Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

Vasárnap, 19."«. március t*. Emlékünnepség Szegeden a Tanácsköztársaság kikiáltása évfordulójának tiszteletére I munkásmozgalom régi harcosai megemlékezéseket tartanak az üzemekben Idén, március 21-én ünnepeljük a dlcso­-éffcs Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának .19. évfordulóját. A történelmi jclen­inségii dátumot, az első magyar proletár­dikfatiira megteremtését Szegeden is méltó keretek között ünneplik meg. Az üzemeket, hivatalokat és intézmé­nyeket a munkásmozgalom régi szegedi harcosai, volt vöröskatonák keresik fel. A i'aráti találkozókon saját személyes élmé­nyeik alapján felelevenítik a Tanácsköz­társaság napjait, vívmányait és a vörös­Katonák hősi harcait. Megemlékeznek az első magyar proletárdiktatúra jelentőségé­ről és a Tanácsköztársaságot vérbe fojtó hazai és nemzetközi ellenforradalomról. Az üzemekben a Tanácsköztársaság év­iordulója alkalmából — a KISZ-fiatalok kérésére — ünnepélyesen adják át a párt­szervezetek a pártmegbízatásokat a KISZ­szervezeteknek. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évforduló.!» egybeesik a KISZ­szervezetek megalakulásának egyéves év­fordulójával, így az ifjú kommunisták ket­tős ühnepet tartanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt vá­rosi bizottsága és a városi tanács a Ta­nácsköztársaság kikiáltása 39. évforduló­jának tiszteletére a megemlékező ünnep­séget március 20-án, csütörtökön este 7 órakor rendezi meg a Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Ünnepi be­szédet. Tombácz Imre elvtárs, a munkás­mozgalom régi szegedi harcosa mond. Az ünnepi beszéd után gazdag kulturá­lis műsor következik. Befejeződött az ezüstkalászos lantoljam Mihálytelxen Mihálytelken rendszere­sen megtartották az eimült hónapokban az ezüstkalászos tanfolyam szakelőadásait. Elsőéves és másodéves tago­zat működött. A másodéves tagozatnak húsz hallgatója volt. Mind egyéni gazda, mert sajnos, a termelőszö­Szegedi szerző új kórusművének sikeres bemutal-ója 'A március 15-t ünnepsé- természetes közvetlenséggel gek alkalmával a szegedi válik dallamé, harmóniáva, Mára Ferenc Múzeumban a zenei és szövegi hangsúly­rendezett 48-as kiállítás rend. tökéletes egységében. A megnyitó ünnepségén — dallamok népzenei intoná­amint arról lapunk más he- ciója a zene és a vers nyel­lyén irynk —, a Sagvári és vezete között teremt stilus­a Tömörkény Gimnázium beli egyensúlyt. A mű min• egyesített női kara, Szécsi ően részlete azt mutatje, József vezényletével mutat- hogy szerzője a kórusének lét ta be először dr. Szeghy mestere, az énekhang nla­. Endre. a szegedi Pedagógiai pos ismerője. A szólamok vetkezeti parasztok kozott itt , főiskola. professzorának logikus vezetése, a biztosan nem érdeklődtek a korszerű ¡»Szabadság, szerelem« című megalapozott hangnemi át­mezóga^dasági szakismeretet | ü- mdvét E mdr>et a szerző, vezetések az egész rnümk biztosító tanfolydm iránt, szécsi rz,.». ua-l-j— - • ** ' Most, a hét végén tartották meg a záróvizsgát. A hall­gatók a vizsga során mind jó felkészültségről tettek ta­núságot. A vizsga után Szűcs László, a városi tanács fő­agronómusa a nagyüzemi gazdálkodás eredményeiről, távlatairól beszélgetett el a hallgatókkal. Román színdarab elsfi magyarországi bemutatója a szegedi színházban A Szegedi Nemzeti Színház­ban nagy* gonddal