Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

Kedd, 1958. március 11. Egyévi munkáról tanácskoztak a szegedi járás KISZ-szervezeteinek küldöttei — Megválasztották a járási KISZ-bizottságot — A pártélet eseményeiből Díszes kiállítású lapon je­lölik meg azokat a pártmeg­bízatásokat, amelyeket a KISZ-tagok kérésére a párt­szervezetek adnak a KISZ Helyi szerveinek. A pártmeg­bízatásokat a Tanácsköztár­hz első szegedi járási pasztalatokat, amelyek azt tót rw,w r* , , saság 39 évfordulója alkal­KlSZ-értekezletet most tar- mutatják, HOGS lehet a M47MP —"3 elVtárs' az faf^1 J^PRsen adják to ták meg a járási ta- fiatalok mindef trányú lgét EtáLnik tó^8^3^" Taná^ztársaság em­nács kultúrtermében. A köz- nyeit kielégíteni Fnelalkn H, S , tagja a szeSe" ^kunnepsege egybeesik a "3g? KISZ-szervezetek kül- zott a beSoló a társadé" toRi ^munistáí nevé- KISZ-szervezélek létre jötU­döttei tanacskozásra gyűltek nli tulajon védelmével a lékelte'' munkiú^02' 1 ^ egRs ÁRdulójával. össze, hogy megvitassák egy mezőgazdaság szocialista átt több javaslata?tri a , t i T- kommunUt a: esztendei munkájukat és szervezésével Különösen » w • ? ? a t0Vab" i kettos ünnepet tartanak. /* Válasszák a Kommunista párt vezetőszerSsegítsé- Estfc^oraf teio, " fRRR?°kR**ok a Ifjúsági Szövetség szegedi gét hangsúlyozta és felhívta társ a KISZ KözXu Ve" 1 legfontosabb Mrdéaek szere. UJ"—e­járási bizottságát és végre­hajtó bizottságát. Bodor Károly elvtársnak, a munkásmozgalom régi harcosának elnöki megnyi­tója után Száraz Pál elvtárs, a KISZ járási szervező bi­zottságának titkára tartott részletes beszámolót a KISZ megalakulása óta végzett munkáról. Foglalko­zott az ellenforradalom utá­ni helyzettel, a járási fiata­a tanácskozás részvevőinek figyelmét arra, hogy jó kap­csolatot létesítsenek a köz­ségi tanácsokkal és a külön­böző tömegszervezetekkel. A beszámoló utáni szü­netben az értekezleten részt­vevő leányokat, asszonyo­kat virágokkal köszöntötték a nemzetközi nőnap alkal­mából. Majd a vitában zetősége és Csongrád megyei bizottsága nevében szólalt fel. A vitán elhangzottakra Száraz Pál elvtárs válaszolt, majd a küldöttek elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot, amely széleskörűen meg­határozza — az országos ér­tekezlet alapján — az elkö­vetkezendő feladatokat. A tanácskozás ezután megvá­dorfalván és Tiszaszigeten 1956. november 4-e után szá­mos fiatal a kommunista ifjúsági szövetség létrehozá­sát javasolta. A járás terü­egymás után szólaltak fel: lok szervezkedésével és meg- Mórahalom, a járási tanács, lasztotta a 25 tagú íárási említette, hogy például Sán- a tápéi hajójavító telep, Do- KISZ-bizottságot amelvnek rozsma, Tiszasziget és más tagjai az értekezlet után KISZ-szervezetek titkárai. Ábrahám Vincét Hegyközi pedagogusok, katonák és el- Évát, Horváth Gyulát Sa­mondották eddigi tevékeny- vanya Ferencet. Száraz' Pált — ,--- ségük alapján tapasztalatai- a járási sportfelügyelót és létén a KISZ-szervezetek 12 kat, meglátásaikat. Csápén- az úttörő Ht, , . hónapos múltra tekinthetnek szki István elvtárs, az F° tltkart bevalasz­vissza, de igen sok azoknak MSZMP Csongrád megyei tottak a Kommunista Ifjú­a szervezeteknek a száma, bizottságának megbízásából sági Szövetség járási végre­amelyek 1957 őszén alakul- tolmácsolta a párt üdvözle- hajtó bizottságába tak. A tagság 30 százaléka termelőszövetkezetekben dol- tamx> — gozó és egyénileg gazdálkodó parasztfiatalokból tevődik össze. Az alapszervezetekben a lányok száma 62 százalé­kot tesz ki. Az adatok ismertetése irtás Eszperantó kiállítás nyílik az egyetemi könyvtárban pelnek, amelyeknek a vég­rehajtását elsők között a kiszistáknak kell segíteniök. • Zákányszéken a pártszer­vezet nagy gondot fordít a KISZ munkájának segítésé­re. A pártszervezet három