Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

r Szerda. 1958. február 5. s FÉLÉVZÁRÁS i l/Vrr TANÁROK KÖZÖTT-) Néhány nap múlva nagy nap lesz a szegedi általános iskolákban. A fiúk, leányok félévi munkájuk eredmé­nyét: a bizonyítványt viszik haza. Bizony, lesz olyan csa­lád is, ahol — diáknyelven szólva — az értesítő a "mér­gesítő* szerepét tölti majd be. A félév nemcsak a gyere­kek tanulásának mérlege, banem a pedagógusok félévi munkájának is aratása. A nevelők maguk is tudják ezt, s a félévi osztályozó konfe­renciák előtt az iskolák ta­nári szobáiban elmélyülnek a gyerekekről szóló beszél­getések. A félév tapasztalatai ezekben a beszélgetésekben szűrődnek le, s válnak olyan, tanulságot hordó élmények­ké, amelyeket a pedagógusok hosszú évtizedeken ót egész nevelői munkásságuk során magukban hordanak. Egy megcsinosodott régi iskolában Szeged egyik legrégibb is­kolájában, a 136 éve meg­nyílt Rókusi Általános Isko­lában is sűrűsödnek a tíz­percekben, a tanítás után ezek a nevelői megbeszéle­sek. Az iskola ebben az év­ben csinosodva várta a ta­nulókat, s Szalóky Antal ne­velő elmondja, hogy jobb körülmények között indult az Idei munka, mint azelőtt. Különösen az alsó tagozatos osztályok számára könnyeb­bedett meg a munka. A cse­répkályhók beépítése bizto­sítja a tantermek egyenletes fűtését, nincs hideg, a gye­rekek nem 'zegnek-mozog­nak annyit. Szemléltető esz­közöket is sokat kaptunk, szakkönyvünk, irodalmi könyvanyagunk is gyarapo­dott. — A rajzoktatóshoz is megvan az elegendő szem­léltetési eszköz? — kérdem Szalóki Antaltól. — Ha már megkérdezte, akkor elmondom, ami ne­kem fáj. Központilag jutta­tott szemléltető eszközünk alig van. Vagy magam csi­nálok, vagy a gyerekekkel csináltatok szemléltető esz­közöket. Ezzel is segítünk valamit, de csak a mértani formákat tudjuk ezekkel a szemléltető eszközökkel áb­rázolni. A művészettörténeti oktatáshoz sem elég szak­könyvünk, sem elég diaso­rozatunk nincs még. A rajzoktatós mégis jól fo­lyik, hiszen nem egy kiváló rajzot, festményt láttunk az iskola falitábláján, a folyo­són. Különösen szépek Itt Félegyházi Pál nyolcadik osz­tályos és Orosz János hato­dik osztályos tanulók képei, akik színgazdag, grafikailag érdekes rajzokat készítenek az órákon. Szalóky Antal a saját ne­| Hétköznapi történetek... | AZ INTRIKUS J/an egy olyan fajtája az embereknek, akik ak­" kor boldogok, ha rosizat mondhatnak másra. gj Legyen az jó, vagy rosszakarója, távolabbi, vagy kö­É zelebbi ismerőse, mindegy. Ö mindenkiről tud valamit, § kiváltképpen a rosszat, Sorsával soha nincs megeléged­jg ve, i ahelyett, hogy szorgos munkával megszerezné az gj elismerést, az emberek rágalmazásával akar előnyök­S höz jutni, vagy felkerülni az élre. Kedvelt módszere H az, hogy intrtkái révén szembeállítja egymással az g embereket, — főleg a vezetőket — és sunyi mosollyal § várja, hogy mi lesz a heccnek a vége, s ránézve mily M előny származik abból. s Nemrég az egyik vállalatnál játszódott le egy érde­§ kes eset. Főszereplője egy középkorú asszony, és négy íj vezető beosztásban levő férfi. Az asszonynak valami egészen csúnya ügye volt, H ami miatt alacsonyabb beosztásba helyezték. Mint s azonban ilyenkor szokás, ő se hagyta annyiba a dol­= got. Ugy csűrte és csavarta az Igazságot, hogy akt nem §! Ismerte az ügyet, még el ls hitte azt, hogy igaza S= van. Az elferdített tényekkel azután a felsőbb szervek­= hez fordult, hogy védelmezzék meg az "Igazát.