Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

1 Kedd, 1958. március 18. 3 Ne engedjük elrabolni, amit 1848, 1919 és 1943 hősi hareai szereztek a dolgozó magyar népnek Március 15-ről emlékeztek Szeged dolgozói a Hazafias Népfront, a KISZ és a városi tanács színházi díszünnepségén Igazi munkásvefélkedést, hogy holnap jobban mint ma Ünneplő közönség töltötte meg vasárnap délelőtt a Szegedi Nemzeti Színház nézőterét, hogy részt vegyen a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bizottsága és Szeged város tanácsa által közösen rendezett díszünnepségen az 1848-49-es szabadságharc 110. évfordulója alkalmából. A feldíszített színpadon helyet foglaló elnökségben a város politikai, gazdasági és kulturális életének több vezetőjét, s a különböző munkahelyek kiváló képviselőit láthattuk. Az ünneplők soraiban megjelent ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az MSZMP szegedi bizottságának első titkára, valamint a pártbizottság, a városi tanács, a KISZ, tömegszervezetek, a fegyveres erők több tagja, s a közönség összetétele Szeged legkülönbözőbb dolgozó rétégét tükrözte. dola közönség a Tömörkény és | Ságvári Gimnázium énekka- ! rának előadásában, ezúttal Mihálka György vezénylésével. A műsort Aki akar,versenyez — így hangzik üzemeinkben a munkaverseny-szervezés . jelszava, mióta a gazdasági lés politikai helyzet konszoli.., , , . , egyebkent ; dálásával a termelés nortobb korusbemutato gazdagí- j mális kerékvágásba zöktotta, valamennyi Mihálka kent ¿K a jegöntudaA Himnusz elhangzása után Sípos Géza elvtárs, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szegedi bizottságának titkára mondott megnyitót, majd dr. Lőkös Zoltán elvtárs, újságíró, a Hazafias Népfront szegedi elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Ebben hangoztatta — visszapillantva a 110 évvel ezelőtti időkre —, hogy az 1848-as eseményeknek letagadhatatlanul kettős jelentősége volt. Az évszázadok óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tartó német—osztrák ellenes nemzeti függetlenségi küzdelem találkozott a népszabadság eszméjével és az európai demokratikus mozgalmakkal. Negyvennyolc igazi harcosai tudták, hogy a nemzet szabadságának legfőbb belső biztosítéka és alapja a nép felszabadulása, az úri kiváltságok, egyenlőtlenségek megszüntetése. Tudták, hogy a szabadságharc győzelméhez csak egy út vezethet, a forradalom. ,, Szabadságharcunk eibu-| kásának éppen az volt egyik;; főoka, hogy ezt az utat pedig felhívta minden György vezénylésével. Az egyetemek, középiskolák, általános iskolák és az Ujszegedi Kender- Lenszövő kórusának tagjai 48-as dalokat adtak elő sikerrel, a hétszáz tagú szegedi dalosegyüttes pedig monumentális erővel és emellett igen kidolgozottan gos magyar ember figyelmét Kodály—Jankovich »Szabadarra, hogy ne engedjük ellenforradalmi »belső bitangokénak meggyalázni a márciusi hagyományokat. A Hazafias Népfrontban egyesült erővel, a párt vezetésével védjük meg a gyalázattál a piros-fehérzöld és vörös lobogókat. Ne engedjük elrabolni, amit 1848, 1919 és 1945 hősi harcai szereztek, Kossuth, Petőfi és Táncsics örököseinek, a szocializmust építő dolgozó magyar népnek. Kulturális műsor A nagy tapsokkal fogadott ünnepi beszéd után a Szegedi Nemzeti Színház zenekara a Szózatot játszotta el. A díszünnepség második részében kulturális műsor következett. Kováts János, a Szegedi Nemzeti Színház tagja vezette be a műsort Petőfi - Nemzeti dalának hatásos előadásával, majd, dr. Szeghy Endre Petőfi versére írt új kórusművét hallhatta ság himnuszát« és Kodály— Berzsenyi »Forr a világ« kezdetű emelkedett művét énekelte. A Szegedi Nemzeti Színház művészei közül