folynak Mihail Sebastian román ál­lami-díjas író Névtelen csil­lag című darabjának próbái. A március 21-i előadás ere­deti bemutató lesz Magyar­országos. A darabot Versényi Ida rendezi, akinek munkás­ságit a szegedi közönség opéra- és operettrendezések­öól egyaránt előnyösen is­meri. A színműről és mun­kájáról a következőket inondta a Délmagyarország olvasói számára: — E Magyarországon elő­ször a mi színházunkban bemutatásra kerülő darab mörségével fejezi ki: Szabadság, szerelem. e kettő kell nekem, Szerelmemért feláldozom az életet, Szabadságért feláldozom szerelmemet. A mű első része ennek az epigrammávak zenébe önté­se. A középső rész a »Sze­retlek, kedvesem« című vers ja után szárnyaló magasság­két megkapó lírai részletét ba emelte a befejezés ünne­öliözteti fel bensőséges dal- pélyes akkordjait. A bemu­lammal, s ezután a finoman totó után a közönség és az érzelmes középrész után is- énekesek melegen ünnepei­mét az epigramma mondani- lék a megjelent szerzőt, valója tér vissza, de most Az új kórusmű — amelyet már magasba, szárnyaló kő- a mai, vasárnapi színházi - . , .. —— kérjük tegyék meg. Közöl- ! dával, s ezáltal meg emel- díszünnepségen is bemutat­ói kérdés vetodott fel, amit A házfelügyelő köteles- .... ..... J, , , , • _ U KÉSZÜL A „BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS" KÓDEXE A bérlők, a bérbeadók, a házfelügyelők jogait és kötelességeit tartalmazza majd az új házirend Amint mór hírül adtuk, hol a »második műszakban« gezés alá kerülő új szegedi készül a tanácsi rewWet, segítő férfiak) a kivételek, városi tanácsrendelet,' a hé­amely a szegedi akarni és ok munkanapon este 6 és 8 zirend alapján kevés sza­magantulajdonban levő hó- ora. i letve vasárnap reggel bálysértési eíiárásl kell maid a* belső rendjét, a laikúlr 7-10 óra között végezhetik memndtoni házbek magatartásai szaiba- el ezt a fontos műveletet. ,, , .'. , , lyozza. A jelenleg érvény- Nagy vihart kavar fel i a ben levő házirend egyes ki- majd egyes bérházakban a tekke,!' s ^totóban a házi­tételeit túlhaladta már az Sketö rehdelSs A ^ddel összefüggően észre­ÍSvi,S véle,ük- javaslatuk van ­József kérésére a természetes énekelhetőseget Ságvári Gimnázium részére biztosítanak. Mindent össze­írta foglalva Szeghy Endre ú: Szeghy Endre új kórus- kórusmúve művészi ihletett­műve Petőfi Sándor két ver- ségével . mestert technikájá sére készült. Háromrészes val ™elt0 zenei tolmácsolása felépítése igen jól kiemeli Pet°f1 nagyszerű eszmeinek azt az eszmei mondanivalót., Az új mű bemutatásaban amely Petőfi egész életének lelkesen vett részt tartalmát az epigramma tö­lt. kéi gimnázium, egyesített női ka­ra. A szólamok hajlékony könnyedséggel, szép szinha­tásokban olvadlak össze. Különösen megkapó volt a szoprán puha. Urai hangvé­tele. Szécsi József magával­ragadó vezénylése, a beveze­tő rész lendülete és a kö­zépső rész mértéktartó lírá­hézaik rendje, a lakók -be- sége g )aWás elé az jük azokat. Nyilvános vita kés együttélése« érdekében tisztázni kell előírt időben, zárt edény- sok segítséget nyújthat az Ez az új házirend, amély- ¡Sjgjf S^tÁi ^L kékeseknek, a városi ta­. —métgyűjtő helyre vinni. (A Í£2£S Sr^íaj-^- lők hordták le az emeletről ^dhatmk. vMohirü ! ^^^^^ *J««-£• Most ezután is 2«? 