Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

Tásárnap, 1958. frbrnlr 18. 3 Igaz barátok találkoztak szombaton I két szegedi üzemben IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHHIIIIHHIHIIHMWIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII'IIIII ukrán . Szombaton a déli órákban a gyár kultúrtermébe ment. tal bemutatott szép került sor az első jelentós Itt — mivel közben a dél- táncot ls. baráti találkozóra abból a előtti műszak már lejárt — Ezután a Gershwin-zene­sorozatból, amelyet Szeged sok gyári dolgozó volt együtt, kar műsora következett. La­dolgozói a városi kétszerc- hogy a vendégekkel kőző- punk zártakor még tartott a sen is felszabadító szovjet sen rövid ünnepi megemlé- nagyon kedves, színes, han­hodsereg harcosainak tiszte- kezést hallgasson meg, amit gulatos ünnepség: a szovjet letére rendeznek. Az elkó- egy magyar tiszt mondott. katonák és a jutagyári dol­vetkező héten Szeged vala- — Ez az én fiatal bará- gozók testvéri találkozója... mennyi nagyobb üzemében, tom, melléje is ülök! — mon­intézményében a szovjet had- dotta az egyik jutagyári dol_ ^ Konzer gyárban sereg fennállásának negy ve- gozó egy szőke, pirospozsgás nedik évfordulója alkalmá- szovjet harcosra mutatva, Hasonlóan kedves baráti val megemlékeznek arról a akivel előzőleg a munkate- találkozóra került sor aSze­hadseregről, amely fennállá- remben már összemelege- gedi Konzervgyárban is. A sának négy évtizede alatt dett. Egymás mellett is ül- vállalatvezetőség, a párt- és rendíthetetlen őre volt a dol- tok végig a műsor alatt, a szakszervezet este 7 órai gozó népek érdekeinek, a Száztíz éve tíjndököl a kommunizmus eszmé je szabadságnak és a világbé­kének. szünetekben mosolyogva foly- kezdettel rendezett ünnepsé­tatták a barátkozást. Egy get. A nagyteremben rende­másik barna szovjet fiatal zett ünnepi esten Váczi Jé­hálásan szorította meg egy nos elvtárs, a pártszervezet A Jutagyárban munkás kezét, amikor hal- titkára mondott megetaléke­lotta, hogy ennek a juta- z<5 beszédet, majd az üzemi A dorozsmai úti Jutaáru- gyári kommunistának édes- kulturális csoport tagjainak gyárba szívesen látott, sok apja a szovjet hadsereg »szü- műsorát nagy érdeklődéssel szeretettel köszöntött kedves letésnapja« körüli időkben nézték végig a meghívott vendégként érkezett meg a mint magyar hadifogoly szovjet vendégek és a válla­szovjet katonák egy csoport- Oroszországban harcolt afor- lat dolgozói. A műsort kö­ja. Az üzem vezetői, a párt- radalom győzelméért, szervezet, a szakszervezet képviselői mindjárt melegé­ben frissítővel kínálták őket, tetszett a vendégeknek, kii. zös vacsora követte. A va­Az üzem kulturális cso- cSora közben és utána is portjának műsora nagyon meleg baráti beszélgetéssel majd a vendégek végigmen­tek az üzemen, hogy előző­sSórakoStnk az üzem huta­tánc. kásái, 'a meghívott vendé­fo- gek, s jókedvű táhc tette 1 önösen az üveges Ugyanolyan nagy taps | HHIM íeg murTkahelyüköMlásséka gadta a tótagyári lányok ál- még hangulatosabbá az estet" Jutaárugyár dolgozóit. A kü­lönböző munkatermekben, a földszinten, emeleten min­denütt szeretettel, mosolyog­va köszöntötték a fiatal szov. jet katonákat az asszonyok, lányok, idős munkások, mű­szakiak. Egy-egy gépnél pil­lanatok alatt kis