Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

Pénfeft, 1958. fetmiír K. " EHANY PERC a ma este Szegeden vendégszereplő olasz karmesterrel lebo­Elhalkul a kórus, utolsót lami Férfikórus kitűnő hang- nék Magyaroszágon eeng a zenekar, a karmester anyaga és csiszolt, stílusos nyolítani egy turnét, fáradtan teszi a pulpitusra éneklés-technikája. A néhány percnyi szünet a karmesteri pálcát. A szín- — Mi a benyomása a sze- ideje letelt, az ügyelő csön­padon s az orchesterben gedi színház ének- és zene- get, kezdődik a Pillangó­megindul a zsongás. Szólis- karáról? kisasszony második felvoná­ták csevegnek, a kórus, a — Meg kell mondanom, sának próbája. Elbúcsúzunk zenekar pezseg, forr, csak a hogy igen jó a benyomásom, a kiváló vendég-karmester­karmester merül bele még Azt hiszem, kevés vidéki vá- tői, s azt mondjuk- »a vi­r,<*tny r rö°dpeDrCre ,« kH°l~ rOSbtaHtVaA ily<? jÓKZÍnhtt' szontlátásral* Mindketten ar­tájába. Majd megsimítja ha- mint itt. A mai próba csak ját, feláll, kijön ő is a folyo- kontaktust teremtett köztem ra gondolunk, hogy ez a vt­sóra. A két felvonás közti és a zenészek közt, holnap szontlétás a péntek esti ope­szünetben feleségével néhány az énekesekkel egy erősebb raelőadáson történik meg, szót vált és ismerkedik, be- zongorapróbát fogok még aHol a nézötérről hallgatjuk szélget a színház művészei- tartani, ahol majd alaposab­vel ban összeismerkedünk. a Luigi Toffolo karmester­Luigl Toffolo néhány óra - A modern magyar zene pálcája nyomán felcsendülő leforgása alatt népszerű lett helyzetéről mi a véleménye? Puccini-dallamokat, a Pil­- Sajnos külföldön csak langókisasszony felújításán. Bartók és Kodály munkas­a színház művészei között. A zenészek és énekesek felis­merték benne a zene szerel- ságdt ismerjük, mert a mai mesét, aki szereti a dalia- zeneszerzők partitúrái nem mok széles áradását. Most is kaphatók. Mostani magyaror­sokan vannak körülötte s 6 szági tartózkodásomat fel­szívesen válaszol, mosolyog- használom arra, hogy a mai va, bár kissé fáradtan a hoz- magyar zeneművészet kiváló zá intézett kérdésekre. Külö- alkotóinak műveivel kibővít­nösen aziránt érdeklődünk sem kottatáramat, többen, hogy mlyen képet al- — Hogy érzi magát ná­kotott eddigi benyomása lünk? alapján a magyar zeneművé- — igen lelkesült hangulat­szet helyzetéről? ban élek Magyarországon. — Először vagyok Magyar- Megkapott az a zenei orga­országon — mondja Luigi nlzmus, ami az önök orszú­Toffolo. Budapestről érkéz- gában van. Az operában Pe­tem ide, ahol két hangver- ter Grimes előadása igen tet­senyt adtam és hanglemez- szett, a szimfonikus zeneka felvételt is vezényeltem. Kü- rok és énekkarok magas lönös örömmel dirigáltam kulturáltsága is elragad. Szabó Ludas Matyi szvitjét és Szervánszkl klarinétszere­f—rí Itt jól dolgoznak! A Mérey utcai általános iskola szülői munkaközössége az ifjúság neveléséért Legutóbb a nőtanácsok munkájáról írt cikkünkben röviden foglalkoztunk már a szülői munkaközösségek problémáival. Farkas Ist­vánná elvtársnő, az Orszá­gos Nőtanács szegedi tit­kára tájékoztatása alapján a legtöbb iskolában nem töl­tik be hivatásukat a szülői munkaközösségek. Nem se­gítik az iskolai oktató-neve­lő munkát s nem támogat­ják anyagilag sem az isko­lát. Természetesen helyte­len lenne általánosítani. Ta­lálunk Szegeden is jól dol­gozó közösságeket. A Föld­műves, a Mérey utcai, a Szilléri sugárúti, a Tanító­képző és még jónéhány is­kolában • komoly munkát végez ez a szerv. i- Tervei szerint mikor jön nádját. Meglepett Cherubini űmét Magyarországra? D-moll rekviemjében az Al- — Az ősszel ismét szeret­Idegenvezetői tanfolyam indult az Uttörőházban Szeged idegenforgalma a Jövőben előreláthatóan növe­kedni fog. Erre számítva, a szegedi Űttörőházban