Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

Síerda, 1958. március 5. 3 Miért előnyős? A hazai növényolajipar tervszerű anyagellátása érdekében az országos felvásárlási operatív bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a növényolajgyártás legfontosabb alapanyagát, a napraforgómagot, értékesítési szerződéssel lehet termeltetni. Az értékesítési szerződés az eddigieknél előnyösebb feltételeket biztosít a termelőknek. a Terebélyesedik takarékszövetkezeti mozgalom a szegedi jáfásban is Még alig vált ismeretessé a takarékszövetkezetek alakításáról szóló kormányhatározat Szegeden és környékén, máris a járás öt községében alakult takarékszövetkezet. Az utóbbi jelentések szerint a szövetkezeteknek több mint ezer tagja van. A tagok többnyire egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok közül kerülnek ki. Eddig 91 ezer forintot fizettek be a szövetkezetekbe részjegy címén és 290 ezer forintot kamatozásra, megőrzésre. A tápéi takarékszövetkezet rövid fennállása alatt 27 dolgozó parasztnak adott kölcsönt, összesen 41 ezer forintot. A múlt évben termelt nap. , A sándoríalvi 7 tagnak 20 ezer forintot kölcsönzött. Bordányban, Mórahalmon és Ullésen működik hasonló szövetkezet, néhány napja Zákányszékről érkezett hír, hogy ugyancsak megalakították takarékszövetkezetüket a zákányszéki parasztok is. raforgómag szabadforgalmi ára mázsánként 275 Ft volt, az értékesítési szerződéssel lekötött magért viszont 285 Ft-ot fizet az állam. További előny, hogy a szerződés megkötésekor a lekötött mennyiség minden mázsája után 80 Ft kamatmentes készpénzelőleget kaphat a termelő. Az egyöntetűség és a bő termés érdekében a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodik jó minőségű tájfajták előállításáról. E fajták magja kedvezményes áron a földművesszövetkezetek útján kerülnek forgalomba Felszabadulási ünnepi műszakot kezdeményeztek Szeged állomás dolgozói A szegedi vasutas-dolgozók között mindig népszerű volt a szocialista munka versen» gondolata. Az ellenforradalom után az elsők között kezdeményezték a mozgalom újjászervezését és azóta is versenyben dolgoztaik más állomásokkal. Munkakedvükön. teljesítőképességükön sokat lendített a mozgalom v megnövekecfett szállítási feladatok idején is. Hétfőn a felszabadulási évforduló közeledtére ismét szép kezdeményezés indult el portájukról. Felszabaduradalmi ügyében. Az ügyben 160 tanút hallgattak ki. Szeged dolgozói előtt nyilván még nem ment feledésbe az a tény, hogy Szeged városában az emlékezetes ellenforradalmi napokban befészkelte magát a városi tanács épületébe az úgynevezett »nemzeti bizottság«, amely igyekezett lépést tartani a budapesti hírhedt eseményekkel, és egész rövid idő leforgása alatt kezébe ragadta Szeged városának és Szeged közvetlen környéke ellenforradalmi elemeinek irányítását, s a városban levő fegyveres erők vezetését, különösen a rendőrség irányítását. Létrehozott túlnyomórészben ellenforradalmi lási ünnepi műszakot szer- \ elemekből álló »nemzetőrséNagyszerű kétzongorás esttel indult a Collegium Artium hangversenysorozata Hétfőn este nem mindennapos csemegében volt része a Zeneművészeti Szakiskola nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak, amely a kétzongorás kamaramuzsika gyöngyszemeiből összeállított műsor keretében öszszefogó képet nyert zenetörténeti korokról, a nagy Johann Sebastian Bachtól a XX. századig. A pompás elgondolás a Collegium Artium bemutatkozása az ifjúságnak, amelynek zenei tájékoztatását tűzte ki céljául. Az ügy érdekében