Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

Csütörtök. 1958. március 27. 3 ,,\£&UHinkíe náituk éd megöletettük őket' Hősiesen segítették román katonák a szovjet hadsereget! hazánk felszabadításában Ne keverjük össze a búzát a konkollyal Az Antor.escu-féle diktatúra megdöntése és a hitleri Németország elleni harc megkezdése után 1944-ben a román csapatok, a Román Kommunista Párt felhívását követve, a Szovjet Hadsereg oldalán részt vettek a fasiszta erők felszámolásában, s ezzel hozzájárultak Románia, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításához. összesen 15 román hadosztály vett részt ezekben a harcokban. A román csapatok '260 napon át harcoltak s eközben 16 nagy csatában és 367 összecsapásban vettek részt, összesen 3831 helységet szabadítottak fel, közöttük 53 várost és 180 negyobb központot. Debrecen, Budapest, Szolnok, Salgótarján... A Magyarország területén folytatott harcaikban a román csapatok a román—magyar határtól a magyarcsehszlovák határig 300 kilométernyi utat tettek meg. Eközben elfoglalták a Mátra- és a Bükk-hegységeket, három folyón keltek át és 1237 helységet szabadítottak fel, köztük 14 várost. A szovjet katonák mellett a román katonák igazi hőstetteket hajtottak végre a Debrecen, Szolnok. Budapest, Salgótarján és más városok felszabadításáért vívott harcukban, valamint a Tiszánál, a Büklc-hegységben és másutt folytatott harcaikban. A debreceni csatában négy román hadosztály vett részt s ezek közül főként a „Tudor Vladimirescu" román önkéntes hadosztály járult hozzá a város felszabadításához. A debreceni harcokban a román csapatok a várost utcáról-utcára. házrólházra foglalták el. A város felszabadításában tanúsított hősiességéért a Szovjetunió Fegyveres Erőinek Legfelsőbb Parancsnoksága napiSzázezer forint értékű elfekvő áruval csökkentet ték a raktárkészletet Évek óta több tízezer íorint értékű elfekvő anyagkészlet terhelte a Szegedi Közlekedési Vállalat pénzgazdálkodását. Az elmúlt év közepétől kezdődően folyamatosan. az előzőeknél gondosabban felülvizsgálták a raktári készletet. Ennek alapján megállapították, melyek azok az anyagféleségek, melyekre egyáltalán nincs szükség, vagy miből van az ésszerű tartalckmenynyiségnél több. Ezt követően több helyi és vidéki vállalattal kötöttek egyezséget különböző alkatrészek és vasáruk átadására. Szegeden a Szőrme- és Bőrruha Vállalat 400 méter varrógépszijat kapott. A Csongrádmegyei Építőipari Vállalat különböző méretű laposvasat és szegvasat, a Hordóipari Vállalat szalagvasat vett át tőlük. Az érdeklődő szegcdi vállalatokon kívül több vidéki városbol is kértek a készletből. Az elmúlt hónapban a Debreceni és a Pécsi Közlekedési Vállalat nagyobb mennyiségű csavarárut, illetve bolygóházat, s autóféllengelyt vett át csaknem húszezer forint értékben. Szerencsre és Tolnába is küldtek az elfekvő készletből. Az utolsó fél évben — tavaly október óta az elfekvő áruk átadásának eredményeként mintegy százezer lórint értékben csökkent a vállalat raktárkészlete annak ellenére, hogy időközben vásároltak is. A szakszerű raktárkezelés, a készletek rendszeres karton szerinti ellenőrzése százezer forinttal növelte tehát a vállalat forgóalapját, javította a vállalat pénzgazdálkodását. A mód. ahogy ezt eteríek. dicséretes. parancsban emlékezett meg a „''Tudor Vladimirescu" hadosztályról. Ez a hadosztály a „Tudor Vladimirescu — Debrecen" nevet kapta, amit mindvégig büszkén viselt. Ugyanez a hadosztály szabadította fel 1944 december 25-ről 26-ra virradó éjjelen Salgótarjánt. Kemény harcok a Tiszánál Ugyanilyen kemény harcok folytak a Tiszánál is. A román csapatok megtörték a fasiszta csapatok ellenállását és több helyen átkeltek a Tiszán. Összesen öt hídfőállást foglaltak el és ezzel kedvező feltételeket teremtettek a támadás további kibontakozásához. Ezekben a harcokban