Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

Csütörtök. 1998. március 20. 3 A dicsőséges Tanácsköztársaság szegedi napjai f j'&nh szikijükkel... • gy nap múlva, március 21-én ünnepeljük a Ma- sztrájkoló is is-isï:.;:;-is; ::•:>• •> ¡IÍSÍ; •iiiiiii^iiiií SiÉiiii'iiiii iiiiii-i ; iff; J m munkások nagy vörös jelvényeket, [ iiiíiii; " gyar Tanácsköztársaság megteremtésének 39. év- része fordulóját. Elévülhetetlen érdeme a magyar munkásosz- gombokat tűzött ki, vagy vö- ! tálynak, hogy pártja vezetésével, Oroszország népei után rös szegfűt helyezett a ka. t-lsónek vitte győzelemre a szocialista forradalmat, amely- bátja hajtókájára. A sztrájk nek dicsőséges hagyományait híven ápolja az utókor. első napján, június 16-án A szegedi Állami Levéltár, a Móra Ferenc Múzeum (június 15 vasárnapra esett) is sok dokumentumot, régi iratot őriz, amelyek a Ta- az összes bottok zárva tarnácsköztársaság szegedi napjairól tanúskodnak. Megmu- tottak, az összes üzemekben tatja a nép örömét a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, s megszűnt a munka. Az utcá ' harcait a proletárdiktatúra megtartásáért. kon, a korzón, a Stefánia sétányon, a burzsoázia naplo»Szegedi munkástestvérek! pasainak kedvenc színhelyén Tartsatok ki továbbra is a hullámzott az ünneplőbe ölA Magyar Tamácsköztársa- szövetséges szocialista Ta- tczött, piros szegfűs, lelkes i ságot Szegeden 1919. márci- nács-Magyarország mellett, 1 us 21-én kiáltották ki a vá- őrködjetek tiszta múltatok rosháza erkélyéről. A város- felett, ne akadjon áruló sóháza előtti téren hatalmas rotokban ... Emlékezzetek a tömeg állt. Erről a nagysze- múlt minden gyalázatára, a rű időről írja március 23-án csendőruralomra, a tolonca Szegedi Napló: házra és munkásvezérek ülA munkások és a lesze- dözésére, az eltiprom és el.ŰA líill,: Ï-ÉJLJ, illilsll: p. >, • , . - p, - ' •-. - , « • I •i" -.S P wîk-» ««.ta M ,f á — - — ^- —1 > ^^-.-*•-. -X - a- o j. tf- x ». a «ir**iori «su» g i v4<,r«kajt4 iaeséuxt«*. hmmi ¿¡»s-.ii« ..rű. fagytak ml m Ujjong a nép *ákt hogy mX a TtdáősStemá*;,- «g?«*«« f - —- * tovább** is* óimaím^an v. « ütMltáaaiho* kôy«« nm&íüMk a* áXX.*»«.« » feu***uás is. »MM mm9ÊÊMmÊÊM>l liiliiSii tömeg«. A munkások, a dolgozó osztályok harcos kiálláséi azonban megtörte a magyar és a nemzetközi ellenforradalom. Június 9-én Tirts Béla esendői-őrnagy jelentette, hogy »meglepetésszerű rendrelt magyar katonák »mámorosan zajos ovációkban adtak valóságos felszabadulásuk feletti örömüknek kifejezést!« A szegedi direktórium már március 23-án hozzákezdett a proletárdiktatúra szegedd védelmi szerveinek kiépítéséhez is. A kommunista katonák szegedi csoportjának végrehajtó bizottsága egyik röpiratában ezeket is írja: »Katonák! Bajtársak! A nagy erőpróba megmutatta, hol az igazság. Nézzetek és tanuljatok!... Katonák! — ma önfegyelemre, bátor szívre, öntudatra van szükség, a forradalmi láng magasan lobogjon bennetek...« taposom jelszavakra, a szak- zavarás a város területén szervezetek üldözésére és a nem fordulhat elő, mert a csendőrszurony és rendőr- gyalogos csendőr-, rendőrkardok véres munkáira«. és lovascsendőr-osztagok álA röpirat megállapítja, landóan géppuskával kőhegy »idegen hódítók szuro- szenlétben vannak«. Június A szegedi direktórium és a forradalmi végrehajtó bizottság március 27-ére virradóra az imperialista megszállás alatt levő Szegedet a tanácskormány utasítására hagyta el; s székhelyét Alsóközpontra helyezte. Onnan, a demarkációs vonalon túlról irányították a szegedi