Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

Pénfeft, 1958. fetmiír K. " EHANY PERC a ma este Szegeden vendégszereplő olasz karmesterrel leboElhalkul a kórus, utolsót lami Férfikórus kitűnő hang- nék Magyaroszágon eeng a zenekar, a karmester anyaga és csiszolt, stílusos nyolítani egy turnét, fáradtan teszi a pulpitusra éneklés-technikája. A néhány percnyi szünet a karmesteri pálcát. A szín- — Mi a benyomása a sze- ideje letelt, az ügyelő csönpadon s az orchesterben gedi színház ének- és zene- get, kezdődik a Pillangómegindul a zsongás. Szólis- karáról? kisasszony második felvonáták csevegnek, a kórus, a — Meg kell mondanom, sának próbája. Elbúcsúzunk zenekar pezseg, forr, csak a hogy igen jó a benyomásom, a kiváló vendég-karmesterkarmester merül bele még Azt hiszem, kevés vidéki vá- tői, s azt mondjuk- »a vir,<*tny r rö°dpeDrCre ,« kH°l~ rOSbtaHtVaA ily<? jÓKZÍnhtt' szontlátásral* Mindketten artájába. Majd megsimítja ha- mint itt. A mai próba csak ját, feláll, kijön ő is a folyo- kontaktust teremtett köztem ra gondolunk, hogy ez a vtsóra. A két felvonás közti és a zenészek közt, holnap szontlétás a péntek esti opeszünetben feleségével néhány az énekesekkel egy erősebb raelőadáson történik meg, szót vált és ismerkedik, be- zongorapróbát fogok még aHol a nézötérről hallgatjuk szélget a színház művészei- tartani, ahol majd alaposabvel ban összeismerkedünk. a Luigi Toffolo karmesterLuigl Toffolo néhány óra - A modern magyar zene pálcája nyomán felcsendülő leforgása alatt népszerű lett helyzetéről mi a véleménye? Puccini-dallamokat, a Pil- Sajnos külföldön csak langókisasszony felújításán. Bartók és Kodály munkasa színház művészei között. A zenészek és énekesek felismerték benne a zene szerel- ságdt ismerjük, mert a mai mesét, aki szereti a dalia- zeneszerzők partitúrái nem mok széles áradását. Most is kaphatók. Mostani magyarorsokan vannak körülötte s 6 szági tartózkodásomat felszívesen válaszol, mosolyog- használom arra, hogy a mai va, bár kissé fáradtan a hoz- magyar zeneművészet kiváló zá intézett kérdésekre. Külö- alkotóinak műveivel kibővítnösen aziránt érdeklődünk sem kottatáramat, többen, hogy mlyen képet al- — Hogy érzi magát nákotott eddigi benyomása lünk? alapján a magyar zeneművé- — igen lelkesült hangulatszet helyzetéről? ban élek Magyarországon. — Először vagyok Magyar- Megkapott az a zenei orgaországon — mondja Luigi nlzmus, ami az önök orszúToffolo. Budapestről érkéz- gában van. Az operában Petem ide, ahol két hangver- ter Grimes előadása igen tetsenyt adtam és hanglemez- szett, a szimfonikus zeneka felvételt is vezényeltem. Kü- rok és énekkarok magas lönös örömmel dirigáltam kulturáltsága is elragad. Szabó Ludas Matyi szvitjét és Szervánszkl klarinétszeref—rí Itt jól dolgoznak! A Mérey utcai általános iskola szülői munkaközössége az ifjúság neveléséért Legutóbb a nőtanácsok munkájáról írt cikkünkben röviden foglalkoztunk már a szülői munkaközösségek problémáival. Farkas Istvánná elvtársnő, az Országos Nőtanács szegedi titkára tájékoztatása alapján a legtöbb iskolában nem töltik be hivatásukat a szülői munkaközösségek. Nem segítik az iskolai oktató-nevelő munkát s nem támogatják anyagilag sem az iskolát. Természetesen helytelen lenne általánosítani. Találunk Szegeden is jól dolgozó közösságeket. A Földműves, a Mérey utcai, a Szilléri sugárúti, a Tanítóképző és még jónéhány iskolában • komoly munkát végez ez a szerv. i- Tervei szerint mikor jön nádját. Meglepett Cherubini űmét Magyarországra? D-moll rekviemjében az Al- — Az ősszel ismét szeretIdegenvezetői tanfolyam indult az Uttörőházban Szeged idegenforgalma a Jövőben előreláthatóan növekedni fog. Erre számítva, a szegedi