Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-16 / 40. szám
Tásárnap, 1958. frbrnlr 18. 3 Igaz barátok találkoztak szombaton I két szegedi üzemben IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHHIIIIHHIHIIHMWIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII'IIIII ukrán . Szombaton a déli órákban a gyár kultúrtermébe ment. tal bemutatott szép került sor az első jelentós Itt — mivel közben a dél- táncot ls. baráti találkozóra abból a előtti műszak már lejárt — Ezután a Gershwin-zenesorozatból, amelyet Szeged sok gyári dolgozó volt együtt, kar műsora következett. Ladolgozói a városi kétszerc- hogy a vendégekkel kőző- punk zártakor még tartott a sen is felszabadító szovjet sen rövid ünnepi megemlé- nagyon kedves, színes, hanhodsereg harcosainak tiszte- kezést hallgasson meg, amit gulatos ünnepség: a szovjet letére rendeznek. Az elkó- egy magyar tiszt mondott. katonák és a jutagyári dolvetkező héten Szeged vala- — Ez az én fiatal bará- gozók testvéri találkozója... mennyi nagyobb üzemében, tom, melléje is ülök! — monintézményében a szovjet had- dotta az egyik jutagyári dol_ ^ Konzer gyárban sereg fennállásának negy ve- gozó egy szőke, pirospozsgás nedik évfordulója alkalmá- szovjet harcosra mutatva, Hasonlóan kedves baráti val megemlékeznek arról a akivel előzőleg a munkate- találkozóra került sor aSzehadseregről, amely fennállá- remben már összemelege- gedi Konzervgyárban is. A sának négy évtizede alatt dett. Egymás mellett is ül- vállalatvezetőség, a párt- és rendíthetetlen őre volt a dol- tok végig a műsor alatt, a szakszervezet este 7 órai gozó népek érdekeinek, a Száztíz éve tíjndököl a kommunizmus eszmé je szabadságnak és a világbékének. szünetekben mosolyogva foly- kezdettel rendezett ünnepsétatták a barátkozást. Egy get. A nagyteremben rendemásik barna szovjet fiatal zett ünnepi esten Váczi Jéhálásan szorította meg egy nos elvtárs, a pártszervezet A Jutagyárban munkás kezét, amikor hal- titkára mondott megetalékelotta, hogy ennek a juta- z<5 beszédet, majd az üzemi A dorozsmai úti Jutaáru- gyári kommunistának édes- kulturális csoport tagjainak gyárba szívesen látott, sok apja a szovjet hadsereg »szü- műsorát nagy érdeklődéssel szeretettel köszöntött kedves letésnapja« körüli időkben nézték végig a meghívott vendégként érkezett meg a mint magyar hadifogoly szovjet vendégek és a vállaszovjet katonák egy csoport- Oroszországban harcolt afor- lat dolgozói. A műsort köja. Az üzem vezetői, a párt- radalom győzelméért, szervezet, a szakszervezet képviselői mindjárt melegében frissítővel kínálták őket, tetszett a vendégeknek, kii. zös vacsora követte. A vaAz üzem kulturális cso- cSora közben és utána is portjának műsora nagyon meleg baráti beszélgetéssel majd a vendégek végigmentek az üzemen, hogy előzősSórakoStnk az üzem hutatánc. kásái, 'a meghívott vendéfo- gek, s jókedvű táhc tette 1 önösen az üveges Ugyanolyan nagy taps | HHIM íeg murTkahelyüköMlásséka gadta a tótagyári lányok ál- még hangulatosabbá az estet" Jutaárugyár dolgozóit. A különböző munkatermekben, a földszinten, emeleten mindenütt szeretettel, mosolyogva köszöntötték a fiatal szov. jet katonákat az asszonyok, lányok, idős munkások, műszakiak. Egy-egy gépnél pillanatok alatt kis csoportok Ölés! tartott a Népfeöitársaság Elnöki Tanácsa A Népköztársaság Elnöki Módosították és kiegészí, . n tanácsa ülést tartott. Az El- tették a mezőgazdasági laa tataitok ahol . tgndégj- nöki Tanács __ az alkot_ kossá áUalán«s jöv(fáelml_ tok, ugy.ahogy-tudták ma- m6ny 20 paragrafus (4) be_ adójáról ^ lggJ fl^vStln a mun kezdésében biztosított jog- számú törvényerejű rendefolyamata van éppen a mun- körében _ dr silt Endrét let egyes szakaszait KanaK- megválasztotta kulügymi- Az ülésen törvényerejű Az egyik üzemrészben taszterré. rendeletet fogadtak el a polZombori Jánosné szövőnőt— Az Elnöki Tanács tör- gári perrendtartás egyes renaz üzemben kialakult szokiL vényerejű rendeletet alko- delkezéselnek módosításáról sokhoz híven — munkatár- tott a tanácsok községfej- szóló 1957. évi VIII. torvény felköszöntötték lesztési munkájának egysé- hatálybalépéséről alkalmából, ges szabályozásáról. Az Elnöki Tanács megerő£_ kM! . 