Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

A Pravda a fokozatos megoldások jelentőségéről Rendelet a szállítmányok £ kísérőinek felelősségéről : íqfy j,táxá*' pco&téfna h'fo-nxútyo-h w A íoló-nál is bevezetik a nyereménysorsoiási XIV. évfolyam, 31. szám Ara: 50 fillér Csütörtök 1958. február 6. KISZ imiszaki brigád alakult a Szegedi Tervező Irodában Vetélkednek a többi munkacsoportokkal — Szép terveket valósítanak meg — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Szegedi Tervező Irodában tegnap, szerdán délelőtt kedves és jelentős esemény történt. Megalakult a KISZ műszaki tervező brigád, hogy gazdaságosabban és jobban tervezve elősegítsék a maguk posztján az előrehaladást. A héttagú brigád valamennyi tagja fiatal szakember, s van közöttük mérnök, technikus és műszaki rajzoló. S ők heten — Tkálics Ferenc, Hunyadi László, Turai András, Barna György, Heckenast Kálmán, Somos Irma, és Kondász Erzsébet — önálló munkakörben tevékenykednek, ám munkájuk összefüggő egészet alkot. Terveket készítenek az építőmunka különböző területeire. Az ő brigádjuk nemcsak Szegeden, hanem az egész országban is az egyetlen még. amelyik a KISZ ter• vező brigád nevet viseli. Az ünnepi megalakuláson a városi párt-végrehajtó bizottság képviseletében Somogyi Aladár elvtárs, a helyi pártszervezet részéről Kovács Pál elvtárs párttitkár köszöntötte őket. Üdvözölte a fiatalokat a Tervező Iroda igazgatója és természetesen a helyi KISZszervezet titkára és a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke is. Valamennyien azt is megígérték, hogy — mint a KISZ tervező brigád megalakításához — további eredményes munkájához is segítséget adnak. Természetesen a tehetséges fiatalok patronálását lelkesen végzik ezután is a nagy és értékes tapasztalatokkal rendelkező tervező irodai dolgozók: Ulrich Ferenc, Szojka Jenő, Csányi József és Szegfű Sándor is. A KISZ műszaki brigád — amelynek vezetője Tkálics Ferenc fiatal mérnök — nemes vetélkedésre hívta ki az olcsóbb és jobb tervezőmunkáért az iroda többi tervező 'csoportjait. A verseny feltételeiben a határidők pontos megtartása, a munka minősége, gazdaságossága, a munkafegyelem megtartása is szerepel, amelyet egy-egy feladat elvégzése után szakemberekből álló bizottság bírál el. A fiatalok brigádja szeretné, ha az ország többi tervező vállalatánál is hasonló KISZ-brigádok működnének. Ennek valóraváltásáért (elhívást küldenek az ország tervező vállalatainak KISZ-szervezeteihez, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, a szép vetélkedéshez. A Szegedi Tervező Iroda tegnap megalakult KISZ műszaki brigádjának máris igen szép feladatai vannak. Rájuk vár például a szegedi, Ságvári úti 36 darab lakás kivitelezésének elkészítése, továbbá a békéscsabai vágóhíd trafó építkezéseinek es szintén a békéscsabai lakóházak kiviteli terveinek elkészítése. A brigád közreműködik a keceli, izsáki és a soltvadkSrti iskolák műszaki terveinek elkészítésében, hogy a szűkre szabott határidőt a vállalat megtarthassa. A fiatalok műszaki brigádja — amely a KlSZ-szervezet kezdeményezésére alakult meg — lelkes és tehetséges szakemberekből áll. Igen komolyan veszik feladatukat és nem kétséges, hogy lelkiismeretes, fegyelmezett munkájuk eredményes lesz, s így méltán érdemlik majd ki a megbecsülést. Dr. Münnieh Ferenc elvtárs választávirata Bulganyin elvtársnak N. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Bulganyin Elvtárs! Szívből köszönöm Önnek és a szovjet kormánynak azokat a jókívánságokat, amelyeket a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt megválasztásom alkalmából küldött. Üj tisztségemben továbbra is népeink megbonthatatlan barátságának, a szocializmus győzelmének, a béke megőrzésének szent ügyét kívánom szolgálni. Meggyőződésem, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor és az egész haladó emberiség harcát ezekért a célokért újabb sikerek fogják koronázni. Budapest, 1958. február 5. Dr. Münnieh Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. (Liebraann felvétele) MEGKONDULT A VÉSZHARANG a híres papucsosmesterség felett? Képünkön Lakatos János a Papucskészítö Kisipari Szövetkezet tanítványa látható az általa készített papucsokkal. Ö a szakma utánpótlásának egyik reménysége. (Riport az 5. oldalon.) Részvétnyilvánítások Horváth Imre külügyminiszter elhunyta alkalmával Párizs: Horváth Imre kül- Demokratikus Köztársaság ügyminiszter elhunyta alkal- miniszterelnökhelyettese és mával a francia kormány és külügyminisztere kedden íela külügyminiszter részvétét kereste Rostás Istvánt, a berde la Chauviniere rendkívüli lini magyar nagykövetet és követ és meghatalmazott mi- az NDK minisztertanácsának niszter, a francia külügymi- és külügyminisztériumának nisztérium protokollfőnöke nevében részvétét nyilvánífejezte ki Kutas Imrénél, a totta Horváth Imre külügypárizsi magyar követnél. miniszter elhunyta alkalmáDr. Lothar Bolz, a Német val. Most sem sikerült.. . Ismét kudarcba fulladt as amerikai Vauguard-rakéta fellő vési kíséwlete Szerdán nagy tömeg gyűlt egybe az Egyesült Államokban lévő Cape Canaveral-i kísérleti terep közelében, hogy tanúja legyen a Vanguard-rakéta elrepítésének. A kilövés pillanatában nagy csodálkozás és öröm nyilvánult meg, de a lelkesedés nem tartott sokáig. A tömeg némán és döbbenten nézte, amikor a rakéta inogni kezdett jobbfelé, majd két részre szakadt. A szélesebb rész hatalmas fehér fénnyel kezdett visszafelé zuhanni. A másik rész folytatta felfelé ívelő pályáját, de furcsa szabálytalansággal, majd egy másodperc töredéke alatt ugyancsak visszafelé hullott a földre. A tömeg attól tartott, hogy a rakéta, vagy inkább annak darabjai a tőszomszédságba esnek le, de szerencsére j nem így történt. A rakéta roncsai véglegesen eltávolodtak a. Cape Canaveral-i tereptől keletre, s valószínűleg az óceánba zuhantak. Hlegiiidult a tehertaxiforgalom Szegeden Budapest után második- Szekrényt, szenet, bárminak a 42. sz. Autóköziekedé- lyen árut szállítanak ezeken sí Vállalat Szegeden beve- a gépkocsikon, s a gépkocsizette a tehertaxi-forgalmat. vezetö mellett az áru tulajTeanap a taxik mellett U] , . tehergépkocsi sorakozott a ónosat is - díjmentesen Takaréktár utcai taximegál- — hazaszállítják. Helyes ez lónál. Kevesen ismerik még a kezdeményezés és előrelátrendeltetését. A tehertaxi 7 hat(yag nagy forgalma lesz és fél mázsa teherig ugyan- közlekedési szálolyan tarifa mellett, mint a Szeged u-' koztekeaesi, szat személyszállító taxi, házhoz Ütási eszközeinek, a tehe£szállítja az árut. taxinak. Vigyázzunk a társadalmi tulajdonra A szegedi emberek még elevenen emlékeznek az Állami Áruház szokatlan kirakatára. A legkülönfélébb bőrárukat, készcipőket lehetett ott látni garmadával, s valamennyit, sőt még többet is a Szegedi Cipőgyárból lopták el a társadalom vámszedői. Nemcsak ez az egy eset volt, van, s következtében milliókra rúg a kár, amelyet a társadalmi tulajdonban okoznak a könnyű pénzt, és a dáridókat kedvelő, erkölcsi fertőben elmerülő emberek. Nemcsak a gyárból lopnak, hanem sajnos, aránylag elég gyakorta előfordul ez a kereskedelemben is. Elsikkasztanak a földművesszövetkezeti, vagy állami üzlet pénzéből. A másik mód, hogy árat drágítanak, csonkítják a súlyt és az így adódó többletpénzt zsebrevágják. A társadalmi tulajdon kárát jelentik a gazdátlanul hagyott és az idő viszontagságainak kitett különféle munkaeszközök, s azok a felelőtlenségek is, amelyek következtében értékes nyersanyagok, kész-, vagy félkész áruk pazarlódnak el. Sajnos, viszonylag még elég sok olyan ember van, aki azt mondja minderre: "Mi közöm nekem ehhez?! Engem nem érdekel az egész, aki lop, hát büntessék meg.