tünt ki hősies magatartásával Eftimiu Croitoru román katona, aki a „tiszalöki hős" címet kapta. A román hidászok pontonhidakat emeltek a Tiszán, amelyen a szovjet és román csapatok éjjel-nappal folytatták átkelésüket. A fasiszták úszó aknákkal próbálták a hidat szétrombolni. Egy ilyen akna egészen a híd közelébe került. Amikor Eftimiu Croitoru román katona látta, hogy a partról már nem tudja megakadályozni az akna továbbjutását,' a vízbe vetette magát és egy lapáttal tartotta viszsza. Egv robbanás hallatszott, majd minden elcsöndesedett. A szovjet és román katonák tovább folytatták átkelésüket a hídon, hogy tovább harcoljanak a győzelemért. Csupán a román hidászok közül hiányzott egy katona: Eftimiu Croitoru, aki kötelességének teljesítése közben esett el. A Budapest felé vezető úton, a Szolnok felszabadításáért vívott harcokban mintegy 4000 román katona esett el; Tízezernél több hősi halott Budapesten A román csapatok súlyos harcokat vívtak a budapesti csatában. A dicsőséges szovjet hadsereg oldalán ezekben a harcokban 3 román hadosztály vett részt 85 napon keresztül. Budapest három védelmi övezetének az áttörése után a román csapatok részt vettek az utcai harcokban is. Ezekben a harcokban nagy áldozatkészségről és leleményességről tett tanúságot Angelache Gheorghe, a 31-es ezred őrvezetője. Az egyik támadás során az alakulat minden tisztje fegyverrel a kezében esett el. Angelache Gheorghe őrvezető ekkor az alakulat élére állt és tovább vitte a harcot a kitűzött feladat teljesítéséig. A 26-os ezred egyik zászlóalja igen súlyos harcot vívott a budapesti Főposta épületének felszabadításáért. A hős zászlóalj tisztjei és szakaszvezetői szuronnyal és kézigránáttal a kezükben indultak rohamra katonáik élén. A budapesti utcai harcokban 10 708 román katona és tiszt esett el. A Főposta épületének felszabadításán kívül a román csapatok részt vettek a Keleti-nál'' audvar és több más középület felszabadításában. Köszönőlevelek a magyar falvakból Csodálatos harci tetteket vittek véghez a 2-es és 3-as román hegyivadász hadosz- | tályok katonái a Bükk-hegység elfoglalásáért vívott harcukban. Egy 4 zászlóaljból álló román alakulat hatal- ( mas hóviharban egyetlen éj- j szakán átkelt a Bükk-hegységen, a fasiszta csapatok hátába került és visszavonulásra kényszerítette azokat, nagy veszteségeket okoz va nekik. A román hadsereg mind- j azokban a falvakban és vá- i fesokbaa, amelyeken átvo~l nult, nagy segítséget adott < a magyar polgári lakosság-< nak. A román csapatoki számtalan köszönő levelet < kaptak a helyi hatóságoktól I és a polgári lakosságtól. Az abonyi községházának; (m. s.) Természetes — s éppen a dolgozó nép demokratizmusából fakad —, hogy a különböző munkahelyeken általában bátran mondanak véleményt az emberek. őszinte segíteni akarásból mutatnak rá gazdag életünk némely fogyatékosságára, hogy azokat mind az egyén, mind a közösség hasznára megszüntessük. A Szegedi Kenderfonógyárban Schuszter Mária nagyon határozottan szóvá tette az üzem vezetőinek: nem helyesli, hogy már hetek óta a délutáni mü1944 december 17-én^ kelt le- *szakba osztják be őt, s kérte, hogy vál vele a többi kozott ezeWct J. . _ , Drl • ,„ '„ írja: „A román katonák nem ellenségeink, hanem a magyar lakosság barátai és jóakarói, ezért szívünkbe zártuk és megszerettük őket. A román hadsereg kiérdemelte a magyar lakosság szeretetét, megbecsülését és háláját". Igen ékesszóló a szilvásváradi községi tanács levele is, amelv rámutat arra, hogy az ott áthaladó román csapatok élelmiszereket adtak a gyermekeknek és felnőtteknek, orvosi ellátásban részesítették a polgári lakosságot. Hosszú lenne felsorolnunk azoknak a román katonáknak a hőstetteit, akik vérüket hullatták a testvéri és szomszédos magyar nép földjén. A román csapatok magyarországi harci tetteiről és hősiességéről beszélnek