1pargyakor- sítette a Magyar Népköztársai előzőleg — Júlia-nap Hogy-hogynem, egy szovjet -- - B ivíasyar nep*osnai» katona megtudta ezt es laséról elfogadott törvény- ,ág é pjémet Demoknugyancsák üdvözölte Zom- erejű rendelet részletesen tsaksaf KöztáMasáe kMri borinét. A szövőnő egy pll- szabályozza a kisiparosokat megkötött pSri család - - TLSSLS& SSS; ST-SS-SSlanatra eltűnt, majd cukorkós dobozzal tért viszről szóló szerződést. Az Elnöki Tanács a MunÉrdekes előadás a Szegedi Fctoklubban a fényképészeti stílustörekvésekről sza. Ebből cukorkával kf- új jogszabályban az Elnöki nálta a közelben levő ven- Tanács intézkedett a hegydégeket, a kalauzoló műsza- községek alakításáról és ka Vörös Zászl<5 Erdemrendfciakat. meghatározta működésük Je kitüntetést adományozta a Ezután a látogató csoport legfontosabb alapelveit. fennállása 175. évfordulóját ünneplő, eredményes munkát végző diósgyőri papírgyárnak. Ugyancsak a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozták Murai István rendkívüli követnek és meghatalmazott Pénteken este a Szegedi magyar festőművészet hala- miniszternek, a Magyar NépFotóklubban rekord számú dó hagyományaira is. köztársaság ankarai, teheráközönség előtt tartott elő- Szóba került a mai mo- ni ^ katíülI Evetének — adást a fényképészeti stílus- dern stílustörekvés is. Ez- ménves külüfiVi muntörekvésekről Szegedi Emil, zel kapcsolatban az előadó eredményes kUtagyi mun a Magyar Fotóművészek hangsúlyozta, hogy a grafi- kája elismeréséül, valamint Szövetségének tagja. Előadá- ka-szerű ábrázolási mód el- dr. Entz Béla ny. egyetemi sát művészi felvételekkel 11- szegényíti a fotóművészetet, tanárnak, az egészségügy telusztrálta. Ismertette a kü- Az előadást hosszas és rületén végzett klváíó muü. lönböző stílustórekveseket a élénk vita követte. .,'..„ fényképészet kezdő lépései- Ezúttal említjük meg, hogy kaJa elismeréséül, tői, egészen a mai korig. a Szegedi Fotóklub tehetség- Az Elnöki Tanács döntött Az előadást mintegy más- kutató pályázatára — ame- állampolgársági és egyéb félszáz szegedi fotoamatőr lyet lapunkban is meghír- ügyekben, hallgatta végig élénk érdek- dettünk — máris szépszámú lődéssel. A bemutatott mes- felvétel érkezett be és jeteri felvételek érzékletesen lentős érdeklődés mutatkoi gazolták, hogy milyen vál- zik. Ez érthető is, hiszen tozatos stílusban ábrázolha- hosszú évek után most nyílik alkalomuk először a szegedi fotósoknak arra, hogy A Kommunista Kiáltvány megjelenése óta egy évszázad és egy évtized telt el. Sokat változott azóta a világ, de ennek a jelentőségéhez viszonyítva kis könyvecskének az értéke nem csökkent. Marx és Engels abban a történelmi időszakban alkották meg a nemzetközi kommunista mozgalom eme tudományos dokumentumát, amikor a nyugat-európai országokban a kapitalizmus virágzó korszakát élte, s a proletariátus osztállyá szerveződött. A plebejus tömegek segítségével uralomra került burzsoázia arcátlanul fölözte le a hasznot és sajátította ki a volt szövetségese — a munkások — által megtermelt, de ki nem fizetett bért. A munkásosztály felvette a harcot az új osztályellenséggcl szemben. Ez a harc azonban nem volt egységes és céltudatos. Nem rendelkezett forradalmi szocialista elmélettel, ennélfogva a harc ösztönösen folyt. A marxizmus, mint egységes tudományos forradalmi ideológiai rendszer megszületése előtt uralkodott utópista szocialista tanítások nem tudtak a munkásosztálynak irányt mutatta a jövőbe, hiszen az utópista szocialisták nem a jövőbe tekintettek, hanem a múltat akarták visszacsinálni. Marx és Engels világtörténelmi érdeme abban rejlik, hogy tudományos elméletet, forradalmi ideológiát adtak a proletariátusnak. A Kommunista Párt kiáltványának megalkotásával a természet és a társadalom fejlődésről szóló törvények a munkásmozgalom, a prolotárforradalom és proletárdiktatúra tudományával