Turján Vilma és Szabady István Kodály Háry János című daljátékából énekeltek művészien, Joó László pedig Petőfi »Egy gondolat« című versét adta elő szép értelmezésben. A Hunyadi László című operából a színház zenekara és tánclcara a Palotást mutatta be, ezenkívül a zenekar előadta a Háry János Intermezzóját is, mindkettőt Szalatsy István vezénylésével. Friss hangulatot teremtettek az orvosegyetemi táncegyüttes tagjai sárközi táncokkal. Magasszínvonalú művészi élményt nyújtottak Árkos Judit és Szatmári Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, Aszafjev Párizs lángjai című balettjéből részletek bemutatásával, Maros György zongorakíséretével. tosabb munkások között ismét felvetődött a versengés gondolata. Ez. így van az április 4-e tiszteletére egyre jobban kibontakozó musnkaverseny-rnozgalotnban is. Üzemeinkben nem csapnak most látványos felajánlási jeleneteket, nem hangzanak el hangzatos szólamok és nem tukmálnak senkire fellegekben járó versenyfeltételeket. Verseny mégis van. Az elmúlt években hosszú ideig elég volt kimutatni 130—150 százalékos, vagy ennél magasabb munkateljesítményt, és ezzel meg lehetett szerezni elismerést, oklevelet, kitüntetést és vele együtt természetesen a nagyobb keresetet is. Hogy aztán mi volt a számok mögött, arra kevés figyelmet fordítottak. Pedig lett volna mit megállapítani, mert igen sokszor semmi haszon nem származptt belőle, inkább csak kár. Hányszor elhangzott; takarékoskodjunk az anyaggal, ügyeljünk a minőségre! Mégis a mennyiség tartotta bűvkörében az ipari vezetőérését. A most kibontakozó zeje a íelszabadulás ünnemunkaverseny is természe- pénak tiszteletére indított tesen a tervek teljesítésére munkaversenynek is. • irányul, de csak ott van tö- Na. és mit kap a versenyrekvés a terven felüli meny- ZQ Munkás? A legjobbak, a nyiségre, ahol ez célszerű, verseny győztesei egy-egy ahol ez szükséges. Ellenben versenyszakasz lezártával valóban megszüntették azt a valóban az erkölcsi megbekáros gyakorlatot, amikor a csülésen túl anyagi jutalmad-verseny mindenáron« lát- zásban is részesülnek. Ez azt •szathajhászó időszakában, jelenti, hogy csak ők kapmitsem törődve a szükség- na]c valamit, csak az ö leltettel — ha volt nyersanyag kes munkájuknak van értel—, igen sokszor a drága im- me, eredménye? Nem. Ha a portanyagoit is beleölték az verseny eredményes és a áruba. Nem törődtek vele, mozgalomban részvevők jobha az aztán évekig porosodott ban dolgoznak, mint általáig a raktárban. A fel- ban a többi munkások, ebszabadulás ünnepére kibon- bői nemcsak egyszerűen ertakozó munkaverseny célja kölcsí megbecsülésük és is. és minden bizonnyal anyagi előnyük származik, eredménye is a jobb munka hanem nagyobb hasznára lesz. vannak a népgazdaságnak, ü TPY LLMÍH/pl/hon mint mások. Munkájukkal " ICAIIIIIUVCKUCII, intenZívobben elősegítik azt. a Kéziszerszámgyárban és több más szegedi üzemben egyesek még most is nehezen értik, hogy miért kezdeményeznek versenyt, ha amúgy is kevés a nyersanyag, amikor általában nincs lehetőség a tervek túlteljesítésére. Mások viszont úgy vetik fel: mi hasznunk intenzívebben elősegítik hogy holnap jobban éljünk, mint ma. Erre azt .mondják egyesek: olyan »kékmadár «féle ez a holnap, hiszen az 1958-as terv nem ígér többet, mint a múlt év végére elért életszínvonal biztosítása. A korlátozott anyagi lehetőségek miatt az idei terv valóban mindössze annyi van a versenyből? Néhá- életszínvonal-emelkedést irányán ugyan kapnak díjakat, nvoz elő, amennyit a nyerehoppon- ségrészesedés kifizetése jede a többség az marad«. Az előbbi nézet a korábbi tévhitből fakad, amely szerint a verseny csak minél nagyobb százalékok elérésére