Űttörőházban új, érdekes tanfolyam indult. A tanfolyamon 32 vörösnyakkendös, csillogó szemű, érdeklődő úttörő hallgatja az előadásokat minden héten szerda délután 4 órakor. A tanfolyam célja, hogy Szegedet és Szeged nevezetességeit ismerő úttörő idegenvezetőket képezzen ki, akiknek az lesz majd a feladatuk, hogy a városunkba érkező úttörőcsapatokat kalauzolják, A tanfolyamra Járó úttörőkkel először ismertetik Szeged történetét, majd földrajzi helyzetéről esik szó. A vidéki pajtásokat sok egyéb érdekes dolog mellett bizonyára érdekelni fogja a híres szegedi paprika, a szegedi papucs, a szegedi halászlé és a szegedi szalámi is, ami olyan híres külföldön is. Néhány hét alatt, amíg a tanfolyam tart, több sétát tesznek a pajtások, hogy városunkat úgy Ismerjék, »mint a tenyerüket*. Ha valaki idegenvezető akar lenni, le kell tennie az idegenvezetői vizsgát, vizsga után igazolványt kap az úttörő, aminek birtokában vezetheti a városunkat meglátogató vidéki úttörőcsapatokat. Pálfy Mónika őrsvezető Wyspianski-éy Lengyelországban Az idén a Lengyel Népköztársaságban Wyspianski-év keretében emlékeznek meg a nagy lengyel író, költő és festőművész halálának 59. évfordulójáról. Krakkóban fesztiválon mutatják be Wyspianski valamennyi színművét. Gj kiadásokkal és ünnepségekkel hódolnak e kiemelkedő lengyel művész emlékének Lengyelország-szerte. Képünk Stanislaw Wyspianski önportréját mutatja be A felsorolt példák közül választunk kl egyet. Nézzük meg, hogyan dolgozik a Mérey utcai általános iskola szülői munkaközössége. A közösség tevékenysége szorosan összefügg Herczfeld Mihályné nevével — az iskola igazgatónőjének, dr. Jójárt László nénak szervező munkájával. A kerületi pártszervezet is megad minden segítséget a jó munkához. Az Iskolai szervezetet megalakulása óta Herczfeldné vezeti. Megválasztásakor nagyobbik lánya a hetedikes Rozália még az alsó tagozatba járt, az ötödikes Kati pedig még óvodába. Tehát nagy tapasztalattal rendelkező vezetője van a Mérey utcai általános iskola szülői munkaközösségének. Munkáját elsősorban az igazgatónő, a nevelőtestület, az SZMK vezetősége tagjai, és talán ami a tegdícséretesebb, a szülők zöme segíti. Iz oktató-neve 'ő munka segítésére Legfontosabb feladatuknak az oktató-nevelő munka segítését, az ifjúság szocialista nevelését tekintik. A feladat megvalósítása érdekében családlátogatást szerveznek. Ezt a munkát az osztályfőnökök irányítják. Igy elsősorban azoknak a tanulóknak a szüleit látogatják meg, akik hanyagok a tanulásban, vagy egyéb kifogás merül fel magatartásukban. Nemegy esetben sikerült jobb belátásra bírni a szülőket és érvekkel meggvőzni őket; fordítsanak nagyobb gondot gyermekük nevelésére, ellenőrzésére. A látogatások után a legtöbb esetben megváltozik a tanuló, a tanulmányi eredménye is jobb lesz. Egy évben ! egyszer minden szülőhöz elj jutnak. Jól bevált módszert újítanak fel ismét: a szülői insI pekeiót. A ráérő szülők nanonta rendszeresen ügyeletet tartanak, szemmel tartiák a tanulókat már az érkezésükkor. A rendetlen ölj lözetű gyermeket figyelmeztetik, ha nincs eredménye, a szülőkkel ls elbeszélgetnek. Az inspekcios szülők a gyanúsan hiányzó gyermeket azonnal meglátogatják. : Sok igazolatlan hiányzást I akadályoznak meg ezzel a módszerrel. Az iskolán kívül is ellenőrzik a tanulók magatartásót. A mozik előcsar. nokaiban gyakran tesznek látogatásokat. A tanitás végén rendszeresen egy-két szülő ellenőrzi a hazainduló diákok magaviseletét. Komoly anyagi juttatás Az Iskolai ünnepségek szervezője a legtöbb esetben a szülői munkaközösség. November 7-e előtt az ünnepi hét programjának öszszeállításában és megvalósításában ís komoly segítséget nyújtottak. Ezenkívül