Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

2 Csütörtök. 1958. március 8. Sok új, kitűnő típust gyárt évben a Csepel Autógyár ez itt a Zetor versenytársa — AD 450-es lesz a lipcsei vásár slágere — Miért nem gyártunk személyautót? Budapest határában, egy ségét. A »D 213« próbada- négy és fél tonnás, mégsem csendes kis erdőben terül el rabjai kitűnően megálltak ottomba. Motorja a legne- keményeket a Csepel Autógyár. Készít- helyüket, és remélhető, hogy hezebb terepet is jól bírja, ményeit megtaláljuk váró- jelentősen elősegíti!» a mező- sőt, készítői még a délamcsokban, szántóföldeken és gazdaság gépesítésének fo- riKai államok (Argentina, Kapcsolat a vidékkel külföldön, számos országban, "kozottabb ütemét. Hazánk egyik igen lényeges üzeme, hiszen mezőgazdasági gépeink és teherautóparkunk döntő hányada innen kerül rendeltetési helyére. Az idei esztendőben szá. Brazília) közismerten rossz, Kíméletlen autóvezetéssel is számoltak. A különlegesen ,, ,. .., . , , rögzített sebességváltó, az új NaSy erőfeszítést tesznek meghajtótengely, minden """ " "" ~ vandalizmust« túléli. Az Fel kell végre számolni a magán fuvarosok Eldorádóját a gyár vezetői, hogy a vidéki Autóközlekedési Vállala- alkatrészek és a kivitel ízm lü m I°T TXÍ s*orosabb kapcsola- lése a lipcsei vásár egyik fő mos új készítménnyel öreg- *ot létesítsenek. Ennek egyik »srágerévé« avatia a »D bítik a gyár dolgozói a Cse- legpozitívabb lépése tavaly 45l)„.et. pel autó jó hírnevét. Hazai novemberében történt amiszakemberekkel és külföldi jj» • szegedi AKOV kül- lzlő!l!ltÓI Portugáliáig kereskedőkkel egyaránt meg- dottsége két hetet töltött a tárgyalták a jobb és gazda- Csepel Autógyár vezetőivel. Igen érdekes és hasznosa ságosabb termelés feltételeit, f"k font°s kérdést "sztáz- 8-10 tonnás nyerges vontaaz igényeket legjobban kl- tak' melynek eredménye- tó is, amely ugyancsak uj elégítő gyártmányok elké- k~ÉNT 50 KAP«olat létesült a konstrukciója a vállalatnak, szítésének lehetőségeit. Az g*»; * * szegedi vállalat A vontató úgy szerkesztetúj konstrukciók már a fenti kd*őtt Természetesen az ték hogy tobb különböző elveket figyelembevéve ké- orszáS valamennyi autóköz- pótkocsihoz lehet kapcsolni, szültek, s néhányat, a leg- lekedési vállalatával szoro- így a rakodási idő alatt más saBb érintkezésbe lépnek s területen is használni tudígy megoldódik majd a gyár "ák, s rendkívüli mozgélehetőségeihez mérten _ konysága nagy időmegtakaaz eddig eléggé elhanyagolt rí_tást tesz lehetővé. Ez a tíHégi problémája a mező- vidék számos problémája Pús is részt vesz az idei lipgazdaságnak, hogy termőfölII négy és fél tonnás sláger íontosabbakat bemutatjuk. Nincs kültfn alváz deink Jellegének a legmegfelelőbb traktort biztosítsák. Az eddigiek fő hiányossága abban rejlett, hogy a motor A Csepeli Autógyár csei vásáron. A tehergépkocsikon kívül elig jelentős mennyiségben exportál a gyár alkatrészeket és pótszerkezeteket is Az alkatrészgyártást 1958ban 40 százalékkal emelik, tértől külön épített alváz az melésének kétharmada kiilerős rezgés miatt hamar földön talál gazdát. Készítmegrongálódott, tönkrement, ményei elismertek a világ s ebből a mennyiségből jut A Csepel Autógyár megöl- minden táján, s minden év- a hazai szükséglet hiánytadoflfa a nagyíontdsságú kér- ben újabb országokkal bő- Ian kielégítésére is. dést: elkészüli a »D 213«-as vül vevőhálózata. A legje- Az idei év jelentősen nöíraktormotor, amelynek nem lentősebb exportterület Ju- vei te a vevőhálózatot. A lesz külön alváza, hanem goszlávia, ahol a rendkívül KŰST országain kivül, vaegybeépltik a motorral. A nehéz terep hatalmas meg- lamint a délamerikai megszerkezet univerzális: egy- terhelést