Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam. 63. szám Ara: 50 fillér fzép kezdeményezés % szombat, 1958. március is. a József Attila telepen z A magyar nemzeti-hazafias érzés és gondolkodás örökre eggyéforrott a 48-as hagyományokkal Díszünnepség Budapesten március 15 ünnepe alkalmából 1848. március 15. emlékére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken este díszünnepséget rendezett Budapesten, a Néphadsereg Színházában. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak kiváló üzemi dolgozók, pártmunkások, kiszisták, új Kossuth-díjasok, tömegszervezeti vezetők, köztük dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula és Rónai Sándor, az MSZMP PB tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban helyet foglalt Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a politikai és a kulturális élet számos vezető személyisége, Kossuthdíjasok. A Himnusz hangjai után Bitskey Tilior, a Néphadsereg Színházának tagja Petőfi Nemzeti dal-át szavalta el, majd Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget.. Ezután Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja emelkedett szólásra. Komócsin Zoltán elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! ból idézzük a magyar poiKedves elvtársak! gári forradalom és nemzeti 1848. március 15-re emlé- szabadságharc hősi esemékezünk. Száztíz éves távlat- nyeit. Az 1848—1849-es ferEmléklinnepség a Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulóján A Magyar Szocialista Mun- cius 21-cn este 7 órakor pra. káspárt központi Bizottsága, lékünnepséget rendez az Era Hazafias Népfront, a SZOT kc) Színházban. Ünnepi beés az MSZMP Budapesti Bi- s2édet mon(J Nemes Ue7só zottsaga a Tanacskoztarsa- _ ..... . ság megalakulásának 39. elvtárs, az MSZMP Pol.t.kai évfordulója alkalmából már- Bizottságának póttagja. » »» Bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg az 1848-as szabadságkareróS a szegedi iskolákban A szegedi általános és kö- nütt arra figyelmeztették a zépiskolakban a tegnapi nap tanulóifjúságot, hogy megértfolyamán iskolai ünnepsége- ve a kor nagy történelmi átken emlékeztek meg a ma- alakulása által szabott felgyar történelem nagy fórra- adatokat, a márciusi forradalmának, március 15-nek dalmárokhoz méltóan vegyék emlékéről. Az iskolák ifjú- ki részüket a szocializmus sága, a pedagógusok nagy győzelméért folytatott harclelkesedéssel vettek részt az ból. ünnepségeken, mindenütt , szép műsort állítottak össze, Ma koszorúzást és az előadók megemlékezé- ünneDséírek seikben tisztázták március unnepsegeu nagy forradalmi hagyomá- Ma, szombaton délelőtt 11 nyainak jelentőségét. órai kezdettel koszorúzási A Zalka Máté általános ünnepségek lesznek a Klauiskolában dr. Jakobovics zál téri Kossuth-szobornál, Antalné tanárnő mondott a Beloiannisz téren, ahol a beszédet, az énekkar Mészá- Panteonban levő Petőfi-szoros Kálmán vezetésével borra helyezik el a párt, a negyvennyolcas dalokat éne- KISZ, a népfront és a székéit, Kevei Béla VIII. osz- gedi üzemek, intézmények tályos tanuló Petőfi verset dolgozóinak koszorúit. Az szavalt, Illés Béla Guszev- Aradi vértanúk terén levő ügy című elbeszéléséből Cse- szőregi csata emlékművét is peíla György VIII. osztályos a Himnusz elhangzása után tanuló olvasott fel részlete- koszorúzzák meg. Az 1848— ket. A Tömörkény Leány- 49.es szabadságharc szegedi gimnáziumban Horóczi Fe- dokumentumaiból készült rencné mondott ünnepi bc- kiállítás megnyitására ma szédet. Négyökrű Mária és délután 3 órakor kerül sor a Szögi Erzsébet szavaltak, az Móra Ferenc Múzeumban, énekkar Mihálka György Este a színház az ünnep alkarnagy vezetésével adott elő kalmával Erkel: Hunyadi énekszámokat. Különös ér- László című operáját mutatdekessége a Tömörkény Le- ja ánygimnázium ünnepének, hogy mintegy főpróbaként itt hangzott el először az ünnepségek során dr. Szeghy Endrének Petőfi: Szabadság szerelem című epigrammáiára írt kórusműve. A mihálytelki