csoportok Ölés! tartott a Népfeöitársaság Elnöki Tanácsa A Népköztársaság Elnöki Módosították és kiegészí­, . n tanácsa ülést tartott. Az El- tették a mezőgazdasági la­a tataitok ahol . tgndégj- nöki Tanács __ az alkot_ kossá áUalán«s jöv(fáelml_ tok, ugy.ahogy-tudták ma- m6ny 20 paragrafus (4) be_ adójáról ^ lggJ fl^vStln a mun kezdésében biztosított jog- számú törvényerejű rende­folyamata van éppen a mun- körében _ dr silt Endrét let egyes szakaszait KanaK- megválasztotta kulügymi- Az ülésen törvényerejű Az egyik üzemrészben taszterré. rendeletet fogadtak el a pol­Zombori Jánosné szövőnőt— Az Elnöki Tanács tör- gári perrendtartás egyes ren­az üzemben kialakult szokiL vényerejű rendeletet alko- delkezéselnek módosításáról sokhoz híven — munkatár- tott a tanácsok községfej- szóló 1957. évi VIII. torvény felköszöntötték lesztési munkájának egysé- hatálybalépéséről alkalmából, ges szabályozásáról. Az Elnöki Tanács megerő­£_ kM! . 1pargyakor- sítette a Magyar Népköztár­sai előzőleg — Júlia-nap Hogy-hogynem, egy szovjet -- - B ivíasyar nep*osnai» katona megtudta ezt es laséról elfogadott törvény- ,ág é pjémet Demokn­ugyancsák üdvözölte Zom- erejű rendelet részletesen tsaksaf KöztáMasáe kMri borinét. A szövőnő egy pll- szabályozza a kisiparosokat megkötött pSri család - - TLSSLS& SSS; ST-SS-SS­lanatra eltűnt, majd cukorkós dobozzal tért visz­ről szóló szerződést. Az Elnöki Tanács a Mun­Érdekes előadás a Szegedi Fctoklubban a fényképészeti stílustörekvésekről sza. Ebből cukorkával kf- új jogszabályban az Elnöki nálta a közelben levő ven- Tanács intézkedett a hegy­dégeket, a kalauzoló műsza- községek alakításáról és ka Vörös Zászl<5 Erdemrend­fciakat. meghatározta működésük Je kitüntetést adományozta a Ezután a látogató csoport legfontosabb alapelveit. fennállása 175. évfordulóját ünneplő, eredményes mun­kát végző diósgyőri papír­gyárnak. Ugyancsak a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozták Murai István rendkívüli kö­vetnek és meghatalmazott Pénteken este a Szegedi magyar festőművészet hala- miniszternek, a Magyar Nép­Fotóklubban rekord számú dó hagyományaira is. köztársaság ankarai, teherá­közönség előtt tartott elő- Szóba került a mai mo- ni ^ katíülI Evetének — adást a fényképészeti stílus- dern stílustörekvés is. Ez- ménves külüfiVi mun­törekvésekről Szegedi Emil, zel kapcsolatban az előadó eredményes kUtagyi mun a Magyar Fotóművészek hangsúlyozta, hogy a grafi- kája elismeréséül, valamint Szövetségének tagja. Előadá- ka-szerű ábrázolási mód el- dr. Entz Béla ny. egyetemi sát művészi felvételekkel 11- szegényíti a fotóművészetet, tanárnak, az egészségügy te­lusztrálta. Ismertette a kü- Az előadást hosszas és rületén végzett klváíó muü. lönböző stílustórekveseket a élénk vita követte. .,'..