ró a tehergépko- rendelőktől eltekintve most aránt alkalmas a szántás, csikra. Az új évben ezen a Izland, Norvégia és Egyipvefés, palántálás, trágyázás téren is kiváló eredménnyel tom is érdeklődik a Csepel elvégzésére. A szériagyártás rukkoltak ki a vállalat dol- Autógyár teherautói iránt, már megkezdődött, s rcivide- gozói: a »D 450«-es teher- Tárgyalások folynak Spasen rátérnek a sorozatgyár- autóval. A konstrukció már nyolországgal és Portugáliátásra is. Még ez évben 820 számos helyen keltett érdek- val. darabot bocsátanak rendel- lőclést. Ez az első olyan KéKezésre az új traktorokból, szítménye a gyárnak, amely amely — a szakemberek vé- merőben különbözik minden leménye szerint — felülmúl- eddigi típustól. Kivitelezése ja a »Zetor« teljesítőképes- igen ízléses és szép, s bár Egy válasz NAPJAINK llllllllllllllllllllllllllllllllll'iá Minden, históriát forgató ember találkozott már a = g IJohenzollcrnek nevével. Ez a német uralkodócsalád j§ I választófejedelmekkel, porosz királyokkal és német g g császárokkal »ajándékozta« meg a történelmet. Bír- g Végül egy igen érdekes problémára szeretnénk választ adni. Sok enibérben. felmerül a kérdés: miért nem gyárt Magyarország személygépkocsit? A KGST államai kölcsönösen megegyeztek, hogy minden ország körülményeinek a legjobban megfelelő készítményt termeli. Népgazdag tokuk, isten kegyelméből, félkörben húzódott Württem- 1 Ságunknak nagy megterheIest jelentene a hatalmas befektetés, nem beszélve arról, hogy az NDK, vagy akár g berg és Baden között — eleinte csekély 1142 négy- jg g zetkilométer területen. Házasságokkal, csatákkal és ^ ff adománylevclekkel nőtt tovább koloniájuk, s a feje- g Ü delmi kéz elért a nagy rokonságon keresztül Spanyol- 1 Csehszlovákia szemelyautó1 országba Romaniába és Magyarországra is. g gyártásának színvonalát csak Századokkal később történt, hogy egy sereg kö- M évek m"lva Aérbetn.énk ü zép-európal országban megfosztották nimbuszuktól a= A Csepel Autógyár tehát 1 régi címeket — a címereseket pedig a határokig érő 1 sok uj, kituno készítménnyel g birtokaiktól. így jutottak »árva szegénységre« a Ho- I gazdagítja államunkat eb= henzollern-maradékok. A népes maradék eléldcgélt 1 ben az évben is, s tovább| volna még az örökségből, de a Hohenzollem-birto- j fejlpszt^capcsolatait a külj fjj kokra más végrendelkezést hoztak. Ernst-August herceg. Anglia derék polgára, nem = fj akar megnyugodni ebben a testamentumban. Kárté- ¡| g rítési követelést nyújtott bc Lengyelországhoz, a vala- g g mikori lengyel földön fekvő birtokok ellenében. Ernst. g §j August őliercegségénél légiónyl más leszármazott je- g 1 lentkezett az osztoszkodásra. Az angol közvéleményt g I is foglalkoztatta az ügy — s enyhén szólva ízléste- = Ü lennek tartották. Nem akarják még esetleg dinasztiájuk egykori g Ü uralkodási jogát is visszaszerezni a mai Hohenzol- g II lernek? földi országokkal. Sigrai Gábor A téli tüzelő és az egyéb tárgyak szállításának kifizetésekor nemegyszer mondtak már és mondanak ilyen véaz emberek: Fuvarosok Eldorádója« ... S ha félhangosan is, de ehhez hozzáfűznek még egyet, s mást a magyar nyelv »szóvirágaiból«. Rögtön tisztázzuk azonban, hogy nem a Belsped és a Köztisztasági Vállalat fuvarozásairól van szó, hanem a magánfuvarosokról. akiknek népes tábora 1956 októbere óta egyre növekszik. Ma már ott tartunk, hogy közel kétszerannyian fuvaroznak, mint annak előtte. Sok tehát az eszkimó, amely azt is magában foglalja, hogy nagyon kifizetődő eszkimónak lenni, következésképp aeért, mert sok a fóka. sok a fuvarost igénybevevők száma. Ez nem volna baj, hiszen örvendetes a forgalom ilyen jellegű növekedése is, meg aztán az iparengedélyhez