Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGTESÜLJETBKl riny Bll 1 iMIIMI 1 IMI 111 i llliHMM illil li 1 ^ A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 93. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1958. április 20. tita: I forradalom óriása : Felejthetetlen találkozás Ma Lenin-ünnepségek Szegeden Szoborkoszorúzás, ünnepi megemlékezés és az „Uljanov-család című film díszbemutatója A proletariátus halhatatlan tanítója: Vlagyimir Iljics Lenin születésének 88. évfordulója alkalmából ma, vasárnap megemlékező ünnepségek lesznek Szegeden. Délelőtt 9 órakor Szeged város politikai. gazdasági és kulturális életének képviselői, a város népe elhelyezi a kegyeletteljes tisztelet és őszinte szeretet koszorúit a Sztálin sétányon levő Lenin— Sztálin szoborra. Lenin elvtárs születésének évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága délelőtt 10 órakor a Szabadság Filmszínházban megemlékező ünnepséget rendez, ünnepi beszédet Ladányi Benedek elvtárs, a városi pártbizottság tagja, a városi tanács b.elnökhelyettese mond. Az ünnepi beszéd után az -Uljanov család* című szovjet filmet vetítik. A játékfilm felvételei Lenin otthonában, az eredeti környezetben készültek, és a proletariátus halhatatlan tanítójának Ifjú éveivel, diákéletével Ismerteti meg a nézőt. Holnap a% MSZMP Központi Bizottságának Lenin-ünnepsége Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány éa az MSZMP budapesti bizottsága V. I. Lenin születésének 88. évfordulója alkalmából holnap, hétfőn este hét órakor rendez emlékünnepséget a budapesti Nemzet] Színházban, ünnepi beszédet mond: Btezkn Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kibővített járási tanácsülésen Megválasztották a szegedi járás népi ellenőrző bizottságát Tegnap, szombaton kibővített ülést tartott a szegedi járási tanács abból az alkalomból, hogy megválasszák a szegedi járás népi ellenőrző bizottságát E napirend fontosságáról Farkas István elvtárs, a járási tanács v. b.elnöke beszélt Hangoztatta, hogy a szegedi járásban is fontos feladat meggátolni az ellen forradalmi zavartkeltés hatására elszaporodott társadalmi tulajdon elleni vétségeket. A bűnösökkel szembeni hatósági intézkedések, szigorú büntetések mellett nagy jelentőségűnek tartják a megelőző felvilágosító munkát. Eddig már több mint 30 előadást tartottak a járás falvaiban a rendőrkapitányság megbízottai. A járási ügyészség tagjai a földművesszöMagyar kormánydelegáció utazik Argentínába Az Argentin Köztársaság kormánya a közelmúltban magyar kormányküldöttséget hívott meg az új argentin köztársasági elnök, dr. Arturo Frondizi beiktatása alkalmából rendezett ünnepségekre, amelyeket április 28 és május S között tartanak Buenos-Airesben. A forradalmi munkás-paraszt kormány a meghívást elfogadta és képviseletére háromtagú delegációt jelölt ki. A magyar delegáció vezetője: Szobek Andris, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, tagjai: Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, továbbá Zalka András, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság Buenos-Aires-i és La-Paz-i követe. A kormánydelegáció Argentínába utazására rövidesen sor kerül. Nemrégiben kezdte nieg munkáját a Román Népköztársaságban a bukaresti műanyaggyár. A gyártelep bővítése és továbbfejlesztése még jelenleg is folyik, de máris basznos használati cikkeket állítanak elő. ízléses kosárkákat, csészéket, poharakat, tányérokat, dobozkákat és más hasonló tárgyakat készítenek ott műanyagból, amelynek nyersanyag-alapanyagát főként nádból nyerik. Képünkön a minőségi ellenőr vizsgálja az újonnan kész.