munkások harcát. A direktórium ezt a tényt is tudgtja a város dolgozó osztályaival. Az eredeti iratról készült képünk a direktórium Szeged népéhez intézett kiáltványának egy részét mutatja be. A terror ellenére égett a forradalmi láng A szegedi munkások. nyai mögé menekült nótárius népnyúzó, sötétlelkü grófi maffia és csatlósai kormányosdit játszik várostők területén ... Megindult a régi játék, demokráciát, szociális reformokat, osztály-együttműködést hirdetnek. És magasan lobogtatják az általuk annyiszor meggyalázott nemzeti lobogót«. A munkások harca Értelmiségiek hitvallása Az imperialisták katonáinak szuronyai között, az ellenforradalom egyre vadabb terrorja ellenére a munkások a Tanácsköztársaság mellett állnak. Júniusban nagy politikai sztrájk volt a városban. Gaál Endre: »A A szegedi haladó gondol- szegedi munkásság harca a kodasú értelmiségiek, azok Tanácsköztársaságért« című legjobbjai — közöttük Móra kÖ!nyvében dokumentumok Ferenc és Juhász Gyula is a]apjláin ezeket is írja: — a dolgozó nép ügye mel- szegedi munkások lett állanak. A pedagógusok óriási lelkesedéssel fogadták közül is sokan iskolánként a sztrájk kihirdetését. Az küldenek levelet a direkté- utcákat ellepték a proletáriumhoz, amelyben a prole17-én azonban, a vöröshadsereg északi diadalútjának hírére — írja könyvében Gaál Endre, több ezer főnyi vörö6 kok áldás munkástömeg vonult fel a Széchenyi térre és a Stefánia sétányra. Szembeszálltak a kivonultatott lovas szpáhiszázaddal. A tüntető tömeg csak akkor oszlott szét, amikor Horthy különítményei a helyszínre érkezve a tömegre lőttek és munkásvér folyt a tiszapartom. a dolgozó lenforradalom agitáció hatalmas munkát sztrájktörő osztagok tagjai .... , fejt ki a toborzás megaka- talicskázták a szenet a GázosziaiyoK. az er- dályozására Kérem Nagy- gyárban, vezették a villanére is kiálltak terrorja elleméltó ságodat, Tanács- kegyeskedjék mosokat, működtették a köztársaságért A lúniusi tx>- a rendeIkezésére áll° csend- Vízműveket stb. Ezzel is Ukairóztólk' ideién errő^a 6rSéget & rendőrséget fel- hátbatámadták a proletárhősi harcukró 1 az eUenfor- hívni- hogy a toborzás e10" diktatúráért hősiesen harcoradalom terrorjáról közlünk mdzdítáfa * a toborzó bi" 10 szegedi munkásokat. alábbiakban z°ttságok vedelmere megfe- • A »kormány« gondoskodott szegedi lel° intézkedéseket tegyen«. arról> hogy eleve lehetetlen. A »megfelelő intézkedé- né tegye a sztrájkolok tevérészleteket az Gaál Endre: »A munkásság harca a Tanácsköztársaságért« című köny. sek« nem is hiányoztak; Sze- kenységét. A csendőrséget, véből. ged népére ezekben a na- rendőrséget és katonaságot. , . , . pókban a vérengző ellenfor- nemcsak a vörös jelvényekA szegedi munkásság ei- radalom minden rémsége kel tüntető munkások szuszant harca nagy mertekben rászakadt A Prónay_ ^ 0s- ronnyal való megrohanására akadalyozta a »nemzeti had- tenburg-különítmények Sze- használta fel, hanem a sereg« toborzását. A munkageden ültették át először a sztrájktörőkkel működő üzegyakorlatba a fehérten-or mek védelmére, a sztrájktövadállati módszereit. E kü- rők zavartalan munkájának kegyet- biztosítására is. Ennek ellea Madách ut- nére a sztrájkoló munkások cai konviktus pincéjében megtalálták a módját, hogy követték el. Egy rendőri je- számos esetben üzemzavart . . lentés elmondja, hogy egy idézzenek elő: francia szolgálatban álló de- A „kormány« a titkostektív puhatolásai közben rendőrség igen széles hálózó plakátokat Gömbös elíutott a Vidra utcai laka" zatát építette