azok • a román és szovjet rendjelek és kitüntetések, melyeket oly nagyszámban kaptak a román tisztek és katonák. A hitleri Németország elleni háborúban való katonai és anyagi részvételével Románia a negyedik helyre került azok között az országok között, amelyek a fasizmus ellen harcoltak. ioztassanak ezen, mert jogos a panasza. A vezetők intézkedtek és a dolog annak rendje-módja szerint megnyugvással intéződött el. S vajon az olyan munkásnők, mint Schuszter Mária meg merték volna-e tenni tizenhárom esztendővel ezelőtt, a tőkés idejében, az ilyen észrevételt? Nemmel kell erre felelnünk, mert akkor — 1945 előtt — nem a Schuszter Máriák demokráciája volt, hanem a tőkés Wimmer Fülöpöké. Sorolhatnánk tovább az olyan példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a dolgozó nép demokratizmusa erőteljesedik és szélesedik. A legkülönbözőbb ügyekben tesznek javaslatot, észrevételt a becsületes emberek. Életünkbe ivódott ez, nem találunk bennne semmi különöset. Magától értetődő az is, ha egy munkás üzemrésze vezetőjét bírálja esetleges rossz intézkedéseiért. Vagy a tanácshoz fordulnak javaslattal, s felhívják a hatáskörébe tartozó hibára a figyelmet. Nemcsak jog, hanem kötelesség is, hogy a dolgozó emberek — bármilyen poszton is munkálkodjanak — segítsék észrevételeikkel, jószándékú bírálatukkal életünk előrehaladását. A dolgozó nép demokratizmusa rendszerünk lényegének talaján áll. S legyen bárki, aki a demokratizmus szélesítésének útjába akadályokat gördít — rosszul, megengedhetetlenül cselekszik. Vannak-e még olyan emberek, akik így, vagy amúgy csorbítják, visszaszorítják a demokratizmust? Igennel kell válaszolnunk erre. Tapasztalni olyan nem megengedhető és tarthatatlan véleményt: »Aki a tanácsot bírálja, népi demokráciánk ellen lép föl«. S ezt a véleményt olyan esetekre és általában értik, amikor becsületes, tisztességes emberek jószándékúan bírálják a tanács nagyra értékelt munkájának némely fogyatékosságát, s éppen azért, hogy azokat megszüntetve eredményesebben munkálkodjék. Vagy elhangzott olyan megállapítás is, hogy; »Az igazgató, vagy más gazdasági vezető bi- J rálata szocializmusellenes«. A bírálók \ megint tisztességes emberek voltak, a jószándék vezette őket. Még felbukkani időnként olyan agyafúrt módszer is, < amely a bátor és tisztességes szándékúi bírálót »beskatulyázza«, kimondván rá a < megalapozatlan véleményt: revizionista, vagy szektás. Megtörténik, hogy az észrevételt tevőt hetek múltával rossz mun-i kakörülmények közé helyezik, s »felfe-i dezik«, hogy »alkalmatlan« munkaköré-1 nek végzésére. Ezek a módszerek idege- < nek a mi rendszerünktől, s nagyon keményen, határozottan lépjünk fel ellenük. Elsősorban a kommunisták, s egész '< társadalmunk! A demokratizmus további növelésének 3 munkájában fontos, hogy a tiszta búzát • ne keverjük össze a konkollyal. Több • mindent jelent ez. Ne szegjük kedvéit még helyenként sem az emberek javasla-f tainak azzal, hogy megalapdzatlanul »be- • skatulyázzuk« őket és visszaszorítjuk • kezdeményező készségüket. S a konkoly • nem összekeverése a tiszta búzával azt is • teszi, hogy nem engedünk teret olyan * rosszindulatú, ellenséges elemeknek, akik t a »bírálat ürügyén« bár, de rossz szán- • dékból beszélnek. Nem jószándékból, se- • gíteni akarásból, hanem azért, hogy a bi- ? zalmatlanságot hintsék el. némely veze- • tők ellen; hogy a nagydobot megütve. ? kártevő módján megkíséreljék kikezdeni • népi demokráciánk egy-egy területét. Te-* hát az a helyes, ha szükséges, akkor néz- * zük meg, ki miért, milyen körülmények { között mond bírálatot. Ismét hangoztat- J juk azonban, megengedhetetlen a jászán- • dékú észrevételekre ráhúzni a »rendszer • elleni« fellépést, vagy más jelszavakat, s • ennek örve alatt akadályt rakni a de- f mokratizmus további terebélyesitésének, a dolgozó emberek