új, ér­dekes tanfolyam indult. A tanfolyamon 32 vörösnyak­kendös, csillogó szemű, ér­deklődő úttörő hallgatja az előadásokat minden héten szerda délután 4 órakor. A tanfolyam célja, hogy Sze­gedet és Szeged nevezetessé­geit ismerő úttörő idegenve­zetőket képezzen ki, akik­nek az lesz majd a felada­tuk, hogy a városunkba ér­kező úttörőcsapatokat kala­uzolják, A tanfolyamra Járó úttö­rőkkel először ismertetik Szeged történetét, majd föld­rajzi helyzetéről esik szó. A vidéki pajtásokat sok egyéb érdekes dolog mellett bizo­nyára érdekelni fogja a hí­res szegedi paprika, a sze­gedi papucs, a szegedi ha­lászlé és a szegedi szalámi is, ami olyan híres külföl­dön is. Néhány hét alatt, amíg a tanfolyam tart, több sétát tesznek a pajtások, hogy vá­rosunkat úgy Ismerjék, »mint a tenyerüket*. Ha va­laki idegenvezető akar len­ni, le kell tennie az idegen­vezetői vizsgát, vizsga után igazolványt kap az úttörő, aminek birtokában vezetheti a városunkat meglátogató vi­déki úttörőcsapatokat. Pálfy Mónika őrsvezető Wyspianski-éy Lengyelországban Az idén a Lengyel Népköztársaságban Wyspianski-év keretében emlékeznek meg a nagy lengyel író, költő és festőművész halálának 59. évfordulójáról. Krakkóban fesz­tiválon mutatják be Wyspianski valamennyi színművét. Gj kiadásokkal és ünnepségekkel hódolnak e kiemelkedő lengyel művész emlékének Lengyelország-szerte. Képünk Stanislaw Wyspianski önportréját mutatja be A felsorolt példák közül választunk kl egyet. Nézzük meg, hogyan dolgozik a Mérey utcai általános isko­la szülői munkaközössége. A közösség tevékenysége szo­rosan összefügg Herczfeld Mihályné nevével — az is­kola igazgatónőjének, dr. Jójárt László nénak szerve­ző munkájával. A kerületi pártszervezet is megad min­den segítséget a jó munká­hoz. Az Iskolai szervezetet megalakulása óta Hercz­feldné vezeti. Megválasztá­sakor nagyobbik lánya a hetedikes Rozália még az alsó tagozatba járt, az ötö­dikes Kati pedig még óvo­dába. Tehát nagy tapaszta­lattal rendelkező vezetője van a Mérey utcai általá­nos iskola szülői munkakö­zösségének. Munkáját első­sorban az igazgatónő, a ne­velőtestület, az SZMK ve­zetősége tagjai, és talán ami a tegdícséretesebb, a szülők zöme segíti. Iz oktató-neve 'ő munka segítésére Legfontosabb feladatuknak az oktató-nevelő munka se­gítését, az ifjúság szocialis­ta nevelését tekintik. A fel­adat megvalósítása érdeké­ben családlátogatást szervez­nek. Ezt a munkát az osz­tályfőnökök irányítják. Igy elsősorban azoknak a tanu­lóknak a szüleit látogatják meg, akik hanyagok a ta­nulásban, vagy egyéb kifo­gás merül fel magatartá­sukban. Nemegy esetben sikerült jobb belátásra bír­ni a szülőket és érvekkel meggvőzni őket; fordítsanak nagyobb gondot gyermekük nevelésére, ellenőrzésére. A látogatások után a legtöbb esetben megváltozik a ta­nuló, a tanulmányi eredmé­nye is jobb lesz. Egy évben ! egyszer minden szülőhöz el­j jutnak. Jól bevált módszert újíta­nak fel ismét: a szülői ins­I pekeiót. A ráérő szülők na­nonta rendszeresen ügyele­tet tartanak, szemmel tart­iák a tanulókat már az ér­kezésükkor. A rendetlen öl­j lözetű gyermeket figyelmez­tetik, ha nincs eredménye, a szülőkkel ls elbeszélget­nek. Az inspekcios szülők a gyanúsan hiányzó gyerme­ket azonnal meglátogatják. : Sok igazolatlan hiányzást I akadályoznak meg ezzel a módszerrel. Az iskolán kívül is ellenőrzik a tanulók ma­gatartásót. A mozik előcsar. nokaiban gyakran tesznek látogatásokat. A tanitás vé­gén rendszeresen egy-két szülő ellenőrzi a hazainduló diákok magaviseletét. Komoly anyagi juttatás Az Iskolai ünnepségek szervezője a legtöbb eset­ben a szülői munkaközösség. November 7-e előtt az ün­nepi hét programjának ösz­szeállításában és megvaló­sításában ís komoly segít­séget nyújtottak. Ezenkívül