Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

V/MG PROLETÁRJAI. ECYESÜUETEKI i1' naiiMniminMi 'minin 111 Piiiiiiii 11 'i ~a-g 11 1n.„ iiii'iiiiiiMMiiiiiinmii i A MAG Y A R S Z O C l i A L 1 S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 58. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1958. március 9. AFRO ANTAL: A tanácsok kérjék a dolgozók segítségét és támogatását! a problémák megoldásához Mint már közöltük, pénteken az EFEDOSZ budapesti székházában megkezdődött a tanácsfunkcionáriusok kétnapos országos értekezlete. Az értekezletet Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet. Bevezetőben a tanácsok szerepéről, jelentós feladatairól beszélt, majd megállapította; — A szocializmus építésében továbbra is szilárdan támaszkodhatunk a tanácsokra, A párt és a kormány nevében kijelenthetem — mondotta Apró elvtárs —, hogy tovább fogunk haladni a megkezdett úton, erősíteni, szilárdítani fogjuk a tanácsok munkáját; Ezután emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalom szerette volna megsemmisíteni a proletárdiktatúra központi szerveit és arra törekedett, hogy a tanács-rendszert rágalmazza, lejárassa a tömegek előtt. A tanácsok legtöbb helyen önerejükből, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezéseire támaszkodva az akkori igen nehéz politikai és gazdasági körülmények ellenére viszonylag gyorsan rendezték soraikat, a tanácsok döntő többsége, úgyszintén az apparátus jelentős része bebizonyította, hogy a néphatalomért nemcsak a békés építőmunka idején tudnak dolgozni, hanem az ellenség elleni harcban is szilárdan lehet rájuk támaszkodni. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében ezúton is megköszönjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a néphatalom védelmében, az ellenforradalom leverésében és az ország törvényes rendjének helyreállításában tettek — mondotta —, majd áttért a községi és városi tanácsok helyzetének, munkájának ismertetésére. Régebben főtevékenységük a begyűjtés és a termelőszövetkezetek szervezése volt, sok helyen erőszakosan. Ez a dolgozó parasztságot egyes esetekben elidegenítette a tanácsoktól. Mindez megszűnt. A kormány megszüntette a begyűjtést, az MSZMP ideiglenes központi bizottsága pedig elítélte a termelőszövetkezetek szervezésének, korábban esetenként alkalmazott erőszakos módszereit és határozatban leszögezte, hogy a termelőszövetkezeteket az önkéntesség teljes tiszteletben tartásával kell szervezni, illetve erősíteni. Az ellenforradalom leverése utáni új helyzet rendkívül kedvező lehetőségeket nyújt a tanács és a tömegek közötti kapcsolat további megjavításához. : A tanácstagokat be kell vonni a munkába : Részletesen elemezte ez- változtatására. Ezeknek az most a falu, a mezőgazda- 5» btán a községpolitikai mun- a lényege, hogy különösen a ság a legfontosabb harci tékát. Számos jó példát emlf- községekben, jónéhány kér- rület. Az életszínvonal köteti erre, különösen a Sza- désben a tanács legyen kö- vetkezetes., emelése nem lebolcs megyei Porcsalma köz- teles meghozni a ha táró za- hetséges a termelés szakaség példáját emelte ki, ahol tot. Ilyen kérdések például: datlan növekedése, a termé, a tanács úgyszólván a la- adófizetési halasztás engedé- kek önköltségének csökkenkos&ággal együtt határozta lyezése, vagy véleményezé- tése és a munka termelémeg községfejlesztési tervét, se, egyes állások betöltése, a kenységének növekedése nélA tanácstagok tevékenysé- tanács apparátusában dolgo- fcül. Mezőgazdasági termelégéről beszélt ezután, és meg- zók előléptetése, és más sank pedig még alacsony állapította, a tanácstagok olyan ügyek, amelyek helyes színvonalú. A mezőgazdaság csak akkor dolgozhatnak jól, eldöntését nagy mértékben szerkezete ma még túlnyoha a végrehajtó bizottsá- ségíti a tanácstagok helyi mórészt kisárutermelő jellegok bevonják őket a mun- ismerete, a kollektíva böl- gű; amj a termelés