kötött fuvarosfoglalkozás is megbecsülendő, ha tisztes keretek közt folytatják. De nem mindig van így. A szóban forgó területen ma még a fókák legtöbbször ki vannak téve, különösen idényben, a mindennapos eszkimói tépázásoknak, a kit hogyan és minél jobban megvágásnak. A tarifa többszöröse Vegyük csak elő a tüzelőszállításra vonatkozó, törvényesen megállapított tarifát, amely előírja: TÜZÉP-telepekről 10 mótermázsán alul mázsánként 2,80, ezen felül 50 mázsáig 2 forint 60 fillér a szállítási költség 5 kilométeres távolságon belül. Ezen túli távolságnál mázsánként húsz fillért szabad felszámítani. S hol tartunk rna? Ennek a tarifának a többszörösénél, általában 5—6, 7, szállításidényben fjedig — amikor »dobják« a fuvarosok a kis tételben szállítókat — 8, 9 forintos, vagy még ennél is nagyobb »irányárak«-nál. A Köztisztasági Vállalat például Szőregirő] Szeged bármely pontjára 135 forintért szállít ezer darab téglát, a rakodást is beleszámítva. A magánfuvaros ugyanezért 250 forintot kér. Az ilyen »irányárak« pedig olyan egységesek, mint amilyen »heterogén« összetételű a fuvarostársadalom, amelyre később még kitérünk. Életveszélyes fenyegetések Előbb azonban nézzünk néhány tényt. A BELSPED 1952—53-ban utalványozott szállítást is végzett a dolgozóknak. Ezt követően jött egy rendelkezés, amely szerint a helyi fuvarozást a tanácsnak kell átadni. A Bemuta tők, vendégkarmester, tájelőadások a Szegedi Nemzeti Színház márciusi programján = Gazdag programot bonyo- aor, Geronte de Ravoir Ü lít le ebben a hónapban a TJankár szerepét Horváth öhercegsége, Ernst-August! Királyi kezetek rossz |j szegedi Nemzeti Színház. József és Sinkó György ket1 helyen méltóztatik kopogtatni! g Március 7-én este 7 órakor Tos szereposztásban alakít\ (mn) g a Kamaraszínházban Heltai ják. Varga Róbert, Sádt Ede, m Jenő »Az ezerkettedik éj- Gaál József, Ivánka Irén, , , , ... ,,„.,„ 1 szaka« című játékának be- nalmágyi Mihály, Iván Jó1 A fővárosi tanács szabálysértési osztálya kezde- g mufatásával lndul ez a gaz_ zsef> szalma Ferenc és " ményezésére a budapesti kerületi tanácsok ere- 1 program. A rendezés Hoxin Demeter szerepelnek t-i 7-.'; J hrtnn n IcOTH lot Pl? n imrOS = " ö ^ ° _ a - , A , . ... , . = A cl A program. IK xvux.iii J^CIIICLC* o«ict/citivn. a ívesebben küzdenek azért, hogy a kerúletek a varos g főiskolai hall- még. A Manón Lescaut be1 külső képe javuljon. Hogy a k™ott nnteMezésvi- 1 gatónak a vizsgamunkája mutatóját Abonyi Tivadar § letlenül ne csak papíron ™Y^Jrh,£íeí Vrmet7n Ü lesz, Láng István tehetséges rendezte, a díszleteket Var| ^m^e^Az^uU^Un ZttS ríí I muzsikus8 készített kísérő- ga Mátyás Kossuth díjas A közönség ,S segíthet BELSPED jelenleg a vasúti szállítási és fuvarozási forgalmat hívatott elvégezni, helyi fuvarozást csak tartalékként,' esetenként tesz, s az sem sok vizet zavar az »Eldorádóban«... A Köztisztasági Vállalat sem tudja ellátni a város lakosságának fuvarozási szükségletét. Kevés a fqgatparkja, s annak egy része elavult, korszerűtlen is. Három-négy fogatot ugyan tartottak egy időben a TÜZÉP-telepek előtt — a törvényes díjszabási feltételek betartásával —, de hajtóikat elüldözték, agyonveréssel fenyegették meg a magánfuvarosok. Ezt pedig azért tették, mert a köztisztaságiak vállalati jellegüknél fogva előnyösebb körülmények között náluk olcsóbban fuvaroztak. De bevonták a fogatokat azért is, mert a fuvarozásból nekik maradt a ruskója, a két-hárommázsás tételek szállítása, ugyanis a magánfuvarosok az ilyeneket nem vállalták, csak a tíz mázsán felülieket — persze azt is »jobb« pénzért. A megeresztett gyeplő A magánfuvarosok »megeresztett gyeplővel« hajtanak, hiszen 1954 óta az állami