valamennyi iskolai ünnep­ség előkészítésében segíte­nek. Ünnepélyes alkalmak­kor az iskola példamutató tanulóit könyvvel és egyéb hasznos tárggyal jutalmaz* zák Az erkölcsi segítségen kí­vül komoly anyagi juttatá­sokkal gyarapítják az isko­lát. A szülői munkaközösség megalakulásakor a fizikai szertár anyaga igen hiányos volt. A patronáló üzemek — az SZMK közbenjárására —• komoly felszerelést adtak. Ma már valamennyi fizikai kísérletet be tudnak mutat­ni. Az SZMK nagy gondot fordít az ifjúsági és a ne­vflflőtestiileti könyvtár fej­lesztésére. Több száz kötet­tel gazdagították a könyv­tárakat. A szülői munkaközösség a szülők nevelését is fontos feladatuknak tartják. Szülői értekezleteken, egyéb isko­lai összejöveteleken a szülő­ket érdeklő problémákkal foglalkoznak. Ezenkívül is­mertetik a szülőkkel a leg­aktuálisabb politikai és gaz­dasági kérdéseket. A közel­jövőben a társadalmi tulaj­don védelméről tartanak előadást. A pedagógusok száméra rendezett nevelési előadásokon nemcsak a szü­lői munkaközösség tagjai vesznek részt, hanem ezek­re mozgósítják a szülőket is. Horváth Lászióné — A színészek közül a ko­mikusok érik meg általában a legmagasabb életkort — közli az amerikai biztosító társaságok jelentése. — De — teszi hozzá a jelentés — nem mindig idősebbek azok­nál a tréfáknál, amelyekkel szórakoztatnak. Üj takarítónő került a gyárba. Csön­des és egyszerű munkásasszony volt, mint azok a hatvanévesek, akik a soha rá nem érő sietségben őszültek meg. Sze­rette a munkát és a rendet, meg a kevés beszédet. Mindenről megvolt puritán vé­leménye, de gyűlésen még soha fel nem szólalt —, csak menetelt emelt fejjel a nagy munkáscsapatban. Végtelenül bi­gott az emberekben és nem szerette maga körül a bizalmatlanságot. Az emberek hűvösen fogadták, mert nem egyszerre terem a bizalom, de tisz­ta tekintete és egyszerűsége ellenálhatat­lunul kopogtatott a munkásszívek egy­másba nyiló ajtaján. Másnap es harmad­nap már megszólították, dicsérték gyár­simogató kezét, s gyümölccsel, kaláccsal kínálták, mint ebédszünetben szokás, ö meg elhozta a kiskonyha ablakából a muskátlikat és a széles gyári ablakban locsolgatta őket. Éppen virágaiban gyönyörködött, keze is megállt a törlőruhával az ablaküve­gen, amikor a délutáni csöndesség be be­lekopogott egy súlyos léptű asszony. Be­jött a nagy munkaterembe, szótlanul körüljárta, megméregette Sáfrány nénit és kinyitolt egy ablakot. Sáfrány néni se szólt. Keze újra elindult az ablaküve­gen. Kerülte az asszony tekintetét, hi­szen olyan magabiztosan járta körül a széles szabászasztalokat. — Biztosan ellenőrizni jött! — futott it fehér homloka mögött egy gondolat­töredék, s ez kis időre meg is nyug­tatta. — Csak tessék, tessék! Ott van a tás­kám a mosdóban, én meg itt vagyok! — folytatta magában, belső felháborodás­sal. A magabiztos asszony eközben be­ment a mosdóba, sokáig motoszkált, majd egy hirtelen jött ajtócsapódás el­nyelte. Sáfrány néni csak állt kővé me­redten, s hirtelen ismét a táska villant eszébe. Bekocogott a mosdóba, de el­szállt felháborodása, mert látta, hogy még csak hozzá se nyúlt a "fontos* asszony. Túl is tette magát a dolgon. Megtudta, hogy Kenderesiné már negyven eszten­deje dolgozik a gyárban és bizalmi em­ber. Megértette, hogy érdeklődnek utá­na, csak éppen lelkében nem békélt meg ezzel a "detektiv-küldetéssel*. Kenderesiné másnap megint jött. Elő­re dobott néhány szót, mondván, hogy Szabó kartárs ottfe­lejtette a szalvétáját, s ugyan azon az úton, ugyanolyan aj­tócsapódással távo­zott. — Csak leskelődj! — motyogta utána Sáfrány néni és haragosabban fogta a partfis nyelét. Később kezdte megszokni a minden­napos "vendéget* — az ablaknyitogatást, a motoszkálást és az ajtócsapódást, de egyszer hirtelen