véleménynyilvánító-! sának útjába. Az Űjszegedi Kender- Lenszövő Válla-1 latnál előfordult, néhány vezető a nem helyénvaló bírálatot is elfogadta azért, I hogy a látszatát is kerüljék a demokratizmus elfojtásának. Nem helyes álláspont ez sem. Ha nincs igaza az észrevételt tevőnek, akkor ezt becsületes nyílt-1 Sággal mondjuk meg neki, s ha kell, ba- I ráti vitában tisztázzuk az igazságot. De \ úgy, hogy a tévedést elkövető — ez előfordulhat — ne rettenjen vissza a továb- • bi jószándékú kritikától. Haladjunk bátran a demokratizmus elmélyítésének útján. S vigyázzunk, hogy '• ve keverjük össze a tiszta búzát a konkollyal. ************** Tt? KISTELEKI KÉPEK kupica pálinkái... flz ország több üzemében haszmiják a Szegedi Tudományegyetemen kinnlpiatt új anyagmeghatározó módszereket A földművesszövetkezeti szeszfőzdében még most is teljes az üzem. Sok kupica pálinka lesz abból, amit a homoki gyümölcsökből ősz óta itt főztek. Kovács Ferenc bácsi az egyik főzőüstnél éppen a cefrére teszi fel a fedőt. El ég finorn-p az őrlemény ? A Szegedi Tudományegyetem szervetlen kémiai intézetének dolgozói az oktató és nevelő munkán kívül főleg elméleti kutatásokkal fogalkoznak. Mégis gyakran olyan eredményekre is jutnak, ame tosabban állapítható meg: mennyi nitrogén kerül a pétisóval a talajba. Az intézet munkatársai elősegítik az uránlelöhelyek felkutatását is. Módszerükkel a kőzetekben található lyek alkalmazása közvetlenül kismennyiségű urán is megsegíti a gyakorlati munkát. határozható. Az összetört és Így például új nitrátmeg- vegyszerekkel oldott anyagot határozási eljárást dolgoztak ki, ami a műtrágyagyárak dolgozóinak munkáját könynyíti meg. Ezekben az üzemekben ugyanis ellenőrizni kell, hogy a pétisó kellő mennyiségben tartalmazza-e a növények fejlődését gyorsító nitrogént. Ennek meghatározása korábban csaknem egy órát vett igénybe. A Szegeden kidolgozott új eljárással mindössze 10—15 percig tart, ugyanakkor sokkal ponkülönleges festékkel keverik össze. Az oldat minél több uránt tartalmaz, annál sötétebb lesz. A színeződés mértékét műszerrel mérik, s az adatokból állapítják meg a kőzet urántartalmát. Az ivóvízben található fluor mérésére. is új eljárást dolgoztak ki. Az újabb kutatások szerint ugyanis a víz fluortartalma összefügg a fogak szuvasodásával. Az új mérési módszer tehát egészségügyi okokból is fontos. fijf «tows • -v- HHHHH 1-KÍSS LT> . - . I) A Felszabadulás Tsz darálómalmában nagy a forgalom, sok az őrölni való. Horváth István azt vizsgálja: elég finom-e az őrlemény? Az ellenőrzés eredménye: megfelel az előírásoknak NA PJAINK •««temu.il i. «1 - = 1 A z eset, ami itt alant szóba kerül, olasz földről S ü való. Hogy mégis magyar közmondást kell rá- g M citálni, annak az az egyedüli oka, hogy nincs kéznél = = ráillő olasz szólás. »Az alma nem esik messze a fájától« — tartja g jj a több évszázados magyar bölcsesség. Konkrétebben: 1 s Mussolini unokája — mégha Fabricio Ciano-nak hív- g I iák is ugyancsak nem fajzott el túlságosan vér- = f| rokonától. Őkelme az Újfasiszta Olasz Szociális Moz- g g galom oszlopos tagja — s a május 25-i, parlamenti g ü választásokon listavezetőként indul a livornói válasz- = p tókerületben. , g Apja, Galeazzo Ciano, Mussolini Edda nevű led- 1 gj nyának férje volt, hosszú időn keresztül a fasiszta g ü kormány külügyminisztereként tevékenykedett. Egy- M Ü szer azonban fellázadt apósa ellen s Veronában ki- g gj végezték. Fia természetesen ugyancsak fasiszta ma- 1 H radt, s mit tesz a »történelem«: egy párt jelöltje ő g Ü és apja egyik bírája. Ugy látszik, a fasiszták máig sem finnyásak... g = s máig is tiszteletben tartják őket bizonyos körök — g »neves« elődeik után. (mn) 1 TI fj J i i 11 f il H1 í 11H HH1H111111 JllHllFfFrfüliriHIHHkllJIf Irif JIIII1-I MJItáMWii U Jfti WM4I HJ H m tim iFprzjummii^m-mi^^ »fM^i^i^-tai