2g~ detí^éretere. amfeflyék töb- W konnyd « házfelügyelő bek között a lakók jogait és munkáján a »segítsünk egy­kötelességeit szabályozzák: a mfcon« elv ertelmeben.) bérbeadó jogait ép köteles- Nem uj dolog a következő ségeít előírják és a.lakápok- sem: A lakásokban fát ha­kal kapcsolatos általános ér- sogatni, fűrészelni stb. tilos vényű'előírásokat — így a De ezt a rendelkezést sem tűzrendészetet, a lakónyii- tartják" be sokhelyütt. Sok, vántartást. a kapunyitást, magát -nagyon intelligens­stb. — rendezik, A ház csendjéért, békességéért Nem érdektelen azonban nácsnak, hogy az új szegedi házirend minél tökéletesebb legyen. kedettebben hangsúlyozva a nak — Szeghy Endre régeb­mindent feláldozni tudó sza- bi. müveihez hasonlóan mtn­badságvágyat. den bizonnyal kedvelt, nép­Petőfi verseinek lüktetése szerű szama lesz a magyar 's belső zeneisege Szeghy kórusirodalomnak. Endre ihletett invenciójából Erdős Jámv útjára. A moszkvai Művész Színháznak ugyanis éppen olyan nagysikerű előadása, rnint Párizsnak és Dél-Ame­rikának. A darab a harmin­cas evekben játszódik egy román kisvárosban, ahol nincs villany és este 6 után nem folyik a víz. Az express rovatok sem állnak meg a városka állomásán. Ebben a darabban azonban véletlenül megáll és egy gyönyörű, ele­gáns nő száll le róla, akinek liftes vasúti jegye, de a tás­kája tele van rulett-zseto­nokkal. összetalálkbzik az állomáson várakozó tanárral, akinek szenvedélye a csilla­gok világának vizsgálata ... t darab rendezésénél két mondanivalót akarok kidom­nek« tartó férfi, nő vágja fel az aprófát »suttyomban« a Konyha mozaiklapos padoza­tán. Azt gondolja: nem tud­ják, pe<ííg zeng belé az egész már előre ismertetni a házi- ház. Ami az érdekes itt, hogy rend egyes rendelkezéseit, ilyennemű, és más hasonló Elöljáróban szó van a házi- áthágása a házirendet tar­rend céljáról. A cél: elose- talmazó 1anacsi rendeletnek gíteni a társadalmi tulajdon szabíiysénést V0T böritani: A vmki szűklátó- ¡^^^TZ A ter^ ^ C°' karos ^sát amely* ^tS^bá^ozZa a lelményemek betartasat. . - , ^ , . ..,. Itt van mindjárt egy ran- r,áz'ren(? ® "fal<? klvul1­delkezés. Sok helyűit, fcü- jlyitasok fogalmat am, pe. lönösen a nagyobb bérhá- most mar a lakok penz­zakban baj van a szőnyegek tarca.janak terhere tortemk. Tarolásával, a rongyok M- a renüben. leltár szerint rézásával. Ahol nem volt átvett villanykapcsoló, víz­erélyes a házfelügj'elő, a nap csaP- kal>"ha elromlik — az bánmelv szakában a gyanút- Ingatlankezelő vagy a ház­len arrajáró nyakába hullt Tulajdonos nem köteles meg­az éppen kirázott szőnyeg, csináltatna. Országos ren­terftő. takarítórongy pora. delkezés szabályozza ezt egy szemete. bjaonyos idő óta. megöli a kibontakozó tehet­séget és a szerelem tiszta, őszinte szépségét, amely az eletet szebbé teszi. Versenyt. Ida nagy kedvvel régzi a rendezés munkáját cs ugyancsak nagy kedvvel készülnek a bemutatóra a darab szereplői is. Kaló Flórián alakítja a tanárt, aki nappal kénytelen alkal­mazkodni a kisváros em be­rnihez. de este barátai, a ^^^z^eZZv'^yt. Whor lehet porolni? \ rúdu,-bömböltetöh akit leszállítanak a vonatról, Miklós Klóra kelti életre. Kormos Lajos játssza a lány barátját, akitől elszökött. A kis állomás főnöke, ahol mindez a bonyodalom játszó­dik: Károlyi István. Jelen­tős szerepe van még a da­rabban Décsy Györgyinek és Kovács Gyulának. Az új házirend világosan ellen ! leszögezi: Csak reggel 7—10 Másik ilyen .,rázós« kér­őre között lehet portaiam- ^ g