„ fényképészet kezdő lépései- Ezúttal említjük meg, hogy kaJa elismeréséül, tői, egészen a mai korig. a Szegedi Fotóklub tehetség- Az Elnöki Tanács döntött Az előadást mintegy más- kutató pályázatára — ame- állampolgársági és egyéb félszáz szegedi fotoamatőr lyet lapunkban is meghír- ügyekben, hallgatta végig élénk érdek- dettünk — máris szépszámú lődéssel. A bemutatott mes- felvétel érkezett be és je­teri felvételek érzékletesen lentős érdeklődés mutatko­i gazolták, hogy milyen vál- zik. Ez érthető is, hiszen tozatos stílusban ábrázolha- hosszú évek után most nyí­lik alkalomuk először a sze­gedi fotósoknak arra, hogy A Kommunista Kiált­vány megjelenése óta egy évszázad és egy évtized telt el. Sokat válto­zott azóta a világ, de ennek a jelentőségéhez viszonyítva kis könyvecskének az érté­ke nem csökkent. Marx és Engels abban a történelmi időszakban alkották meg a nemzetközi kommunista moz­galom eme tudományos do­kumentumát, amikor a nyu­gat-európai országokban a kapitalizmus virágzó korsza­kát élte, s a proletariátus osztállyá szerveződött. A ple­bejus tömegek segítségével uralomra került burzsoázia arcátlanul fölözte le a hasz­not és sajátította ki a volt szövetségese — a munkások — által megtermelt, de ki nem fizetett bért. A mun­kásosztály felvette a harcot az új osztályellenséggcl szem­ben. Ez a harc azonban nem volt egységes és céltudatos. Nem rendelkezett forradal­mi szocialista elmélettel, en­nélfogva a harc ösztönösen folyt. A marxizmus, mint egységes tudományos forra­dalmi ideológiai rendszer megszületése előtt uralkodott utópista szocialista tanítások nem tudtak a munkásosz­tálynak irányt mutatta a jö­vőbe, hiszen az utópista szo­cialisták nem a jövőbe te­kintettek, hanem a múltat akarták visszacsinálni. Marx és Engels világtör­ténelmi érdeme abban rej­lik, hogy tudományos elmé­letet, forradalmi ideológiát adtak a proletariátusnak. A Kommunista Párt kiáltvá­nyának megalkotásával a természet és a társadalom fejlődésről szóló törvények a munkásmozgalom, a prolo­tárforradalom és proletár­diktatúra tudományával fegy­verezték fel a munkásosz­tályt. M arx és Engels a Kom­munista Kiáltvány­ban összegezték a munkásosztály korábbi har­cainak tapasztalatalt, de ezen túr a megelőző időkben álta­lánosságban kidolgozott elvi tételek pontosabb kidolgozást nyertek. A Kommunista Ki­áltvány arról tanúskodik, hogy a tudományos kommu­nizmus rendszerezett és ki­formált elméletté vált, mely­nek alapja a dialektikus ma­terializmus. A Kommunista Kiáltvány­ban lefektetett marxi tanítás kifejezően rajzolja meg a forradalmi világnézetnek, a proletariátus világnézetének elvi alapjait. Elemezve a tár­sadalmi fejlődés törvénysze­rűségeit és feltárva a kapi­talista társadalmi rendszer súlyos ellentmondásalt. Marx és Engels már akkor bebi­zonyították, hogy a kapita­lista rendszernek el kell pusztulnia és a burzsoá tár­sadalmi rendszert a kom­munista formációnak kell felváltania. Korunkban mi magunk vagyunk szemtanúi e végbemenő folyamatnak, n Kommunista Kiáltvány meg­jelenése után 70 évre a föld­kerekség egyhatodán a pro­letariátus megdöntötte a ka­pitalista rendszert, s ma már ugyanott a kommunizmust építik, s ma már a világ la­kosságának egyharmada a a szocializmust építi. Marx és Engels feltárták a kapita­lizmus népellenes voltát és annak jellemvonásait. Rá­mutattak a burzsoá szabad­ság lényegére, amelyet pén­zen árulnak, vesznek, s mely embernek ember áTlal való kizsákmányolásához vezet. Felhívták a figyelmet a burzsoá család és életmód romlottságára, amely hiva­talosította a prostitúciót, fényűző életet biztosított a maga kisebbsége részére, de éppen hogy csak létminimu­mot a kizsákmányolt több­ségnek. Rámutattak arra, hogy a burzsoázia úgy ér­telmezi a