, dlg siető vásárlóknak időt, tehát egy összegben kell a egy alkalommal megoldható energiát takarítsanak meg. kasszánál kifizetni. A pénz- a "fizetés. Külföldi mintára Budapes- tárnál lebélyegzett, kifize- Az első szegedi gyorskiten is több ilyen gyors ki- tett. számozott jegyzéket tá- szolgáló bolt működése iránt szc lgáló bolt honosodott meg vozáskor a kijáratnál adja szakkörökben is nagy az a közelmúltban. A Rákóczi le a vásárló. A blokkot ak- érdeklődés, úton, a Mártírok útján kor is le kell adni, ha tör- Az Élelmiszerkiskereskeműködő gyorskiszolgáló ténetesen nem vásárolt a delmi Vállalat a Kárász utélelmiszerüzletek vevő semmit sem. ca és Kölcsey utca sarkán leE rendszer előnye mind- vő 31-es számú, első gyorsmindig nagyon látogatót- járt szembeötlő. Különösen, kiszolgáló boltját holnap, tak, ha több cikket, például ke- szerdán délután 4 órakor . , . . nyeret, felvágottat, gyümöl- nyitja meg ünnepélyes kemivel a gyakorlat igazolja, csöt stb vásárolunk. Az üz- retek között. hogy főleg a háziasszonyok, ^ de a munkából Jövő nők ls igen hamar beszerzik azt a friss élelmiszert, ami egyegy otthonban naponta szükséges. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat a Kárász utHibrid kukoricatermelő gazdaságokat villamosít a DflV Nemcsak Csongrád , „ me- ködtetéséhez megfelelő, távca es Kölcsey utca sarkán syében, Szeged környékén, vezetékeket, transzformátorlevő édességboltot lgen kor- hanem egész Délmagyaror- állomásokat szerelnek fel, szerű árudává alakíttatta át szagon,. már községet, összesen egymillióháromés ez a 31-es áruda lesz termelőszövetkezetet, gépal- százezer forint költséggel. lomást villamosított a Dél- Elsőként a bajai gazdaságSzeged első gyorskiszol- magyarországi Aramszolgál- ban kezdik meg a munkát, gáló boltja, tató Vállalat. Most meg- Augusztus 15-re, a hibridkezdte három htónd-kukon- kukoricabetakarítás idejére amely a budapesti, hasonló catermelő állami gazdasag: előreláthatóan mindhárom üzletek elve alapján mükö- a bajai, a hidasháti és a P©- helyen befejezik a villamodik. regpusztai gazdaság külön- s;tást Minden .vásárló az üzletbe leges rendeltetésű villamosílépéskor számozott blokkot tását. kap. Ezzel a pulthoz lép, Ezekben a gazdaságokban kiválasztja az árut, a kiszól- olyan korszerű villamos- és gáló azt rögtön odaadja ne- egyéb berendezéseket széki és az ellenértéket a szá- relnek fel, amelyekkel a mozott blokkra vezeti. Ha termelt hibrid-kukoricát a további és másfajta árura morzsoláa és az osztályozás van szüksége a vevőnek, az „tán csíraképességének meg. üzletnek abba a részébe ö ^^ hőkezelésnek, gyors megy, ahol a keresett árut • tárolják. Ott a kiszemelt szárításnak vetik alá. dolgot ismét kiadják, és az Utazás Sopronba és a Dunántúlon A TTIT és az IBUSZ május 1—4-ig tartó dunántúli országjárásra indít autóbuszt. A négynapos úton Dunaföldvár—Sztólinváros— Székesfehérvár—Veszprém— a Cuha völgye—Győr—SopronKőszeg—Szombathely—Sümeg —Tapolca—Badacsony—Tihany—Balatonfüred—Székes fehérvár tekinthető meg. Az út külön érdekessége, hogy a résztvevők május elsején megtekinthetik a sztálinvárosi május elsejei felvonulást, azután Veszprém műemléki és történeti nevezetességeit, a Cuha völgye festői szépségeit. Az első nap éjjelén az új és modern győri Vörös Csillag Szállóban szállnak meg a résztvevők, majd másnap délelőtt megtekintik a győri vagongyára: Este már Sopronban lesznek, ahol másnap délelőtt megtekintik Sopron belvárosát, majd délután kirándulást tesznek a Fertő tóra és a Lövér hegységbe és a Karolj -kilátóhoz. A negyedik nap Kőszeg műemlékeit, a sümegi várat, a tapolcai barlangot, Badacsonyt és Tihanyt nézik meg. Az útra április 23-ig lehet jelentkezni. Szeged, Kárász utca 11. I. e„ a TTIT titkárságán. A jelentkezők a határsávi igazolványhoz szükséges személyi adataik be diktálása céljából hozzák magukkal személyi igazolványukat. A részvételi uij: 425 forint. Országos versenyre készülnek a szegedi és a megyei kisipari szövetkezetek tanulói E hónap végén és május melyet május 30 és 3I-én elején