kommunistájának pártmeg­bízatásként adták a KISZ elvi és gyakorlati tevékeny­ségének támogatását. * szegyújtéséhez. Ezzel együtt a pártszervezet tagjai sze­mélyes példamutatással és meggyőző szóval munkál­kodnak a selejt csökkente­séért. Természetesen a vál­lalat vezetősége is tett intéz­kedéseket a jobb anyagfel­használásra. Az Újszegedi Kender- len­szövőben nagy gondot fordí­tanak a pártbizalmiak tájé­koztatására. Elhatározták, hogy havonként rendszere­sen ismertetőt adnak a párt­bizalmiaknak a bel- és kül­politika időszerű kérdéseiről is. A kapott tájékoztatás alapján azután a pártbizal­miak elbeszélgetnek a párt­csoportok tagjaival, választ adnak kérdéseikre. Ennek nyomán a kommunisták tar­talmasabban végezhetik a pártonkívüliek tájékoztatá­sát, s kérdéseikre kielégítően felelni tudnak. A Szegedi Ecsetgyár párt­vezetősége is munkatervet állított össze, amely megje­löli mindazokat a legfonto­sabb teendőket, amelyeket a kommunistáknak a gyár­ban el kell végezniök. A munkaterv természetesen szorosan a helyi viszonyok­nak megfelelően lceszült, s pontjainak végrehajtása mirid a pártéletben, mind a termelésben újabb eredmé­nyeket jelent majd. Jól sikerült gasdagyűlést tartottak Mihályteleken a kiszesek eredményeit Eszperantó könyv- és fo­lyóiratkiállítás nyílik ma délután 3 órai kezdettel a sorakoztatta fel Száraz elv- Szegedi Egyetemi Könyvtár­társ; megemlékezett a köz- ^^ A kiáiutást Tombácz séfiekben rendezett ifjúsági , találkozókról, karneválokról, a Csongrád megyei a nyári arató- és cséplő- Eszperantó Bizottság elnöke brigádokról, a különböző nyitja meg. lelkes megmozdulásokról, a A nagysikerúnek ígérkező szervezetek sokirányú teve- ^^ anyagáfaan antoló_ kenységéről. Kisteleken -és Sándorfalván ifjúsági akadé­mia létesült, amelyet nagy számban látogatnak a fiata­lok. Különböző szaktanfo­lyamokat szerveztek a köz­ségekben, találkozásokat ren­deztek a város ifjú kommu­nistáival, számos kirándulá­sokon vettek részt a járás kiszesei. Megemlítette, hogy számos KISZ-fiatalt, egy esztendei jó munkája nyo­mán felvettek az MSZMP soraiba. A politikai nevelő­munka is kezd helyes irány­ban kialakulni, de ezen a területen még sok a tenni­való. Ugyanakkor az úgy­nevezett „együtt" jelszó giák és az eszperantóra vo­natkozó bibliográfiák, "ma­gyar és külföldi eszperantó tankönyvek, magyar szerzők eredeti eszperantó művei) magyar írók munkája eszpe_ rantóul, eszperantó fordítá­sok a világirodalomból ta­lálható. Külön érdekességet képviselnek az eszperantó folyóiratok — tudvalevően ma már 1680 féle eszperantó folyóirat jelenik meg a vi­lágon — és a Szegeden meg­jelent eszperantó nyelvű ki­adványok. A kiállítás több hétig lesz nyitva, megtekint­hető délelőtt 10-től este 9 óráig. A Hazafias Népfront Sze- teseknek Papp József és Kiss A Szegedi Textilművek- ged m- kerületi bizottságé- Ferenc dolgozó parasztokat ben a párttaggyűlések kez- nak rendezeseben vasárnap választották meg. A vezető­üeményezésére kommunis- t?, if TR^ ség tiszteletbeli tagja öt idős iákból és pártonkívüliekből ?afy"Lest Róttak Mtoaly- korú dolgozó paraszt, akik jó négy brigádot hoztak létre. • Z?lgmonf kacsokkal segítik majd a Feladatuk, hogy támogassák fZÍ^SLn ^l^'sén , n társadalmi tulajdon óvá- g gy Sziiadi ban- A gazdakor — amely a sát vizsaáZk az anyagfel- d°l) & ke,rÜ1fÜ "épfrontbi- művelődési otthonban kapott használás segítsék a taka- Z0ttS8g *lnöke a gazdaköp hclyet ~ óképpen a mező­hasznaiast, segítsek a laka szereperől és feladatairól gazdaság helyi kérdéseinek rékossago . A brigádok jol S2Ólott Ezután a gyűlés rés?