vállalatok is szabadon fuvaroztathatnak velük, és közvetlen fizethetik ki őket, mert megszűnt a magánszektor elszámolási rendszer, amelyét azelőtt a BELSPED tartott kézben. Ez abból állt, hogy csak a BELSPED révén fuvaroztathattak a vállalatok magánossal, s így nyílt mód a tisztességes keresetre, de a szállítmányi ellenőrzésekre is. Az így dolgozó maga nfu varos megkapta a bruttó és távolság utón esedékes keresete nyolcvan százalékát. A visszamaradó összeg 15 százalékából rendszeresen rendezték adóját, 5 százalék pedig a BELSPED rezsiköltségére ment. (Vajon mennyi most az adóhátralékos vagy adócsaló fuvarosok száma a szabadon tépázható »fókák« idejében?) Egy fuvar a maszeké! A magánszektor elszámolási rendszer megszűntével igen sok forint tűnik el többletköltség címén. De miért? A valóságban a nem létező fuvarok elszámoltatása, néhol a vastagon fogó raktárosi ceruzák és egyebek miatt, hiszen a magánfuvarozás nem ismer menetleveles ellenőrzési rendszert. Ha a BELSPED beleláthatna az állami vállalatok fuvaroztatási tervébe, s ezt a vállalatok komolyan akarnák is, akkor a BELSPED jobban levegőhöz tudna jutni, előnyben részesülne a magánfuvarosokknl szemben, és nem kellene neki — egy-egy, hozzá késve bejelentett fuvar teljesíthetetlenségéről — lemondó nyilatkozatot adnia, amely egyben »menlevél« a vállalatoknak a »szabadabb« magánfuvaroztatásra. Nézzünk csak bele a példatárba! A kerületi oktatási igazgatóságok nemrégiben magánfuvarosokkal szállíttatták haza az iskolák és óvodák téli tüzelőjét. A harmadik kerületi tanács egyik igazgatási szerve pedig egyenesen »igazságot« osztott: egy fuvar a maszeké, két fuvar a BELSPED-é. szén, fekete: fekete. S ha már a fuvaros mondja, hogy príma, akkor az úgy is van, hiszen ő csak ért hozzá. A közepes minőségű szénért az elsőrendű árát kéri és gombolja fel fuvarosunk, s hoi» záteszi még, hogy a príma szénhez nem kapott csak »szabad fát«, amelynek óra . mázsánként 80 forint, valóságban azonban rendes árba, 43 forintba került. Az ügyfél pedig még örül is hogy milyen »derék« emberre akadt. Néhány példa A fuvarosok zöme azonban nem ilyen. A jó fuvarosnak máskor is kell a szállíttató és viszont. De ml most elsősorban azokról beszélünk, akik nem ilyenek, hanem másmilyenek, mint például Kállai Zoltán hétszeresen büntetett előéletű, aki maga nem fuvarozott, hanem hajtókat alkalmazott, persze szintén büntetett előéletűeket. Az iparengedélyek egy pár lóra és kocsira szólnak. Lőcsei Mihály (Puskás u. 1.) azonban egyetlen iparengedéllyel két kocsival és lóval hajt, illetve hajtat fiaival, az öreg csak felhajtó. Asztalos Pál, Kecskeméti utca 9, többszörösen büntetett előéletű, iparengedély nélkül fuvaroz. Farkas István (Répás utca) leginkább haj tólcat alkalmaz, míg ő maga Pannonián furikázva hajtja fel az ügyfeleket. A múltévben Nagy István tápéi lakost be sem jelentette az SZTK-ba, majd hajtója beteg lett, s így alig kapott táppénzt. Csillag Imre (Móra utca) fuvaros sem jelentette be az SZTK-ba hajtóját, Treba Lajost. Hát ilyenek felett lehet szemet húnyni? Idős Kovács Szilveszter a fia neve alatt másik pár lóval is fuvarozik. Iparengedélye nincsen Rovó Pál, Hattyú utca 14. szám alatti fuvarosnak. Tápai. László (Vásárhelyi sugárút 80.) ellen eljárás van folyamatban üzérkedésért, hasonlóképpen Demeter Mihály petőfitelepi fuvaros ellen is. Újszegeden kilenc fuvarosnak van iparengedélye, ezenkívül 13 fuvaros csak adót fizet saját bemondásaik alapján... Az első kerületi tanács illetékes igazgatási szerve pedig hallgatólagosan tudomásul vette ügyködésüket — iparengedély nélkül. Ilyen hát az »Eldorádó« profilja, amelyen nagy szépítkezéseket kell tenni sürgősen, még mielőtt példatárunkból nem idézünk tovább. A szépítés, rendteremtés már csak azért is kell, hogy a meg nem engedett szállítási költségek, a példának felhozott, de ma már általánosan alkalmazott »irányárak« ne legyenek olyan értelemben egységesek, hogy szemet húnyva felettük, a dolgozókat üttessük velük. A fuvarostársadalom pedig ne legyen olyan »heterogén« összetételű, mint amilyen. A nem odavalók ne csúfolhassák meg ezt az egyébként megbecsült foglalkozást. Löd! Ferenc i több mint hatezer W^.