Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

Szerda, 1958. március 12. 3 D kommunisták naponként értsenek szót a pártonkiviiliekkel Milyen hibák fordulnak elő a Dorozsmai Pamutszövőben Nehéz, küzdelmekkel teli rek; segítik a termelést is. telenségét kellően nem tisz­az út, amelyet a Dorozsmai De az már nem jó, hogy tázták, negatívan jelentkezik Pamutszövő pártszervezete hallgatnak némely kommu­az ellenforradalom óta meg- nisták. Pedig van észrevéte­tett. Eredményeik a pártélet idk) csak magukban hordják, rendszeresebbé tételében, az ketten-hárman egymás emberek felvilagositasaban, , .. ... . .,.. a termelés segítésében igen kozott beszel,k meg, nem pe­értékesek és becsülendők. Az dig a taggyűlésén, eddigieknél azonban többet Helyes volna őszintén kell tenniök a gyár kommu­nistáinak. S ez elsők között tisztázni azt is a párttag­a párttagság cselekvési egy­ségében és a pártszervezet tömégkapcsolatában. A meglévő hibák nyílt felfe­dése megadja azt is, hogy hol fontos változtatniok a párt­munkában. A megoldás mód­ját azonban a helyi adott­arra vonatkozik, hogy sokré- gyűlésen, hogy egyetlen párt- ságQk szerint sajál maguk_ tűén gyarapítsák tovább tag sem fordíthatja el a , ,_.„ ..... ...... kapcsolataikat a pártonkívü- pán politikáját sem jobbra, liekkel. sem balra. Szükséges lenne ez annál is inkább, mert többen bizonyos dolgokban — például a hibákat elköve­tő emberek megítélésében — nek eléggé vérszegény fel- »balos« álláspontot képvisel­I „beíeléfordulás" káros A gyárban a pártonkívü­liekkel való hiányos gondo­latcserék, az igazság tényei használása - tehát a párt­szervezet bizonyos fokú be­feléfordulása — nem segít­heti a múlt és a jelen igaz­ságainak felismeréséhez a té­ves nézeteket vallókat, a kö­zömbösöket. Általában nem hozhatja a párthoz még szo­rosabb közelségbe a becsüle­tes pártonkívülieket. A »beíeléfordulás« szek­táns és káros jelenség, amely útját állja a revizionista né­zetek teljes megsemmisítésé­nek az emberi fejekben. Pe­dig vannak még becsületes pártonkívüliek, akikben — miként hamu alatt a parázs — revizionista nézet pislákol. Az ellenforradalom eszmei hatása és a revizionizmus ebben a gyárban a párt ve­zető szerepének tagadásában, a »tiszta« demokrácia elmé­letében és a proletárdiktatú­ra minden országban érvé­nyes funkcióinak tagadásá­ban jelentkezett. A tetsze­tős köntösű, de velejéig ha­zug, népellenes álláspont jó­néhány embert megtévesz­tett. Ennek megszüntetésé­ért rendszeresen, s nagyon türelmesen, barátian, érvek­kel, az igazság tényeivel teli mondatokat kellene váltani­ok a kommunistáknak az emberekkel. Vitázni és se­gítő módon bírálni is ha szükséges, hogy így alakul­,1ék ki a helyes álláspont. Ez azonban még meglehe­tősen hézagos, s ezen szük­séges változtatniok! Nyílt szóval Harminckilenc kommunis­ta dolgozik az üzemben. Jó munkások, áldozatos embe­riek. Ez pedig miután hely­nak kell megkeresniök. A jobb munkához adott elvi, gyakorlati segítséget, s több hasznos javaslatot a járási párt-végrehajtóbizottság ülé­se is, amelyen az üzem ve­zető kommunistáinak jelen­létében tárgyalták a Pamut­szövő pártéletét. A szegedi szakszervezeti nagygyűlés résztvevőinek nyilt levele a város dolgozóihoz Kedden délután 4 órakor szeripari Dolgozók Szakszer- rakas elvtárs tájékoztatóját, a Szegedi Tudományegyetem vezetének elnöke számolt be amely után a Szakszerveze­Ady téri nagy előadótermé- a magyar szakszervezetek tek Csongrád megyei Taná­ben több száz szegedi szer- XIX. kongresszusának mun- csa elnökségének javaslatára vezett dolgozó előtt Karakas kajáról. Városunk szervezett úgy