* De hiába ferdítette el az igazságot, így sem volt s könnyű dolga. Az asszony tehát taktikát változtatott. Az egyik = reggelen felkereste hivatalában az "első számú lííe­j| tékest*. — Ide figyeljen — kezdte. — Magához jövök, mert p tudom, hogy ön Szeged egyetlen Igaz embere. Hiába H mennék máshová. "X* az egy nagy szamár. Nem való ff semmire. Egyedül az ön igazságossága az én vígaszom. Azután előadta igaznak vélt panaszát. Később felkereste a szamárnak nevezett *X*-et. H Véle is körülbelül igy beszélt. Délben eljutott "Y*-hoz, g vele bizalmasan közölte, hogy az "első illetékes* és "X« ember, jellemtelen, bólintgatójánosnak tartják. g Azt mondták, hogy ne is keresse fel. De ő eljött, mert f — „az előbbi kettőt nem tartja jellemesnek.* A negyedik­nél később eláztatta mind a hármat, és ugyancsak s kérte a szíves támogatást. ilyenkor az szokott történni, hogy a bizalmas köz­S lések után a négy vezető messzire elkerüli egymást. = A sors szeszélye azonban, ez esetben másként hatá­3 rozott. Az történt ugyanis, hogy a késő délutáni érte­gj kezleten a négy férfi összetalálkozott. »Ejnye — jutott S az egyiknek az eszébe —, ma nálam járt az az asz­g; szony, akinek nálunk van az ügye. Tudjátok mit 1 mondott? Azt mondta, hogy azt mondtátok rám, hogy h én bólintgatójános vagyok!* "A mindenét — kapott észbe a másik —, nekem H ls valami Ilyesfélét mondott, csak olyan megfogalma­gj zdsban, hogy ti beszéltelek ellenem.* Aztán szépen 3 elmondták egymásnak, hogy kiről mit mondott az § asszony, és egyből minden-minden kiderült. Nagy volt a felháborodás. Nem is maradt anrtyi­f ban az ügy. Végülís egy magasabb fórum behivatta __ az asszonyt, és a négy férfi előtt fejére olvasta a dói­ig galt. Az asszony: letagadta. Az Intrika ügye ezzel befejeződött. Hogy szégyell­jg te-e magát az asszony, nem tudom. Valószínűleg nem! g Aki ilyesmire képes, abban kevés lehet a szégyenérzet. H De éppen ezért jutottam arra a gondolatra, hogy vala­= ml szigorú büntetést kellene már kilátásba helyezni az H egymás Iránti jóviszony megrontólnak, a vezető állású § emberek lejáratóival, az Intrlkusokkal szemben. Az intrika és az intrlkusság nemcsak az emberi 1 gyengeség kérdése. Több ennél. Az épillő új térsada­§ lom. emberei önérzetének és becsületének tisztességte­3 len semmibevevése, azok nyugalmának feldúlása, S I mindennapi felelősségteljes munkájuknak az akadályo­zása. Sokkal komolyabb dolog annál, mintsem, hogy _ könnyen napirendre térhetnének felette az állami szer• = vek ... Bánfalvi József velői munkájáról is beszél. Elmondja, hogy hosszú be­tegsége miatt keveset Volt családlátogatáson és ez meg­látszik az osztály magatar­tásán. Mintha varázsszót mond­tunk volna, úgy kapcsolódik be hirtelen a beszélgetésbe a nevelőtestület többi tagja is. Bálint Dezső igazgató el­mond egy példát arról, hogy mennyire szükséges a szü­lői házzal a jó kapcsolat fenntartása. Az egyik peda­gógus dolgozatot íratott Jó­zsef Attiláról a hetedik osz­tályban. Tudva, hogy a könyvben kevés anyag van a költő munkásságáról, alapo­san előkészítette a dolgozat­írást. Az egyik tanuló mégis különösen gyatra . dolgozatot írt, s az egyes osztályzatú munkát a nevelő hazaküldte aláírásra a szülőknek. Erre a következő levelet kapta: "Kedves tanító néni. Ne kö­veteljen a gyerekektől olyat, amit én sem tudnék megcsi­nálni*. Ennyi volt a levél, alatta az aláírás. Felelőtlen szülők Mit csináljon a nevelő az ilyen szülő ellen? — mondja az igazgató. Sok szülő félreér­tésben van. azt hiszik, hogy akkor segítik nevelőmunkán­kat, ha megcsinálják agye­rek helyett a feladatot. A szülőknek pedig csupán az ellenőrzés a