^XelT^^rta I zenét ehhez a Magyarorszá házirendet, egyszóval: m Son a felszabadulás óta nem Silvio Bombardelli kiváló = bek között, mert az utcán szemetelt, a gyalogjáróra ^ Ü köpködött, nem tartotta be a hÁ~' — Ü sértette az együttélés szabályait. A szabálysértési előadók figyelme mindenre kitér- g érdemes művész tervezte. = játszott színdarabhoz. A-jugoszláv karmestert marii színműben Katona András, cius 12-én látja vendégül a • jedt. Kapus Béláné, Budapest, Lenin körút 86 számú • £ádár Flóra Bodó Judit, színház aki Bizet CarmenI ház felügyelője ellen hat estiben tettek feljelentést, § Eöníay Margit, Dómján Edit, jét dirigálja. 21-én Miha 1 1 mert reggelenként nem söpörte le a járdát. Á VI. ke- 1 Kovács János, Kátay Endre, Sebashan, a nemrégen elI rületi tanácsnál 140 forint bírságra ítélték. Kis Béláné. g György Tordy Géza, huny tornán író darabja^ a I Bajcsy-Zsilinszky úti, Vető Imréné Belgrád rakparti 1 ^fntes József. Marosi Ká- »Névtelen csillag« kerül beI lakosok az utcára rázták a porrongyot, vagy a szönye- g roly, Eotvos Erzsi, Tiszai Jo- mutatásra A nagyvárosi cs S get: 30-30 forintra Ítélték őket. özv. Halászná az V. g zsef és Árkos Gyula szere- vidéki értelmiség kérdéseit 1 kerületben a lakásában fát vágott, éjszaka nem hal- g pelnelc. fölvázoló darabot Moszkva1 kltotta le a rádióját - 250 forintra büntették. Szent- g Március 16-án Puccini Ma- ban és Párizsban nagy si1 péteri Adám építésvállalkozó törmeléket tárolt a g non Lescaut-ját mutatja be kerrel játsszák, a szegedi 3 Belgrád rakparton - 300 forintot kell fizetnie. = a Szegedi Nemzeti Színház előadása lesz a színmű ma= Nem lehetne a szegedi kerületi tanácsok szabály- gj operatársulata. A címszerep- gyarországi ősbemutatója, g sértési előadóit egy kis tapasztalatcserére Budapestre ¡g ben Moldován Stefánia lép Ebben a hónapban a tájelőg küldeni? Szegeden is lenne kit, és miért megbírsá- 2 a közönség elé, Renato des adásokat is megkezdi a szln1 golni... 1 Grieux lovagot Szabó Mik- ház. 21-én és 26-án Vásárhe(nl) = lós alakítja. Lescaut gárda- lyen 29-'én és 30-án, Makón. J11IIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIU1II1III1I1IIIM liszt szerepét Sebestyén Sán- a Vígözvegyet játsszák. A szállíttatók is segítik 'ehát az »Eldorádót«. De még mennyire. Egy sor példát lehetne felhozni annak bizonyítására is. hogy a maguk a szállíttatók is becsapa tjék magukat, ha nem is szántszándékkal Hovatovább általános szokássá válik, hogy a tüzelővásárló nem áll oda a pályaudvari TÜZEP-telepekhez lesni, hogy mikor érkezik jó szén. Megbízza a fuvarost, aki pénzt nem fogad el tőle előre, csak a címét kéri el. Maid következik a kiváltás, illetve a hazaszállítás, amikoris a fuvaros szerint kiderül, hogy ügyfelének csak »drágább« szenet tudott kannl. Szén: Elévülnek az ötéves tervkö lesönkötvények Az ötéves lervkölcsönkötvények beváltásának határideje március 31-én lejár. Azóta szép számmal jelentkeztek az OTP-fiókoknál, s pénzre váltották ezeket a kötvényeket. Az Országos Takarékpénztár ismételten felhívja a kötvénytulajdonosokat, vizsgálják át kötvényeiket, s ha ötéves tervkölcsön-kötvényt találnak, váltsák be, mert azok március 31-e után értéküket vesztik.