fejleszkába. A tanácstagok döntő csessége és igazságérzete. tése szempontjából nagyon többsége szívesen részt vesz Beszéde további részében hátrányos, az állami munkában Széles a végrehajtó bizottságok Egyesek úgy vélekednek, körben tapasztalható azon- helyzetéről és munkájáról h nincs szüksé^ ^övetban, hogy a tanácsülésén beszelt, majd külön foglal- kezet- mozgalom 6 melletti nem adnak megbízatásokat kozott a végrehajtó bízott- agitócióra mert ez az ön. az egyes tanacstagoknak. Al- ságok elnökeinek tevekeny- kéntesség megsértésének tűn. talában kevés azoknak az segevel. hetne fel A falun meghűli gyeknek a szama, amelye- Ezután áttért a falvak es ^ eUenséges pernek azonket kötelezően a tanács ele a varosok egyes problémai- ban egyáltalán nem ilyen kell terjeszteni döntés vé- nak ismertetésére, megálla- passzívak és a szövetkezegett. Vannak elképzelések pítva, hogy a társadalmi elő- tek életét igyekeznek a legennek a helyzetnek a meg- rehaladásunk szempontjából rosszabb színben feltüntetni. A jovoben a községi taamfntiiHmmitnitinmiuHtHuiHHnmtiitimHitiutiiuuauiHHiiimiuiiiuum^ n^csok érezzék jobban ma. 1 mm r — — "L agukénak a község területén Iffv mez ki a lotto-uveggomo =j működő tsz-eket a járási =és megyei tanácsok pedig ne f — r '" " '' ~ -*—•>«-' |a községi tanács megkerülé' gsével foglalkozzanak a térig melőszövetkezetekkel, halnem velük együtt munkál 5 kodjanak a termelőszövetIkezeti mozgalom sok és bo% nyolult problémájának megül oldásában. A szervező munIka sikereit igazolja Szabolcs jj megye példája, ahol az aktív s munka eredményeképpen az = elmúlt év utolsó negyedében pis számottevően nőtt a szö1 vetkezeti tagok száma. A s tanácsok nagyon fontos felg adata, hogy a munkájukban gmég jelentkező hiányossáJgokat minél gyorsabban le1 küzdjek s az egész tanácsP apparátus bátran, nyíltan g álljon ki a párt ás a korgmány mezőgazdasági politigkája mellett. 1 Nagy feladataik | vannak a városi tanársoknak 1 A városok problémáiról g szólva megállapította, hogy = munkásosztályunk, sőt egész g dolgozó népünk szociális és § (Folytatás a 2. oldalon.) "ró''- '* Mp ^SP * ^PB^^f 1 H1 IÉÉÉI VIIÍÍEÉK&JL * % J ¡vp gMjtütff « P \ % p I |é¡¡n||¡k I lllllllil BEIÉ ma: Nagy lehetőségek belföldi társasutazásra Nő-nagygyűlés a Szabadság Moziban US' Moszkvába látogat az angol hadügyminiszter 1848-as forradalmi hagyományainkról <: Szegedi Szép Szó Holnap, március 10-én lesz egy éve, hogy a szegedi munkásőr-zászlóalj egységei megjelentek az utcákon. A felvonuló erőt, elszántságot, fegyelmezettséget sugárzó munkásőrök láttára az ellenforradalmárok szájára fagyott az addig széltében, hosszában terjesztett M\lKjelszó. Azóta is rendületlenül állnak a proletárhatalom bástyáin a szegedi munkásőrök: üzemi munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, a munkásmozgalomban edződött idős elvtársak, és az új nemzedék képviselői. (Uebmann felvétele) A szocializmus hű katonái kt- > . — Sokan helyszűke miatt nem láthatták a lottó sorsolását, amit Szegeden a Szabadság Moziban tartottak, íme — ezek kérésére — bemutatjuk azt az üveggömböt, amelyből az öt számot kihúzzák. A forgatható üveggömbben kilencven kis piros, műanyagból készült labda van, amely két. félgömbre szedhető szét. Ezek a műanyaglabdák tartalmazzák az egytől kilcncvenig terjedő számokat, amelyekből mindig ötöt sorsolnak ki. Egy évvel ezelőtt — mint az országban mindenütt — Szegeden is megalakult a munkásőrség. Ezt a tényt nagy megnyugvással és örömmel fogadták a becsületes, dolgozó emberek. Egy év távlatából jóleső érzéssel és büszke örömmel tekint minden szegedi munkásőr is arra az útra, amelyet egységeik fejlesztésében napjainkig megtettek. Ki ne emlékeznék 1957. március 10. verőfényes reggelére, amikor először jelentek meg a szegedi utcákon a kék overálba öltözött munkásőrök?! A dolgozók büszkén tekintettek ezekre az emberekre, akik a napi munka fáradalmai