fegyverezték fel a munkásosztályt. M arx és Engels a Kommunista Kiáltványban összegezték a munkásosztály korábbi harcainak tapasztalatalt, de ezen túr a megelőző időkben általánosságban kidolgozott elvi tételek pontosabb kidolgozást nyertek. A Kommunista Kiáltvány arról tanúskodik, hogy a tudományos kommunizmus rendszerezett és kiformált elméletté vált, melynek alapja a dialektikus materializmus. A Kommunista Kiáltványban lefektetett marxi tanítás kifejezően rajzolja meg a forradalmi világnézetnek, a proletariátus világnézetének elvi alapjait. Elemezve a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit és feltárva a kapitalista társadalmi rendszer súlyos ellentmondásalt. Marx és Engels már akkor bebizonyították, hogy a kapitalista rendszernek el kell pusztulnia és a burzsoá társadalmi rendszert a kommunista formációnak kell felváltania. Korunkban mi magunk vagyunk szemtanúi e végbemenő folyamatnak, n Kommunista Kiáltvány megjelenése után 70 évre a földkerekség egyhatodán a proletariátus megdöntötte a kapitalista rendszert, s ma már ugyanott a kommunizmust építik, s ma már a világ lakosságának egyharmada a a szocializmust építi. Marx és Engels feltárták a kapitalizmus népellenes voltát és annak jellemvonásait. Rámutattak a burzsoá szabadság lényegére, amelyet pénzen árulnak, vesznek, s mely embernek ember áTlal való kizsákmányolásához vezet. Felhívták a figyelmet a burzsoá család és életmód romlottságára, amely hivatalosította a prostitúciót, fényűző életet biztosított a maga kisebbsége részére, de éppen hogy csak létminimumot a kizsákmányolt többségnek. Rámutattak arra, hogy a burzsoázia úgy értelmezi a nemzetiségi kérdést, Rogy tűzzel és vassal nyomják el és szipolyozzák ki a kis és gyengébb népekett. Itt érdemes megemlíteni, hogy a mai francia, angol és amerikai burzsoázia sem különbözik attól, amilyen Marx és Engels idejében volt. Elég csak a legutóbbi tuniszi Szakiét elleni barbár tömeggyilkos francia agressziót megemlíteni. Marx és Engels rámutatott arra, hogy a burzsoá társadalom nemcsak előkészítette a pusztulásét meghozó társadalmi feltételeket, hanem megszülte azt az osz_ tályt, a proletariátust, amely hívatott e történelmi ítélet végrehajtására. A Kommunista Kiáltványban Marx és Engels megvetették a proletariátus hegemóniájáról szóló tanítás alapjait, s körvonalazták a jövő kommunista társadalmát. N apjainkban a szocializmus útjára lépett népek politikájában valóra válnak a Kommunista Kiáltványban elvileg lefektetett magasztos eszmék. Megvalósul a nagy és kis népek lestvéri együttműködte és önzetlen kölcsönös megsegítése. A Kommunista Párt kiáltványának legfontosabb, leglényegesebb elvi tétele a proletárdiktatúrákról szóló tanítás. Marx és Engles rámutattak, hogy a proletariátus hatalmának megszilárdításához parancsolóan fontos politikailag és gazdaságilag egyaránt elnyomnia a hatalmából megdöntölt burzsoáziát. A marxizmusnak eme alapvető tételét a jobboldali szociáldemokraták igyekeznek és most is törekednek elrejteni a munkásosztály elől. Rendkívül fontos a pártról, a munkásosztály pártjáról szóló útmutatások, melyeket a Kiáltvány tartalmaz. Marx és Engels hangsúlyozták a munkásosztálynak önálló pártba való totó az ember, az élet és a természet. _ A stílusformák, melyeket kiállításon mutathassák be az előadó felvonultatott, il- alkotásaikat. Márpedig — letve ismertetett, ösztönzést amint ismeretes —^ a leg adhatnak a fotóamatőröknek, hogy kialakítsák egyéni ábrázolási módszerüket. Ebben támaszkodni kell a jobb képekből a Fotoklub kiállítást rendez. Pályázatokat március l-ig fogadnak még el a Szegedi Fotoklub, Április 4 útja 1. címén. II Dorozsmai Gépállomásnak segítenek a szegedi traktoros tanulók A szegedi Móra Ferenc Traktoros és Gépészképző Iskola fiataljai jelentős segítséget nyújtanak most ^ Dorozsmai Gépállomás dolgozóinak a téli gépjavítási munkák mielőbbi befejezésében. A lelkes ifjúmunkások két herefejtő cséplőgép felújításán dolgoznak hetek óta. A javítási munkálatokkal máris jó