ki. amelynek só árulás. A dicsó emlcki | Gyula, a »kormány« »had- tosműhelybe, ahol ». .. fel- spiciijei befurakodtak a államtitkára« elkesere- tunt nekl egy 4°-.5,0 cm munkásság közé. és számos A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságot megbuktatta a hazai és a nemzetközi ellenforradalom, a beisok megtámadták a toborzó bizottságok irodáit, megzavarták a toborzó gyűléseket ^¡mé^vék vTrel' az alsóvárosi »Nepkorben«, lenkedéseiket ahol páter Zadravecz próbálta a kulákokat minden ékesszólásának: latbavetéséRÍ. munkások letépdesték és sárral mázolták be a toborTanácsköztársaság céljait "gyí dett dühvel beszélt a mun- hosszú sodronykötél-darab bizaimit feljelentettek a a marxista—leninista párt ] kások ellenállásáról és foko- 40 dkg"°s ólomgombbal a francia rendőrségen. Megerő. vezetésével a ma magyar I zott terrort követelt a »bel- véSén- A detektív megálla- sítette a határrendörséget, tárhatalom segítését ígérik. Az akkori Szeged Szent György utcai községi elemi népiskola tanítótestületének tagjai is mindannyian aláírták alábbi fogadalmukat: »Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a magyarországi forradalmi Tanácsköztársaság szegedi . direktóriuma szolgálatában magamat mindenben alávetem, teljes szellemi és testi erőmmel segítségére állok«. Szervezkedik az ellenforradalom A tiszaparti városban a francia imperialista megszálló csapatok védelme alatt szervezkedni kezdett az ellenforradalom. Március 27ere virradóan a szegedi direktórium a tanácskormány utasítására elhagyja a várost ér székhelyét a demarkációs vonalon túlra, Alsóközpontra helyezi. A városban a legfőbb irányítást a francia imperialista csapatok veszik át. Természetesen támogatásukkal jönnek létre az ellenforradalmi csoportok, léphet a színre Gömbös Gyula és Horthy Miklós. A direktórium röpiratban hívja fel a város munkásainak, dolgozó osztályainak figyelmét az ellenforradalmi szervezkedés veszedelmeire. A ropisaíbem a többi között ezálle rok... A sztrájk politikai lényegének kifejezésére, a nemzedéke valósítja és fejleszti tovább. meg ügyminisztertöl«: rencsém Egy, a szocializmus hű harcosai közül Örömmel fogadta a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását a mindössze húsz esztendős géplakatos: Kókai János is. S a többi munkás oíl az albertfalvi repülőgépgyárban együtt örült vele. Mert nagyszerű, feledhetetlen nap volt a proletárdiktatúra megteremtése. Nemsokára azonban a nemzetközi imperializmus fegyveres sereget küldött a fiatal Tanácsköztársaság leverésére. A munkások fegyvert fogtak a proletárdiktatúráért, a szocializmusért. Soraikban ott volt Kókai János is, aki már 1918. novemberében tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Budapesten harcolt az ellenforradalmi csapatok ellen. A rettenth 'tetten bátorságon, a szocializmushoz való hűségén azonban akkor úrrá tudott lenni a hazai és a nemzetközi ellenforradalom. Megbukott a proletárdiktatúra és tombolt a fehér terror. Kókai János az elnyomatás nehéz éveiben is hű maradt az eszméhez, amelynek védelmére életveszélyek közepette fegyvert fogott. A keserű kenyérgondok, az üldöztetések nem csorbították hitét a szocializmus hazája földjén való győzelmében. Ezerkilencszázharmincötben Somogyitelepen — most Petőfitelep — a kommunista sejtnek volt a tagja és végezte az emberek felvilágosítását, elhintve közöttük a szocializmus igazságait. yan sze- pította, hogy ez és naponta hogy a tanácskormány külNagyméltósagodat 10—15 ilyen hajlékony bun- döttei ne