gyanút fogott. Utána nézett Kenderesinének, s öreg szemével úgy látta, mintha az asszony derékban megerősödött volna. Roppant félt azon­ban a feltételezéstől, s határozottan megijedt a gondolattól. Számvetést csi­nált. Merje-e gyanúsítani a gyár egyik bizalmi emberét? Hiszen még csak most került ide, alig ismerik. Ken deresinére meg úgy mosolyognak az emberek, mint aki itt nőtt a gyárban. Ki hisz neki, egy ilyen benfentessel szemben? Megpróbálta egész gyanúját elhesse­getni, s mikor újra meg újra jött a sú­lyos léptű asszony, még a szemét is be­csukta, nehogy véletlenül meglásson, észrevegyen valamit. Az egyik ebédnél azután majdnem a torkán akadt a falat. A kályha szögle­tében ült, kanalazta a langyos krumpli­paprikást, mikor a szabászok csöndes disputája és méltatlankodása kígyóként a fülébe surrant. A takacítána — Megint eltűnt a gyárból valami anyag. — Én is hallottam róla... Hol ez, hol az hiányzik . •. — De ki lehet az?.' — Itt más nem jár délután, csak a takarító... Szédülést érzett. — Hiába jelentettük, ennek nem akar vége szakadni. — Csak az ablakon keresztül mehet el az anyag... Sáfrány néni vörös lett és egész testé­ben megremegett. Idegesen táskájába gyűrte a maradékot és bement a sze­mélyzeti osztályra Kedélyesen, viccelve fogadták, de Sáfrány néni most nem volt érzékeny a humorra. — El akarok innen menni — kezdte. Mindenki ráemelte tekintetét. — Felmondok, mert. M mert az uno­kák, tetszik tudni, elvadulnak azok a drága szép gyerekek. Apjuk, anyjuk dol­dozik. Fogták, marasztalták, de Sáfrány néni sírásra fogta a dolgot. Másért sírt, mint hitték —, de a könnyek meggyőzően ha­tottak: elengedték, két heti felmon­dással. Már csak egy nap volt hátra, s mint rendszeresen ismét jött Kenderesiné —, s csakhamar megduzzadva távozóit. Sáf­rány néni halálosan izgatott lett. Rá akart kiáltani az asszonyra, de egy hang se jött ki a torkán. Otthon egész éjjel nem aludt, Kenderesinével viaskodott. Száz és száz módot végiggondolt, de egyi­ket sem tartotta alkalmasnak. Azután abban megnyugodva, hogy ez a néhéz teher másnap már úgy is leesik lelké­ről, otthagyja a gyárat, hajnal felé el­aludt. Már úgy volt, hogy utoljára locsolja meg a piros muskátlikat a gyár ablaká­ban és utoljára keféli fényesre a par kettát. Elérzékenyült. Sajnált mindem — különönsen azt, hogy gyáva volt, és most elfut, mint egy tolvaj. Sorsát is elrendezte már. Beteges szívének nem tett jót ez az izgalom, s különben sen. szeretett gyanúban élni. Hát leszámolt mindennel. S egyszercsak újra hallotta o nehéz lépteket. Kenderesiné jött megint, az ö rossz szelleme, ezegyszer kacarászva és gagyogva. Először állt szembe Sáfrány nénivel. Mély köpenyzsebéből pálinkás­üveget vett elő és felé nyújtotta. — Hallottam, beteg a szive. Jót tesz... Sáfrány néniben szinte megpattant egy idegszál. — Tegye csak le! Alig bírta visszatartani dühét, de igye­kezett jó arcot vágni. Sikerült neki, mi |t Kenderesiné újra megtette a szokásos utat és ismét megdagadva futott lefelé a lépcsőn. Sáfrány néni utána indult. Az asszony már ott ült a portán, gőgösen, mint egy szentség, s a portással vihorá­szott. Sáfrányáé pedig megállt az ajtó­ban, szinte elzárta a kijáratot és ful­dokló hangon, teljesen nekikeseredéssel kiáltott^ a portás felé. — En ezt az asszonyt most megmoto­zom!! A portás úgy nézett rá, mint egy esze­lősre. — Hogy jönne maga ahhoz?! — Majd mindjárt megmutatom! — ugrott előre Sáfrány néni tűzvörösen, s felkapta Kenderesinén a munkaköpenyt. Alatta ott feszült körben a lopott anyag ... Rendőrt hívtak, s még aznap megke­rültek a társak is. Sáfrány néni pedig ment sietve, megkönnyebbülten a mun­katerembe, mert nagy izgalmában elfe­lejtette megitatni a kedves virágait. S. 1

Next

/
Thumbnails
Contents