Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

Vasárnap, 1958. március 16. 3 A szegedi üzemek közül elsőnek a Textilművekhen osztották ki a nyereségrészesedést Elérkezett a várva várt a nyereségrészesedéssel rékba tették. Igaz kissé kérap, a nyereségrészesedés együtt most személyenként sőn kapták a takarékpénztár kifizetésének napja a Textil- külön 87 forintot kaptak hű- levelét, amelyben felhívja a Szeged munkaképes lakosainak foglalkoztatásáról müvekben. Kíváncsian várfák ezt azok is, akik korábban-nem hittek abban, hogy az évi terven felüli nyereségből ők is részesedhetnek. Reggel 6 óra után elsőnek a C-műszakbeliek vették át a borítékot. Kíváncsian nyitották ki, mennyi van benne, bár tudták előre, hogy 8 napi keresetnek megfelelő ijsszeget kapnak. Nem mindenki kapta meg e?t az őszszeget. Akik fegyelmezetlenek voltak, igazolatlanul ségj utalómként. Takarékba is jut . ¥ Többnyire már jó előre eldöntötték, ki mire fordítja a nyereségrészesedésből kapott pénzt. Zombori Jánosné szakszervezeti bizalmi elmondotta, hogy ő gyermekei részére vásárol rajta ruhát és a férjének is kedveskedik valamivel. A fennmaradt összeggel meg majd csinál valamit — tette hozzá figyelmet a lehetőségre, így csak tizenháromezer forint az az összeg, amit azonnal betettek a takarékba. Összegezik a kifizetés tapasztalatait ost egy éve, amikor még elevenen érezmuiasztottak. vagy három- tréfásan. Náluk is minden szor elkéstek, kevesebbet fillérnek megvan a helye, kaptak, mint azok, akik még annak is> amtt nem kölmindig szorgalmasan dolgoz- tenek el fizetés után. Takatak, időben érkeztek a mim- rékbetéfkönyvük van kahelyre, és soha semmi hí- cvű1töaetik a pénzt már ko- .,7 arra' ,'I?,gyJ.,; K, nem ielentkezett munká- - ^«ság munkálkodik ta nem jelentkezett munká jukban. Ezerikiilenc munkás vette át a borítékot. Ki-ki egész évi keresetéhez mérten részesült az üzem terven felüli nyereségéből. Százhuszonháromezer forintot tartalékoltak különböző célokra. Gyermeküdültetésre, karácsonyi ajándékozásra, s a kiváló dolgozók, a munkaversenvben példamutatók jutalmazására, Bosszankodók is akadnak Legtöbben önömmel vették át a borítékot, akadtak azonban olyanok is, akik keveselték a pénzt. Nem is a fegyelmezetlenkedők méltatlankodtak, hiszen jól tudták, hogy a könnyelműségnek a felelőtlenségnek ára van. A nyereségrészesedés elosztásának módjáról szóló üzemi tanácsi határozat alapján a bérelszámolóban levonták a büntetést. Nagyobb elégedetlenség mutatkozott azoknáTra műfikásasszonyok- ( nál, akik évközben szülési szabadságon voltak. Arra az időre ugyanis, amíg az SZTK-tól kapták illetményüket, az üzemben nem számfejtettek részükre nyereségrész&edést. Kilencven ilyen asszony dolgozik a Textilművekben. Az üzemi tanácskozáson annakidején nem emeltek szót az elosztás elve ellen, most mégis sérelmezik, hogy nem kaphattak annyi nyereségrészesedést, mint ..mások. Részükre ismetelten megmagyarázzák, hogy arra az időre, amikor nem járultak hozzá termelőmunkájukkal az üzem többletnyereségének megteremtéséhez, nem jár nyereségrészesedés.. Míg sokan örülnek, akadnak más okok miatt bosszankodók is. Az üzemi tanács ugyanis úgy határozott, hogy nyereségrészesedést csak az a munkás kaphat, aki legalább egy éve dolgozik a gyárban. Nem ok nélkül határoztak így az üzemi tanács tagjai. 