előrehaladtak, úgy számítják; e hét végére, legkésőbb a jövő hét elejére elkészülnek a munkákkal. A legbonyolultabb, nagy szaktudást igénylő munkákat is a tanulók végzik képzett szakemberek irányításával. Egyébként a gépállomás dolgozói is mindent elkövetnek azért, hogy a téli nagy javítási munkákat még február 28-a előtt befejezzék. Azután ugyanis már kezdődik a nagy tavaszi hajrá. Világszerte utcák, terek, sőt városok viselik a tudományos szocializmus nagy gondolkodójának, Marx Károlynak nevét. S a szocialista országokban e név összefügg azzal a hatalmas átalakulással, amely azóta végbement, hogy a nép vette kezébe hatalmát. Képünk a szovjet Távol-Kelet központjában, Habarovszkban készült, amely ugyancsak átalakult az elmúlt évtizedekben. A felvételen a habarovszki Kari Marx utca látható mörülését és szervezését, mert csak egy ilyen vezető párt segítségével képes a munkásosztály egységben fellépni a burzsoá osztállyal és annak államgépezetével szemben. A marxizmus meg, állapításai szerint ahhoz, hogy a proletariátus a hatalmat meghódíthassa és saját társadalmi rendszerét fel tudja építeni, feltétlenül szükség van a harcát irányító és vezető pártra. A Kommunista Kiáltvány lényegéből is láthatjuk, hogy milyen "marxista* volt Nagy Imre és revizionista csoportja, amikor az ellenforradalom előtt és az alatt szétrombolták a munkásosztály forradalmi vezető pártját. A revizionista likvidátorok elárulták nemcsak a marxizmus ügyét, nemcsak a pártot, hanem a munkásosztály ügyét is. Az 1956. évi magyarországi ellenforradalom megmutatta, hogy aki tagadja a párt vezető szerepét a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet idején, az a marxizmusa sal szemben- lép fel, és a szocializmus ügye ellen támad. Marx és Engels a munkásmozgalom és a kommunista part tevékenységének egyik igen fontos elvi tételeként fektette le proletárlnternacíonalizmus eszméjét. A kiáltványban rámutattak hogy a proletariátust minden tőkés országban elnyomják, nincstelenné teszik. Ezért a tőkés elnyomás elleni általános harc minden ország proletariátusának közös, internacionalista kötelessége. A proletariátus harca tartalmában internacionalista, de formájában nemzeti jellegű. A kommunista pártok megfogadták Marx és Engels által a Manifestben lefektetett tételt. A kommunistákon kfvül egy párt sem áldozott annyit a nemzetet javára és érdekeiért, de ugyanakkor a világ összes munkásaival közös harcot folytatnak a nemzetközi burzsoázia erői ellen, A II. Internacionálé pártjainak opportunista és revizionista vezérei kiszolgálva a saját és nemzetközi imperialista köröket feladtak, illetve revizió alá vették a Kommunista Kiáltvány legfontosabb elvi tételét. Lemondtak az osztályharcról a proletariátus diktatúrájáról és szövetségre léptek a burzsoáziával. Az imperializmus korszakában, a megváltozott történelmi helyzetben a Lenin vezette bolsevik párt volt az, amely következetesen hü maradt a marxizmushoz. Lenin alkotó módon tudományosan tovább fejlesztette Marxnak és Engelsnek az osztályharcról és a proletárdiktatúráról, a pártról szóló elvi megállapításait, a azokat a gyakorlatban alkalmazva gyözelerr^-e vezette az orosz muskásosztály harcát. Á 110 évvel ezelőtt' 1848. február 15-én kiadott Kommunista Kiáltványban lefektetett tudományos elvi megállapítások számos tekintetben ma is érvényesek s a világ kommunista pártjai gyakorlati érvényességükben alkalmazták azokat. Korunkban, amikor a Világon két egymással ideológiailag ellentétes világrendszer él, — a szocialista és a kapitalista —, akkor a tőkés kizsákmányoló rendszer vezető ideológusai és politikusai minden eszközt megragadnak a bukásnak indult hatalmuk megszilárdításáért, megmentéséért, a kommunista eszmék győzelmének megakadályozásáért. A Kommunista Kiáltványban 110 évvel ezelőtt kidolgozott kommunista eszmék végső győzelmét a tőkések esetleg elódázni tudják, de meggátolni nem képesek, mert ma mér a világ dolgozóinak egyre nagyobb tömegei ismerik fel a kommunizmus igazságát, jövőjét. SÁRKÖZI ISTVÁN t