_ Lgoldását sek Temfésze­dolgoznak, s ennek eredme- vevői megválasztották a gaz- tesen hozzájárul a íaludo'­nyekent elorehalad.t az dakör vezetőségét. Elnöknek gozó parasztjai szakmai is­anyaggal való takarekossag. Lőrincz János, elnökhelyet- mereteinek bővítéséhez is Az üzemreszekben jobban ügyelnek arra, hogy a még — «»ra felhasználható alkatrészek és anyagok ne kerüljenek a hulladékba, mint ez koráb­ban néhányszor előfordult. Óvodások farsangi ünnepsége A Tápéi Hajójavítóban a pártszervezet törődik a tag­jelöltfelvételi munkával is. ttett nagyte™r kedr r~ ügyes, f— színvonalas műsora szóra­Szombaton este a Toldy folyosó is benépesült. Mégis utcai óvoda ízlésesen díszí- végig várták a vendégek az rekkef'erősítsék a pártszer- nepség színhelye volt: far­vezet sorait. A legutóbbi tag_ sangoltak az apróságok. Kis­gyúlésen tagjelöltnek vettek lányok, kisfiúk ünneplőben, vagy éppen erre az alkalom­ra készített jelmezekben, kosztümökben szerepeltek. Olyan nagy volt az érdek­lődés, hogy a nagyterem ki­csinynek bizonyult, s még a fel Vincze Pál hajólakatost és Terhes Ferenc könyvelőt. * A Szegedi Kéziszerszám­árugyárban a pártszervezet xezdeményezésére hozzálát­tak az elfekvő anyagok ösz­müsora koztatott, felüdített. A bájos kis ünnepség egy­ben valóságos kis vizsga is volt. Énekből, dalból, tánc­ból vizsgáztak a gyerekek, s ugyanakkor vizsgáztak az óvónők is — őszintén meg kell mondani — hogy kitű­nőre! Eredeti kórusbemutató a márciusi ünnepségek során A szegedi március 15-i ün­nepi megemlékezések során Szeghy Endre főiskolai ta­nár Petőfi-epigrammájának szövegére írt kórusmüve be­mutatására is sor kerül. A ' Szabadság, szerelem* című kórust 15-én délután 3 óra­LETKÉP is egyre inkább megnyilvá­nul a gyakorlati életben: Sándorfalván, Mórahalmán az alapszervezeti gyűlések­re meghívják a KISZ-en kí­vüli fiatalokat is. A KISZ kor- a múzeum kiállításának kultúresoportokban a fiata- megnyitása alkalmával Szé­lok többsége szervezeten kí­vüli fiatal. Beszélt Száraz elvtárs az úttörők, a diák­fiatalok kérdéseiről, majd megemlítette azokat a ta­csi József karnagy vezény­letével énekli a Ságvári és Tömörkényi gimnáziumok női kara. Q[ NAGY CSALÁD Amerikai atomtámaszpontok Nyugat-Németorszáo ban Újságolvasó emberek gyakran ta­lálkoznak manapság felborult családi életekről kisiklott fiatalokról felelőt­len szülőkről és hálátlan gyermekek­ről szóló érzelmes cikkekkel. Sokakat talán meg is téveszt ez, mert a saj­tónak az ügy iránti érzékenységéből azt következtetik, hogy válságba ju­tott a család, elszabadult az ifjúság, s ezek a nagy és szent dolgok meg­koptak, megfakultak a mi rendsze­rünkben. Nemcsak rossz szándékú emberek pergetik állandóan ezt az unott lemezt, hanem azok is, akik az álerkölcs köntösében tetszelegnek, vagy avult erkölcsi normákat dajkál­nak. Valójában az ellenkezőjéről van szó. A család intézménye a mi rend­szerünkben szilárdult meg igazán. S ha széthullott családok ügyével is sze­retettel és jóindulattal foglalkozunk, ezt a szándékot az diktálja, hogy a társadalom legkisebb egységében, a családbari is megteremtsük a tiszta és meleg harmóniát — összhangzatot gyermekek és szülök, s család és tár­sadalom között. Bizonyos, hogy ez a szándék eddig többnyire egyoldalú volt megvalósu­lásában. A példás családi életekről, szülői gondviselésről és gyermeki há­láról nagyon elvétve esett szó — jól­, lehet mindannyiunknak igaz meggyü­; ződése, hogy a munkáscsaládok er­i kölcsisége és életfelfogása sokkal mé­I lyebb és tisztább, semhogy erősza­I kolt általánosítások megélhessenek ; mellette. Egy zátonyra futott mun­! káscsalád mellett száz és száz házas­| pár, család él boldog egyetértésben; egy-egy elrugaszkodott fiatal mellett száz, meg száz derék, dolgos fiú és leány nevelkedik fel a munkásközös­ségben. Ha a munkáséletnek ezt az oldalát eddig csak elvétve mutattuk be, legyen a Mándoki-családról szóló kis írás törlesztés ebből a tartozás­ból! Hatan vannak: Mándoki Zoltán, az apa; felesége, a »Mamá«-ra