feladatuk. Do­hányos Pálné pedagógus ls elmondja, hogy az ő osztá­lyában esett meg, hogy egy anyától — mikor megkér­dezte, hogy tőrődik-e gyer­meke házi feladatával — ezt a választ kapta: *— Nem érek én rá arra. — Hát nem szokott ott­hon lenni? — Szoktam én, de akkor főzök, mosok. — Legalább kérdezze meg a gyereket, hogy készen van-e a leckéje. — Nem avatkozom én az ilyesmibei — válaszolta újra a szülő és nem volt hajlandó még bele se menni abba, hogy a gyerekével foglalkoz­zon. Matolcsi László nevelő azt meséli el, hogy egy öz­vegyasszony írásbeli felha­talmazást adott, hogy az apai hatalmat ráruházza, lls­se-verje a gyereket, ahol éri, ha rossz. Mikor a nevelő meg akarta értetni az anyá­val, hogy az ütés-verés nem a nevelés módszere, hanem otthon is számon kell kérni a gyerektől viselt dolgait, akkor az anya azt mondta, hogy ő nem ellenőrzi a gye­reket, mert nem akar vele haragban lenni, legyen vele haragban a nevelő. A tantestület sokat Vitat­kozik ezeken a kérdéseken. Most ls az a véleményük, ami általában minden vita végén kialakult: a nevelő­testületnek meg kell nyernie a szülőket ahhoz, hogy rend­szeres otthoni ellenőrzéssel segítsék a nevelők munká­ját. (sz.) A pártélet gondjai Rúzsán Rúzsán, a falu központjában akkor hadd mondjuk meg, azért az oka, hogy nem akad a koms há-am. 611 csu- Van, hogy megigvuk. A kom- munisták közé való értelmiségi a falu központjába akarnak be­jönni, akkor sokaknak 10—15 kilométert Ls meg keli lenniök. S ebben a környezetben kell munkát végeznie a falusi párt­szervezetnek é» tagjainak. Nein­sokan vannak, mindössze ti­zenheten. örvendetes, azonban, hogy soraikban egyéni gaz­dákkal is lehet találkozni. Több a lehetőség... szinte néhány házsor áll csu- Van, pán, és a homokos határban munisták nem aszkéták és a ember Rúzsán. Van ilyen értels szétszórtan helyezkednek el a maga idejében csak dicséretes miségi, csak törődni és foglal­tanyák. Ha a "tág határból a az is, ha táncra perdülnek, da- kőzni keli vele, s általában na­lolnak, vigadnak. Mértéket gvon jó baráti kapcsolatokat azonban tartani kell! Nem jó az, hogy Keresztesi elvtárs né­ha-néha és nem a maga ide­jében mélyebben néz a pohár fenekére, mint ahogy kellene. Ilyenkor aztán olyan notórius ivók közé is keveredik, akiket a párttagok és a pártonkívüliek is enyhén szólva — komolyta­lan embernek tartanak. Igy Ke­resztesi elvtárs bár akaratlanul, , , l ii . de mégis árt annak az ügynek, A partszervezet a tombolo cl- . _ , . , ,,„„.. lenforradalom után alakult. amelynek ° 18 katonőJa­Azóta becsült eredményeket ér- Rosszul telte a pártvezetőség, tek el. Ilyenek: a pártélet meg- hogy a volt MDP-lagokkal nem nak. kezdése ós rendszeressé tétele, beszélgettek el, hanem szinte Nyilvánvaló, hogy a pártélet a népfront és más tömegszerve- teljesen magukra hagyták őket. 0 pártmunka már akkor « zetek létrehozásának segítése, Ennek következtében a volt na{íy lépéssel haladna előré, ha az emberek közötti — bár igen MDP-tagok "számkivetettek- a [rtltebb vázolt hibákat meg­hiányos — felvilágosító munka nek* érezhették magukat. Pedig szüntetnék. stb. Az eredmények azonban van közöttük nem is egy olyan A rúzsai párt-alapszervezet koms rvcm kielégllőek, mert jócskán ember, akinek helye volna az elmaradnak az élet követeimé- MSZMP-ben. Még most is al­kalom kínálkozik beszélgetést folytatni a volt MDP-tagokkal és ezt meg is kell tenniük a pártszervezet tagjainak. S az egyéni gazdák között is vannak néhányan, akiket segíteni kel­kialakltani a falu pedagógusai­val is. Elsősorban a