iskolában úttörő csa- JÓ hír a szegedi és körpatgyűlés keretében rendez- nyéki gyümölcstermelőknek: ték meg az ünnepséget. Sze- - • radalom és szabadságharc emléke az idő múlásával semmit sem halványult. A iragyar nemzeti-hazafias érzés és gondolkodás mindörökre eggyéforrott a 48-as hagyományokkal. Az 1848-as forradalmárok, szabadsághősek és vezéreik Kossuth, Petőfi, Táncsics tettei és szelleme 110 év alatt az igaz hazafiasság jelképeivé váltak. A 48-as eszme egyszerre, elválaszthatatlanul jelentett igaz hazafiságot és az akkori kor követelményeinek megfelelő nemzetköziséget. Jelentette a magyar szabadságért és a világszabadságért folytatott harc vállalását. A 48-as hősök, Petőfi Sándor és társai a háromszínű magyar zászló lángoló szeretetével össze tudták egyeztetni a nemzetköziséget a népek testvéri összefogását jelképező vörös zászló lángoló szeretetét. A 48-as hősök és vezéreik programja koruk leghaladóbb, legforradalmibb társadalmi célkitűzéseinek megvalósítása, a polgári forradalom, a feudális rendszer felszámolása, a nemzeti függetlenség kivívása, a köztársaság megteremtése volt. A legnagyobbak, a kor leghaladóbb gondolkodói közül is kiemelkedve még messzebbre néztek. A magyar történelem dicsőségeiben és kudarcaiban kutatva 1848. március 15. után két dátum van, amely a legszembeötlőbb, a legnagyobbat jelentő, igazi történelmi forduló. Az egyik 1919. (Folytatás a 2. oldalon.) ffla: Kiosztották a Kossuth-díjakat A lottó nyerőszámai Teljes heti rádióműsor Holnap délelCH fél 11-hor Március 15 [ díszünnepség a színházban Holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban díszünnepséget rendez a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bizottsága és a városi tanács. Ünnepi beszédet mond dr. Lőkös Zoltán újságíró, a Hazafias Népfront szegedi elnökségének tagja. A beszéd után ünnepi műsor következik, amelyben fellépnek a legjobb szegedi öntevékeny énekkarok, tánccsoportok, a színház művészei, operaénekesei, zenekara és szólótáncosai Pefőfi szellemében, törhetetlen forradalmi lendülettel GyüiitoicsfelifoSpzó üzfsnet épít a szegedi Hűtőipari Váiialat keres Irma az irodalmi szakkör tagja mondott bevezetőt s Bönde Mihály és Bíró Aranka szavaltak. Kossuth szegedi beszédéből, Petőfi 48-as naplójából Kéri Ilona és Tari Sári olvastak ebben az évben a szegedi Hűtőipari Vállalat telepen új gyümölcsfeldolgozó üzem épül, amelynek költségei közel háromnegyedmillió forintot tesznek ki. A gyümölcsfeldolgozó üzem építkezéseit az 5. sz. Mélyépítő gozik a telepen, ez az építkezést jelentékenyen meggyorsítja és így minden remény megvan arra, hogy a gyümölcsfeldolgozó talán már ebben az évben megkezdheti munkáját. A termelők szempontjából is fontos üzem ismét egy láncszem abban a törekvésben, hogy fel részleteket, majd az út- Vállalat végzi, amely április- Szeged minden vonatkozastörő énekkar és az úttörő ban kezdi meg a munkát és ban számottevő ipari góczenekar adott elő számokat, azt még ebben az évben be ponttá váljék és újabb olyan Az ünnepi beszédet Szalma is fejezi. Az építővállalat a üzemek létesüljenek amelyek János igazgató tartotta. Vágóhídi építkezések révén mezőgazdaságunk fej tesztéA megemlékezések mindé- már hosszabb idő óta dol- sét szolgáljak (Sz. G.) Minden nép történetének megvan a maga nagy dátuma: Mondák, legendák a népi vágyak és népi célók kifejezőiként sarjadnak, élnek az ilyen dátumok körül. A mi történelmünknek ilyen halhatatlan dátuma március 15. A nagy történelmi események óta el» telt évszázad alatt sokszor fakult ,meg ennek a nagy napnak a fénye, igaz csillogását sokszor takarták el avitt és rozoga történelmi díszletekkel. Márciust a Horthy-ellenforradalom, a Szálasi-fasizmus, a Klerikális maradiság és az 56 októberi brigantizmus is ki akarta magának sajátítani. Nagy emberi gondolatairól, történelmi tanulságáról sokszor prédikáltak hamis próféták hamis prédikációt. A nagy történelmi dátum azonban nem tűrte a bemocdkolást. Ady, Juhász