Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 V/la A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 41. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1958. február 18. A magyar—szovjet barátsági szerződés békénk, függetlenségünk, boldog jövőnk záloga Ünnepség a Petőfi Színházban A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmával. hétfőn este ünnepséget rendeztek a Petőfi Színházban. Az ünnepségen részt vettek az MSZMP Politikai Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai, ott volt az MSZMP Központi Bizottságának számos tagja és a magyar politikai. társadalmi és kulturális élet sok kiválósága. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai testület számos tagja. Az ünnepséget Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, ezután Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondott ünnepi beszédet, majd j. i. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete szólt a jelenlévőkhöz. Az est második felében művészi műsor következett. Somogyi Miklós elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Kedves barátsági, együttműködési és Barátaim! kölcjönös segélynyújtási 1948. február 18-án Ma- egyezményt írt alá. Messze gyarország és a Szovjetunió kiemelkedő eseménye ez néMagvar államférfiak üdvözlő távirata a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizedik évfordulóin alkalmából K. J. VOROSILOV Elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. N. SZ. HRUSCSOV Elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának. X. A. BULGANYIN Elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. moszkva Kedves Elvtársak! A mag.var—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tized.U évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköz-: társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből jövő jókívánságainkat tolmácsoljuk a Szovjetunió népeinek, Legfelső Tanácsa Elnökségének, kormányának, a •Szovjetunió dicső Kommunista Pártja Központi Bizottságának és személy szerint Önöknek. Népünk nagyra értékeli azt, hogy a Szovjetunió volt az első hatalom, amely a fasizmus elleni felszabadító háború befejezése után elismerte az új, demokratikus Magyarországot, cs kész volt vele a teljes egyenjogúság alapjan tartós szövetséget kötni. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés példája annak, hogy a nagy és kis országok között is lehetséges mindkét fel részére előnyös, igaz baráti szövetség, ha ezt a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméitől áthatott, a nép akaratát kifejező kormányok valósítják meg. Ezért lett ez a szerződés népeink testvéri szövetségének. a magyar nép nemzeti függetlenségének, felemelkedésének és szocialista építőmunkájának szilárd alapja. Az elmúlt évtized során bebizonyosodott, hogy e szerződés alapján kialakult szocialista jellegű kapcsolatok, amelyek a kölcsönös előnyök alapján fejlődtek, igen gyümölcsözők voltak országunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődése, népi demokratikus államunk megszilárdulása szempontjából és teljes mértekben megfelelnek országaink és a szocialista tábor érdekeinek, mert népcink jólétét, a szocializmus és a béke ügyét szolgálják. Szerződésünk kiállta az idők próbáját minden imperialista mesterkedés, népeink minden rendű és rangú ellenségeinek szakadatlan aknamunkája, provokációi, sőt az imperialisták által szított, a Magyar Népköztársaság élete ellen irányuló fegyveres puccskísérlet közepette is. A magyar dolgozó nép nagyra értékeli azt a felbecsülhetetlen, sokoldalú politikai és gazdasági segítséget, amelyet az elmúlt évtized során a Szovjetuniótól kapott, őszinte hálát érez a szovjet nép iránt, és szívügyének tekinti a magyar—szovjet barátságot, mert ezeréves története során soha nem volt olyan hű, igaz és áldozatra kész szövetségese, mint a Szovjetunió. A szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott évszázados harcokban oly sokat szenvedett népünk leghőbb vágya a béke. Ezért teljes erőnkből támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a béketábor vezető ereje, hatalmas szövetségesünk, a Szovjetunió tesz a pusztító atomháború megakadályozására és a béke megőrzésére az egész világon. Meggyőződésünk, hogy népeink barátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus elévülhetetlen eszméinek alapján a jövőben még tovább erősödik és elmélyül mindkét ország népeinek javára. Örökké éljen a magyar és a szovjet nép elszakíthatatlan barátsága! Budapest, 1958. február 17. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. DR. MtlNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. pünk történelmének, sőt a nemzetközi politikai életnek is. Nagyszerű dokumentuma és egyben ragyogó szimbóluma! Szimbóluma és dokumentuma a békét akaró, a népek egyenjogúságára épülő és az emberi haladásért küzdő külpolitikának, amelynek zászlóbontója, megalapozója a világ első szocialista állama, a szovjet állam volt. De szimbóluma és elismerése ugyanakkor annak a harcnak is, amelyet a magyar nép győzelmesen vívott meg a reakció és a régi úri rend ellen a demokráciáért, a szocializmusért, a békéért. 1948 a magyar nép, a magyar munkásosztály történelmi győzlemeinek éve, a munkásegység végleges létrejöttének esztendeje volt. Erre az időre esik a proletárdiktatúrának, a nép hatalmának a beteljesedése. Olyan nemzetközi viszonyok között értük el ezeket a sikereket, amikor a világimperializmus, — felhasználva a hazai reakciót — mindent elkövetett, hogy letérítsen bennünket a szocializmusért folyó harc útjáról. önkéntelenül felvetődik a kérdés: mi adta az erőt, hogy egy kis nép, amelyet urai alig három évvel előbb még Hitler utolsó csatlósaként, szégyenletes szerepre" kárhoztattak, nemcsak kiállta az imperialisták és a belső reakció állandóan megújuló rohamát, hanem a dolgozó nép javára lényegében eldötötte a nagy történelmi pert: Miben rejlik ez az erő? Mindenekelőtt saját erőnk és a nemzetközi proletariátus erejében, különösen abban a szüntelen testvéri segítségben, amelyben a szov(Folytatás a 2. oldalon.) Az amerikai nagykövet Moszkvában átadta Eisenhower levelét Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete hétfőn átadta Eisenhower válaszát Bulganyin legutóbbi üzenetére, amelyben a szovjet miniszterelnök a csúcsértekezlet összehívását javasolta. Ügy tudják, hogy'a válasz utal arra az üzenetre, amelyet Bulganyin február 1-én küldött Eisenhowernak, és amelyben felsorolta a csúcsértekezleten megvitatandó tárgykörökét és elutasította a külügyminiszteri értekezlet előzetes megtartását. Thompson, aki washingtoni tanácskozásai után csütörtökön tért vissza Moszkvába, Gromiko külügyminiszternek adta át a választ. N. A. Vetljugina\ szegedi látogatása A Fehérióról # Statisztikai jelentés Szeged életéről •1Ü jtíntáti mtek 'Sudaftedten Sportoldal EGY MOSZKVAI CIPŐGYÁRBAN A moszkvai gyárakban is igen sok fiatal dolgozik. A fiatal munkások kitűnően értik mesterségüket, a szakmaminden csínját-bínját alaposan elsajátították. Képünk Nyikolaj Tikotszkijt. a moszkvai "Burevesztnyik* cipőgyár dolgozóját ábrázolja munka közben, gépe mellett. Ö is részese annak, hogy a gyár kitűnő és szép cipőket készít Tízéves szerződés Ma tíz esztendeje. hogy Moszkvában aláírták a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. E történelmileg új szerződest. Történelmileg új. Ez a legtalálóbb kifejezés. Hiszen a magyarság történetében — teljesen érthető — első olyan sztrgö(léS ez. amelyet nem' a'nép háta mögött, hanem a magyar nép közreműködésével és teljes támogatásával hoztak létre. Nem uralkodó, burzsoá-ieudális klikkek érdekszerződése ez. hanem új társadalmi alakulat, a szocializmus útját kívánó, arra az útra lépő nép kötötte ezt a szerződést egy évtizede, a világ első és legnagyobb szocialista népével. Szerződések elavulnak. s elfeledtekké válnak, archívumi. történelmi iratokká törpülnek, soha senki sem emlékezik meg róluk, csak idővel a történész. Ebben a szerződésben történelmileg új az is, hogy maga az okmány megsárgulhat, meggyűrődhet. de a szerződés szelleme a két nép életében, minden napjában él, vérbően. gazdagon, virágzóan. Mert e szerződés megvalósulásának feltételeit a szovjet nép vérének hullásával pecsételte meg a második világháború folyamán. A szovjet emberek, katonák, munkások, parasztok, értelmiségiek éppen olyan szívszorongva. és mégis bizakodva figyelték a hadműveleti térkéneket, mint