Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

Csütörtök. 1958. március 27. 3 Nagy sikert hozott a Szegedi Nemzeti Színház budapesti Tavaszodik a Tiszán Április negyedikén kifut az „Ercsi** vendégjátéka ünnepelte a mű­Fnv hpttpl a "Stuart J ercekig • UJ ,,CMVI Mária« elő- vésznöt. adását megelőzően jegyet próbáltam venni az Operett- lljKOIliíl színházba, hogy néhány is- "UflUiuu merősöm is láthassa a sze- lott le gedi művészeket. Már egyet- előadása is. Az operakedve­len darabot sem lehetett léknek »csemegét« jelentett kapni. A fővárosiak határta- az opera, hiszen Budapesten -a^ui/ví/u^ei tekintet- nagyon rég ne remekművét. körülmények között za.;­Manoíi Lescaut« lentős állomása a vidék és főváros kulturális kapcsola­tai kiszélesítésének. Kétség­kívül, a fővárosi ember nem sokat tudott arról, hogy na­gyobb vidéki városainkban is kitűnő művészek, együt­tesek működnek. A szüne­tekben sétálgató közönség Jen érdeklődéssel tekintet.- nagyon rég nem játszották beszélgetéséből _ elismerés tek a szegedi művészvilág Puccini ­bemutatkozása elé, s a két előadáson a budapesti kollé­gák közül is igen sokan meg­jeleritek. A két előadás nagy elis­merést és forró sikert szer­zett a kitűnő szegedi együt­tesnék. A »Stuart Mária« a színjátszás minden szépségét megcsillogtatta, ragyogó egyéni alakításokat és kitű­nő összmunkát láthatott a közönség. Nem ment el fel­vonás anélkül, hogy a tudó­suk legjavát nyújtó művé­szeket vasfüggöny előtt ne ünnepelték volna. Lontay Margit, Miklós Klára, Kor­mos Lajos, Kaló Flórián ne­ve hamar ismertté vált a nézők előtt. A prózai együttes előadá­sát nagy rutin és jó rende­Frnellett Vaszy Viktor, Sza­bó Miklós ós Moldován Ste­fánia már nagyon kedves és megbecsült ismerősei a pest, közönségnek is, s nevük előre fémjelezte az előadás sikerét. Az opera többi sze­replője — Sebestyén Sán­dor, Horváth József, Vargha Róbert és a kisebb szerepek alakítói — is egyaránt szép teljesítménnyel szolgálták az előadást. A festői színpadké­pek — különösen a XI. és IV. felvonásé — nyíltszíni tapsra ragadtatták a közön- re hamarosan elterjed séget. Akár a »Stuart Má- szmházkedvelők körében. egyszersmind kérdés csen dűlt ki: miért nem láthat­tuk őket eddig? Remélhető, ^ nyezés fényes sikere szélesre tárja a lehetőségek kihasz­nálásának kapuját. A buda­pestiek tehát nagy szeretet­tel búcsúztak el kedden es­le a szegedi művészektől. Még öt, vagy tíz előadás is csak a£ érdeklődők kis ré­szét tudta volna helyhez jut­tatni. de az előadások jó hí­a riá««nál, itt is nagy bizton­ság és mély átélés jellemez-„ te az egész előadást. A si­vatagi jelemet például egé­szen különleges műélvezetet nyújtott, a záróakkordok Sigrai Gábor A MHRT »Ercsi« nevű sze­mélyszállító gőzöse korlátjá­nak támaszkodva nézzük a Tisza rohanó vizét, amint tovasiklik alattunk, öreg ha­jóssal beszélgetünk, Vígh Já­nos hídőrrel, aki pár évvel ezelőtt még a szegedi hajó­állomás főnöke volt, s mel­lesleg mondva: fiatalabb ko­rában behajózta az egész vi­lágot. Hiába, most már elsu­hantak az évek, de azért most is megbecsülik mun­káját. Amíg László Kornél hajóállomásvezető ebédel, jó lenne papírra vetni az öreg hajós élményeit a tengerek­ről, az óceánokról és a fo­lyókról, megtudni titkukat, amit senki más nem tud, nem ismer, csak a hajósok, a vizek emberei. Erre azon­ban most nincs idő, majd máskor. Minket most az »Ercsi« idei programja sür­get, s ezzel egyetért Vígh János hídőr is. Indulásra készen Tőle tudtuk meg, hogy az »Ercsi« a »stég« mellett áll­zés jellemezte. A közönség után a közönség ülve ma­az első percekben megórez- radt helvén és vasfüggöny te ezt a biztonságot, s a eIé szólította a minden elis­D8gy siker egyik »titka« ép- merést megérdemlő muvé­pen ez a tényező volt. Amá- szeket. __ _ „ .. sik nagy pozitívumot né- A ket Kitűnő előadás si­. . ,. ... . kere és a közönség érdeklő­hány egészén kiemelkedője- ^ bebizonyítűíta> szükség van a vidéki lenet szolgáltatta. Gondolok hogy S7.