három intézmény fogott össze <— amint azt dr. Káldor János főiskolai docens magasszínvonalü bevezetőjében kifejtette —, az Egyetem, a Zeneművészeti Szakiskola és a Pedagógiai Főiskola énekzene tanszaka. Csak ebből a szerencsés összmunkából születhetett ilyen művészi produkció, amint a jövő SzegeSjének zenei élete sem képzelhető el a három nagy kulturális intézmény segítsége nélkül. Helyesen célzott az előadó a szabadtéri játékok és oratorikus előadások számára, annyira fontos nagy énekkarra, amelyet az egyetem, a szakiskola és a főiskola ifjúságából egycsapásra meg lehet szervezni. Íme a jövő pompás perspektívája, amihez a hétfői remek hangverseny az illetékesek figyelmébe »nyitány« volt! Nagyné Varjú Irma szakiskolai tanár és Péter Józsefné főiskolai tanársegéd, a két kitűnő művész szövetkezése már magában jelképes jelentőségű. A hallgatók soraiban pedig az egyetem, a főiskola és a szakiskola fiatalsága lelkesedett az iga-, zi művészetért és napi munkája után valóban felfrissült az élmények hatása alatt. A műsort Bach egy alig ismert Esz-dZr szonátája vezette be. Az orgonára épült, de a csembalóra igen szerencsésen átültetett háromtételes barokk alkotásból a középső telel a legmélyebben'' járó. Ez a Siciliano típusú ária olasz dallamosságot kap-; csol össze a kifejezés német; szellemű költőiségével. Mozárt két műve szinte két világot tár fel a lángelme csodálatos fejlődése kapcsán. A c-moll Adagio és Fúga közül az előbbi drámai eszközökkel idézi a múltat és saját színpadi világát, míg a, D-clür szonáta a csipkefinom; rokokó kamarazenéből ad ízelítőt. Schumann Andante és variációk című műve, az eszményi interpretációban különösen közel h.zta a sajátos, halkszavú ölomvilágot a hallgatósághoz. Es végül egy spanyol szerző, Manuel Infante Két tánca árulta el a francia impresszionizmus és spanyol muzsika közös ideálját. Claude Debussyt, aki mellett természetesen Manuel de Falla ritmusai és valami Qzsessz-hatás is kimutatható a kompozíciókban, mint századunk jellegzetes termékeiben. A két zongorista tökéletesen összehangolt, játéka, hangvételének kamarazenei jellege és a stílusok tiszta értelmezése magasrendű művészi megnyilatkozássá avatta a műsor valamennyi számát. Kiemeljük, hogy az előadás sehol sem keresett zenekari hatásokat hanem, helyesen, megmaradt a zongora szabta hangzáslehetöségeken belül. A külső sikerből kivehetően Mozart D-dúr szonátája és a Schumann-szám ragadta el legjobban a hallgatóságot. Az veznek április negyedikéig. E versenyben elsősorban a szállítási tervek szigorú betartása és a kifogástalan szállítási munkára vállalkoznak. Szerepel a vállalt kötelezettségek között a munkafegyelem megerősítése is. Tótka Károly Holnap nagygyűlésen választják újjá a néptrent III. kerületi bizottságát Holnap, csütörtökön este ti órakor a Hazafias Népfront Szeged III. kerületi elnöksége nagygyűlést rendez az alsóvárosi MÁV Művelődési Otthonban, hogy megválasszák a népfront harmadik kerületi bizottságát. A bizottság 100 tagú lesz, s létszámban ez magasabb, mint a korábbi. A bizottság soraiból választják a kerület 25 tagú elnökségét. A nagygyűlésen László Nándor iskolaigazgató, a kerületi népfrontbizottság titkára tart előbbinél a dallamok rajza előadást a népfront időszerű és a gazdagon árnyalt di- kérdéseiről, a népfrontbizottság újjáválasztásának szükségességéről. Beszéde előtt a MÁV Művelődési Otthon kulturális csoportja műsort ad. A nagygyűlésen az üzemek, intézmények küldöttei, a népfront-aktivisták vesznek részt, áni a népfront szeretettel