határoztak, hogy nyílt László elvtárs, a SZOT el- dolgozóinak képviselői nagy levéllel fordulnak Szeged nökségének tagja az Élelmi- figyelemmel hallgatták Ka- dolgozóihoz. »Szeged szervezett dolgozói! Ma alakul meg az I. kerületi népfrontbizottság Lapunkban beszámoltunk népfrontbizottság megválasz­arrol, hogy Szöged dolgozói tására kerül sor. A választó az üzemek, hivatalok, mun- ülést — amelyen ez elsőke­kahelyek küldöttei újjává- rület több időszerű kérdéséi lasztották Szeged város nép­frontbizottságát. A városi népfrontbizottság után sor­ra megválasztják a kerüle­tek népfrontbizottságait is. Ma, szerdán este 7 órai kezdettel az első kerületi is megbeszélik — a Haza­fias Népfront Vörösmarty utca 7 szám alatti helyisé­gében tartják meg. A vá­lasztással egybekötött meg­beszélésre a kerület dolgo­zóit és minden érdeklődőt szívesen látnak. A magyar szakszervezetek XIX. kong­resszusa városunk szervezett dolgozóinak mély felelősségérzetét is kifejezte, amikor a munkáshatalom támogatására hívta fel a szakszervezetek figyelmét. Mi, szegedi dol­gozók, idősebb és fiatalabb munkások is jól emlékezünk még az úri rend idősza­kára. amikor szép városunkban a wim­merfülöpök, piekmárkok. svoykálmánok. somogyiszilveszterek, a gyárak, bankok és bérházak tulajdonosai az élet és halál urai voltak. Amikor mi éhségre panaszkodtunk, ők legelni küldtek minket. Nem nehéz fel­idéznünk a népkonyhák fekete kenyerét, sóba-vízbe főtt íztelen ételét, a munkáért sorbanálló, megalázott munkástesívérein­ket, a fojtogató záloghiteleket, kilakolta­fásokat, a szellemi inségmunkát. Abban a pokolban minden reményünk a mun­káshatalom volt. Azcrf szervezkedtünk, azért ápoltuk gyermekeink lelkében a kommün emlékét, azért beszéltünk annyit a szovjet nép példájáról. Úgyszólván va­lamennyiünk személyes tapasztalata szól amellett, hogy a szakszervezetek akkor tesznek eleget legalapvetőbb érdekvédelmi feladataiknak, ha minden erejükkel támo­gatják a munkáshatalmat, mely a remény­ségből. a nemzetközi munkásösszefogás győzelmes erejével ma már valósággá vált. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy 1956. október 23-án milyen közel álltunk az el­nyomott, nincstelen munkássorshoz, a ha­zai és nemzetközi ellenforradalmárok gyil­kos bosszújához. Tisztelet és hála a munkáshatalom meg­mentéinek. örök dicsőség agaknak a hő­söknek, akik az osztályháborúban életüket áldozták. A magyar szakszervezetek XIX. kong­resszusa elsősorban arra tanít, hogy a szervezett dolgozók a termelő munkában, családjukban és a közéletben vallják meg bátran a munkáshatalom sorsáért érzett személyes felelősséget! Öntudatos szervezett dolgozók! Hozzátok fordulunk. Tűnjetek ki az anyaggal és a szerszámmal való takarékosságban, a jobb és olcsóbb értekek termelésében, a fegyel­mezett, lelkiismeretes munkában. Lelkesc­déstekkel ragadjátok magatokkal munka­társaitokat a gazdaságosabb termelésért indított szocialista munkaversenyben. Hir­dessétek példával és okos szóval, hogy a becsületes bérért becsületes munkát kell adnunk a közösségnek. Ne tűrjétek a nép­vagyon herdálását, a pazarlást, a lopást, a kötelességmulasztást. Erősítsétek szakszervezeteiteket, szak­szervezeteitek egységet, vegyetek részt a szakszervezetek üzemi szervcinek munká­jában. támogassátok személyes tevékeny­ségetekkel az üzemi szakszervezeti bizott­ságokat. bizalmiakat. Vegyetek részt a munkásdcmokrácia üzemi fórumain. A szakszervezetek csak a ti közvetlen rész­vételetekkel válnak valóban mozgalommá. Ma ezt kívánja városunk minden öntu­datos szervezett dolgozójától legdrágább kincsünk, .jelenünk és jövőnk