válogatják ki Szeged bonyolitanak le Budapesten. v u i- « a megye legjobb kisipari A Csongrád megyei KIJ!»2eKneK a gepenneK mu- szövetkezeti tanulólt az or- SZÖV szakmánként a kétszágos versenyre. Április 28- két legjobb tanulót bocsátja ón a szegedi cipész, 29-én a a fővárosi versenyre, ahol női szabó, 30-án a férfiszabó, az első helyezettek a -szakmájus 5-én az asztalos és ma kiváló ipari tanulója* május 11-én a fodrász kis- kitüntetést, jelvényt és okleipari szövetkezetben bírálja velet kapnak, továbbá küfelül a megyei KISZ-bizott- lön vizsga nélkül megkapság, a KISZÖV, az MTH és a 8zakmunkás bizonvíttanács ipari osztályának ki- a szakmunkás bizonyitÁ Pedagógiai Főiskola ma- ugyanakkor nyelvtanilag és küldötteiből álló bizottság az ványt is, és ingyenes kulfolgyar nyelvészeti tanszéke fonetikailag tökéletesnek. egymással versengő legjobb dl jutalomüdülésben részeszombaton rendezte meg a A szombati verseny meg- megyei ipari tanulók felkó- sülnek. Jelentős jutalmakat már hagyományossá vált he- kezdése előtt dr. Inczeffi szültségét hogy kiket külde- kap azonban a további első S M A/.1 ir/M. . P/orn /4/vnrunfl _ moffinnr nírűL Á szép magyar beszédért Helyes kiejtési versenyt rendestek a Pedagógiai Főiskolán lyes magyar kiejtési ver- Géza docens, a magyar nyelsenyt. A versenyben főisko- vészeti tanszék vezetője tarlai hallgatók, leendő taná- tott rövid bevezetőt. Ernlérok vettek részt. A követel- keztette tanítványait Kodály mények meghatározásakor Zoltánnak a magyar kiejtés nem vették figyelembe a romlásáról és javításának művészi előadókészséget, ha- szükségességéről tartott benem a célnak megfelelően a szédére, majd megnyitotta a felolvasás hibátlanságát, he- versenyt. A részvevőknek lyes tagolását és érthetősé- egy kötelező és egy szabagét tartották fontosnak. don választott szövegből kelKözismert, hogy a szegedd lett felolvasniok. Az érdekPedagógiai Főiskola a helyes lődő diákok nagyobb része magyar kiejtési verseny kez- az elsőévesek közül került deményezésével 1954-ben or- ki — és az első három heszágunk összes főiskolai In- lyezés közül kettőt ők szetézményét megelőzte. Az az- reztek meg. Igen nehéz dolóta eltelt négy esztendő alatt ga volt a bíráló bizottságez a verseny komoly ese- nak, mert az induló 42 vermétnnyé nőtt a íőiskolán. A zenyző közül nehezen leheballgatók minden évben tett megállapítani a reális nagy számmal vesznek részt sorrendet. Az első díjat Noa versenyben és ez a körül- votni Lujza elsőéves, a mamény az általános iskolai ta- sodik díjat Bóka József mánárképzésben igen pozitív sodéves, a harmadik díjat jelentőségű, mert mi sem pedig Czakó Béla elsőéves természetesebb, mint hogy hallgató nyerte. A további a tanár beszédének meggyő- nyertesek is pénzjutalomban ző erejűnek, határozottnak és a KISZ-szervezet könyvén színesnek kell lennie, ajándékóban részesiiltek. nek az országos versenyre, hat helyezett ls. Ját&záutca Igen szokatlan niv szegedi karika, homokozóvödör, de még ki tudja felsorolni, hogy mi minden játék található itt. Az utca két sarkán fül számára, de lassan itt is tábla figyelmeztet: BEHAJszokottá válik. A tanács az- TANI TILOS! zal az intézkedésével, hogy Néhány gépkocsivezető nem játszó utcát létesített, egy- veszi észre a figyelmeztető csapásra megoldotta sok táblát és behajt a tiltott útolyan szülő gondját, kiknek szakaszra. Az éber rendőrprobléma volt, hogy gyerme- szemek azonban azonnal észkeik hol játszanak a szabad- reveszik a kihágást és a ban, testi épségük vészé- táblára mutatva figyelmezlyeztetése nélkül. tetik a *vétkezőket«. A gyeA Takaréktár utca végénél rekek pedig kipirult arccal látható ez a tábla. Az Arany játszanak. Nem érheti egyiJános utca egy szakasza a játszó utca. Sajnos, az itteni építkezések nyersanyagai takarják a zöldellő füvet, de az úttesten gondtalanul, önfeledten játszanak a gyerekek. Roller, görkorcsolya, küket sem bántódás, a néphatalom védi őket! LAVNER ISTVÁN szegedi Élelmiszeripari Technikum I. oszt. tanulója. Nagy jelentőségű felhívással fordult az orvostársadalomhoz