párjveze­tőség dolga volna ez, mint a népfrontmunka segítése is, de még sem csinálják. Egftszséges változásén A falu pártszervezetének helyzetével a járási párt-végre­hajtóbizottság is foglalkozott legutóbbi ülésen. Felfedték a hibákat és a munka segitésére javaslatokat is tettek a jelenle­vő rúzsai pártvezetőségi tagok­nye és a lehetőségek mögött A hibákról, a pártélet gond­jairól nyíltan széWnk, hogy azokat megszüntetve, a rúzsai pártélet nagyobb léptekkel ha­ladjon előre, s méginkább meg­kapják a kommunisták a pár- lene, hogy magtaiálják a párt­tonkivüli falusi emberek bizal- hoz vezető utat. Az alapszervezetben egyetlen munistái taggyűlésen is megbe­szélik, hogy a pártéletben, ar alapszervezet vezetésében mi­lyen módon teremtsenek egész­séges változást Ebben ad segítsé­get ismét a helyszínen a járási pártbizottság. Nem kétséges; hogy a fulusi pártszervezet kommunistái előbb-utóbb meg­szüntetik a hibákat, s gyarapít­ják sikereiket, a népért vég­értelmiségi sincs. Ennek nem az nett munkájukat Terv készül az óvodák korszerűsítésére mát. Az eredményekben cs a hibákban ott tükröződik a há­romtagú pártvezetőség, s a párttitkár munkája is. fi taggyűlésekről Régi az a megállapítás, hogy a taggyűlés az alapszervezet leg­felsőbb fóruma. El is járnak rendszeresen taggyűlésre a párt­tagok. nem is egy közülük tíz, Érdekes tervezet készül a terveznek a jelenlegi épület meg tizenöt kilométert ls meg- városi tanács művelődésügyi fölé. A szülők is nagy lesz. De olt van a taggyűlésen, osztályán az óvodák korsze- örömmel fogadják ezeket az fel is szólal s ezt értékelni kell' rüsitésére. A terv szerint a elképzeléseket és a maguk A baj az, hogy a pártvezetőreg, következő évek folyamán részéről is felajánlották a maga a párttitkár; Keresztesi mmde" " f^" egalübb segítségüket A művelődés­János elvtárs nem készíti el e'látnak T™ e" Wl ^ ,arra> megfelelő alapossággal a veze- r'mmeJ' zeneteremmel,™ in- hogy az udvari játékok ­tő,égi beszámolót. Megtörtént J"™*0?. 3 ^ f, MnU' i altatohelyissgeket kap. Az es mas Ilyen az óvodások SM», hogy a vezetőség; bcszá- óyodák udyarón jg udyari kedy-u játékok mólója helyett -kapásból* kel- játékokat kív6nnak eiheiyez- elkészítésében az üzemekre lett beszélnie a tanácselnöknek, „, Az eU|6 komerfl,íté8t az u ámíthat, mint ahogy a vagy másnak a taggyűlésén, elképzelések szerint a Ju- játszótereken elhelyezett jé­Ezek után nem lehet azon há(4Z 0yula utcal ÓVodóban tékokat i» az üzemek segít, csodálkozni, hogy a taggyűlé.- hajtanák végre, Itt emeletet ségével készítették el. sek többsége nem jelölhette meg a soronkövetkező feladatokat a • S ártélet, a pártmunka javításá­én. A párttagság odaadó liivc a szocializmusnak, da az önmagá­ban véve kevés, u helyi tenni­valók megoldásúhoz, ha nem Már sok érdekes gépet szel a paradicsomot fel szeleté* párosul hozzá a pártmegblzotás, szerkesztettek, készítettek a lik, préselik, a magtól, héjtól, s e pártmcgblzntésok végrebaj- Szegedi Vas- és Fémipari ere/ettől eloAln.-.tiAv - „ lásának taggyűléseken való el- Szövetkezet dolgozói. Moit lenőraése. S ha el is határoz- új típusú paradlcsom-kon­nak valamit a taggyűlésen, nem zerviparl gépen, úgynevezett jegyzik fel, így a következő lényelő automatán dolgoz­taggyűlésig többnyire elfelejtik, nak. Ez az új kísérleti gép Pedig a vezetőségnek arról is jelentősen egyszerűsíti a fel­be kell számolnia — termé-zc- dolgozást. Két külön villany­tesen a taggyűlésen —, hogy motorral meghajtott alkatré­miként hajtották végre a kü­lönhöző kérdésekben hozott