1956-ban például a dolgozók 52 százaléka cserélődött a Textilművekben. Az elmúlt esztendőben lényegesen csökkent a »vándormadarak« száma — ahogy itt a Textilművekben is nevezik' a munkahelyüket sűrűn változtatókat —, az összmunkások száma 33 százalékban cserélődött. Ez is nagy szám, de az előző évihez viszonyítva már lényegesen kisebb. A törzs garda most hasznát látta az üzemhez való hűségének, ugyanis Több probléma vetődött fel a kifizetés előtti és a kifizetési napon. Az üzemi tanács máris öttagú bizottságot alakított, amelynek az a feladata, hogy összegezze az első nyereségrészesedés kifizetésének tapasztalatait, hogy azokat a jövő évinél majd hasznosítani tudják. A munkások figyelmét külön feles hívták arra, hogy ilyen bi. . zottság munkálkodik a tarafavasztol késő őszig, job- pasztalatok összesítésén. Kérban mondva a télig, míg ték, hogy március 31-ig jehizott sertest nem vásárol- lentsék be észrevételeiket, hatnak belőle. Mások bútor- mondják el javaslataikat, ra, vagv házépítésre, eset- hogy amikor majd az 1958. leg motorvásárlásra gyűtö- évi nyereségrészesedés kifigetnek. Igen sokan a nyere- zetésére kerül sor, még kiségrészesedésként kapott sebb zökkenők se fordulhaspénzt is egyenesen a taka- sanak elő. Fiatal város legfiatalabbjai FELHÍVÁS A MAI DÍSZÜNNEPSÉG ELNÖKSÉGÉHEZ A Hazafias Népfront és a KISZ szegedi bizottsága felhívja a mai színházi díszünnepség elnökségébe meghívottak figyelmét, hogy a színésztársalgóban (bejárat a színészkapun) a gyülekezés a külön küldött meghívótól eltérően nem háromnegyed, hanem egynegyed 11-kor lesz. Ezúton is kérik a pontos megjelenést. A Szovjetunióban nemcsak gyárak, lakóházak épülnek állandóan, hanem egész új városok Is születnek. Szovjetoroszországnak 1926-ban csak 461 városa volt, harminc év múlva pedig már 841. A legújabb városok egyike: Komszomolszk. S képünkön e fiatal város legfiatalabb lakói közül láthatunk, amint nagy buzgósággal mossák le a délutáni játszás porát a kujbisevi vízierőmü építőinek óvodájában. M tük a sztrájkhullámok utórezgéseit és az ellenforradalmi rombolás okozta 22 milliárdos kár nyomasztó terhe nehezedett vállunkra, csal? az erőshitűek hitték, hogy a forradami munkásparaszt kormány ereje és határozottsága úrrá lesz a káoszon. Az év végére mind a termelésben, mind a termelékenységben néhány százalékban meghaladtuk az 1956. év első kilenc hónapjának átlagát. A foglalkoztatottság az állami iparban országosan jóval meghaladta az előző évit. Szegeden 1956hoz képest a dolgozók száma átlagosan a szocialista iparban három, a mezőgazdaság állami szektorában 36 százalékkal, az állami és szövetkezeti kereskedelemben 11 százalékkal, a helyi közlekedésben 4 százalékkal, a kommunális vállalatoknál 7 százalékkal nőtt. Ezekben a termelői ágazatokban a dolgozók részére kifizetett munkabér összege együttesen 25 százalékkal emelkedett. Ezek a valóság tényszámai, amelyek különböző szemléleteket váltottak ki. Akadtak olyanok, akik úgy látták, hogy az élet Magyarországon a »hegyen-völgyön lako" dalom« időszaka felé halad. Ezt általában a gyors talpraállás, a Szovjetunió, a népi demokratikus országok baráti segítsége nyomán kialakult gazdasági helyzet formálta. Mások viszont legyintettek, és legyintenek jónéhányan még ma is. Azt mondják, hamisak e számok, mert ha így lenne igaz, ahogyan a számok elénk tárják, akkor