« Nincs igaza ennek a megállapításnak! Közvetve, vagy közvetlenül valamennyien érintettek vagyunk a társadalom vámszedőitől, akik a legkörmönfontabban működnek. Csupán néhány példát. A népgazdaságtól ellopott, vagy elherdált értékeket újra meg kell teremteni. Pénzt és külön többletkiadást jelent ez, amelynek következtében kevesebb összeg juthat például a lakásépítkezésekre, vagy a gyári termelés korszerűsítésére, s ennek útján a több, olcsóbb közszükségleti cikk előállítására. Az üzleti súlycsonkítás, árdrágítás azonnal nyilvánvaló. Ha pedig az anyaggal bánnak Csáky szalmájaként a vállalatnál, s nem törődnek a minőséggel — mindez kedvezőtlenül érezteti hatását a nyereségrészesedésben. A társadalmi tulajdon védelme — a népérdek védelme. Ezért foglalkozott újból ezzel a kérdéssel a szegedi városi párt-végrehajtóbizottság egyik nemrégiben tartott ülése. A társadalmi tulajdon védelmében — amint a párt-végrehajtóbizottség ülése is megállapította —, igen fontos a szerepük a pártszervezeteknek, a kommunistáknak. Ezt meg is tanácskozták — amint erről lapunkban beszámoltunk —, az üzemek és vállalatok párt- és gazdasági vezetőivel. A társadalmi tulajdon védelmében a korábbi időkhöz viszonyítva, jelentős előrehaladást tettünk. Az üzemekben és vállalatoknál — kerülve a bürokráciát —, olyan intézkedések születtek általában, amelyek megjavították a helyes és szükséges ellenőrzéseket, a pénz, anyag stb. felhasználásában. A Szegedi Falemezgyárban például a pártszervezet kezdeményezésére brigádot alakítottak kommunistákból és pártonkívüliekből, hogy a gyári élet minden ágában szervezett ellenőrzést valósítsanak meg. A Ruhagyárban sem alkudoznak a tolvajjal. Elküldték azt az embert, aki cérnákat lopott. Az igazságügyi szervektől a becsületes emberek továbbra is azt várják, hogy — természetesen a törvényesség megtartásával —, szigorú ítéleteket szabjanak ki a társadalom vámszedőire. A társadalmi tulajdon sokoldalú védelmének és ezzel kapcsolatos feladatainak sikereivel nem lehetünk elégedettek. A többi között azért sem, mert általában nincs még olyan közszellem, amely nyíltan elítéli, feltárja a társadalmi tulajdon kárára elkövetett visszásságokat. Sokszor elnézik még az üzemben, vállalatnál az anyagpazarlást, vagy nem szólnak azért, mert fontos munkaeszközök mennek tönkre, stb. Ennek az is oka, hogy a gazdaságvezetés nem fordít kellő gondot a társadalmi tulajdon védelmére, s bizony keveset törődtek ezzel a pártszervezetek is. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak szavakkal és cselekedetekkel oda kell hatniok, hogy — éppen a dolgozók javáért —, olyan közszellem legyen, amely nyíltan, személyekre való tekintet nélkül úíjdt állja a társadalmi tulajdon pusztításának. Hosszú hónapokon át lopkodták a bőröket a Szegedi Cipőgyárban. A megfelelő ellenőrzésére nem gondoltak. Ez igaz, elsősorban az igazgató dolga lett volna, de ha ő nem csinálta, kár, hogy nem figyelmeztette őt erre a pártszervezet. A laza ellenőrzésért — és ezt sem kell takargatni —, elsősorban a Cipőgyár kommunista igazgatóját: Szöllősi Sándor elvtársat terheli a felelősség. A kommunistáknak a társadalmi tulajdon védelmében is jó példával kell elöliárniok. ök legyenek a legelsők, akik utána néznek a különféle visszásságoknak, akik személyekre való tekintet nélkül, bátran megmondják észrevételeiket, s a gyanús esetekben kérik az igazság kiderítését. Ha ezt mindenütt így teszik, akkor a pártonkívüliek követik őket, s nem fordul elő, hogy szemet hunynak olyan esetekben, amikor a társadalmi tulajdon csorbítása nyilvánvaló. S az is kell, hogy a kommunisták a pártonkívüliekkel gondolatokat cseréljenek arról, hogy mit jelent az egyén és a dolgozó nép összessége szempontjából a társadalmi tulajdon védelmezése, s vámszedőinek rajtakapása.