ín­»..vir?» ¡sjltt^Ä »"W". mer elfogatására és a III. mertetésére itt, a főváros­felvonás első képére. Utób- ban. A Rádió han^elvételei .... ... - „, • jelentettek az első lépést biban Miklós Klara ol>an ¿zen a ¡¿ren, de mégnem megható érzéssel és mély át- fctegendő. A szegedi (és elő­tíéssel játszott, hogy a kő- zőieg a debreceni) művészek könnyes szemmel, vendégszereplése újabb, je­zonség A Magyar—Szovjet Baráti Társaság életéből A napokban alakúit meg a szegedi Magyar—Szovjet Ba­ját i Társaság orvos- és gyógyszerész szakosztályénak választmánya. A választmány — amelynek elnöke dr. Be­retzk Péter kandidátus, tit­kára dr. Könyves Kollonics László klinikai adjunktus lett — célul tűzte ki a ma­gyar és a szovjet tudomá­Vállalatnál klubesten emlé­keztek ineg a nagy szovjet író életéről, munkásságáról. A Szőrme- és Bőrruhakészítö Vállalatnál könyvárusítást is rendeztek Gorkij műveiből. A »Délsarki expedíció és a geofizikai év szovjet ered­ményei« cimű kiállítást több nyos tapasztalatok terjeszté- szegedi iskolában is bemu » ... • . „ _± _ A/Tn/i„/ir R„. sét, előadások, tudományos értekezések, klubesték ren­dezését. A tíztagú választ­mány elhatározta, hogy ta­vaszi programjába két él­ménybeszámolót iktat. Esze­rint dr. Zoltán Imre, a Bu­dapesti Ideggyógyászati Kli­nika professzora és dr. Ko­vács Ferenc budapesti pro­fesszor Szegeden élménybe­számolót tartanak szovjet­unióbeli látogatásukról. • Gorkij születésének 90. ev­tatta a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság az elmúlt hó­napokban. Jelenleg a Tudo­mányegyetem Béke-épületé­nek folyosóin helyezte el a tablókat. A kiállítás a sze­gedi szakemberek között is igen nagy tetszést váltott ki. A Szovjetunióban járt hét­tagú szegedi pedagógus kül­döttség egyik résztvevője, Klacskó Mária a napokban a Közegészségügyi Járvány­ügyi Állomás MSZBT köre iorduloja alkalmával a Sze- meghívására élménybeszá­gedi Textilmüvekben és a mólót tartott. Előadását nagy Szőrme- és Bőrruhakészítö tetszéssel fogadták MAXIM GORKIJ (I860—1936) K ilencven évvel ezelőtt, 1868. március 28-án született Nyizsnyij Novgorod­ban Maxim Gorkij, az em­beriség legújabb korának ki­realista irodalom megalapí­tója. Elete és sorsa, szinte munkásságát és sorsát a for­radalommal. Már a század­forduló idején szoros kapcso­latba kerül az orosz szociál­demokraták mozgalmával, és főleg Lenin útmutatásával, egyre tisztábban látja a ka­pitalista rendszer szükség­jelképesen összeforr az orosz szerű pusztulását. Első szín­proletariátus életútjával: a mélyből, a legmélyebbről in­dul el, és egy egészen új vi­lágot formáló, nagyszerű magaslatokig emelkedik. Gorkij egyszerű asztalos­mester fia volt, s miután műveiben (Kispolgárok, Ej jeli menedékhely), majd ké­sőbb »Artamonovok« és a »Klim Számgin élete« cimű regényeiben biztos, határo­zott kézzel dönti halomra ennek a világnak minden va indulásra kész lengyel Gyula parancsnoksága alatt. A hajó azonban a személy­szállító forgalmat csak áp­rilis 4-én kezdi meg, addig még van mit tenni, hiszen a nagy víz, az