nem állana naponta hatvan-hetven ember a tanács munkaügyi hivatala előtt. Ismét mások sötét képeket festenek, ha népgazdaságunk perspektívájáról esik szó. QI enki nem állította, ^ hogy gond nélkül élünk. De a ma jelenségeit nem vizsgálhatjuk úgy, hogy ne pillantsunk a tegnapra, és ugyanakkor a holnapra. Van gondunk, de ezek a múlt bármelyik időszakánál kiegyensúlyozottabb gazdasági helyzet gondjai. Ilyen gondunk Szegeden a város munkaképes lakosainak foglalkoztatása. Tény, hogy a munkaügyi hivatal előtt naponta hetven ember jobb lehetőségekre. Az épí« vár munkaalkalomra, néha tőipari vállalatokhoz és más még több is. Ekkora város- hasonló jellegű üzemekhez ban, hacsak ennyi ember nem akarnak menni, bár keresne munkát, könnyen semmi szakmájuk sincs, csak napirendre térhetnénk e segédmunkások. Amikor felprobléma felett. A valóság- ajánlották nekik a helyet, ban ennél jóval többen, szá- akkor általában azt válaszoL zak és százak szeretnének ták, majd gondolkoznak még, elhelyezkedni. A jelentkezők de végül is nem jelentkeztek hatvan-hatvanöt százaléka munkára. így aztán a Sze» nő és ezek is többnyire szak- gedi Építőipari Vállalat kénymai képzettség nélküliek, telen Bajáról, Szeged körtehát csak segédmunkásként nyékéről toborozni segédalkalmazhatók. Többen ad- munkásokat, minisztrációs munkakörben Az előjelek szerint, amidolgoztak korabban. Szak- kor a Konzervgyár megkezmunkás jelentkező csak el- di munkáját tavasszal és vétve akad még a férfiak nyáron _ ha ma mé van között is. Hogyan lehet az, is munkanélküll munkaválha nemcsak országosán ha- ialó ember _ hiány leSZ ^ nem Szegeden is nagyobb a gédmunkásokból Szegeden, foglalkoztatottság, mint pél- Más a heiyzet azoknak a dául 1956-ban volt városunk- munkába áuításával, akik ban, mégis több szazra tehető nehezebb fizikai muru az olyan dolgozok Száma, akik kát nf>m tudnak végezmunkát keresnek. Hadd lés- ni> szakképzettségük pedig sunk csak egy szamot a Sta. nincs Kevés üzem vagy tisztikai Hivatal Szeged va- gvár k<?res mostanában porrosi igazgatóságának 1957. évről szóló jelentéséből: »A tási, éjjeliőri és hasonló könnyű beosztású munkára Szeged emlékezése 1848 forradalmi hagyományaira Kossorúzási ünnepségek nemzetőrség, honvédség fel' " állítására, Kossuth szegedi Az 1848-as szabadságharc, teonban Petőfi szobrát ko- szerepére vonatkozó dokumárcius 15. forradalmi em- szorúzták meg, s itt a Vas- mentumokat. A tavaszi hadlékére szombaton, tegnap útforgalmi Technikum ének- járat anyaga a nemzetiségek vörös és nemzetiszínű lo- kara előadásában hangzott felkelésének dokumentumaibogódíszbe öltözött Szeged, el a Himnusz. A szőregi csa- val egészült ki. Láthatjuk a Delelőtt 11 órakor a Klauzál ta Aradi vértanúk terén lé- Nemzeti dal eredeti nyómtatéren felsorakozott a hon- vő emlékművének talapza- f0tt példányát, röpiratokat, védség díszszakasza. A MAV- fára á fegyveres testületek, nyomtatványokat, amelyek a zenekar a Himnuszt játszót- az egyetemi ifjúság, a vá- márciusi forradalom napjait ros dolgozó népének képvi- idézik. Érdekesek a különselői helyeztek el koszorú- böző fegyverek, érmék, pekat. A koszorúzás alkalmá- cséfék és pénzek is a szaval az Egyetemi Kórus a badságharc időszakából. Himnuszt és a Szózatot énekelte. Este 7 órakor a Szegedi ta a Kossuth-szobor előtt. Azután a Kossuth-nóták dallamai