csendrendelet bet^. tani, mégpedig csak porelpn. )ása A t-a-nács, rendeletter. AgynemutS7/myegetlabor lakásokban L^S^Té^Ö oly módon zajt okozni, hogy „ SLíTaiS a szomszédot az zavarja, nCA S ^ a vagy este óra és reggel 5 napközben dolgozó nőit (né- ^^SufX^ Nagv érdeklődés a képtár új kiállításának megnyitóján nyugodtan bejelenthetjük az •'•jszakai rádióbömböltetőket <1. kerületi tanácsnál. Természetesen a »közös­helyiségek: pince, padlás, j mosókonyha használatát is Nagyszámú érdeklődő je- jukat. Megnyitó szavai uun szaK5iyozza ez a békés' lenlétében nyílt meg tegnap a jelenlevők néhány kerde- együtté)ési kódex. Érdekes 1 délután a Móra Ferenc Mú- sére Imre István festomuvesz ég fontos újitas hogy a te. reum képtárában három valaszolt. fettő - fmre István Kossuth- A Torma Imre emlekkial­Munkácsy-díjas művész. Ktáson a művész jóbarátja nácsi rendelet tartalmazza | majd a házfelügyelök köte­lességeit is az udvar, utca Balázs G. Árpád szegedi fes- dr. Kelemen Ferenc ny. ta- » iőművész és a néhány éve nár tartott mély és irodalmi 'aprításától a kapuk bezárá­sáig. A »zárórára« szintén országos rendelet van ér­clhúnyt makói festő, Torma stílusú tárlatvezetést Tmre - műveiből rendezett Sokan körülvették a meg kií1iítá! , , ragadó grafikai munkákat ínyben. Este II óra és hal­Bálint Alajos muzeumigaz- kiállftó Balázs G. Árpád "" ^ •—» —r_. gató köszöntő szavai után dr. szegedi festőművészt is aki­Bálint Sándor egyetemi tá- ,, ' , nár mondott megnyitót. Is- ^úncas stílusában ele­mertette a kiállító művészek ven élményekből fakadóan munkásságának oevrejét, ele- jelennek meg az élet kiilön­méste művészi kifejezésmód- bőzó vonásai. nali öt között kell bezárni ,0 kapukat. Hozzászólásokat kérünk Reméljük, hogy a rövide­sen« s végleges megszöw­A világra szóló nagy eseményt, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltását az égőpiros és nem­zetiszínű lobogók alatt lelkesen fogadta a 21 éves SzT.ll Sándor is. Ügy erezte az alacsony termetű fiatal­ember, hogy bár rövid, de sok megaláz­tatással teli élete után most már ö is — szegényparasztok gyermeke, szabósegéd — sajátjának tudhatja a hazát, A magyar földről és népéről cikornya nélküli érzések voltak benne már akkor is. S amikor a nemzetközi imperializmus intervenciója támadt az emberért sok jót és becsületeset tenni akaró fiatal Magyar Tanácsköztársaságra, ő is egyike volt a vörös hadsereg katonáinak. Heteken át fegyverek zajában a szocializmus igazáért indult rohamra az ellenséges frontokon. Salgótarján. A bányász-város védelme, lakóinak hősiessége eléggé közismert. Ke­mény csata dúlt ott is. A vörös hadsereg egységei — bár fegyverzetben és létszám­ban sokkal rosszabbul ¿Utak, mint az im­perializmus serege — győzelmesen halad­tak előre. Már régebben megvirradt és a Nap ma­gasan kapaszkodott az égre, amikor az egj ik Salgótarján előtti dombon Széli Sán­dor egysége harcba szállt a csehszlovák imperializmus haderejének egy erös csa­patával. A domb fái között fütyültek a lövedékek, gránátok tépték a földet. Száll Sándor is keményen markolta puskáját. Tüzelt az ellenségre. n,',H Q hopp Az eltenség pergőtüze U U11 d Ildii» következett. Aztán csend lett, s a vöröskatonák előre nyomul­tak. Az ellenség megfutamodott és az össz­tüzet visszavonulásuk fedezésére adták A harcban vöröskatonák is elestek, kiket már hiába várt haza a hü feleség, a