elvárja a kerület valamennyi dolgozóját. namika, utóbbinál a színek villódzása és a muzsikálás szabad szárnyalása volt a tolmácsolás szembetűnő erénye. A Hangverseny zárószámának egyik táncát meg. ismételtették. Az összekötő szöveget dr. Kaldor János az esztétikus választékos nyelvén valósággal irodalmi értékűvé emelte. ajánlható SZATMÁRI GÉZA let valamennyi dolgozóját, 'csak az elleníorradalmárok nösségét Márciusban adják át rendeltetésének a Szegedi Ruhagyár úi mosodáját ítélet az ellenforradalom szegedi vezetői ügyében A Szegedi Megyei Bíróság aktív végrehajtóikként felső- ság őt az enyhítő körülménépbírósági tanácsa több rakoztatni. A dolgozók álta- nyek figyelembevételével 14 mint kéthónapi tárgyalás Iában tartózkodtak minden- évi börtönbüntetéssel súiután liozott Ítéletet dr. Per- nemű ellenforradalmi terror- totta, biró József és társai ellenfor- cselekményben való részvételtől. A népbíróság a vádlottak közül legsúlyosabban értékelte Kovács József szerepét — az apja a fasiszta Horthy-rendszerben rendőrőrnagy volt —, aki már évekkel ezelőtt bebizonyította, hogy a népi demokratikus rendszer esküdt ellensége. Kovács Józsefet 1949-ben a szegedi népbíróság államellenes szervezkedés és izgatás bűntette miatt 4 évi börtönre ítélte. Kovács ennek a büntetésnek letöltése után befurakodott a Röszkei Állami Gépállomás főkönyvelői állásába. Az ellenforradalmi idők alatt anélkül, hogy valaki őt oda beküldte volna, befurakodott a szegedi »nemzeti b;zottság«-ba, sőt már ezt megelőzően élénk tevékenységet fejtett ki a szegedi diákmozgalmakban. A bizottságban magához kaparintotta a vezető szerepet. Kezdeményezésére bízta meg őt a nemzeti bizottság azzal, hogy a karhatalom, tehát a rendőrség vezetését és irányítását végezze. Magához kaparintotta a város pénzügyi vezetését is. Tervszerűen készítette elő az eseményeket. Apját becsempészte a rendőrségre tanácsadó irányítóként, és mindenhol vezető szerepet játszott és mindenbe befolyt, ami ellenforradalmi megmozdulás volt Szegeden. Irányította a szegedi deklasszált elemek és általában az ellenforradalmi elemek felfegyverzését, ő volt a megindítója annak, hogy egész fiatal diákoknak és huligán-elemeknek is fegyvereket osszanak ki. ö vezette azt a szervezkedést, amely szervezkedés azt célozta, hogy Szegeden is ellenállást szervezzenek fegyverek felhasználásával a szovjet csapatokkal szemben. Kezdeményezésére a nemzeti bizottság által kiállított utalvány alapján a Nemzeti Bankból százezer forintot vett fel. ebből az összegből kb. negyvenezer forintot a saját lakásán tartott. összegezve összes tényeit: a népbíróság államellenes szervezkedés vezetésében és a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó sikkasztás bűntettében állapította meg bűés összbüntetésül halálbüntetéssel sújtotta. A népbíróság megítélése szerint Kovács Józsefet a népi demokratikus államrendszer kifejezett és céltudatos ellenségének kell tekinteni, akit a népbíróság megítélése szerint helyes útra irányítani már nem lehet. Dr. Perbiró József ennek az úgynevezett »nemzeti bi?.ottság«-nak az elnöke volt. A népbíróság megállapította, hogy dr. Perbiró József az ellenforradalmi idők alatt és utána Is bélszínű játékot folytatott hez mérten cselekményük ví és bár látszólag igyekezett szonylag alárendeltebb jelenttompítani az ellenforradalmi tőségű volt, és ezt a népbíJelemeknek durvaságait, még- róság figyelembe véve Ar| is a tárgvalás adatai azt bi- dai Lajost 3 évi, Németh Fe. I zonvitották, hogy igen sok rencet és Szegedi Istvánt !