közepette a városi pártbizottság, a Hazafias Népfront, a KISZ városi bizottsága, a tanács, az üzemek, intézmények és iskolák képviselői elhelyezték a meg- Nemzeti Színház ünnepi előemlékezés koszorúit a Kos- adásban mutatta be Erkel: suth-szobor talapzatára. A Beloiannisz téri Pan Megkapó fényképgyűjteményt is láthatunk a kiállításon, amely a szegedi 48-asUk sírjairól készült. A városi , , . tanács 1849. április 23-i jegyHunyadi László cimu opera- zőkőnyve is tanúsítja, hogy iüt. a tanács lelkesedéssel vette Megnyílt a 48-as emlékkiállítás Stttt fCS Szombaton, tegnap délután A kiállítás témaköre a é® a kötet további lapjait az 3 órakor a Móra Ferenc Mű- . . , . . . . , elnyomatás koraban fekete zeumban ünnepélyes keretek márciusi forradalommal, az tinta raöntesével olvashatatközött dr. Bálint Alajos mii- áprilisi törvényekkel kezdő- tanná kellett tenni. Csak kézeumigazgató nyitotta meg a bemutatja 48-as emlékkiállítást. A gaz- s bemutatja dag kiállítást a Hazafias Népfront szegedi bizottsága kezdeményezte és anyagát a A Hazafias Népfront Sze- Lőkös Zoltán újságíró, a HaSomogyi Könyvtár, a Móra ged városi elnöksége, a Ma- zafias Népfront szegedi elFerenc Múzeum, s az Alla- gyar Kommunista Ifjúsági nokségének itagja. mi Levéltár állította össze. Szövetség Szeged városi bi- A beszéd után gazdag kulA kiállítás megnyitásán zottsóga és a városi tanács turális műsor következik. A mutatták be Petőfi Szabad- ma vasárnap délelőtt fél 11 műsorban a színház több ság. szerelem című versének kezdettel március 15 művésze, operaénekese, szódr. Szeghy Endre főiskolai " lótáncosa valamint a színtanár által énekkarra szer- díszünnepséget rendez a Sze házj zeneka, és kiváló sze_ zett művét, amelyet lapunk gedi Nemzeti Színházban. gedj öntevékeny énekkarok, más helyén méltatunk. Ünnepi beszédet mond dr. tánccsoportok lépnek fel. sőbb tehették ismét olvashaa szegedi tóvá a fontos bejegyzéseket. Ma díszünnepség a színházban város lakossága természetes jelentkezőket Több a gond úton alig szaporodott, vi- a RŐi munkaer6knéi. Sok szont 1957 első kilenc hónap- o)yan RŐ vaR ugyaniS) aki nem ja alatt 1600-zal tobb volt a csaiádíenntartó, de szeretne varosba költözök szama, elhel>V7kedni, főként nehemint az elköltözők száma«. zebb fizikai munkát nera A bevándorlás revén törte- igénvlö munkakörben. A baj nő szaporodás többszöröse az azonbani hogy a jelentkezők elozo évieknek. Ez a szám sok esetbeR Rem felel„ az azóta eltelt mintegy fél Rek az egészév alatt jelentősen tovább ^gyj követelményeknek, növekedett. Ha a »bevandor- ^ gemmiféle szakképlottak« nem is mind munka- zettségak sincs Éppen ezért képesek, mert van közöttük g jeientkezö nők elhelyezése idos es gyermek, mégis a dja m& Szegeden a Vai7 a, munkásirányító szerveknek, ember költözött, aki munkát előreláthatóan csak az vallalt, vagy vallalna. L idényjellegű üzemek, C