nemzetiségi kér­dést, Rogy tűzzel és vassal nyomják el és szipolyozzák ki a kis és gyengébb népe­kett. Itt érdemes megemlí­teni, hogy a mai francia, angol és amerikai burzsoá­zia sem különbözik attól, amilyen Marx és Engels ide­jében volt. Elég csak a leg­utóbbi tuniszi Szakiét elleni barbár tömeggyilkos francia agressziót megemlíteni. Marx és Engels rámuta­tott arra, hogy a burzsoá társadalom nemcsak előké­szítette a pusztulásét meg­hozó társadalmi feltételeket, hanem megszülte azt az osz_ tályt, a proletariátust, amely hívatott e történelmi ítélet végrehajtására. A Kommunista Kiáltvány­ban Marx és Engels megve­tették a proletariátus hege­móniájáról szóló tanítás alap­jait, s körvonalazták a jövő kommunista társadalmát. N apjainkban a szocia­lizmus útjára lépett népek politikájában valóra válnak a Kommunis­ta Kiáltványban elvileg le­fektetett magasztos eszmék. Megvalósul a nagy és kis népek lestvéri együttmű­ködte és önzetlen kölcsönös megsegítése. A Kommunista Párt kiált­ványának legfontosabb, leg­lényegesebb elvi tétele a proletárdiktatúrákról szóló ta­nítás. Marx és Engles rámu­tattak, hogy a proletariátus hatalmának megszilárdításá­hoz parancsolóan fontos po­litikailag és gazdaságilag egyaránt elnyomnia a hatal­mából megdöntölt burzsoá­ziát. A marxizmusnak eme alapvető tételét a jobboldali szociáldemokraták igyekez­nek és most is törekednek elrejteni a munkásosztály elől. Rendkívül fontos a párt­ról, a munkásosztály párt­járól szóló útmutatások, me­lyeket a Kiáltvány tartal­maz. Marx és Engels hang­súlyozták a munkásosztály­nak önálló pártba való to­tó az ember, az élet és a természet. _ A stílusformák, melyeket kiállításon mutathassák be az előadó felvonultatott, il- alkotásaikat. Márpedig — letve ismertetett, ösztönzést amint ismeretes —^ a leg adhatnak a fotóamatőrök­nek, hogy kialakítsák egyé­ni ábrázolási módszerüket. Ebben támaszkodni kell a jobb képekből a Fotoklub kiállítást rendez. Pályáza­tokat március l-ig fogadnak még el a Szegedi Fotoklub, Április 4 útja 1. címén. II Dorozsmai Gépállomásnak segítenek a szegedi traktoros tanulók A szegedi Móra Ferenc Traktoros és Gépészképző Is­kola fiataljai jelentős segít­séget nyújtanak most ^ Do­rozsmai Gépállomás dolgo­zóinak a téli gépjavítási munkák mielőbbi befejezésé­ben. A lelkes ifjúmunkások két herefejtő cséplőgép fel­újításán dolgoznak hetek óta. A javítási munkálatokkal máris jó előrehaladtak, úgy számítják; e hét végére, leg­később a jövő hét elejére elkészülnek a munkákkal. A legbonyolultabb, nagy szak­tudást igénylő munkákat is a tanulók végzik képzett szakemberek irányításával. Egyébként a gépállomás dol­gozói is mindent elkövetnek azért, hogy a téli nagy ja­vítási munkákat még feb­ruár 28-a előtt befejezzék. Azután ugyanis már kezdő­dik a nagy tavaszi hajrá. Világszerte utcák, terek, sőt városok viselik a tudományos szocializmus nagy gondol­kodójának, Marx Károlynak nevét. S a szocialista országokban e név összefügg az­zal a hatalmas átalakulással, amely azóta végbement, hogy a nép vette kezébe ha­talmát. Képünk a szovjet Távol-Kelet központjában, Habarovszkban készült, amely ugyancsak átalakult az elmúlt évtizedekben. A felvételen a habarovszki Kari Marx utca látható mörülését és szervezését, mert csak egy