irányulhat. Nem ket, a termelés irányítóit. Az megértetni, megmailyen hibás szemlélet eltűnt, lent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkaversenyben elért szép termelési eredményekkel nem segíthetjük elő életszínvonalunk emelését olymot'on, ha még van is itt-ott nyoma. Nem arról van szó, hogy végképp kirekesztették a versenypontok, feltételek közül a nagyobb mennyiség elgyarázni, hogy a verseny fel- hogy már ebben az évben adata lehet a selejt csökken- jobban éljünk. Az idei terv tése, a • nyersanyaggal való ugyan nem realizálja az takarékosság, a jobb minősé- életszínvonal emelését, de gű áruk készítése. Röviden: ez nem jelenti azt, hogy a a jobb munka. Ez a jellemötven évvel ezelőtt a máyZramarosi havasokban tett nemzet nem járhatta kö-;; kirándulásról irt levelet egy vetkezetesen végig. 1! kisdiák az »Ifjúság és Élet« Ha szabadságot akarunk!! szerkesztőségébe. A jó — j-x- r fii-"- — természetmegfigyelő készségről tanúskodó levelet a szerkesztőség közlésre alkal— mondotta Lőkös elvtárs — akkor tökéletesen le kell számolnunk a régi, elnyomó renddel. A nemzet függet-4 masnak találta, ezzel indult lenségét és dolgozó népének;; meg a most Kossuth-díjjal jobb jövőjét, csak a dolgozó osztályok összefogása és a munkásosztály vezető szerepe biztosíthatja. Ennek kapcsán beszélt: 1956. októbere ellenforradal-: márainak gyalázatos mester-!! kedéséről, amikoris 1848 ál-; •be a Természettudományi Társulathoz, mellyel a Millenarcában vissza akarlak élni;; a magyar nép .hazafias érzéseivel. Megpróbálták, hogy hazafias jelszavakkal, március 15. külsőségeinek felidézésével, de ugyanakkor a belső lényeg eltagadásával szembefordítsák a dolgozókat a szocializmussal, majd azokkal a népekkel, főként a Szovjetunióval, amelyeknek barátsága segíti a magyar népet függetlensége megvédésében és boldog jövőjének biztosításában. Hiába keresztelték el az ellenforradalmat nemzeti Eorradalomnak, a közönséges burzsoá nacionalizmust és szovjetellenességet pedig nemzeti kommunizmusnak,' 'kérdésekkel foglalkozik? mégis lelepleződtek és nem vezethetik többé félre az egyre világosabban látó dolgozó tömegeket. — Március 15-nek igazi örökösei azok — hangoztatta Lőkös Zoltán elvtárs, —, akik március 15-nek valódi szellemében cselekszenek, akik Kossuthnak, Petőfinek, Táncsicsnak nemcsak nevét, hanem szellemét idézik viszonyok között tovóbbfejesztik a régi forradalmi hayományt. — Soha ne felejtsük, hogy ragyoghatna ilyen tisztán, ha e nagy örökséget kétszer is meg nem menti sereg — mondotta, s a továbbiakban szólott a fiatalokhoz, köztük a legjobbakat tömörítő kiszesekhez, akiknek ma sem kisebbek a feladatai a KET SZEGEDI UJ KOSSUTH-DÍJAS kitüntetett dr. Greguss Pál egyetemi tanár, rektor pályája. Azóta több mint 250 tudományos dolgozat jelent meg tollából. Az első tudományos munkát 1913-ban nyújtotta A szegedi közvélemény örömmel fogadta, hogy a tudomány, a művészet és a munka legjobbjainak évente ajándékozott megtisztelő kitüntetésekből, a március 15-1 ünnep alkalmából kiosztott Kossuth-díjakból az idei évforduló alkalmával is jutott városunkba. Ezúttal dr. Greguss Pál egyetemi tanárt, a Szegedi Tudományegyetem rektorát és dr. Tömörkény Lászlót, a Szegedi Kenderfonógyár főmérnökét köszönthetjük, mint városunk új Kossuth-díjasait. A gyakorlati szakember eddigi életművét jutalmazta népi demokráciánk dr. Tömörkény László kenderfonógyári főmérnök kitüntetésé: vei. Ezerkilencszázhúsz óta dolgozik Szeged legnagyobb és leggazdagabb múltra visszatekintő üzemében. Mérnökként kezdte iparszervező munkáját, majd később a gyár műszaki igazgatója, az államosítás után pedig főmérnöke lett. Szegedi tevékenysége idején