Gyula, József Attila mondták el az igazi március szavait sajáT koruknak. Forradalmi demokrata és kommunista költők emelték fel Petőfi zászlaját, a nemzeti függetlenség, a társadalmi forradalom és a világszabadság zászlaját. S mikor a legsötétebb éjszaka borult a magyar történelemre, a fasizmus halálos szorítása idején, a magyar kommunisták kezdeményezésére demonstráltak a magyarság haladó erői Petőfi és Táncsics márciusának nagy történelmi tanulságai mellett. Mik ezek a történelmi tanulságok? Az első, s amit az 1848-as március országot átfutó lelkesedése, s az 1919-es március országot formáló, teremtő lendülete példáz, az: egy nép élete csak akkor teljesedik ki, a saját értékeit akkor tudja leggazdagabban kibontakoztatni, a népi élet- és alkotóerő akkor buzog fel benne a legnagyobb intenzitással, ha történelmének útja belecsatlakozik a világ népei történetének nagy országútjába Kivételesen szerencsés, történelmi pillanatokban, mikor a frontok világosan, krynyen felismerhetően alakulnak, pillanatok alalt nagy tömegeken huTTamzik át a nagy történelmi felismerés, s a mindent elsöprő lelkesedés eleven, friss és tajtékzó patakként önti a népi sorsot a világ népei nagy folyamának árjába. Az ilyen pillanatokban a nép haTTatla'n erőfeszítésekre képes, mert tudja, hogy nem csupán önmagáért harcol, küzdelme, áldozatai az egész émberi történelmet lökik előre a jobb, a fejlettebb, az igazságosabb, a magasxendűbb felé. Történelmünk nagy márciusának napjaiban, heteiben, a szabadságharc hónapjaiban e nagy érzés, a történelemmel való összeolvadottság érzése hevítette a nemzetet. Ezt az érzést fejezte ki ennek a forradalomnak nagy költője, Petőfi, s nagy agitátora, Kossuth. Nemzet és emberiség fogalma eggyéfonódva, egyenlően lelkesítő elvként élt ennek a forradalomnak vezetőiben és tömegeiben. A vörössapkások nem csupán a magyarságért, az országért hadakoztak, indultak rohamra és győztek sokszor többszörös túlerő ellen. A haza fogalma feloldódott egy még nagyobb célban, a világszabadság magával ragadó, lenyűgöző távlataiban, egy olyan világ látomásában, melyben nincs többé trón, kizsákmányolás. A népi célok és az emberiség történelmének összhangját s a történelem útját a tömegek nem ismerik fel önmaguktól. Sőt, mindig vannak erők, amelyek vissza akarják tartani a történelmi fejlődés menetét, hiszen ez a fejlődés létüket fenyegeti. A népet, a nemzetet az ilyen erők tévútra vihetik, saját érdekei ellen mozgcf.hatják, s ha kevés a népi öntudat, akkor a nép sakkfigurává válik az ilyen erők kezében De ha van, aki a nemzet öntudatát ébrentartsa, van, aki felismerve a kor nagy feladatait, mozgósít, agitál, felvilágosít, akkor a történelmileg reakciós erők, kizsákmányolók, az élet ellenségei megfutamodnak. Petőfi volt a 48-as napok nagy agitátora. lázító ja, a népi lelkiismeret nagy, szinte utolérhetetlenül nagy hevítője. Március másik tanulsága, amit napjainkban is nagyon élesen meg kell mondani és amire szüntelenül figyelmeztetni kell, amit Petőfi élete példáz, s amit Ady, Juhász, József Attila élete is bizonyít: az egyén élete is csak a nagy történelemformáló eszmék szolgálatában futhat be a »szent, nagy óceánba«. Ma sokan vannak, akik azt hiszik: emberi életet lehet Zgy élni, hogy fejüket bedugják a homokba, s lesz, ahogy lesz. Reszketve, almodozva, társ és támasz, cél és erkölcsi tartalom nélkül lődörög, nek az ilyen emberek a világban, s lelki miazmájuk, mint a pestis fertőzi az építésre, munkára, új, forradalmi alkotásra termett tömegeket, ha nincs náluk elevenebben ható erő, ha nincs dobosa a lelkesedésnek, hírnöke a jövendőnek, kiáltója az igazságnak. A népek nagy feladata mindig az élet, az alkotás. Március hősei és tömegei az élet és a nagy történelmi tett példái maradnak minden korok magyarjai előtt. Előttünk is azok. S mi akkor vagyunk igazán hűek március szelleméhez, ha a ma forradalmának, a szocializmus nagy ügyének hű szolgálatára adjuk életünket.