áradás csak most ült el. Ma reggel Csong­rádra vontatnak az ottani állomásra stéget, álló hajót. Szeged—Csongrád—Szolnok — ezen az útvonalon közle­kedik az idén is az »Ercsi«, szerdán és szombaton. A nyári menetrend beálltával pedig vasárnap is: ez a nap azonban és a hajó is, csak a kirándulóké lesz lefelé, vagy felfelé utazva a Ti­szán. Érdeklődtünk a másik ti­szai személyszállító hajó, a »Tahi« iránt is. Ma reggel még a tépéi hajójavítóban vesztegelt az alapos javítási munkálatok miatt, de annak befejeztével ma délben már kifut, s egyenesen Szolnok­nak tart. Szolnok és Tisza­bura közt naponta járja majd a vizet, viszi, hozza az utasokat. A hajóállástéren Vígh bácsitól azt is meg­tudtuk, hogy nem lesz az idén sem vízibusz Szeged és Űjszeged között, pedig — a strandolok tudják ezt leg­jobban — a nagy kánikulá­ban nagy szükség lenne rá. Így nem marad más hátra, minthogy az »öreg« hidat használjuk nyári időben is átkelésre. Hogy egy kicsit kerülni kell a felsővárosiak­nak, s nem vághatnak át ;; egyenesen a strandra, az igaz. Ettől azonban nem fog elromlanl az idei strand­szezon. Attól azonban inkább elromlik a város egyébként szépülő arculata, hogy a ha­jóállomás környéke, az úgy­nevezett hajóállástér rendkí­vül elhanyagolt. Igaz, hogy a nagy áradás nemrégen zaj­lott le, de a magával hozott iszap viszont húsz centimé­ter magasan rakodott le a hajóállástérre. A hajóállomás a városi tanács illetékes osztályához fordult már ebben az ügy­ben, de csak biztatást kap­tak, hogy várjanak addig, amíg a tavaszi zöldár el nem vonuL A vizenjárók szerint azonban a zöldár nem fog már kiszaladni a rakodópartig, mert február­ban sok hólé leszaladt a hc_ gyekből. Hogy így van-e, vagy másképp, azt nem tud­juk, de hogy a hajóállomás rendezetlen, az biztos. Rendezésre var.,. négyéves korában elvesztette "Pozitív illúzióját«, niegmu­atyját, már kora gyermeksé­gében megismerhette a leg­sötétebb nyomort, a cári Oroszország eltaposott, meg­nyomorított, megalázott mil­lióinak embertelenül sivár, ¡kétségbeejtően reménytelen életét. Később »Gyermekkor« című regényében vall életé­nek erről a korszakáról. A szenvedések sötét színei mel­lett azonban felvillantja a regény lapjain gyermekévei­nek derűsebb, tisztább moz­zanatait is, melyekből nagy­anyja, Akulina Ivanovna ké­pe rajzolódik ki. Az ő ki­fogyhatatlan meséiből ismer­te meg az orosz nép lelké­nek mély érzéseit, gazdag, alkotó szellemét, költői kép­zeletének sokszínű alakjait. Gorkijt a szó legszorosabb értelmében az élet, a szen­tatja, hogy ez a világ elta­pos, megöl mindent, ami sZép, jó és nemes az ember­ben, megalázza, megöli ma­gát az embert. De Gorkij messze túlmegy ezen, nem elégszik meg a régi világ bírálatával, hanem a jövőbelátó lángész erejével rajzolja meg műveiben a születő új, emberi világ ké­pét, az új életet formáló új emberek, »a pozitív hősök« nagyszerű alakjait. »Az anya« című regényével egy új korszakot nyit meg a vi­lágirodalomban, a szocialista realizmus korszakát. Pavel Vlaszov alakjában — a vi­lágirodalomban elsőként —a uí' - fi,Tgpr6báltaKtó'?k szocialista ember típusát al erieltek íróvá; az emberte­Megkezdődött az oktatás a Hazafias Népfront Grafikai szaktanfolyamán A »Szép Szegedért«-moz- lyamot, amelynek felvételi galom népszerűsítése érdeke- vizsgáját 34 hallgató sikere­ben meghirdetett plakátki- sen tette le. állításon részt vett pályázók tehetséges pályaművei arra késztették a bíráló bizottsá­got, hogy Szeged tehetséges rajzoló dolgozói, tanulóifjú­Kopasz