olyan ritka szakmai jártasságra tett lehetősége sincs meg az életszínvonal további eme»lésének. Mit realizál a terv? ; Ismeretes, hogy előírja a ¡termelés egy bizonyos arányú emelését, az önköltség bizonyos meghatározott százalékkal tönténő csökkentését. Ha csak ezt teljesítjük, valóban nem emelhetjük az életszínvonalat. A következtetés magától értetődő. Ha például a tervben előirányzott három százalékon felül csökkentjük az önköltséget, nagyobb lesz a nemzeti jövedelem. ebből viszont töb••bet fordíthat államunk az életszínvonal közvetlen vagy közvetett növelésére. mumi Díjat — tizenöt aranyat —, nyerte el. Eddigi tudományos munkái közül az utolsót, mely a tűlevelű fák monográfiáját adja az egész világra érvényes teljességgel, az elmúlt év elején tette le a világ tudományos életének • '•asztalára általános nemzetközi elismerés kíséretében. A ma is energiával teli professzorral az egyetem rektori hivatalában beszélgetünk. Természetesen elsősorban a Kossuth-díjjal kitüntetett tudományos munka érdekel legjobban. Greguss professzor elmondja, hogy mintegy tízévi munka eredménye ez a monográfia. Az egész világ tudományos életével kapcsolatot tartott munkássága során, hiszen Ausztráliától a Fidzsi-szigetekig, a Fokföldtől Kanadáig mindenünnen küldtek számára feldolgozandó anyagot. — Milyen kérdések érdeklik legjobban? — Főként faanatómiával foglalkozom, 1932 óta rendszeresen. 1945-ben a Középeurópai fák című munkám jelent meg, most van a nyomdában ennek a kiegészítése, mellyel ez a munka olyan gazdaggá növekszik, mint amilyen a Tűlevelő fák monográfiája című munkám. A faanatómián kívül milyen természettudományi foldj szakemberek egyaránt nak róla. szert, hogy a hazai és külnagy elismeréssel nyilatkoz-!! fa otCSÓÖb tefmeA nagy szegedi gyár fejlődésének történetében jelen-• • jpgnplf lős szerep volt. Szinte életművének tekinthetjük azt a fej-4 lett gazdasági, termelési organizmust, amit a Kenderfonogyárban a vele együttműködő műszaki gárdával megalkotott. Gyakorlati munkája közben sok időt fordított tudományos kutatásra is. Kutatási elvének lényege az volt, hogy a kiváló minőségű kenderáruk készítése a nyersanyag szakszerű termesztésével kezdődik. Tudományos dolgozatokkal is jelentkezett a szaklapokban és mint társszerző, részt vett egy fontos textilipari szakkönyv megalkotásában. Főmérnöki munkájának gerince a nyersanyag állandó és gondos vizsgálata volt és maradt — azt kutatva, hogy miként lehetne leggazdaságosabban hasznosítani a szegedi;; nyesen részvevők jobb mun— Legkedvesebb tudományos gondolatom, és úgy gondolom, hogy legeredetibb is, a növényfejlődés-elméleti teóriám, melyet 1917-ben adtam elő először. Elképzeléseim lényege az. hogy a növényvilág kifejlődése nem monofyletikus, a növényvilág nem egy növénytörzsből fejlődött, hanem a fejlődés több ponton indult el. Kezdetben emiatt az elmélet miatt idehaza sokan támadtak, az elképzeléseimet kifejtő tanulmányom is csak Németországban jelenhetett meg. A mai növénytani szemlélet azonban egyre inkább a polyfyletikus fejlődés-szemlélet felé hajlik, ügy gondolom, ez az 1917-ben kifejtett nézetem a legeredetibb tudományos gondolatom. A tudományos munkáról az élet köznapi kérdéseire is Kitűnő szakmai ismerete következetes munkastílussal párosult. A hibákat állandóan számon tartja és nagyon szigorú a kijavítás számonkérésében. A társadalmi tulajdon védelmében, az anyag helyes felhasználásában rrem-!! !: hogy holnap valóban jobban éljünk, mint ma. és a megváltozott történelmi; [terelődik a szó és Gregnss professzor szavaiból egy átlagosnál nehezebb és küzdelmesebb élet bontakozik ki. — Egyszerű viszonyok közül indultam, proletárgyerek