biztosítéka, a munkáshatalom! Elvtársi üdvözlettel: SZEGED VÁROSI SZAKSZERVEZETI NAGYGYŰLÉS RÉSZTVEVŐI«. Már az első fél évben kétszer annyi eipőt készítenek exportra a Szegedi Cipőgyárban, mint tavaly A zsúfolt kirakatok, a még tömöttebb áruházi pol­cok arról beszélnek: minden rendjén van, nincs zavar a cipőellátásban. Nemcsak za­var nincs, de elmondhatjuk ma már: a legigényesebb vevők ízlését is kielégítheti a kereskedelem Mindehhez természetesen a cipőgyárak — köztük a Szegedi Cipő­gyár mindkéF telepének — jobb munkája is hozzájá­Szükség esetén a növényvédő állomás végzi el a gyümölcsfák permetezését a tulajdonos költségére A szegedi és a város kör­nyéki gyümölcsösökben a múlt évek során alaposan elszaporodtak a gyümölcsö­sök kártevői. Az ellenük való védekezést sok termelő csak részben, vagy egyáltalán nem végezte el eddig. Most ismét itt van az ideje annak, hogy kivétel nélkül minden gyümölcsösgazda megkezdje a különböző rovar- és gom­bakártevők elleni védekezést. A földművelésügyi minisz­ter tavaly kiadott 20-as szá­mú rendelete értelmében a legelterjedtebb kár­tevők elleni crmelezés elvégzése a yümölcsösökben büntetés «erhe mellett kötelező. A tanácsok mezőgazdasági szervei az idei tavaszon szi­gorúan ellenőrzik a védeke­zés végrehajtását. Ahol mu­lasztást tapasztalnak, ott a város különböző kerületei­ben működő permetező-bri­gádokkal, vagy a növényvé­dő állomással végeztetik el a munkát, a költséget a tulaj­donosnak kell fizetnie. Az aránylag nem túl hideg téli időjárás miatt a kárte­vők zöme áttelelt, s emiatt, ahol eltűrjük a mulasztást, nagyobb mérvű károsodással számolhatunk. A múlt esz­tendőben az újszegedi gyü­mölcskertekben igen nagy kárt tett a kis araszoló lár­vaja. Ennek ellenére a leg­több gyümölcsösben az idei tél folyamán sem rakták ki a hernyóenyves öveket a rajzó lepkék elpusztítására és most ismét komoly kártételre számithatunk emiatt, ha nem permetezzük le fáin­kat. A védekezést fakaparással, metszéssel kell kezdenünk. A kaparékot és a beteg ág­részeket el kell égetni. Ez­• után téli hígítású mészkén­lével kell permeteznünk min­denfajta gyümölcsfát kivé­tel nélkül. Ha sok a kali­forniai pajzstetű, akkor az almát, körtét és a többi gyü­mölcsfajtákat is 3—4 heten­ként 5—6 százalékos gyü­mölcsfaolajat tartalmazó per­metlével vagy megfelelő tö­ménységű gyümölcsfakarbo­lineummal kell permetezni. Permetezést csak fagymen­tes időben szabad végezni, ellenkező esetben a fák fagy­foltokat kaphatnak. A bimbólikasztó és sodró­molyok ellen rügypattanás­kor 2 százalékos sárgamé­regoldattal védekezzünk. Az araszolok ellen a leghatáso­sabb védekezés a 0,8 száza­lékos holló 10-zel való per­metezés, rügypattanás után, virágzás előtt. Virágzás ide­jén a méhek védelme érde­kében permetezni szigorúan tilos. rult. Igaz. azért kerül né­ha egy-két úgynevezett »hi­ánycikk« is. Különösen a zárt tűsarkú cipők és bizo­nyos korosztálynak való gyermekcipókben. Általában jó a cipőellátás, de azt is elmondhatjuk, hogy nagy feladatok előtt állnak a cipőgyárak. A sze­gediek is. A kereslet nö­vekszik, s ez nemcsak meny­nyiségi, hanem szín, forma és minőségi igényt is jelent. Mindemellett több cipőt kell gyártani az idén, mint ta­valy. A cipőgyárak igazga­tóinak múlt heti értekezle­tén az iparigazgató arról számolt be, hogy tizenöt szá­zalékkal több cipőt készíte­nek az idén, mint az elmúlt esztendőben. Az export a tavalyinak több, mint két és félszerese lesz. A magyar cipő olyan kedvelt cikk kül­földön, hogy még ennél is többet el lehetne adni. A Szegedi Cipőgyár dol­gozói 1957-ben hatvanezer páír cipőt készítettek