ült darabokat vetkezeteknél végeztek hasonló jellegű jó munkát. Farkas elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács minden tagjának és az egész társadalomnak össze kell fognia a társadalmi tulajdon védelmében, amelyhez a legnagyobb segítséget kell nyújtani a most megalakuló népi ellenőrzési bizottság számára. A Farkas István v. b.-elnök szavait követő hozzászólások során dr. Tóth Lóránd, a járásbíróság képviselője nyújtott tájékoztatást arról, hogy gazdasági életünk különböző területeinek kártevői még ma is sokszor százezres károkat követnek el. Sok javítanivaló van ezért a népi vagyon lelkiismeretes kezelése és ellenőrzése területén. A felszólalók valamennyien ennek a kérdésnek fontosságáról szóltak, különböző oldalról megvilágítva, majd megválasztották a szegedi járás népi ellenőrző bizottságát. Elnöknek Kártyás László elvtársat, a járási tanács könyvelőjét választották, aki sokéves munkájával, pél_ dás kommunista magatartásával kiválóan alkalmas erre a tisztségre. Elnökhelyettesnek Simon Lajost, a Sándorfalvi Gépállomás igazgatóját választották, a bizottság többi tagjaiul pedig Lele Ferencet, a deszkf Kossuth Tsz elnökét. Szűcs Tibort, a deszki földművesszövetkezet ügyvezetőjét, Bodó Istvánnét a járási nőtanács elnökét Varga Istvánt, a Dorozsmai Pamutszövő művezetőjét és Gabrán Irént, a tápéi földmúvesszövetkezet könyvelőjét. A választás után a népi ellenőrző bizottság vaLameny;nyi tagja ünnepélyes fogadalmat tett, hogy híven ; átják el nagy fontosságú fel. .adatukat. ; A járási tanácsülés második napirendi pontjaként ;OJasz Imre elvtárs, v. b.-elInökhelyettes számolt be a tavaszi mezőgazdasági munkákról. Ifjúsági őrjárat Meddig tart az osztályvita? Tovább tart a francia kormányválság # Szegedi Szép Szó Vátesz vagy csálé? i Takarékosság és nyereségrészesedés A takarékosságnak az egész társadalmát átfogó, helyesebben a társadalomból fakadó mozgalomnak kell lennie. Életünkből vett számtalan példával bizonyíthatjuk, hogy a takarékos ember többre jut, jobban él. Ki ne akarna jobban élni? Ki ne látná szívesen a gyorsabb előrehaladást a népjólét emelésében. Akarni azonban nem elég. Az akaratnak a tettekkel kell párosulnia, csak így juthat több mindenkinek. Természetesen nemcsak úgy, hogy a takarékosabb gazdálkodással gyorsabban növekszik a dolgozók életszínvonala, hanem úgy is, hogy az üzemekben, a termelővállalatoknál több jut a nyereségrészesedésre. Két hét óta a szegedi üzemekben a leggyakoribb beszédtéma kétségkívül az évvégi nyereségrészesedés. Ahol még nem kapták meg, az forog közszájon, bogy mennyit kapnak. Ahol már kiosztották, kibővül a beszédtéma azzal, mit kell tenni azért, hogy az ez évi munka is hozzon valamit Tehát kapjanak, és többet kapjanak. mint az 1957-es évi. Legtöbb helyen világosán látják ma már: nyereségrészesedést csak akkor kaphatnak, ha takarékoskorinak, becsületesen dolgoznak. Akkor kaphatnak többet, ha a közös kasszába is többet tesznek. Most már csak az van hátra üzemeinkben, hogy eléggé tisztázott legyen, miként növelhetik ezt a közös kasszát. Több üzemben már kidolgozták, vagy most munkálkodnak rajta, hogy mit kell tenni a nyereség növeléseért. Ez nagy jelentőségű, de mégiscsak az első lépés. A második, a nehezebb csak most következik: megértetni a munkásokkal egyénenként is, kinek mit kell tennie a munkapadnál, a gépeknél azért a bizonyos többéit, amellyel növelhető a közös kassza. Ez a munka a pártszervezetekre és szakszervezetekre vár. Nekik kell, közösen az üzem vezetőivel, minden becsületes munkást a gazdaságos, takarékos termelésre nevelni. 