emlékez­! tető törékeny asszony és négy gyerek. - Remélem, most mar biztonságban érzed magad, A szülők a Ruhagyárban dolgoznak. így együtt egy nagy családot — egy erős, érzéseiben, szándékaiban és élet­felfogásában tiszteletre méltó csalá­dot alkotnak. Szépen és jól élnek, anyagi gond­jaik nincsenek. Gyermekeik közül kettő már a keresők közé nevelke­dett. Együttes havi jövedelmük meg­haladja az ötezer forintot. Ebből a keresetből két fizetést fordítanak a megélhetésre, s kettőt ruházkodásra és a családi otthon szépítésére. Most azonban nem arról beszélgetünk, hogy mit főznek, milyen ruhában járnak, hányszor mennek moziba, színházba, és hogy általában mennyit költenek, hanem arról: milyen a család belső élete, hogy nevelték és hogyan ne­velik gyermekeiket? Mint minden munkásházaspár, Mán­dokiék is azzal indultak útnak, hogy önmaguk silány ifjúságáért gyerme­keik sorsának jobl/ráfordításává! kár­pótolják magukat. Ezért vállalta az asszony cselédként nagyságák minden rapliját, s a férj a legszerényebb ke­reseti lehetőségeket is. Majdnem két évtizedet dolgoztak együtt, mire a törpe szándék valóság lett. Sose áb­rándoztak arról, hogy nagyhírű orvo­sokat, vagy vegyészeket üdvözölje­nek egykor gyermekeikben vendég­ként a háznál, csupán tisztességes szakmát, megbecsült kenyérkereső mesterséget akartak számukra és va­lami iskolát, ami egy lépcsővel ma­gasabbra emeli őket, yiint ahonnan a szülők indultak. Ezért az életre szóló áldozatvállalásért megbecsülést és szó­fogadást vártak csupán. Két gyermekükkel már célhoz ér­tek. A legidősebb leány érettségizett, a fiú szakmát tanult. Egy vállalatnál dolgoznak — mint könyvelő és mint kereskedő. Tisztességes keresetük van, saját lábukon is meg tudnának már :'i'!ni. A családi otthon melegében maradtak mégis, nem röppentek ki olyan korán, mint számos fiatal, aki keresethez jutva igyekszik önállósí­tani magát. Akadnak, akik ilyenkor hanyag gesztussal asztalra dobják a havi »>kosztpénzt*. Ök a szülőkkel együtt építik a családi boldogságot Lehet, hogy mindez csupán szokta­tás, nevelés dolga. Mégis nagyon ked­ves és imponáló lenne, ha mindenütt így szoktatnák a gyermekeket! Prózai dolog, de sokmindenről árul­kodik a családban az olyan kérdésre adott válasz, amely az önálló kere­settel rendelkező fiatalok pénzgazdál­kodását illeti. A Mándoki-család ese­tében a válasz igen megnyugtató. Nincs külön gyermeki és családi kassza, nincsenek a család anyagi helyzetéből kirívó igények — egy kö­zös szándék van csupán: gondokkal és örömökkel egyformán dús élet min­denkinek. Családi beszélgetéseken döntik el, hogy mi a legsürgősebb: egy bútordarab, egy új cipő, vagy egy estélyi ruha legyen-e az első a fon­tossági sorrendben? A cinikusok nevetnek ezen, azokat nem érdekli, hogy idős szülőknek esetleg még utánuk is fel kell ne­velniök két-három gyermeket, de a tisztelettudó fiatalok számára ez a természetes. Mert a gondoskodás két­oldalú! A szülők ezentúl is törődnek gyermekeikkel és viszont. Senki sem fizet rá erre a szép családi együtt­élésre. Soha nem is volt ezen vita Mándokiéknál. Annak ellenére, hogy egyszerű fel­fogású emberek a szülők, mindig jó érzékük volt a neveléshez. Nem szok­tatták a gyerekeket szertelen, hosszú kimenőkhöz, csatangolásokhoz és en­nek az eredménye a családban az a boldog érzés, hogy ma hallgatnak a gyerekek a szülőkre, messzemenő jó­akaratot látnak minden szavukban. Nincs is jobb annál, mint mikor a gyermekei sorsáért aggódó anya tiszta lelkiismerettel és őszinte örömmel mondhatja: "Érdemes volt még cse­1 ídkedni is, s még érdemesebb ma megbecsült emberként dolgozni a gye­rekek szép útrabocsátásáért. Meg­nyugvás és öröm hogy a szülők gyer­meki szándékai egy népes család friss hajtásaiban nagyra nőhetnek*. Simon István

Next

/
Thumbnails
Contents