doh­szagú nyomortanyán élő munkásasszony édesanya. A szív fájt a meghalt bajtár­sakért, de az ő hősi helytállásuk megacé­lozta a többi vöröskatona elszántságát. Magasra emelték a világszabiidság piros zászlaját és a nemzetiszínű lobogót, ame­lyet egyszerű emberek vére szentelt A vörös hadsereg és soraikban Szeli Sán­dor hosszú utat tett meg Salgótarjántól. Ütjukat csaták és győzelmek jelezték. Észak-Magyarország felé haladva még többször találkoztak az ellenséges hadse­reg makacs ellenállásával, de leküzdötték azt. S eljutottak Kassáig. A nagy felvi­déki városban a bevonuló vöröskatonák közé virágokat szórtak. A nép nagy öröm­mel fogadta őket. Persze, a burzsujok nem örültek .— említi most közbe Széli Sándor, amint a regi idők hősi emlékeit pergeti vissza. — De hát — mosolyodik el — mi tudtuk, hogy így lesz ez. és nem is sajnálkoztunk miatt*. DICSOSEGES NAPOK Fegyverek zajában ,.. Kassán és a vp­rós hadsereg odáig lartó útján, a közbe­eső községekben ked­ves események történ­tek. Amikor a vörös hadsereg egységei pihentek. körülfog­ták őket a munkások, parasztok, meg a haladast kívánó értelmiségiek. Barátkoz­tak. Hangszerek is kerültek és együtt szórakoztak a katonák, még a lakosság. Becsülték a vöröskatonákat, akik az em­beri felemelkedésért, a szocializmuséri fog­tak fegyvert. A hnQIPCCPHPn a ^ociaUzmus aka­n IIUűlUOöUgDII, rásán azonban ur/a tudott lenni a roppant túlerőben lévő ha­zai és nemzetközi ellenforradalom. Meg­szűnt a proletárdiktatúra. Széli Sándornak is bujdosnia kellett. Aztán mégis meg­ízlelte ő is, hogy milyen a csendórpoíon. Eltogták. Sok volt vöröskatonaval együtt kísérték a budapesti börtönbe. Útközben azonban — az egyik szűk utcában — hir­telen sikerült egy kapúaljba ugrania. Az őrök nem vették észre. Megmenekült. Az évek teltek fölötte, a sorsa nehéz volt. és emésztették a kenyérgondok is. A munkásmozgalomban azonban továbbra is részt vett. Kitartott, pedig az elnyomá sötét és vészterhes éveiben rá is börtön leselkedett. Ezerkilencszázharmincegyben a szegeo. Vörös Segélyben Dobó Miklós mellett dol­gozott. A Vörös Segély — mint. nevébe» is áll — azt a célt szolgálta, hogy a mun­kásmozgalom bebörtönzött emberei hozzá­tartozóinak kenyérgondját segítse enyhí­teni. S Széli Sándor a Vörös Segély sze­rény segítségét vitte például a Felsőtisza­parton lakó háromgyerekes Bitónénak is, akinek a férjét a Horthy-rendőrség letar­tóztatta, mert elkeseredetten beszélt a munkások nyomorúságos helyzetéről A nehéz évek után azonban mégis el­jött a magyar nép felszabadulása. Szovjet katonák hozták. Széli Sándor, az egykori vöröskatona 1944-ben — alighogy sza­baddá lett a város — Felsővároson a kom­munista pártot szervezte. A pártszervezet titkáraként tevékenykedett éveken át. Közben 1945 derekán alapító tagja volt a Szabó Kisipari Szövetkezetnek, évek ira­modtak el. S 1956 őszén, amikor az ellenlorradalom kezet emelt a néphatalomra. Széli Sándor nem hátrált meg. A szocializmust védte, mint 1919-ben vöröskatonaként. Az idő már eljárt fölötte. A betűt már csak szemüveggel látja. Mégis beállt a mun­kásőrségbe és felemelt fővel, a szocializ­mus igazságába vetett hittel munkálko­dik. Igaz, most nyugdíjas már, azonban fiatalos lelkesedéssel végzi a pártmunkái Nevetve mondta: »Ügy érzem, hogy a pártmunka fiatalít (m. a) Ujabb munkával teli 1 \

Next

/
Thumbnails
Contents