juttathassanak értesíteni, hogy a bolsevista a katonatisztek részére pénzt és röplapokat Szegedkészül, melyek azután bőr- re Hogy a munkások ne rel vonatnak be«. Ilyen és használhassák fel a Budaehhez hasonló eszközökkel pestről kapott pénzsegélyt, támadtak rá és verték agyon a „kormány« június 15—16— a karmaikba került védtelen 17-én lebélyegeztette a fofmunkásokat. galomban levő pénzeket. A sztrájk idején egyre Ettől kezdve csak íelülbétöbb összekötözött hullát do- lyegezett pénzt lehetett elbott ki a Tisza vize, és egy- fogadni fizetési eszközként; re több borzalmasan össze- így akarták a hazaárulók szélVagdalt holttestet találtak rombolni a sztrájk anyagi a szegedi körtöltésen kívül, alapját. Egy alkalommal a röszkei úton két, felismerhetetlensé- ^ 10173(1811111 ¡111111' gig összevagdalt ember hul- , ellen a francia Iáját talalták. KaSSdy megszállók is felA rpnrlfírxpfl , , a léptek... Az általános sztrájk A reilHUI^U helyszmre, kl^ondasu után a magyales megkezdte a vizsgalatot, ellenforradalom elégedetten Ekkor megjelentek ott a tapasztalta, hogy » ... a franPrónay-század tisztjei, élükön Lederer Gusztáv és Salm Hermann főhadnagyokkal. és felszólították a rendőröket: »Térjenek viszsza Szegedre, végezzék a maguk dolgát!. Ez a ml dolgunk. Itt kommunistákról van szó!« A kormány a vadállati terror mellett sztrájktörő osztagok bevetésével is megkísérelte a munkásság harcát letörni. A sztrájk megbénította a város egész életét. A víz-, gáz- és áramszolgáltatás egy ideig szünetelt. Ez a »kormány« helyzetét lehetetlenné tette; ha a burzsoázia számára nem tudja ezeket az elemi szükségleteket biztosítani, saját zetőit, az üzemi bizalmiakat osztálya buktatja meg. En- és mindazokat, akiket »kömnek elkerülésére a »kor- rnunista propagandával« gvamfnyrt.. - megszervezte a núsítottak köztük természe. sztraiktoro alakulatokat az aktív tisztek, a burzsoázia. tesen azokat is- akik a fora kulákesemeték és a pia- radalmi hangulatot szították rista diákok soraiból, A a munkásság körében, Ezerkilencszáznegyvenkettőben — akkor is a Szegedi Vízműveknél dolgozott — hadbíróság elé akarták állítani a vízművek katonai parancsnokai, mert szólni mert a nép jogfosztottsága, a fasizmus ellen A felszabadulás után Kókai János elvtárs a Vízműveknél megteremtette a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. Fáradhatatlanul végezte a dolgozó emberek felvilágosítását. Három esztendőn át a pártszervezet közmegbecsülésben álló titkára volt. Amikor ezerkilencszázötvenhat őszén az ellenforradalom kezet emelt a néphatalomra Kókai János elvtárs egy pillanatra sem ingott meg. Kommunista volt és maradt, kinek legszentebb a nép ügye. S az ellenforradalom fegyveres leverése után egyike volt ő is azoknak, akik megalakították a Vízműveknél a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezetét. Segítette a munkásőrség létrehozását. Ö maga is tagja a munkásőrségnek —, egyike a szocializmus fáradhatatlan és hú harcosának. ciák végre erélyesebben lépnek fel...«, » ... végre észbekaptak, hogy a munkássággal kesztyűs kézzel nem lehet bánni...« Ezt a politikai irányvonalat következetesen képviselte az új városkormányzó, Gonditeceurt tábornok, aki ezekben a napokban foglalta el hivatalát. Mindjárt azzal kezdte, hogy a sztrájk kitörése utáni első éjjelen az összes munkásvezetőket — tekintet nélkül arra, hogy a sztrájkot ellenezték-e, vagy sem. letartóztatta. Június 15-én éjszaka gyarmati katonákból álló őrjáratokkal összeszedette a párt és a szakszervezetek ve«