valamennyi iskolai ünnepség előkészítésében segítenek. Ünnepélyes alkalmakkor az iskola példamutató tanulóit könyvvel és egyéb hasznos tárggyal jutalmaz* zák Az erkölcsi segítségen kívül komoly anyagi juttatásokkal gyarapítják az iskolát. A szülői munkaközösség megalakulásakor a fizikai szertár anyaga igen hiányos volt. A patronáló üzemek — az SZMK közbenjárására —• komoly felszerelést adtak. Ma már valamennyi fizikai kísérletet be tudnak mutatni. Az SZMK nagy gondot fordít az ifjúsági és a nevflflőtestiileti könyvtár fejlesztésére. Több száz kötettel gazdagították a könyvtárakat. A szülői munkaközösség a szülők nevelését is fontos feladatuknak tartják. Szülői értekezleteken, egyéb iskolai összejöveteleken a szülőket érdeklő problémákkal foglalkoznak. Ezenkívül ismertetik a szülőkkel a legaktuálisabb politikai és gazdasági kérdéseket. A közeljövőben a társadalmi tulajdon védelméről tartanak előadást. A pedagógusok száméra rendezett nevelési előadásokon nemcsak a szülői munkaközösség tagjai vesznek részt, hanem ezekre mozgósítják a szülőket is. Horváth Lászióné — A színészek közül a komikusok érik meg általában a legmagasabb életkort — közli az amerikai biztosító társaságok jelentése. — De — teszi hozzá a jelentés — nem mindig idősebbek azoknál a tréfáknál, amelyekkel szórakoztatnak. Üj takarítónő került a gyárba. Csöndes és egyszerű munkásasszony volt, mint azok a hatvanévesek, akik a soha rá nem érő sietségben őszültek meg. Szerette a munkát és a rendet, meg a kevés beszédet. Mindenről megvolt puritán véleménye, de gyűlésen még soha fel nem szólalt —, csak menetelt emelt fejjel a nagy munkáscsapatban. Végtelenül bigott az emberekben és nem szerette maga körül a bizalmatlanságot. Az emberek hűvösen fogadták, mert nem egyszerre terem a bizalom, de tiszta tekintete és egyszerűsége ellenálhatatlunul kopogtatott a munkásszívek egymásba nyiló ajtaján. Másnap es harmadnap már megszólították, dicsérték gyársimogató kezét, s gyümölccsel, kaláccsal kínálták, mint ebédszünetben szokás, ö meg elhozta a kiskonyha ablakából a muskátlikat és a széles gyári ablakban locsolgatta őket. Éppen virágaiban gyönyörködött, keze is megállt a törlőruhával az ablaküvegen, amikor a délutáni csöndesség be belekopogott egy súlyos léptű asszony. Bejött a nagy munkaterembe, szótlanul körüljárta, megméregette Sáfrány nénit és kinyitolt egy ablakot. Sáfrány néni se szólt. Keze újra elindult az ablaküvegen. Kerülte az asszony tekintetét, hiszen olyan magabiztosan járta körül a széles szabászasztalokat. — Biztosan ellenőrizni jött! — futott it fehér homloka mögött egy gondolattöredék, s ez kis időre meg is nyugtatta. — Csak tessék, tessék! Ott van a táskám a mosdóban, én meg itt vagyok! — folytatta magában, belső felháborodással. A magabiztos asszony eközben bement a mosdóba, sokáig motoszkált, majd egy hirtelen jött ajtócsapódás elnyelte. Sáfrány néni csak állt kővé meredten, s hirtelen ismét a táska villant eszébe. Bekocogott a mosdóba, de elszállt felháborodása, mert látta, hogy még csak hozzá se nyúlt a "fontos* asszony. Túl is tette magát a dolgon. Megtudta, hogy Kenderesiné már negyven esztendeje dolgozik a gyárban és bizalmi ember. Megértette, hogy érdeklődnek utána, csak éppen lelkében nem békélt meg ezzel a "detektiv-küldetéssel*. Kenderesiné másnap megint jött. Előre dobott néhány szót, mondván, hogy Szabó kartárs ottfelejtette a szalvétáját, s ugyan azon az úton, ugyanolyan ajtócsapódással távozott. — Csak leskelődj! — motyogta utána Sáfrány néni és haragosabban fogta a partfis nyelét. Később kezdte megszokni a mindennapos "vendéget* — az ablaknyitogatást, a motoszkálást és az ajtócsapódást, de egyszer hirtelen gyanút fogott. Utána nézett Kenderesinének, s öreg szemével úgy látta, mintha az asszony derékban megerősödött volna. Roppant félt azonban a feltételezéstől, s határozottan megijedt a gondolattól. Számvetést csinált. Merje-e gyanúsítani a gyár egyik bizalmi emberét? Hiszen még csak most került ide, alig ismerik. Ken deresinére meg úgy mosolyognak az emberek, mint aki itt nőtt a gyárban. Ki hisz neki, egy ilyen benfentessel szemben? Megpróbálta egész gyanúját elhessegetni, s mikor újra meg újra jött a súlyos léptű asszony, még a szemét is becsukta, nehogy véletlenül meglásson, észrevegyen valamit. Az egyik ebédnél azután majdnem a torkán akadt a falat. A kályha szögletében ült, kanalazta a langyos krumplipaprikást, mikor a szabászok csöndes disputája és méltatlankodása kígyóként a fülébe surrant. A takacítána — Megint eltűnt a gyárból valami anyag. — Én is hallottam róla... Hol ez, hol az hiányzik . •. — De ki lehet az?.' — Itt más nem jár délután, csak a takarító... Szédülést érzett. — Hiába jelentettük, ennek nem akar vége szakadni. — Csak az ablakon keresztül mehet el az anyag... Sáfrány néni vörös lett és egész testében megremegett. Idegesen táskájába gyűrte a maradékot és bement a személyzeti osztályra Kedélyesen, viccelve fogadták, de Sáfrány néni most nem volt érzékeny a humorra. — El akarok innen menni — kezdte. Mindenki ráemelte tekintetét. — Felmondok, mert. M mert az unokák, tetszik tudni, elvadulnak azok a drága szép gyerekek. Apjuk, anyjuk doldozik. Fogták, marasztalták, de Sáfrány néni sírásra fogta a dolgot. Másért sírt, mint hitték —, de a könnyek meggyőzően hatottak: elengedték, két heti felmondással. Már csak egy nap volt hátra, s mint rendszeresen ismét jött Kenderesiné —, s csakhamar megduzzadva távozóit. Sáfrány néni halálosan izgatott lett. Rá akart kiáltani az asszonyra, de egy hang se jött ki a torkán. Otthon egész éjjel nem aludt, Kenderesinével viaskodott. Száz és száz módot végiggondolt, de egyiket sem tartotta alkalmasnak. Azután abban megnyugodva, hogy ez a néhéz teher másnap már úgy is leesik lelkéről, otthagyja a gyárat, hajnal felé elaludt. Már úgy volt, hogy utoljára locsolja meg a piros muskátlikat a gyár ablakában és utoljára keféli fényesre a par kettát. Elérzékenyült. Sajnált mindem — különönsen azt, hogy gyáva volt, és most elfut, mint egy tolvaj. Sorsát is elrendezte már. Beteges szívének nem tett jót ez az izgalom, s különben sen. szeretett gyanúban élni. Hát leszámolt mindennel. S egyszercsak újra hallotta o nehéz lépteket. Kenderesiné jött megint, az ö rossz szelleme, ezegyszer kacarászva és gagyogva. Először állt szembe Sáfrány nénivel. Mély köpenyzsebéből pálinkásüveget vett elő és felé nyújtotta. — Hallottam, beteg a szive. Jót tesz... Sáfrány néniben szinte megpattant egy idegszál. — Tegye csak le! Alig bírta visszatartani dühét, de igyekezett jó arcot vágni. Sikerült neki, mi |t Kenderesiné újra megtette a szokásos utat és ismét megdagadva futott lefelé a lépcsőn. Sáfrány néni utána indult. Az asszony már ott ült a portán, gőgösen, mint egy szentség, s a portással vihorászott. Sáfrányáé pedig megállt az ajtóban, szinte elzárta a kijáratot és fuldokló hangon, teljesen nekikeseredéssel kiáltott^ a portás felé. — En ezt az asszonyt most megmotozom!! A portás úgy nézett rá, mint egy eszelősre. — Hogy jönne maga ahhoz?! — Majd mindjárt megmutatom! — ugrott előre Sáfrány néni tűzvörösen, s felkapta Kenderesinén a munkaköpenyt. Alatta ott feszült körben a lopott anyag ... Rendőrt hívtak, s még aznap megkerültek a társak is. Sáfrány néni pedig ment sietve, megkönnyebbülten a munkaterembe, mert nagy izgalmában elfelejtette megitatni a kedves virágait. S. 1