esetben szemet húnyt a nvílt pedig 2—2 évi börtönbünteellenforradalmárok garázdái- tésre ítélte, kodásai felett és engedte azokat érvényesülni. get« és ezzel a nemzetőrséggel felhígította a szegedi rendőrség állományát és általában irányította a Szegeden megindult ellenforradalmi mozgalmat. Rátette kezét a szegedi MÁV igazgatóság épületében levő rövidhullámú rádióleadóra és ennek felhasználásával az éter hullámain keresztül is igyekezett az ellenforradalom oldalára állítani Szeged becsületes dolgozóit is. Hogy ez nem járt az ő szempon íj okból nézve megfelelő sikerrel, az nem rajtuk múlott. Hogy Szegeden a budapesti eseményekhez hasonló durva atrocitások és gyilkosságok nem fordultak elő, az nem ennek a bizottságnak köszönhető, hanem köszönhető annak, hogy az ellenforradalmi forró napokban alig volt egy pár olyan óra, hogy a szovjet hadsereg néhány egysége ne tartózkodott volna Szegeden, és így egymaga ez a tény is döntő szerepet játszott abban, hogy Szeged a budapesti véres eseményeket közvetlenül nem érezhette. Köztudomású, hogy csekély számú huligán- és lumpen-elemek és néhány megtévesztett munkás, valamint bizonyos számú félrevezetett egyetemi hallgatót tudtak A Szegeden sokak által ismert dr. Fábián Ferene évekkel ezelőtt Szegeden a jobboldali Kisgazda Párt egyik vezető figurája volt. Ö is elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy az 1956 őszén kirobbant ellenforradalomban a saját maga pecsenyéjét sütögesse. Élénk szerepet játszott az ellenforradalmi megmozdulásokban, magához ragadta a szegedi sajtó irányítását és ezen keresztül igyekezett befolyásolni Szeged lakosságát az ellenforradalom érdekében. A megyei bíróság népbírósági tanácsa büntetését 10 évi börtönben állapította meg. Joszt István a Szegedi Kendergyár »nyugatos« volt művezetője, aki nagy vehemenciával vetette magát az ellenforradalmi megmozdulásokba és mint a szegedi ellenforradalmi nemzeti bizottság helyettes elnöke, részt vett az ellenforradalmi cselekmények irányításában. Nagy szerepe volt az államvédelmi hatóság dolgozóinak a letartóztatásában is. A népbiróság szervezkedésben való tevékeny részvételben mondotta ki bűnösnek Joszt Istvánt és 8 évi börtönbüntetéssel büntette. Derzsi Endre az ellenforradalmi napokban a katonai forradalmi bizottság összekötőjeként szerepelt, és élénk tevékenységet fejtett ki általában az ellenforradalom megmozdulásaiban. Részt vett a szovjet csapatokkal szembeni ellenállás szervezésében és az államvédelmi hatóság dolgozóinak letartóztatásában. Szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében mondotta ki őt bűnösnek a népbiróság és ezért 7 évi börtönbüntetéssel büntette. Horváth Jenő a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt az ellenforradalmat megelőző időben. A nemzeti bizottság titkáraként tevékenykedett az ellenforradalom alatt és a szerv ezkedésben nagy tevékenységet fejtett ki. Az enyhítő körülmények figyelembevételével a népbíróság Horváth Jenőt ötévi börtönbüntetéssel sújtotta. Ardai Lajos volt horthysta katonatiszt, az Autóközlekedési Vállalat alkalmazottja, az ellenforradalom alatt pedig a vállalat munkástanácsának elnöke, majd magához ragadta a vállalat igazgatását is, Németh Ferenc volt újságíró, valamint Szegedi István, az Autójavító Vállalat alkalmazottja szintén szerepet vállaltak az ellenforradalmi eseményekben. A fent felsorolt személyek¡Llcbmann ieivetele) Mióta a Szegedi Ruhagyárba átvezették az erőmű felesleges gőzét, a gőzhasználat különböző formáit vezetik be. A bölcsődei mosás sok gondott okozott korábban a Ruhagyárban. Most segítenek a probléma megoldásán, mert rövidesen üzembe helyezik a 240 ezer forintos költséggel épített mosodát. Természetesen itt mossák majd a vállalati munkaruhákat is. Két mosógép s egy csavarógép dolgozik majd itt állandóan, ahol a fűtéshez és szárításhoz hőenergiát az erőműtől kapott gőz szolgáltatja. A mosoda műszaki átadására előreláthatólag március derekán kerül sor. Dr. Tóth Ágoston szintén tagja volt a szegedi ellenforradalmi nemzeti bizottság elnökségének. A tárgyalás során bizonyítást nyert, hogy dr. Tóth több esetben akadályozta az ellenforradalom eldurvulását. A Szegedi Megyei Bíróság népbírósági tanácsa ezt értékelve, dr. Tóth Ágostont felmentette a vád alól. A népbíróság az elítélt vádlottakkal szemben megfelelő mellékbüntetéseket is előzően elítélt és a sztrájk szabott ki. Az ügyben a végszervezésével foglalkozó szer- só szót a Legfelső Bíróság vezkedésnek is tevékeny Népbírósági Tanácsa mondja résztvevője volt. A népbíró- majd ki. A népbíróság őt szervez ke. dés vezetésében mondotta ki bűnösnek és csak 15 évi börtönbüntetéssel büntette. Királyházi Sándor az újszegedi kendergvár munkástanácsának vezetője volt. Az ellenforradalom fegyveres leverése után sem hagyta abba tevékenységéi és a népbíróság által már