ilyen vezető párt segítségével képes a munkásosztály egységben fel­lépni a burzsoá osztállyal és annak államgépezetével szemben. A marxizmus meg, állapításai szerint ahhoz, hogy a proletariátus a ha­talmat meghódíthassa és sa­ját társadalmi rendszerét fel tudja építeni, feltétlenül szükség van a harcát irá­nyító és vezető pártra. A Kommunista Kiáltvány lé­nyegéből is láthatjuk, hogy milyen "marxista* volt Nagy Imre és revizionista csoport­ja, amikor az ellenforrada­lom előtt és az alatt szét­rombolták a munkásosztály forradalmi vezető pártját. A revizionista likvidátorok el­árulták nemcsak a marxiz­mus ügyét, nemcsak a pár­tot, hanem a munkásosztály ügyét is. Az 1956. évi ma­gyarországi ellenforradalom megmutatta, hogy aki ta­gadja a párt vezető szere­pét a kapitalizmusból a kommunizmusba való átme­net idején, az a marxizmusa sal szemben- lép fel, és a szocializmus ügye ellen tá­mad. Marx és Engels a munkás­mozgalom és a kommunista part tevékenységének egyik igen fontos elvi tételeként fektette le proletárlnternací­onalizmus eszméjét. A kiált­ványban rámutattak hogy a proletariátust minden tőkés országban elnyomják, nincs­telenné teszik. Ezért a tőkés elnyomás elleni általános harc minden ország proleta­riátusának közös, internacio­nalista kötelessége. A pro­letariátus harca tartalmában internacionalista, de formá­jában nemzeti jellegű. A kommunista pártok megfo­gadták Marx és Engels által a Manifestben lefektetett té­telt. A kommunistákon kf­vül egy párt sem áldozott annyit a nemzetet javára és érdekeiért, de ugyanakkor a világ összes munkásaival kö­zös harcot folytatnak a nem­zetközi burzsoázia erői ellen, A II. Internacionálé pártjainak opportu­nista és revizionista vezérei kiszolgálva a saját és nemzetközi imperialista köröket feladtak, illetve re­vizió alá vették a Kommu­nista Kiáltvány legfontosabb elvi tételét. Lemondtak az osztályharcról a proletariátus diktatúrájáról és szövetség­re léptek a burzsoáziával. Az imperializmus korszaká­ban, a megváltozott történel­mi helyzetben a Lenin vezet­te bolsevik párt volt az, amely következetesen hü maradt a marxizmushoz. Le­nin alkotó módon tudomá­nyosan tovább fejlesztette Marxnak és Engelsnek az osztályharcról és a prole­tárdiktatúráról, a pártról szóló elvi megállapításait, a azokat a gyakorlatban al­kalmazva gyözelerr^-e vezette az orosz muskásosztály har­cát. Á 110 évvel ezelőtt' 1848. február 15-én kiadott Kom­munista Kiáltványban lefek­tetett tudományos elvi meg­állapítások számos tekintet­ben ma is érvényesek s a világ kommunista pártjai gyakorlati érvényességükben alkalmazták azokat. Korunkban, amikor a Vi­lágon két egymással ideoló­giailag ellentétes világrend­szer él, — a szocialista és a kapitalista —, akkor a tőkés kizsákmányoló rendszer ve­zető ideológusai és politiku­sai minden eszközt megra­gadnak a bukásnak indult hatalmuk megszilárdításáért, megmentéséért, a kommunis­ta eszmék győzelmének meg­akadályozásáért. A Kommu­nista Kiáltványban 110 évvel ezelőtt kidolgozott kommu­nista eszmék végső győzel­mét a tőkések esetleg el­ódázni tudják, de meggátol­ni nem képesek, mert ma mér a világ dolgozóinak egy­re nagyobb tömegei ismerik fel a kommunizmus igazsá­gát, jövőjét. SÁRKÖZI ISTVÁN t

Next

/
Thumbnails
Contents