mellett még fegyveres szolgálatot is vállaltak — a szocializmus, a nép ügyéért. Abban az időben a szétvert és a föld alá szorított ellenség a »MI K—jelszó megvalósításáról ábrándozott. Tétovázásra nefn volt idő. S bátran kijelenthetjük, a magyar nép történelmében még nem volt példa arra, hogy szinte órákon belül egy katonailag megszervezett fegyveres egységet hozzanak létre. Am akkor ez megvalósult, létrejött a munkásőrség. Tagjai mindenre el voltak szánva, hiszen egyrészt élénken emlékezetükben éltek az ellenforradalmárok gaztettei, másrészt le akarták mosni a Magyar Népköztársaság becsületéről azt a szégyenfoltot, amelyet az eUenforradalom okozott. A munkásörök tettekkel akarták bizonyítani, hogy ez az ország nem eladó többé, s nem lesz sakkfigurája a nemzetközi imperializmusnak. Az ellenforradalmárok fenyegetőzései azonban — mint várható volt — szertefoszlottak és semmivé lett a »MUK- is. Érdemes megjegyezni, hogy külső és belső ellenségeink, közöttük a Szabad Európa rádió is egy évvel ezelőtt széltében-hosszában azt híresztelte, hogy a forradalmi munkás-pa' raszt kormánynak nincs tömegbázisa. Erre az ellenséges híresztelésre a munkásőrség létrejötte, az élet is csattanós választ adott. Már az első felhívásra tíz- és százezrek jelentkeztek a munkásőrség soraiba, hogy védjék a nép nyugalmát, szocialista alkotó munkáját. S pártunk, kormányunk a munkásőrség létrehozásával legyőzhetetlen fegyveres erőt teremtett. A munkásörök szervezett katonai egységekbe tömörítve, a korszerű harcászati elvek alapján kiképezve, minden nehézséggel dacolni képes erőt képviselnek. Amikor erről beszélünk, nem hivalkodásból tesszük. Az az ember, aki valaha olyan kollektívában élt, amelynek minden tagja egyet akar és egy elvet vall, az na« gyon jól tudja, hogy ezek az emberek legyőzhetetlenek. S ilyen egy elvet valló emberekből áll a mi munkásőrségünk, amely méltán érdemelte ki a dolgozók szeretetet és bizalmát! A munkásőrség a proletárdiktatúra szerve. Az igaz hazafiság, a proletár nemzetköziség alapján áll. Azokból a dicső hagyományokból táplálkozik, amelyeket a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai adnak. S a munkásörök jelenléte is a garancia arra, hogy szeretett hazánkban megakadályozunk minden olyan esetleges további ellenséges kísérletet, amely szocialista rendünk megbontására irányul. A munkásör-egységek képesek arra, hogy az ellenség esetleges kezdeményezéseit megfelelő válaszban részesítsék. Találóan kapta meg a választ az a huligán provokátor, aki az egyik idős munkásőrnek megjegyezte: »Kik is ezek a munkásőrök?,..« A munkásőr szava gyorsan és biztosan hangzott: »Csináljon esak valami rosszat a nép rendje ellen, akkor majd megtudja«, A szegedi munkásőrség életében, kiképzésében jelentős volt az a segítség, amit a testvéri szocialista államokban lévő fegyverbarátainktól kaptunk. Sok tapasztalatot és tanácsot adott az elmúlt cv decemberében Szegeden és a megyében járt csehszlovák munkásmilicia parancsnoka és az általa vezetett küldöttség. Külön megemlékezünk a más fegyveres szervezetekhez való viszonyunkról. Ezt azért tesszük, hogy meg a látszatát is elkerüljük az esetleges félreértéseknek. A munkásőrség minden fegyveres szervezettel a legszorosabb baráti kapcsolatot tartotta és tartja ezután is. A munkásőrök — és ezt is határozottan leszögezzük — a szocialista haza védelmét nem akarják monopolizálni. Országunk nyugalmát és szocialista rendjét becsülettel, együttesen vigyázzák többi fegyveres szerveinkkel úgy, ahogyan ezt joggal elvárják a dolgozó emberek. A munkásőrségben, a proletárdiktatúra e szervében a munkások és dolgozó parasztok, az értelmiség legjobbjai vannak. Az alkotó munka különböző posztjain odaadóan és lelkesen végzik tennivalóikat épp úgy, mint a munkásörségben. Önzetlen, áldozatos emberek. A szocializmus hű katonái. KELEMEN SÁNDOR százados, a szegedi munkásőr-zászlóalj parancsnoka \ *