és az egész magyar közvéleményhez a Borsod megyei Semmelweis Kórház ée Rendelőintézet orvosi gárdája. Becsületes orvosi munkával, a visszaélések leleplezésével meg kell védeni az orvosi társadalom hírnevét — mondja többek között a felhívás. E felhívás azért nagy jelentőségű, mert a Borsod megyei orvosok — s az orvostársadalom — többségének becsületes szándékát juttatja kifejezésre, s egyben elhatárolja a többséget azoktól fz orvosoktól, akik hivatásuk egyetlen céljának a mérhetetlen pénzszerzést tekintik. Az ország több megyéjében orvos-etlkal bizottságok alakultak — Komárom, Vas megyékben —, amelyek bizonyos normákat is megállapítottak az orvosok magángyakorlatára vonatkozóan. Ezeket az etikai bizottságokat az egészségügyi szakszervezetek patronálják. Az etikai bizottságok helyi kezdeményezéssel jöttek létre, a becsületes orvosok aktív tevékenységével és támogatásával, az orvosi tisztesség és becsület védelme érdekében, a harácsoló, az orvos becsületét semminek sem tekintő kollégáikkal szemben. A bizottságok a magánpraxis helyi szabályozásán túl a honorárium kérdésé, ben is intézkedtek. Mert törvény szerinti állapot, hogy biztosítottól, tehát SZTK-tagtól és szövetkezeti biztosítottól rendelőkben, kórházakban, klinikákon pénzt elfogadni nem szabad az orvosoknak. Előfordul — sajnos gyakran —, hogy orvosok a biztosítottaktól pénzt fogadnak el, a betegek hiszékenységére apellálva, mintha pár száz forint honoráriumért jobb kezelést, vagy gyógyszerelést nyújthatnának a betegnek. Ez nem Igaz! A gyógykezelést lelkiismeret diktálja és nem pénz, mert akinél az utóbbi szabja meg a gyógykezelés módját, az már nem orvos! 8 éppen ezért tiltakoznak országunk több megyéjében az orvosok saját becsületük védelmében. A helyi akciók igen hasz. nosak. Jó lenne Szegeden is helyi kezdeményezés az Egészségügyi Szakszervezet Irányításával, az illetékes állami szervek támogatásával. Egy Ilyen akciót támogatna Szeged orvostársadalmának többsége. De még Jobb lenne és nagyon sürgősen kellene egy minisztertanácsi Intézkedés, amely megszabja törvényesen orvosi rendtartásban: a magángyakorlatot, a nem biztosított betegektől elfogadható honorárium összegét, a biztosi, tottakat milyen körülmények között lehet magánrendelőkben fogadni és fizettetni velük stb. Amennyire a becsületes orvostársadalom hadakozik a visszaélések leleplezéséért, az orvosi társadalom hírnevének védelméért, legalább annyira érdeke a szegedi munkásoknak Is, hogy segítsék a becsületes orvostársadalom küzdelmét. Ennek pedig egyik legfontosabb módja, hogy ne adjanak honoráriumot a biztosítottak, mert helyettük a szakszervezeti társadalombiztosítás viseli a költségeket. A dolgozó emberek forintjaiért Nézd csak, ott egy tízes a földön és te még sem veszed fel?! — mondotta a Szegedi Kenderfonógyárban az egyik idős munkás legénysorba serdülő társának. A fiú a földre nézett, azután elhúzta a száját. r— Nem látok én ott pénzt — mondta és sietett tovább. Az'öreg nem hagyta annyiban a dolgot és nagy nekibuzdulva magyarázta fiatal társának, hogy a tízest az az anyag teszi, amit felelőtlenül széjjel hagytak, nem vettek észre. A gyárakban, s életünk valamennyi területén bizony még van jócskán tennivaló a takarékosságért. A sok kicsi sokra megy és az anyaggal, a megtermelt értékek tékozlásával stb. forintokat dobunk el magunktól. Ha pedig megmentenénk, akkor közvetve és közvetlenül is érezhetnénk hasznát. A párt és a kormány felhívása nyomán most bontakozik az üzemekben, egész életünkben a fokozottab takarékosság. Szegeden az e hónapban sorra kerülő párttaggyüléseken egyik napirendi pontként beszélik meg a kommunisták, ho—• a párt és a kormány takarékosságra szóló felhívása után melyek a közvetlen teendőik. A párttaggyüléseken, a takarékossággal kapcsolatos vitában meghívottként részt vesznek az üzemek, vállalatok pártonkívüli műszaki és fizikai dolgozóinak képviselői is. Az 6 észrevételeiket, javaslataikat is kérik ahhoz, hogy valóban olyan intézkedések szülessenek, amelyek sokféle formában takarékossághoz segítenek. A párttaggyűlésekre az a feladat hárul, hogy megtanácskozzák: hol és milyen módon lehet takarékoskodni. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy átvegyék, vagy helyettesítsék a gazdasági vezetés munkáját. A taggyűlések mindenütt akkor érik el céljukat, ha a takarékosságról nem általános megállapításokat tesznek, hanem felmérik a tényleges helyi teendőket a forintok megmentéséért. Nagyon helyes, ha a párttaggyűlésekre meghívott pártonkívüliek — műszaki értelmiségiek és fizikai dolgozók — *zintén elmondják észrevételeiket. A szegedi üzemek egész sorában a pártszervezetek —. a kiszisták kérésére — pártmegbízatásokat adtak a KISZszervezeteknek. Ezekben — mint például a Szegedi Kenderfonógyárban — a takarékosság is szerepel. A párttaggyűlések helyesen teszik, ha megvizsgálják, hogy a KISZ-szervezet hol tart pártmegbízatása teljesítésében, s ehhez a pártszervezet adott-e elég segítséget. A takarékosságnak rendkívül változatos a formája. Nemcsak az anyaggal való gondos bánásmódban mutatkozik. A takarékosságot szolgálja a jó minőség, a munkában alkalmazott újítás, a korszerűbb gyártási technológia stb. A párttaggyűlések tehát akkor töltik be jól feladatukat, ha sokoldalúan vizsgálják a takarékosság üzemükön, vállalatukon belöli feladatait. A kommunisták taggyűlései azt is célul tűzték ki, hogy minden dolgozóval egyénenként elbeszélgetve megmutassák neki, hogy a saját munkaterületén miként lehetne a nép javára pénzt megtakarítani. A párt és a kormány takarékosságra szólító felhívása, s ezzel kapcsolatban a most sorra kerülő párttaggyűlések nem valami öncélt szolgálnak. Azért született a párt- és a kormány felhívása, azért tanácskoznak a kommunisták, hogy minden becsületes, jószándékú emberrel öszszefogva, együtt érjenek el további eredményeket a takarékosságban — az egész társadalom hasznára. A forintok megmentése is eszköz arra, hogy az eddig elért életkörülményeket megszilárdítsuk, s a későbbiekben tovább léphessünk előre. Az üzemekben, a vállalatoknál nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is érdekelt minden dolgozó a takarékosságban. Az évvégi nyereségrészesedést jelentősen befolyásolja az önköltség csökkentés, a takarékosság. A nyereségrészesedés ösztönző erő, erre az erőre számítani lehet. A kommunisták taggyűlései jelentős állomásai lesznek a fokozottabb takarékosságért folyó munkánknak. Nem kétséges, hogy ezekután a kommunisták és a pártonklvüliek összefogásával jobban, kihasználjuk a lehetőségeket a takarékosságra. Minden megtakarított forint a dolgozó emberek, a magunk életének szépítéséhez ad segítséget Nagy részvéttel temették el Dinnyés Ferenc festőművészt Tegnap délben temették el a szegedi közvélemény mély részvéte mellett Dinnyés Ferenc kiváló festőművészt, a szegedi képzőművészek nesztorát, aki 72 éves korában, tragikus körülmények között távozott el a művészvilágból és a közéletből. Szeged város halottjaként ravatalozták fel földi maradványait a Móra Ferenc Múzeum fekete drapériákkal bevont árkódjai alatt, ahol hozzátartozók, pólyatársak, barátok és tisztelök gyászoló tömege vette körül. Gyászbeszédet elsőként Tarl János, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott a halott művész ravatala fölött. Ugy búcsúztatta, mint azt a művészt, aki nem Szeged szülöttje volt ugyan, de művészetében rengeteg energiát fordított a szegedi táj és a szegedi dolgozó ember életének megörökítésére. A művésztársak nevében Vinkler László festőművész, főiskolai tanár méltatta az elhunyt festő pályafutását, művészi és emberi értékeit és hangoztatta, hogy Dihnyés Ferenc művészi hagyatékát az utánunk jövő nemzedékek is meg fogják becsülni. Bálint Alajos múzeum-igazgató a barátok nevében mondott búcsúszavakat. Megemlítette, hogy Dinnyés Ferenc azok közé a megbecsült képzőművészek közé tartozik, akik már életükben megérhették, hogy alkotásaikat múzeumi értéknek is tekintik. A gyászbeszédek után a hozzátartozók, művésztársak, b rátok és tisztelők nagy tömege kísérte utolsó útjára a neves festőművészt.