'Az üzemi munka egyik legelhanyagoltabb területe ma Szegeden is az anyagtakarékosság. Sajnos, sokan.csak szavakban „tesznek érte", munka közben pedig pocsékolnak, fecsérelnek. A szavak elhangzanak s ha sűrűn hangoztatják, legfeljebb szólamokká lesznek, de ettől még nem javul az anyagtakarékosság, pusztulnak a szerszámok, pazarolják a segédanyagokat, vaiamenynyiünk közös tulajdonát. Akadnak üzemek, ahol még az anyagnormákkal is bajok vannak. A vezetők is megnyugszanak abban, hogy így állapították meg a felsőbb szervek, tehát ez a jó. Pedig már régen elavulta* ezek a normák és még az is előfordul, hogy az egyébként laza anyagnormákat is túllépik. Mindez azért fordulhat elő, mert nem viselnek gondot az anyagtakarékosságra, nem kielégítő az ellenőrzés, a selejtelszámolás. A Szegedi Ruhagyárban az üzemi tanács koniplexbrigád létrehozásán fáradozik. A brigád feladata lesz, hogy megvizsgálja a takarékosság lehetőségeit. A Szegedi Kenderfonóban már túl vannak a tervezgetések és szervezésen. Egy ifjúsági brigád harmadik hete őrködik a tisztaság felett úgy is. hogy összegyűjtik az elszói ódott kócot. Tevékenységük már az első héten több mint négyezer forint értékű nyersanyagmegtakarítást ho zott. Az anyagtakarékosság állandó rendszeres feladat, süt munkaverseny-íeladat is. Van-e alkalmasabb, ösztönzőbb erő a versenyre, mint az év végi nyereségrészesedés. A verseny díjazására fordított összeg és sok más tényező mellett ügy hisszük az egyik legjelentősebb a nyereségrészesedés. A verseny célja kézenfekvő: versenyezzenek azért, hogy gazdaságosabban termeljenek, amelynek a többi között egyenes következménye, hogy több lesz a nyereségrészesedés is. Minden megtakarított forint növeli a szétosztásra kerülő pénzt. A nyereségrészesedés növelése azonban nem lehet az egyetlen és kizárólagos cél üzemeinkben. Mit ér az olyan anyagtakarékosság — mondjuk a Szegedi Kenderfonógyárban —, amely ugyan itt megtakarítást jelent, de például az Űjszegedi KenderLenszövőben a további feldolgozás során többletkiadással jár, vagy csökkenti a termék használhatóságát. A termelés nem az egyes emberek és még csak nem is egy-egy üzem dolgozóinak érdeke, hanem mindanynyiunk, egész társadalmunk érdeke. Ezért nem nevezhető erkölcsösnek, ha egyikmásik vállalat vezetősége csak a jövedelmezőbb cikkek gyártása után kapadozik, míg a kevésbé jövedelmezőtől húzódozik, vagy félreteszi. Az 1957. évi nyereségrészesedés kifizetése után már tapasztalatból is tudhatják vállalatvezetőink, hogy különböző manőverekkel nem növelhető a nyereségrészesedés, mert a jogtalanul szerzett többletnyereséget levonták a vállalatoktól. Az ez évi nyereségrészesedést ls csak akkor fizetik majd ki, ha azt a gyár kollektívája hozta létre. Az ésszerű takarékosság mindennapi feladatunk, a nagy cél, dolgozó népűnk életszínvonala emeléséért. Erre szólította csatasorba kormányunk az üzemek dolgozóit, vezetőit. Termeljenek városunk üzemeiben gazdaságosabban, így lehet magasabb életszinvonalunk, így lehet több a nyereségrészesedés is.