sak a mát, a februári ^ gyárak munkájának és márciusi adatokat megkezdésekor lehet segítevizsgálva nem le- ni, s lehet majd a munkát het véleményt nyilvánítani, keresők kérését kielégíteni, helyes ítéletet mondani az A szegedi idényjellegű üzeáltalános helyzetről. Vegyük mek általában nyáron 2500 csak a két nagy szegedi élei- fővel foglalkoztatnak több miszenpari üzemet, a Pap- munkást, mint télen Mégis rikafeldolgozó Vállalatot és van-e lehetőség ezenkívül a a Konzervgyárat. Bármilyen munkanélkül levő dolgozók sokat is fejlődtek ezek az foglalkoztatására? Lehetne, üzemek, a gyártás mind a Sokat emlegettük már a két üzemben idényjellegű, s totó-lottó irodát, amely —• nyilván a dolgozók foglal- ha végre megoldódik a hekoztatása is. A téli időszak- lyiségproblémája — valóban ban az elbocsátás sorsára könnyebb munkát tudna bizjutnak a munkások százai, tosítani. A Szőrme és BőrEz nem is érintette őket va- ruhakészítő Vállalat is bővíteratlanul, hiszen munkaszer- né üzemét, ha helyet kapna, ződésüket is csak egy bizo- volna is helye az Orion Bőrt nyos időre kötötték. Azon gyár épületében, ha raktársem csodálkozhatunk, hogy jellegét megszüntetnék, a munkát keresők kozott so- Ugyancsak helyiség híján kan vannak olyanok, akik nern tudnak Szegeden keszkorábban adminisztrációs . ~„ . . ,,. ,. . .... munkakörben dolgoztak. Az ^gyárat létesítem, amit alelőző éveknél ugyanis ked- "tólag a minisztérium szívezőbben alakult 1957-ben a vesen adna Szegednek; Ez termelók és nem termelők is gok száz munkást tudna aránya Szegeden. Még 1956- ^ foelalkoztatni ban az ipari, építőipari, ke- P™18 foglalkoztatni. reskedelmi, helyi közlekedés, Hely> hely és harmadszor kommunális vállalatoknál és is hely, és máris lesz munaz állami gazdaságokban kalehetőség. Vannak azonegyüttesen ezer termelőre 246 ban kihaszná)atlan hel isé. nem termelő jutott, addig a . , .. .„ műit évben 226. A helyi ál- geink- Például üresen allalamigazgatásban dolgozók nak sok helyen Szegeden a száma 1957-ben pedig kilenc pincék. Szó sincs arról, hogy százalékkal volt kevesebb, akár Szőrme és Bőrruhamint egy evvel korábban. Ez , pedig azt jelenti, hogy csök- keszlto Vállalat, vagy a keszkentették az adminisztrációs tyűgyár üzemegységeit hemunkakörben dolgozók szá- lyezzük el pincében. De mát városunkban. Ha ezek m,é Rem termelünk pélnem vállaltak fizikai mun- . kát, most természetesen ők da"l ^unuk gombát? Gomis a munkalehetőségre várók batermelő vallalatot lehetne számát szaporítják. létrehozni Szegeden. KibőA z üzemek mostanában víthetnék a Szegedi Kertéjóval kevesebb mun- szeti vállalat profilját, s kaerőt igényelnek termeUethetnének vele gommint rnás esztendőkben. A korábbi években Szeged üze- hát. Ezzel javitanank varomeiben is nagy volt a mun- sunk élelmiszerellátását, nőkaerővándorlás. Most ez lé- velhetjük az exportra kerünyegesen alábbhagyott. A termékek mennyiségét, dolgozok nagyon meggondol- , , ,, , ják magukat, mielőtt ott- mert ,gen kedvelt s keresett hagynák munkahelyüket, hi. cikk külföldön a gomba, s szen teljesen bizonytalan, nern utolsó sorban növelhethogy a korábbinál jobb néRk a munkaalkalmakat, munkalehetoseghez jutnak. , Ennek egyenes következmé- munkalehetosegeket Szegenye, hogy a gyárak által igé- den. nyelt munkaerő most keve- Sokat foglalkoztat bennün7.1 ""TI "láSk°r ^Hínl ket M 3 g0nd' 8 mUnkakÓ" Februar hónapban például . . 457 munkást kértek a mun- Pes dolgozók elhelyezés:, kaügyi hivataltól. Kiközvetí- Törődik velük a város, de tettek 433 főt, huszonnégy- mint láthatjuk, még többet gyei kevesebbet, mint leh teRRÍ érdekükben, még amennyit kértek. Pedig a „ munkát keresők száma több mielőtt elerkezne az idényszázra rúg városunkban, jellegű üzemek nyári munEzek egy része azonban rá- kája. ér várni a felajánlottaknál NAGY PAü