Márta grafikus­művész, főiskolai adjunktus, a tanfolyam vezetője megál­lapította; a tanfolyamra je­lentkezettek, bár különböző sága részére továbbképző előképzettségűek, köztük már szaktanfolyamot kezdemé- komoly grafikus-dekorációs nyezzen. Maguk a pályáza- művekkel rendelkezők is ton részt vett rajzolók is el- vannak és ennek megfelelő­mondották, hogy bizony az en alakítják ki a tanfolyam üzemekben, iskolákban sok- tematikáját. A felvett hall­szor igénybe veszik — kul- gatók két csoportban tanul­turális rendezvények dekorá- nak, a Képzőművészeti Kör ciójára stb. — munkájukat, de nem mindig tudják kife­jezni megfelelően azt, amit éppen szeretnének. A felme­rült kívánságnak megfelelő­en a Hazafias Népfront kul­turális bizottsága, a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa, a városi tanács művelődési ka' szaktanfolyam munkájá­osztálya közösen megszer- hoz. rtzk' a grafikai szaktanio- Turai Géza Tábor utcai helyiségében, minden héten hétfőn és pén­teken délután. Az első oktatás már meg­történt, ahol a résztvevők nagy munkakészséggel kezd­tek hozzá a tízhónapos grafi­lenség világa formálta ki benne a világirodalom, ta­lán legemberibb, a szó igaz értelmében vett leghumanis­tább, legszeretetreméltóbb írói egyéniségét. Mielőtt író lett, volt inas, rajzoló, pékse­géd, rakodómunkás; gyalog bejárta a volgamenti vidéke­ket, egyaránt megismerte a -muzsikok és a kikötővárosok robotosainak, társadalomból kitaszított csavargóinak éle­tét. Gorkij valóban a népből -jött, a cári rendszer kizsák­:mányolóinak világa volt írói : iskolája, első ihletője. O ma­ga így ír erről: »Itt, a rako­dómunkások, szegénylegé­nyek és csirkefogók kőzött izzó szénbe dugott vasda­rabnak éreztem magam —, : mindennap telítve voltam ; az éles, égető benyomások tömegével«. Ezekből a be­nyomásokból születnek első elbeszélései (Makar Csudra, Cselkas), melyeknek szerep­lői az elnyomó rendszer sze­rencsétlenné tett áldozatai. Első regényében, a »Foma Gorgyejev«-ben az »élet ura­it«, a népet szipolyozó keres­kedők, polgárok világát áb­rázolja. G orkij már ekkor, már pályája kezdetén szo­rosan összekötött« alkotó kotja meg, aki az emberiség új, nagyszerű jövőjének for­málója, az új élet ígéretei­nek hordozója. ( gazi író, tudatos alkotó volt Gorkij, aki egész életében, súlyos betegségét is legyőzve, egy határozott, nagy célért küzdött minden, számára lehetséges eszköz­zel: az ember felszabadítá­sáért. Ez a szocialista hu­manizmus jelenti életművé­nek lényegét. Már pályája kezdetén tisztán érzi és lát­ja feladatát, melyet igy fo­galmaz meg: »Az én felada­tom többek között: feléb­reszteni az emberben azt az érzést, hogy büszke legyen önmagára. Arról beszélni, hogy ő a legjobb, a legje­lentősebb, a legértékesebb, legszentebb az életben és rajta kívül semmi más fi­gyelemreméltó nincsen«. Ennek a szent hivatástu-: datnak a jegyében alkotott,; írta remekműveit, melyek; nemcsak a szovjet nép, de; az egész haladó világ szá-; mára gazdag szellemi kin-; eset, ugyanakkor éles fegy-: vert jelentenek az emberte-; lenség erői ellen vívott harc-: ben. Ol h És még egy, ami okvetlen megkívánja, sőt sürgeti az ottani rendteremtést, szépí­tést: a tiszatöltést a hajóál­lomástól kezdve erősítették meg a Tisza—Maros találko­zásából eredő romboló tevé­kenység miatt. Egy jódara­bon terméskővel burkolták be a töltést. Csakhogy a ha­jóállomásra vivő lépcső mel­lett nem rakták még ce­mentbe a köveket. A virtus­kodó gyerekek ezt látva, egy csomó követ kiszedtek már a