export­ra. Az idén rajuk is kimérték a nagyobb exporttervet. Nem is húzódzkodnak ettől. Gyakorlott mesterei ők már az exportcipőik készítésé­nek. Külföldi vevőik között találni angol, nyugatnémet cégeket is. A népi demokra­tikus országokban és a Szovjetunióban is igen keresettek a szegedi készítésű cipők. A múlt hét végén fejezték be 25 ezer pár cipő készítését an­gol megrendelésre. Még pos­tára sem adták az utolsó pá­rat. máris megkezdték hét­főn reggel egy 5500 párás nyugatnémet megrendelés gyártását. Közben már újabb mintakollekció elkészítését is kéri tőlük a Külkereske. delmi Vállalat, ugyancsak nyugatnémet megrendelők számára. Még nem tudják, hogy ez évben hány pár exportcipő­re kapnak megrendelést, de annyit tudnak, hogy eddig több, mint 125 ezer párról van már itt a megrendelő papír. Ez pedig több, mint kétszerese a tavalyi export- j tervnek, bár még csak az év első negyedében va­gyunk. A hazai, sőt a szegedi megrendelőket is a lehető legjobban akarjak kielégíte­ni. Rövidesen megjelenik a szegedi boltokban is egyik újabb tavaszi, úgynevezett nyújtott orrú. tűsarkú fazon is. Készítenek női szandálo­kat is tűsarokkal. Gyárta­nak ugyancsak eddig hiány­cikként jelentkező gyermek félcipőket többféle színben. Ez egészen új gyártmány lesz Szegeden, mert még ilyet nem készítettek a Sze­gedi" Cipőgyárban. Dicsérendő az a nagy igye­kezet, amellyel az export­tervet akarják teljesíteni, sőt túlteljesíteni. Dicséretes az a törekvés, amellyel a hazai szükségletnek megfe. lelő fazonokat gyártják. De hadd hívjuk fel a cipőgyá­riak figyelmét azokra a sza­vakra, amelyeket a múlt heti igazgatói értekezleten az iparigazgató mondott a gyárvezetőknek: »A népgaz­daság és saját érdekeink­nek megfelelően jól gazdál­kodjanak az anyaggal. A ci­pőgyárakban érjenek el fél­százalékos anyagmegtakarí­tást«. Kíváncsian várjuk, mit vá­laszolnak erre a Szegedi Ci­pőgyár dolgozói. Egy idő múltán megnézzük majd, hogyan szívlelték meg e sza­vakat, s valóban mit tettek a népgazdaság és a saját ér­dekükben. (Liebmann felv.) A kézműipar remeke ez a kovácsolt vaskapu az Aradi vértanúk terén. Egyben méltó keretül szolgál e fényképen II. Rákóczi Ferenc szobrának, a szegedi Vastagh György alkotásának. NA PJAINK g tfmeletes dolog történt ismételten Amerika fold- g g jén. A televízió nézőinek ritkán látható élve- g g zetben volt részük. Mert mi tagadás, egy köztársa- g g sági elnök nem minden nap jelenik meg a képernyőn = g — különösen olyan helyzetben, amint az most történt. g Miguel Idigoras Fuentes, a guatemalai köztársa- g g ság új elnöke azt a támadást kapta az ellenzéktől, g g hogy rokkant és öreg. E kijelentések a nyilvánosság fi ¡1 előtt hangzottak el, tehát a plénum előtt kellett eze- g g ket Fuentesnek megcáfolnia. A technika fejlődésének g g hőskorában nagyszerű lehetőséget nyújt erre a tele- g g vízió, Sok töprengés után azt is kifundálták Fuentes g g tanácsadói, hogy milyen erőpróbát válasszon. Hajlott g g az »okos« szóra és ötperces műsort adott, szólóban, g g egy ugrálókötéllel. • A hatvankét éves elnök a gyakorlat után elegán- Ü g san szembenézett a televíziós adás nézőivel és liheg- g g ve rebegte el az erőpróbára vonatkozó véleményét, g 0 illetve következtetését: »Még e fiatalembernek való s g gyakorlat után sem érzem magam túlzottan fáradt- g = nak«. s Eszerint Fuentes tovább ugrálhat... valami is- g s merős, Egyesült Államok-beli nótára... H (mn) g ^v5*MHftttft4llMfflWttltltlIIfM4l'tIf IliiífillTlIlf íf llllllll Miül 1) III IlIR-lilIlltttlH! 1 ill) ItTIllfilUniIIIIIIHIíflIiMflflIlH MfSitlIflIIjimF^

Next

/
Thumbnails
Contents