az antifasiszta magvar hazafiak: mikor szabadul fel Szeged. Budapest. Sopron. S velünk együtt ujjongott, örült a sok milliós szovjet nép. amikor ezerkilencszáznegyvenöt április negvedikén közölték a világgal: Magyarország felszabadult a hitleri elnyomás alól. Ez a véráldozatos pecsétje a magvar—szovjet barátsági, együttműködési. kölcsönös segély nyúitási szerződésnek. Ezt nem feleitik el soha a becsületes magvarok, sem a szovjet emberek. Történelmileg új ez a szerződés azért is. mert az őszinteségen, eevroás segítésén alapul, ellentétben a tőkés államok közöl ti szerződésekkel, amelyek mögött egymás becsapása, a cinizmus és egvmás megrablásának a tettvágya húzódik meg. Nem frázis — s ezt egv évtized minden vonatkozásban bebizonyította —, hogy a Szovietunió irántunk tanúsított magatartásának legfőbb forrása a népek közötti barátság, a kölesönös megértés. Ez jutott kifejezésre a második világháborút követően. a romeltakarításoktól kezdve, az éhező Rudaoest megmentésén keresztül, gazdasági életünk megindításáig, s ezer féle segítségben, támogatásban. egészen napjainkig. A történelmi tények, tények maradnak akkor is. ha nem létezőknek akarták tekinteni e tényeket hazai reakciósaink. A két esztendei ellenforradalom szellemi előkészítésében a reakciónak egvik fő támadási területe énnen a Szovietunió volt. Rágalmakkal próbálkoztak, hogy a két nén tiszta, emberi barátságát megmételyezzék és azután megbontsák. Azzal rágalmazták a Szovjetuniót, hogy kiviszi Magyarországról az urániumot, holott az uránium feltárási munkái még meg sem indultak. Azzal vádolták, hogy az ipar fejlesztésében elkövetett hibákért a szovjet vezetők a telelősek. Pedie c piszkosajkú. farizeus képű vészbaglyoknak és honi árul/óinkpak egy része tudta, hogy éppen a Szovjetunió vezetői figyelmeztet's tek bennünket, nem is egyszer és nem is kétszer: ne qtánozzuk mechanikusan a Szovjetuniót. Mások voltak a történelmi viszonyok ezelőtt harminc-negyven éve, és mások ma a történelmi körülmények és a nemzetközi erőviszonyok is. Vegyük jobban figyelembe hazai sajátosságainkat. Támaszkodjunk bátrabban a Kölcsönös Gazdasági és Segítő Tanácsra stb. Ezek a jószándékú figyelmeztetések a szoviet nép vezetőinek a szájából hangzottak el nem egy politikai, gazdasági tanácskozáson. S az ellenforradalmi reakció ezeket a tanácsokat elhallgatta, vagy visszajára fordítva felhasználta a magyar nép ellen. Köztudomású, a nemzeti sajátosságokat annyira elsődlegesnek állították be — a nemzeti kommunizmus elméletével —, hogy már az ellenforradalom szellemi előkészítésének időszakában megzavarták a becsületes dolgozók tízezreinek tisztánlátását. Azóta keserves tapasztalatok alapján tudja a mi népünk, mi is lehet a nemzeti kommunizmus: tőkés rabszolgaság, jobbágyi elnyomorodás, nemzeti halál. A saját hibáink és belső árulóink közreműködése folytán előállott nemzeti tragédiában újra a Szovjetunió nyújtotta erős karját, segített megfékezni és széjjelverni a belső és külső reakciót, megvédelmezni népünket a katasztrófától. A Szovjetunió fegyveres beavatkozását éppen e szerződésben foglaltak alapján, s internacionalista kötelességéből eredően teljesítette s ezzel megmentett bennünket attól, hogy a tőkés világ tartozéka^ az imperialista hatalmak gyarmatai legyünk. Az ellenforradalom okozta gazdasági clesettségünkben is elsőnek a Szovjetunió állt mellénk. Több milliárd segítség érkezett hozzánk rubel, valuta, ipari anyag, élelem stb. formájában és most tizenöt hónapja . az ellenforradalmi támadás után, liuszonkétmilliárdos nemzetgazdasági kárraj a váltunkon nem éhezünk és nem nyomorgunk. Sőt, ma úgy élünk, hogy évezredes történelmünk során még egyszer sem éltek így a dolgozó tömegek hazánkban. A szovjet—máé-var barátsági, egvüttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést a két szerződő fél. a két testvéri nép komolyan vette mindig és komolvan veszi a jövőben is. Uj fajta szerződés ez. szabad független népek egyenjogúságán alapuló szerződése. melynek szellemét millió és millió testvéri szív közös dobbanása hevíti izzóvá, a két nép összeforrasztó jává. Mi örökre hűek maradunk a magyar— szovjet barátság történelmi jelentőségű eszméjéhez. (siklós)