vagyok. Tanítói oklevéllel kezdtem a tudományos munkának. Sok gáncsoskodást és méltatlanságot kellett legyőzmárcius 15-ike fénye nem|nöm, míg elsőként, magántanár lehettem azok közül, akik •>csak« tanítóképző intézeti oklevelet szereztek. Hogy menynyire elfogult volt velem szemben az elmúlt rendszér tudományos közélete, ahhoz elég megemlítenem, hogy huszámunkra a szovjet had-5S207lö( éve a, debreceni egyetem meghívott a katedrára, \\de Klebelsberg mást nevezett ki. Egy 25 éves fiatalembert, aki egy növényt nevezett el a miniszterről. Á Kossuth-díj. ami Greguss professzor kabáthajtókáját díszíti, valóban alkotó, tudományos élet elismerése. A professzor azonban közel ötven esztendei kutatómunka és tudományos múlt után sem érzi öregnek magát TJi növénvszocializmus építésében,;[anatómiai eredményei is rendszerezésre várnak, reméljük, mint amilyen feladatok előtt "hogy még sok művel fogja öregbíteni a magyar tudomány a 48-as ifjak álltak. Végül i világhírnevét. táj kiváló nyersanyagát. Külföldi tanulmányútja során rengeteg tapasztalatot; szerzett és az új ismereteket mindig eredményesen kama- • toztatta a Szegedi Kenderfonógyárban. Nagy része volt! abban, hogy az üzem éveken keresztül rendszeresen teljesí- •: &azdasági tervünket, sőt azt tette tervét és reklamáció nélkül dolgozott. ÜS-'TÍ ? -iránf?z elo. Ezért elismeres és köszönet jár azoknak a szegedi munkásoknak, akik ma egymással vetélkedve készülnek hazank felszabadulá... . , , , . , ,, , , _sának ünnepére és munkacsak önmagaval szemben kérlelhetetlen, hanem kornyeze-;; sikerekkel segítik elő azt. tével is. Figyelme még filléres dolgokra is kiterjed. Kitüntetése alkalmával munkájáról és terveiről a kö- J vetkezőket mondotta: - A kül- és belföldi megrendelők igényeinek meg-; Vm<MA.ÍI.Í felelően ma már tízszer több vékony, finomfonalat ké-* "IWinepsegBK szítünk. mint a felszabadulás előtt. Az ilyen értékesebb) áruk gyártására új technológiát dolgoztunk ki és vezet-J tünk be. További feladatunknak tartom ezek tökéletesíté-) séf, hogy áruinkkal még több piacot hódíthassunk még.! — Nagy munkát jelent számunkra az üzem rekonstruk-j ciós tervének folyamatos megvalósítása is. Üzemünket) ugyanis 75 éve alapították. A berendezések egy része már; nem a legkorszerűbb. Ezért a géppark felfrissítése, a gyártási folyamatok átszervezése szintén sok gondot jelent; nekem és az üzem más vezetőinek. nincs akadálya a szegedi üzemekben sem. Ezt bizonyítják az április 4-e tiszteletére indított munkaverseny eddigi eredményei is, amelyek egyúttal világosan mutatják a munkaversenyben részvevő munkások lelkes tevékenységének, munkájának összefüggését is holnapi jobb életünkkel, életszínvonalunk emelésével. A munkaversenyben eredmé;; kaja nemcsak nagyobb egyéni keresetet biztosít, hanem ezentúl segíti annak a célkitűzésnek megvalósítását, hogy valóraváltsuk népntárcius 21-én Szegeden A Magyar Tanácsköztár I saság megalakulásának tör; ténelmi évfordulója alkal| mából pénteken, március 21I én délután fél 5 órai kezI dettel koszorúzási ünnepsé| geket rendez a Magyar Szo! eialista Munkáspárt szegedi ! bizottsága. A Hétvezér utcai ! volt Munkásotthon és a ! Kálvin téri pártház falán ~ , , . . ... .. „ , ¿elhelyezett emléktáblákra - Feladataim megoldásához ösztönzést ad, hogy eddigi • helyeznek koszorúkat, megmunkásságomért most Kossuth-díjjal tüntettek ki. 4 emlékezésül 1919 hős proEbben az ösztönzésben bízva mindannyian hisszük, | tetárharcosaira. A koszorúhogy további munkálkodása során ismét sokat épít a Sze-|ffd ünnepségeken a párt j- - - ... - 4 idos harcosai, munkasorók gedi Kenderfonogyar hírnévén es vilagtekintelyen. *és kiszesek vesznek részt. 4