Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

Csütörtök, 1958. február 13. \ Nö vendélílianfl vers eny . a zeneiskolában A Szegedi Állami Liszt Ferenc Zeneiskola bérletsorozatának második hangversenye vasárnap délután 4 órakor lesz a Zeneiskola nagytermében (Tábor u. 3). A hangverseny szereplői ez alkalommal nem tanárok, hanem növendékek lesznek. Az iskola már több alkalommal sikerrel szerepelt vonószenekara Corelli, Purcel, Hándel, Haydn műveiből ad elő Perényi Pál tanár vezénylésével. A hangverseny másik érdekessége a Budapesti Lórántfjy Zsuzsanna iskola 30 tagú úttörő kórusának a fellépése lesz. Kórusművekkel, hangszerszólókkal és táncegyüttessel szerepelnek. A budapesti pajtások örömmel jönnek, hogy tudásukat a szegedi, zenét tanuló ifjúságnak bemutathassák. A szegedi pajtások is nagy várakozással tekintenek a találkozás elé, amely mindkét részről igen tanulságosnak ígérkezik. Földvásárlási invázió Szeged vidékén Az egyszerű amerikai farmer, a francia, az angol, vagy éppen a nyugatnémet paraszt szentül hiszi: nálunk, Magyarországon a parasztság a legnagyobb nyomorban él, máról holnapra yaló kenyere, ruhája sincs neki. Mondván: ez magától értetődik a kommunista rendszerben. Nem csoda ez, hiszen az ő államrendszerükben a sok-sok millió példányszámban megjelenő újság, meg rádió évek óta ezt magyarázza nekik, s ma már a hazudozók is úgy vannak a sokféle hazugsággal, hogy a szüntelen ismételgetés után maguk is kezdik hinni. Most itt áll előttünk egy egyszerű, de annál beszédesebb számadat, amely a napnál is világosabban mutatja az igazságot. Nem országos adat. csak egy járási: A múlt esztendőben a szegedi járás községeiben olyan nagymérvű ingatlanvásárlási folyamat kezdődött el, amilyenre a legöregebb statisztikusok szerint sem volt még soha példa, nem ezen a teMegkezdték a gyakorló tanítást a ÍV, éves tanárjelöltek A szegedi gyakorló gimnáziumokban megkezdték a negyedéves hallgatók a gyakorló tanításokat. Mintegy nyolcvan tanárjelölt jár be a Radnóti, a Tömörkény és a Ságvári gimnáziumok óráira március 7-ig. Az első hetekben a hallgatók a gyakorló iskolák tanárainak óráin hospitálnak, az órákat levezető pedagógusokkal megbeszélik a tanítás különböző kérdéseit. A hónap második felében a hallgatók gyakorlati tanítást is végeznek, óráikat a gyakorló iskolák pedagógusai megbírálják. A hallgatók nagy szeretettel és lelkesedéssel készülnek gyakorló idejük letöltésére. A gépírónő csinossága és más követelmények Amikor jópár nappal ezelőtt először hallottam róla - D. B. barátom mesélte - azt hittem, csak tréfálnak. A valóság azonban pontosan ennek ellenkezőjéről győzött meg. A dióhéjba fogott tény: a Szegedi Textilművekben — és még egy-két helyen —, amikor elhelyezkedni próbált egy feleslegessé vált gépírónő, s volt hivatalából telefonáltak a gyárba, onnan á lényeget tekintve ezt válaszolták: - Igen, kell gépírónő, de hát csinos és fiatal legyen, mert mi ugye reprezentatív üzem is vagyunk... És még egy követelmény, hogy az illető párttag is legyen. Hát igen, ehhez ragaszkodunk. Ennyi és nem több a kapott válasz, amelyet felháborodás és szó nélkül nem lehet hagyni. Hát csak az lehet a jó munkaerő, gépíró, vagy más, aki csinos és fiatal? Nyilvánvalóan ostobaság ez! S azok a nők: feleségek, édesanyák, vagy fiatal nagymamák, akik esztendők, talán évtizedek óta ülnek az írógép mellett "alkalmatlanok*, mert komolyak, s egyiküknek-másikuknak ősz szálak vannak a hajában? Nem, és nem! Egy a fontos, a legfontosabb: a becsületesség, a munkában és az erkölcsben. Nem vitatom, üdébb jelenség lehet sokaknak egy frufrú frizurás és "angyalian* pajzánkodó leányzó — gépírónő. Ilyen alapon eldönteni azonban valakinek, vagy valakiknék az alkalmasságát a gépírásra vagy bármilyen munkakörre, -abszurdum! Sőt semmi köze a szocialista morálhoz és ezért erélyesen hadakozzunk ellene. Reprezentatív üzem? Hát igen, korszerű és szép a Textilművek, s az ember — fiatalok és idősebbek jó munkája — adja reprezentatív jellegét. Nem a fiatal és csinos gépírónőkön múlik. Persze szép és jó a csinosság, a fiatalság. Ennek azonban nem az idősebbek semmibevevésében kell megmutatkoznia. A gyerekére, egész családjára a nehéz >*másodiik műszakban« gondot fordító anyákat, akik esetleg nem olyan csinosak, mint a lányok, kötelesség megbecsülni. Legalább annyira az, mint a csinos hajadonok megbecsülése. Fura és lehetetlen dolog a párttagsághoz kötni a gépírói állást. Igaz. hogy lehetnek és vannak olyan ügyek, amelyeknek uz intézéséhez kell a gépírónők párttagsága. Például a pártvezetőségi ülésnek, vagy a párttaggyűlés jegyzőkönyvének vezetéséhez, s ennek az anyagnak a legépeléséhez stb. Az érintett üzemben azonban éppen van kettőhárom olyan gépírónő, aki párttag. Tehát nem érteni, hogy miért ragaszkodtak a párttagsághoz?! Nem látják a fától az erdőt. Azaz nem találják tarthatatlannak, hogy például az üzem főmérnöke is lehet pátonkívüli és az is — ám a gépírónőnek párttagnak kell lennie?! Plusz csinosnak, fiatalnak és egy kicsit epés következtetéssel talán . -. i A mi erkölcsünk — a szocialista erkölcs — tiszta. Ne engedjünk erre visszataszító, rút foltokat úgy sem, amiről a fentiek szólnak. (morvay) rületen, de az ország más részein sem. 1957 februárjától ugyanez év december 31-ig a tehetősebb kis- és középparasztok csak új ingatlanok s földterületek vásárlására 111 millió 784 ezer 55 forintot költöttek összesen. Hogy eláruljuk, ennek . az adatnak van egy szépséghibája is. Az, hogy ez csupán az az összeg, amelyet a vevők és az eladók bevallottak, s megfizették utána az állami illetéket. Becslések szerint a valóságos összeg, melyet földvásárlásra fordítottak a szegedi járásbeli gazdák a múlt évben, megközelíti, talán meg is haladja a 150 millió forintot. Ezek után még a legelvetemültebb ellenség sem mondhatja, hogy a magyar parasztság élete nyomorúságos. Mert hiszen, ahol évente — egy ekkora járásban, mint a szegedi — 150 millió forint jut csak földvásárlásra, ott nemigen van tanyája a szegénységnek. Az ez évi földvásárlásokról szóló adatok még meglepőbb képet mutatnak. Január első három hetében a járásban pontosan 676 család vásárolt földet. Hivatalosan hatezertől tizenhatezer forintig kelnek el manapság holdanként a földek. Sok falusi ember tudomása szerint azonban előfordul, hogy egy-egy hold jobb földért, főleg gyümölcsösért, harmincezer forintokat is kiszurkolnak. Ez a nagy földvásárlási invázió — ha kapitalista tendenciát is rejteget magában •— azt mutatja: falun egészségesen rendeződnek a földbirtokviszonyok. Zömmel azok vásárolnak földet, akik azt maguk, családjukkal együtt meg is akarják művelni. A termőföldek mai adás-vétele nem azt jelenti általában, mint amit a felszabadulás előtt jelentett. Régen a kulák- és úribirtokok farkasétvággyal falták fel százezerszám a kis- és középparaszti gazdaságokat. Ma éppen ezek a kis- és középparasztok vásárolnak leginkább földet És kik adják el jelenleg földjeiket? Elsősorban azok az emberek, akik az elmúlt évek gyakran hibás agrárpolitikája miatt felhagytak a gazdálkodással, s az iparban és a népgazdaság más munkaterületén szereztek maguknak tisztességes állásokat. Ezek a volt földtulajdonosok a múlt évben a forradalmi munkás-paraszt kormány 10. számú törvényerejű rendelete értelmében — mely minden jogos földkövetelésben elégtételt szolgáltatott a volt tulajdonosoknak is — visszakapták földjeiket. Ezek ma már többségükben nem hajlandók viszszatérni a faluba és ezért eladják földjeiket. Az eladók között nagyon sokan vannak olyan elöregedett parasztok is, akik a földreform idején az akkor még otthonlevő gyermekek számára is igényeltek és kaptak földet. Később a családok a hadseregben, a rendőrségben, az ipar és államvezetés legkülönbözőbb területein helyezkedtek el, s így nincs aki az öreg szülők válláról most már levehetné a gazdálkodással járó fáradalmakat. Ezért jó pénzért szívesen eladják földjeiket, melyre nincs már szükségük. A nagymérvű ingatlanvásárlás bizonyítja, milyen nagy és erős bizalom él a dolgozókban rendszerünk, kormányunk iránt. A dolgozó parasztság is óriási jövőt lát a mezőgazdasági termelésben. Ezért eddig még szinte példátlanul álló anyagi áldozatokat is képes hozni, Ezt a nagy, bonyolódó folyamatot nem szabad egy percig sem tétlenül nézni. Okosan, kommunista módon, a parasztság, s az egész nép javára irányítani kell. Helyes, megengedhető, hogy olyan családok, akiknek jelenleg történetesen 6—8 hold földjük van és 15-öt is meg tudnának saját erejükkel művelni, vásárolnak földet. Azt azonban nem lehet eltűrni, hogy egyesek — ilyesmire pedig máris sok példa van —• kizsákmányolási lehetőségekre spekuláljanak, s azért vásároljanak össze földeket, hogy másokkal műveltessék meg. A nagy földvásárlási lehetőségek kétségtelen, bizonyos mértékig a szövetkezeti mozgalom ellen hangolják a parasztságot. Most tehát még fontosabb hangsúlyozni: a magyar mezőgazdaság jövője kizárólag a szocialista nagyüzemi termelés. Még a legfejlettebb kisparaszti gazdaság sem képes kielégíteni szocialista igényeket. A jelenleg egyre erősödő egyéni parasztgazdaságokat a fejlődésben messze meg kell, hogy előzzék a termelőszövetkezetek. Erős, jól jövedelmező kisparaszti gazdaságokból — természetesen önkéntes alapon — sokkal előbb válhatnak igazán jó termelőszövetkezetek, mint az olyanokból, melyek — emlékszünk még ilyesmire — csaknem kizárólag a saját szükségleteikre termeltek. Fontos tehát, hogy minden dolgozó paraszt világosan lássa: ma. amikor kormányunk minden lehetőséget megad az egyéni gazdaságok gyarapításához is, ez nem a szövetkezeti mozgalom ellen, hanem annak érdekében történik, s pártunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből egy jottányit sem enged. CSÉPI JÖZSEF fi Máv Felépítményi Vállalat KISZ szervezetének jól sikerült kultúrműsora Móralialmon A MAV Felépítmény Vas* anyagjavító Vállalat KISZszervezetének művészeti csoportja elhatározta, hogy az üzem dolgozóin kívül a környező községek lakosságát is szórakoztatják, nevelik. Az első nyilvános szereplésre vasárnap került sor Mórahalmán. A KISZ-fiatalok esztrád-műsorral szórakozé tatták a mórahalmi KISZtagokat és az idősebb falusi dolgozókat. Vállalkozásuk sikerrel járt Ünneplésben részesítették a színjátszókat. A jól sikerült műsorból Kiss Mária, Árokszállási Ferenc, Heged (Ts György, Marcika Rozália és Pintér Rozália nevét kell megemlítenünk. Dancs László mórahalmi pedagógus is részese a sikernek, készségesen segítette a műsor megrendezését. Üzemünk fiataljai az elért eredményeken felbuzdulva elhatározták, hogy a közeljövőben Balástyára, Kübekházárá, Sándorfalvára mennek. Szcndrei József Szabás-varrás-tanfolyam kezdődik Alsóvároson Az alsóvárosi Földműves utcai óvoda leleményes óvónőinek kezdeményezésére a közeljövőben szabás-varrástanfolyam kezdődik Alsóvároson, a Földműves utcai általános fiúiskola épületében. Az óvónők és a városi nőtanács vezetői szombaton este 8 órai kezdettel szülők baráti találkozóját rendezik meg az óvodában, ahol a tanulni vágyó alsóvárosi asszonyokkal, lányokkal megbeszélik majd a tanfolyamon való részvételt. A tanfolyam iránt máris igen nagy az érdeklődés, mintegy 40 fiatal asszony, lány jelentette be a tanfolyamon való részvételét; NAPJAINK \l fi vizvezetékhálózat avullsága miatt több helyen fel kell bontani a szegedi utcák kövese tét A város utcáin mostanában igen sokszor látni, amint munkások bontják fel az utcák és úttestek egy-egy részét. Többek között a Széchenyi téren négy helyen, az Anna-kút körül két helyen, majd a Dugonics tér és a Lenin utca sarkán, a Vár utcában és az Oroszlán utcában, a Beloiannisz téren és még több helyen bontották, vagy bontják fel az úttestet a Vízművek dolgozói. össze nem hangolt munkára gondolva, mármár kezdtünk rosszat sejteni, de a Szegedi Vízművek vezetője megnyugtatott. A több mint 50 esztendős vízhálózatból időnként rejtett folyások törnek fel, amelyeket azonnal javítani kell. Több helyen ugyan a víz nem tört a felszínre, de a szakemberek máris megállapították, hogy a víz a földben húzódik el, tehát előbbutóbb felszínre tör. Ezért van tehát az, hogy mostaniéban több helyen bontják, majd lerakják az úttest kövezetét, aszfaltját. kW Szerencsés kimenete'ű baleset a szegedi hídon Tegnap, szerdán kora délután szerencsés kimenetelű közlekedési baleset, történt a szegedi hídon. A villamos Üjszeged irányába haladt, s vele szemben jött Bozsó Vince Mórahalom 725 szám alatti lakos egylovas kocsija. Mikor a villamos egyvonalba ért a lovaskocsival, a ló megugrott és a kocsit a villamosnak rántotta. Az összeütközés következtében a lovaskocsi hátulja felfutott a járdára a kocsirúd eleje pedig a villamos hátsó peronjára tört be. A ló és a hajtója a földre kerültek, de sérülés nem történt —, hacsak a ló enyhe sérülését nem számítjuk. Az anyagi veszteség, illetve kár is jelentéktelen. Pletykáljunk kicsit! — a Francé Soir után szabadon. Ez a lap ugyanis a napokban kikotyogta a franciaországi játékkaszinók múlt évi bevételi mérlegét. Szerepel a- pletykasarokban Algír városi kaszinójának pénztárjelentése is, mégpedig igen előkelő helyen. 1954-ben 188; két évvel később már 197 millió frank volt a játékkaszinó bevétele, de 1957-ben "minőségi ugrás« következett: 208 millió frankos bevételt mutattak ki. Algir nagyon fontos ebből a szempontból, mert itt más adatokat is megfigyeltek és feljegyeztek, s ki-ki összehasonlítást tehet — meggyőződése szerint. E városban egymillió munkanélkülit tartanak számon. (Ráértükben ők lendítették talán fel a kaszinó üzleti életét?) Vagy egy másik adat: hatmillió ember havonta 20 ezer franknál kisebb összegből kénytelen megélni. Rájuk se igen mosolyoghat Fortuna istenasszonyság! Száz embert nyaktilóval végeztek ki... Háromszáz embert halálra ítéltek ... Négyszázezer katona tartja fenn a rendet... Vigyázat! Ez már nem pletyka! Ez már mind komoly bizonyíték arra, hogy Algéria a szabad világhoz tartozik. (mn) Jó ideje mar annak, hogy húsból — épp úgy, mint sok más élelmiszerből — nem látunk hiányt. A húsüzletek nemcsak a városban, de a falvakban reggelente telistele vannak friss áruval, van választék bőven. Nemrégen mégis megesett, hogy a kistelekiek egész hét végét hús nélkül érték meg. Pedig a Szegedi Hűtőház — ami a szállítást illeti — teljesítette kötelességét. Már pénteken jó időben megérkezett a faluba az arra a napra, szombatra és vasárnapra szánt húsmennyiség, csak éppen nem lehetett kimérni. Nem az volt a baj, hogy talán romlott lett volna a hús, hanem a hűtőházban annyira meg fagyasztották a sertés- meg a borjúcombokat, hogy azok még szombaton délután sem álltak szóba a mészáros bárdjával. A nagy számú vevőközönség tolongva, sorba állva a mészárossal együtt várta, hátha enged a hús, de az bizony nem engedett. Igy esett meg, hogy Kisteleken a vasárnapi húsleves helyett sok helyen hamis hűsleves került az asztalra és a krumpli is hús nélkül főtt meg. (cs) H' Vizsgáznak a labdarúgó-játékvezetők A labdarúgó-játékvezetők zetői február 16-án vizsgáz- 1 is készülnek a március 2-án nak budapesti kiküdött előtt, % kezdődő bajnoki idényre, huszonnégyen. A többi já- g A Textilipari Technikum tékvezetők részére február g tornatermében négy torna- 23-án tartják meg a vizsgá- g termi edzést tartottak és kat, ezen mintegy ötven sze- = készülnek a hamarosan sor- í?edi és környékbeli játék- ^ ..,., ,, „ „ ,, vezető vesz reszt. Az ellen- = ra kerulo ellenőrző vizsgák- ^ vizsgáfeat Szegeden J ra. A megye NB l-es, NB tartják meg a JT helyiségé- f Il-es és NB III-as játékve- ben. |indig úgy gondoltam, hogy Belvárosunk biztonságos hely. Jól kivilágított, nagy bérházak, jól zárható kapukkal, közel a rendőrség, sok az éjjeliőr és hirtelen nem jut eszembe több biztonsági kellék. Lehet. hogy túl optimista vagyok —. s most bólogatnak a gyáva emberek — a házőrző ebek tulajdonosai. Mert kérem a Belvárosban egy-egy bérház nyugalmát, rendjét három-négy, vagy még ennél is több házőrző komondor védi. A statisztikából legalább is ez derül ki. Szeged bérházaiban kizárólag — hasznos céllal — házőrző kutyát tartanak. Szegény kis nincslk, ha tudnák, hogy gazdájuk a tanácsnál letagadta nemes származásukat, fajtájukat és egyszerűen csak házőrző komondornak nevezte őket?! "De vajon miért?* — ugatnának a kis kutyák, ha tudnák. Miért?! Mert a "luxuskutya* évi adója 120 forint, a házőrzők után pedig csak 16 forintot kell fizetni. Hát ezért. És ami a legérdekesebb ebben a. dologban, még ezt a kis összeget sem fizeti be sok kutyatulajdonos. Hné ;llll