sorból és lehajigálták az ál­lomás elé. Ha ez így megy tovább, akár az egész töltés, burkolatot kimozdíthatják helyéből és a Tiszába haji­gálhatják. Nem ártana, ha az építő, kivitelező vállalat tö­kéletesebb munkát hagyna maga mögött, »márcsak« vá­rosgazdasági szempontbői is. (-1 —el Huszonöt tanuló kerestetik egy kihalóban lévő, de nagy jövőjű szakmába ;; A fiatal agronómusok, ;zoo technikusok százai mel­llett, sok-sok jól képzett ker­I tészmesterre is szükség lesz :a jövőben. Enélkül szinte ¡nem is lehet elképzelni, hogy ¡városunk környékén az egy­¡kor nagyhírű virág-, zöldség­¡s csemetekertészet vissza­¡nyerje régi hírnevét, sőt to­vábbfejlődhessen. A kertész szakmában hosszú évek óta szinte egyáltalán nem szer­ződtettek tanulókat s a régi öreg mestereken kívül ma már alig van fiatalember Szegeden, aki alapos ismerő­je lenne ennek a nagyszerű szakmának. Ezen a bajon kívánt segí­teni az újszegedl Haladás Termelőszövetkezet vezető­sége, amikor a közelmúltban elhatározta: az általános is­kolai és középiskolai tanul­mányaikat befejező fiúk, lá­¡nyok közül 25 kertésztanu­¡lót szerződtet. : A tanulók oktatására külön ¡szakmestert állítanak bc, aki felelősséggel tartozik azért, hogy a fiatalok tanulóidejük leteltével sikeres szakvizsgát tehessenek a virágkertészet, a hajtatásos zöldségtermelés és a faiskola kertészet tudo­mányából. A szövetkezetben a tanulók a legmodernebb kertészeti szakismereteket sajátíthatják el. A Haladás Tsz-ben ugyanis a múlt esz­tendőben több mint egymil­lió forintos költséggel egy nagy teljesítményű termál­kutat fúrattak s ma már mintegy háromezer négyzet­méter üveg alatt foglalkoz­nak melegvizes virág- és zöldséghajtatással. Ez év vé­géig újabb tízezer négyzet­méter területű melegvízfűté­ses üvegházi termelőterüle­tet építenek ki. Azok a tanulók, akik a próbaidő alatt tehetségesnek bizonyulnak a sokrétű s bonyolult kertészmesterség elsajátítására, a kollektív szerződés által megállapított fizetés helyett. lényegesen nagyobb értékű juttatásban részesülnek. A bertésztanu­lók már az első évben szor­galmuktól függően tizenkét— tizenöt munkaegységet kap­hatnak havaníként, melyeknek egyenkénti tervezett értéke 42 forint. Ezen túlmenően a tanulók 600 négyszögöl háztáji föld juttatásában ts részesülnek. Felvételre, illet­ve próbaidőre máris lehet jelentkezni a szövetkezet új­szegedi gazdaságában, ahol mindennap megtekinthető a munkahely s a tanulással kapcsolatban részletes fel­világosítást nyújtanak. Hogyan alakul a munkaszünet az ötnapos munkahéten dolgozó üzem&knél ? Az utóbbi időben több vállalat fordult felettes szer­veihez, hogy az ötnapos munkahéten dolgozók miképpen értelmezzék az április 4-ét, illetve a húsvétot megelőző munkaidő beosztásáról szóló 1008/1958/111. 5. korm. számú határozatot. Az egységes végrehajtás érdekében a Munka­ügyi Minisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbi közleményt adta ki: 1. Április 5-e az ötnapos munkahéttel dolgozóknál ts fizetett munkaszüneti nap, április T-e pedig itt it rendes munkanap. 2. Március 31-vel kezdődő munkahéten a heti munka* időt az ötnapos munkahéttel dolgozóknál is négy nap alatt - hétfőtől csütörtökig - kell teljesíteni oly módon, hogy hétfőn, kedden, szerdán az ötnapos munkahéttel dolgo* zókra megállapított szokásos munkaidót, míg csütörtökön a hatnapos munkaidöbeosztású, egymüszakos üzemeknél szo­kásos szombati rövidített munkaidőt kell teljesíteni. Munkaügyi Minisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents