Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

Szerda, 1958. február 12. 3 Szeged 111 százalékra teljesítette az 1957. évi adóbevételi tervet A szegedi városi tanács pénzügyi osztályán elkészültek az 1957. évi adóbevételi terv adatainak összesítésével. Az összesítés adatai szerint Szegeden az elmúlt évben a lakosság megértette az adózás szükségességét és a maga részéről teljesítette az állam iránti kötelezettségét, tudván, hogy befizetett forintjai elengedhetetlenül szükségesek az állami, tanácsi költségvetés egyensúlyához és a lakosság számára fontos különböző feladatok megvalósításához. Az első kerületi tanács 106, a második kerületi tanács 108, a harmadik kerületi tanács pedig 116 százaléka teljesítette múlt évi adózási tervét. A harmadik kerületi tanács eredményeihez jelentősen hozzájárult az alsóvárosi, mihályteleki dolgozó parasztság adófizetési készsége. Az adófizetési képesség Szegeden is, a kormány részéről az adózóknak nyújtott különféle kedvezmény — a beszolgáltatás eltörlése, az iparosok, kereskedők adómérséklése — folytán javult lényegesen. Városi szinten 111 százalékra teljesítették az adóbevételi tervet. MENNYIBE KERÜLNEK A. ff ? Tanácskozás Szegeden a termelőszövetkezeti mozgalomról Holnap, csütörtökön délelőtt 9 órakor Szegeden a járási tanács épületében tanácskozásra gyűlnek össze a járás függetlenített pártmunkásai, a községi tanácselnökök, a tömegszervezetek járási vezetői, hogy megbeszéljék a járás szövetkezeti mozgalmának helyzetét és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A tanácskozást a járási tanács rendezi és az a célja, hogy a szövetkezeti mozgalom kérdéseire fokozottabban ráirányítsák a községi tanácsok figyelmét is. A KENDERFONOGYARBAN Egy kis számtanra hívjuk a természetbeni juttatás ösz- szetesebb, minthogy távollét azokat a dolgozókat, akik szegéből is levonnak azoktól esetén nem jár fizetés — teesetenként maguk és kör- a dolgozóktól, akik egy esz- hát újabb 40—50 forint ternyezétük érdekeiről megfe- tendőbem két esetben követ- heli a számlát. Hátra van ledkezve, felelőtlenül távol- nek el igazolatlan mulasz- még azonban a nyereségrémaradnak az üzemi munká- tást. Egészen jelentős összeg- szesedés csökkentése. Egytől. Közismert, hogy az iga- ről van szó! Minden igazo- napi igazolatlan mulasztás zolatlan hiányzók zavart latlan nap után 100 forinttal esetén 5 százalékot, majd okoznak a normális munka- rövidítik meg a természet- progresszíve, 50 százalékot menetben, de még kézzel- beni járandóságot. vonnak le háromnapi felefoghatóbb. hogy mulasztó- Álh'tsuk tehát össze az lőtien távolmaradás után. sukkal tekintélyes összege-* igazolatlan mulasztó saját Ha 64)0 forintot feltételezünk ket húznak ki saját zsebük- kontójára menő anyagi vesz- átlagos nyereségrészesedésből is. Kimutatást lehetne teséget. ként, újabb 300 forint növeli készíteni arról, hogy egy- ' a végösszeget, egy munkásgárdát milyen LáSSIfk a SZáüllát! Hátra van az összeadás. A anyagi veszteségek érnek fenti tételek együttesen háegy esztendőben a munka Elveszti először a havi rom igazolatlan mulasztás szempontjából megbízhatat- ebédpénzt, ami 50 forint kö- esetén megközelítőleg 500 lan emberek miatt. Most rül jár. Igazolatlan hiányzá- forintot tesznek ki. azonban nem ezekre a szá- sa után egy nappal csökken Mielőtt valaki könnyelműmokra akarjuk felhívni az fizetett szabadsága. Ez utób- en, igazolatlan távolmaraemberek figyelmét, hanem bi, az átlagkeresetek alapján, dósra szánná magát, csinála hanyagoknak, a lógósok- ugyancsak felér 40—50 fo- ja utánunk ezt a számadást! nak ajánljuk az alábbi kis rimttal. S^mmi sem termé- (mn) számvetést. A természetbeniből is A Szegedi Kenderfonógyárban az üzemi tanács nemrégiben komoly határozatot hozott az igazolatlanul hiányzók megbüntetésére. Ezzel a határozattal az eddig is érvényben lévő, anyagilag elmarasztaló intézkedéseket megtoldották. Ezentúl a különböző JKírq.£S Jllackútél a kelikűpteriq DáltdtAtó-d dia{itmanyag. ált <*4 éJtdelilö-dík tendelkeMééie a TTIT dt.eg.edi titkáMÁgáti forint társadalmi munkából A III. kerület lakossága vezet e téren A kerületi tanácsok Sze- pótlására: járdák, utak épígeden az elmúlt évben is tésére, közkifolyók létesíténagy erőfeszítéseket tettek sére stb. — Egy íélkezü szovjet vadász, aki a második világháborúban vesztette el jobb karját, most ejtette el a 21-ik medvét, s ezzel rekordot állított fel. Ez a férfi, aki előzőleg szenvedélyes vadász volt, a háború után rengeteget gyakorolt, hogy bal kezével tudjon célozni, s ma az ország egyik legjobb lövésze. hiányosságok A lakosság ezen a téren igen nagy segítséget nyújthat a tanácsnak azzal, hogy a lehetőségekhez képest társadalmi munkát végez az egyes konkrét feladatok megvalósításánál. Szegeden a legtöbb társadalmi munkát az elmúlt évben a III. kerületben végeztek. Kiemelkedő teljesítJ-, , £ - • j -i • j- mény volt a ságváritelepi Családok, iskolák, ovodak, dolgozasu irodalmi diafil- egészségház építése. Itt szakművelődési otthonok hasz- mek is talalhatók itt. Ilyen és segédmunkában majdnem nálhatják azt a gazdag dia- a Dorottyáról, a Kőszívű nyolcvanezer forint értékű pozitív anyagot, ami a TTIT ember fiai-ból készült soro- munkát végeztek Béketelep városi irodájának egyik szek- zat. Az iskolák is nagy si- és a kerület többi negyedérényében sorakozik. Több kerrel használhatják az iro- nek lakói. Az oktatási intézszáz tekercs várja itt az ér- dalomtanítás során az Arany menyeknél, többek között a deklődőket. Jánosról és József Attiláról Szél utcai óvodánál mintegy A filmanyagban meglepő- szóló filmeket. Á gyerme- negyvenezer forint értékű ! en szép sorozatok láthatók, kekkel a földrajzi filmek segítséget adtak társadalmi Az egészen kisgyermekek bemutatása során szinte tár- ^ton. Több vállalat I számára a Mérges mackó sasutazást szervezhetünk. A újabb kalandjai, a Móra Fe- "Helikopteren Magyarország renc meséjéből készített fölött* című sorozat az or"Csili-Csala-Csalavári-Csala- szág legszebb tájaival és vér*, a nagyobbak számára szocialista építésünk nagy az "Egri csillagok« és a »Ro- létesítményeivel ismerteti bin Hood«, a legszebbek, meg gyermekeinket. A felnőttek is nagy öröm- Több száz tekercsen szebbmel nézhetik a »Vadvízor- nél-szebb felvételsorozat; vaszág* képeit; a gyermekek lóságos pedagógiai kincstár technikai érdeklődését növeli a "Rádió műhelytitkai-című sorozat. A történelmi filmek közül az Arany János versét feldolgozó "Rege a csodaszarvasról* diafilm szintén igen szép. Finom kiuzem, az iskolai szakkörök szerszámkészletét gyarapította, bútorokat javított stb. Közkifolyók létesítésénél, az utcák fásításánál, árokásásnál, parkosításnál, utak salakozásánál is segített az érdekelt utcák lakossága, ez a diafilmlerakat. A TTIT Kommunális feladatoknál szívesen áll a nevelők, mű- ugyancsak negyvenezer forint értékű társadalmi munvelődési otthonok vezetőinek rendelkezésére, hogy gyermekelőadásaikat minéi színesebbé tehessék. ^^^ItlIIHtlH^fltlflHtttftttflIiltlltlIlllfttHílflttfHflItMtHHtMItttlIHItlMHHtlHITIftlIItHlllltflftlfívIl WIHIintl«H«IHI»iÍ«HIÍMÍiH(HMII«»«HmHIHHt«tt«l«HHHHHIIttromtlHtmiHttWií^ "Daaaizi karcolat kát végeztek. összegezve, majdnem százhatvanezer forint értékű segítséget adtaik a harmadik kerületben a tanácsnak az elmúlt évben. CTegnap délben találkozni lehetett a tavasszal. Nem az úgynevezett előhírnökkel, amely akár januárban is képes jókedvet és sikongatást kicsiholni az emberekből, ha nekidurálja magát, hanem az igazi, az őszinte, a hamisítatlan tavasszal. A jegek sietve vonultak lefelé a Tisza szélesre duzzadt hátán, s úgy táncolt-ficánkolt rajtuk a fényességes napsugár, mint a várrom előtti színt kapó gyepen hancúrozó gyerekek arcán az öröm. Meleg volt. Legalább húsz fok csalta felfelé a gyámoltalan párákat, meg gőzöket a földből. Kiment a fagy fényenedve is a sétány agyagos csapásaiból, úgyhogy boxolt lábbelivel is baj nélkül végig lehetett , rajtuk menni komótosan, ráérősen. Voltak is elegen. A diákok kirajzottak az iskola kapuján, de nem hazafelé ebédelni. hanem ide, a Tiszához, farkasszemet nézni a sziporkázó vízzel. Rákönyököltek a kőfalra, úgy legeltették hunyorgó szemüket a lomhán kullogó, öreg folyón, amely a piszkosszürke jégcserepekkel - együtt csiklandós j ószagokat. kedvet derítő, tavaszi áramlásoltat hozott a batyujában, kajánul osonva el a város alatt. T?gy csapat lány bukkant elő valahonnan, visítottak es sikongtak lebírhatatUin jókedvükben. Egymás hátához hajigálták táskájukat, hogy azokban bizonyosan birokra keltek egymással a könyvek, meg a füzetek, csipkedték egymást és futottak, viháncoltak, neki a lépcsőnek, majdnem elsodorták a kigombolkózva, hajadonfővel sétáló bácsikákat. Lent, a víz szélén dobálni kezdett ez a bakfisregiment. Olyan esetlenül, ahogyan csak lányok tudnak dobálni. Még tíz méterre se igen szálltak be a kavicsok a Tiszába. Az egyik copfos kihalászott valahogy egy palettaállású jeget, azzal ijesztgette nekipirosodva a többieket, hogy az arcukhoz nyomja. Valamennyien kiáltoztak valamit, látnivaló volt, hogy csak hangszálaik próbálgatása a fontos nekik és repdestek ujjongva, mint a szabadba szabadult kalit kás madarak. Fentről, a kőfal mögül nagyocska fiúk kacagtak hasukat fogva a lányok ügyetlenségén, s egyre-másra produkálták magukat. Az egyik nyakigláb legényke olyan erővel zúgatta el a lányok feje fölött a követ, hogy az legalább 50 méternyire ütött gyűrűket a sárgás vízben. »Igy kell ezt, mulyák* — kiáltotta saját magától elragadtatva. De imponált is vele, kétségtelen, mert a copfos, aki még mindig a lyukas jeget markolászta, megfordult és kiöltotte rá a nyelvét. p^ehet, hogy gyengécske és bátortalan még ez a tavasz. Megeshet, hogy nem viselkedik ennyire kacéran, ha netalán még rávicsorítja fogát a vén, morcos tél. De hogy tegnap itt volt teljes pompájában. minden lehetséges üdeségével ékesen, azt nem lehet letagadni. Nagy István — Üj sertéstörzsállományt vásárolt a ferencszállási Üttörő Tsz a Lengyeli Állami Gazdaságtól. Ezzel az állománnyal alapozzák meg fajtiszta sertéstenyészetüket. R spanyol nép iránti együttérzéssel az elsö spanyol köztársaság kikiáltásának évfordulóján M*I S'y ÓVP m3, lebntóT generálisok és királyi kc110 Otl CfC, 12-én kiáltót- gyencek barbár diktatúráták ki az első spanyol köz- ja csak késleltette, de meg társaságot. Bár a köztársa- nem akadályozhatta az első ság rövid életű volt, mégis spanyol köztársaság megtefontos állomása annak a remtését. Ha nagyon lassan nagy történelmi harcnak, és nehezen is, néhány jeamely Spanyolországban a lentékenyebb ipari központdurva feudális-monarchista- ban megszületett a spanyol klerikális elnyomás ellen ipari proletariátus, amely hosszú évtizedeken keresztül harcával jelentősen hozzájáfolyt. rult az 1873-as köztársaság Spanyolország a XVI. szá- kivívásához. A monarehista zadban káprázatos gyorsa- erők és az egyház a gyenge sággal vált világhatalommá, polgárság ingadozását, a Amerika felfedezése, véres nemzetiségi kérdés (katalán, rablóhadjáratok e földrész vi- baszk elszakadási törekvészonylag magas kulturájú gek) megoldatlanságát és a indián népei ellen, óriási köztársasági mozgalomban gyarmatbirodalom megszer- résztvevő tisztikar álhatatzése és valóságos arany- és lanságát kihasználva, már ezüstfolyam áradása az 1874-ben restaurálták a moanyaországba: ez volt a csil- narchiát. logó spanyol monarchia in- Cnrrnilalnmmal ^rgatag alapja. Ez a rövidkor- HM 1 ÜllUlUlüIIlUl hes szak meddőnek bizonyult a föld maradt Spanyolország, spanyol gazdaság és társa- A gyáripar fejlődésével erődalom fejlődése szempont- södő munkásság a spanyol jából. Végtelenül kiuzsorá- kommunisták vezetésével, s zott parasztság, az ipari fej- a parasztság támogatásával lődés elakadása, züllött, ka- 1931-ben döntő részt vállalt Iandor típusú nemesség és a második spanyol köztársaaz inkvizíció máglyái jellé- ság kivívásából és hozzálámezték a spanyol társadalom tott a nagy gazdasági-társavalóságos helyzetét. Az ösz- daimi átalakítás munkájászerabolt és gyarmatokból hoz. A spanyol és nemzetkisajtolt gazdagság csak ke- közi reakció ugrásra készen resztüláradt az országon, de leste a spanyol demokrácia nem vált az akkor haladó és a szocializmus erőinek sipolgári fejlődés forrásává. kereit. A spanyol fasiszták A hanyatlás gyorsan be- klerikális-monarchista szö. következett és állandóan vetségeseikkel, Hitler és tartott az elkövetkezett szá- Mussolini nyilt és aktív, a zadokban. Az egykori »nagy- francia és angol kormáság* csalóka visszfénye nem nyok leplezettebb támogatátudta a gazdasági-társadalmi sával 1936-ban rohamra inclinaradottság szörnyű sö- dúltak a spanyol köztársatétségét eltüntetni. Spanyol- ság ellen. Az elszigetelt közország a XIX. századba ros- társasági erők a nemzetközi katag, abszolút monarchia- munkásosztály és a Szovjetval, az egyház középkori ha- unió roppant nehézségek kötalmi pozícióival és inkvizí- zött érvényesülő támogatása riójával, szemérmetlen feu- mellett három éven át hódális kizsákmányolással és sies harcot vívtak a fasiszsok más egyéb elavult tár- £a túlerővel. Végülis Franco sadalmi-politikai lommal lé- diktatúrája lett úrrá a hőpett. siesen küzdő spanyol némégis pen. A fasiszta nagyhatalszem- niak második világháborús Napóleonnal, az összeroppanása után azEgyeidegen hóditóval, hogy meg- sü!t Államok lett ennek a védje országa függetlensé- szélsőséges reakciós uralomgét. A példamutató népi el- nak legfőbb külső támasza, lenállás 1807 és ISIT között Franco fasiszta diktatúrája jelentősen hozzájárult az or- mindent gyűlöl és üldöz, szág felszabadulásához. De amj a spanyol társadalomez a harc — gyengén fejlett ban eleven, előremutató, hapolgári erők vezetésével —, ladó. Irtóhadjáratot folytat utat tört a liberális-demok- mindenekelőtt a spanyol ratikus erők reformkísérle- kommunista mozgalom eltének is. A győzelem után ien, amely a spanyol forraazonban a feudális reakció daimi hagyományok elsőerői minden kikényszerített rendű letéteményese és a engedményt visszavontak. fasiszta diktatúra elleni harc A spanyol forradalom pa- lelke. A spanyol nép óriási razsa azonban már 1820-ban többsége a Napóleon zsarfellobbant. Riego ezredes noksága ellen harcoló partivezetésével, jelentős népi zánok, a Ricgo-vezette forcrők bevonásával harc kez- radalom, a köztársasági dödött Spanyolország kor- mozgalom és az 1936—39-es szerű alkotmányos beren- forradalmi szabadságharc dezkedéséért. A forradalom hősi hagyományainak oldatámogatta a délamerikai ián áll és gyűlöli a Francospanyoi gyarmatok szabad- rendszert. A világ haladó ságharcát is. A reakciós erői rokonérzéssel és szoszent szövetség végülis fran- lidaritással tekintenek a cia beavatkozó sereget ve- spanyol nép szüntelenül tarzényelt a forradalmi mozga- tó forradalmi küzdelmére cs lom leverésére. Az abszolút tudják, hogy e harc végülis monarchia azonban többé végleges győzelemmel ér nem szilárdult meg. Kegyet- véget, len dinasztikus háborúk, SZÉKELY LAJOS A spanyol nép beszállt Ma este Commeniús emlékünnepély Szegeden ^if i ntttm mi inttttf HII itnitf ti tífi initintmti tttiiwiiMfiiiMH iftwfí HninfRtniiiwiHimi i ttiHiwfiiififitiwnwitHfitfii iifiHiiifttff HtnHfHW#t#HiH iHHtwtuifiHfitftttti HitnttH Mitw+Httfi^. Commeniús összes művei megjelenésének 300. évfordulójára rendezendő emlékünnepségekből hazánk is méltóan kiveszi részét. A Magyar Tudományos Akadémia is rendez emlékünnepélyt a nagy cseh gondolkodó tiszteletére. Ma délután 6 órakor a Szegedi Tudományegyetemen és a Csehszlovák Kultúra közös rendezésében emlékeznek meg Commeniusról. Ebből az alkalomból a Csehszlovák Kultúra nagyértékű kiállítási anyagot bocsátott a Szegedi Tudományegyetem rendelkezésére. Ez értékes anyagból rendezett kiállítás a Tudományegyetem központi épületében (Dugonics tér 13. II. emelet) tekinthető meg. A mai emlékünnepélyt a Tudományegyetem Aulájában rendezik meg. este 6 órai kezdettel. Megnyitót dr. Greguss Pál, a Tudományegyetem rektora mond. Az ünnepi beszédet dr. Tettamanti Béla egyetemi tanár, a Neveléstudományi Intézet igazgatója mondja. Commeműsor keretében XVII— XVIII. századbeli magyar dalokat énekel Török Erzsébet, Kossuth-díjas énekművésznő Arató Pál zongorakíséretével. Közreműködik nius műveiből részleteket ad még az Egyetemek Énekkara, elő Molnár Éva, elsőéves Mihálka György vezényletébölcsészhallgató. Az ünnepi vei. Tötjla kötött IteWf gyártanak A télen-nyáron egyaránt és harisnya: 33 millió 300 használatos, ízléses kötött ezer párat készítenek, s ez 5 holmik kereslete egyre nö- millió 400 ezer párral több vekszik. A kötszövőipar már a tavalyinál. Tíz százaléka 1957-ben ezeregyszáz tonná- szintétikus harisnya, amely val többet termelt, mint az legalább mégegyszer olyan előző évben, az idén pedig erős, mint a műselyem. Eb750—800 tonnával növeli ed- ben az évben ki tudják elédigi termelését. A kötszövőipar szakembereinek véleménye szerint 1958-ban bőségesen és nagy választékban lesz mindenféle zokni gíteni azokat is, akik fehérneműket, tréningruhákat, vagy svájcisapkát akarnak vásárolni.