ha­tározatot. flmi nem tetszik Feltétlenül hely csen és jól Cselekedtek a pártszervezet tag­jai, amikor o gyakorta részeg Majdnem súlyos szeren- hály Szatymaz-Űszeszék ta­és szinte notorms verekedő Bör- csétlenséggel végződő két nya 471. szám alatti lakos csök I Ivánt kizárták soraikból, közlekedési baleset ls történt egyfogatú lovaskocsijába, Jobb, ba a párton kívül van, egymúsUtán a2 egtl órékban amelynek nem volt lámpavi­^JLsT^jSfit a ki világitat lan lova.kocslval **«ása. nek. Joggal állapították ezt meg Való közlekedés miatt. A a faluban többen, pártonkívüli- Szeged és Sándorfalva kü­ek is. Mert bizony nem tetszik 2ötti útvonalon a 6-os kllo­nekik — és érthetően — az íz- méterkő közelében ftz MA— gága ember. 818-as rendszámú mentőgép­Ha már az itulnál tartunk, kocsi beleszaladt Balog Ml­Új típusú p'- radicsomfeldo'rozó gép készül Szegeden erezettől elválasztják, s a tiszta levet alul tartályban gyűjti össze. Innen kerül a paradicsom további feldol­gozásra, sűrítésre. A gép aa idei konzervkészítési idény­ben már működik is. Napon­ta előreláthatóan több va­gon paradicsomot dolgoz fel. Két közlekedési baleset — kivilágitatlan kocsik miatt Ma mesélték — kellő "történelmi távlat* után — e kis történe­tet. Egy szegedi házas­pár — ahogy mondani és írni szokás — nagy buzgalommal készült a szombati újságíróbálra. Mivel a bál at olyan természeti és társadal­mi tünemény, högy azon asszony és leányféleségeit csalt új­donatúj Tubában jelen­hetnek meg, a családi taggyűlés a feleség kétszerinek számító sza­vazatával kisestélyit ítélt Egy és szabónókeresés férjet elfelejtették érte­vannak reprezentálási kötelezettségei... Ha­mar beszaladt a korzó­ra és *kinézett* magá­nak egy nyakkendőt sor is került a slteni) az új cipő úf Kárász Útra egyik ki­deli­után minden barátnCszomo- tlvegnylon harisnyát, a rltó laftköltemény meg fordított vlrágcserépala­születésére. A második Itú redikül pedig egy rubapróbánál kiderült százforintos alkalmi — amit az asszonyok niűgydngy-nyakéket is amúgy is régen tudnak vonzott magához. A hogy az új ruha. új báli költségvetést egy cipó és úf kézitáska komplett, méhpempövcl ezüstszürjte, nélkül olyan, mim a súlyosbított arcpakolás tos árcédula szegedi kenyérgyár és természetesen a tar­tós is terhelte. A bálát megelőző es­te a férj is a fejéhez, illetve a nyakához ka­hopp! neki is építkezése — t. i. befe­jezetlen. Miután ezek n hiányok bürök­meg a leleségnck. ráclamentesen sürgősen heti lázas ruha- pót oltattak (a tággyű­anyag válogatás, mo- lés másik -részét*: a potl: rakatéban. — Aztán ne lelejtsd cl megvenni — mondta műszakba indulás előtt, szombaton reggel az asszonynak. — Ott van a kirakat bal sarkéban, IS forin­van raj­ta... — Jól van, majd megveszem — dohogott az asszony. — De ki­vagy ezzel az újságíró­bállal! Ennyit köl­teni!? ugyan nem történt, de az anyagi kár Igy ls több mint hétezer forint, A lovaskocsi hajtója ellen — aki egyéb­ként részeg volt — megin­dult a bűnvádi eljárás. A Szeged és Algyő közötti útvonalon is hasonló közle­kedési baleset történt. A 216-os kilométerkőnél Dósi Pál gépkocsivezető CP— 313-as rendszámú személy­gépkocsijával beleszaladt há­tulról Mészórps Sándor, Al­győ. Szabadkai utca 40. szám alatti lakos egyfogatú lovac­kocsijábo, amelyen szintén nem volt világítás. Emberi Sérülés itt sem történt, az anyagi kár azonban több mint 2900 forint. Ebben az esetben ls bűnvádi eljárás indul a lovaskocsi hajtója el­len, de Désl Pál gépkocsive­zető ellen is, mert a vizsgá­latkor kiderült, hogy nem t»­kintette a síkos útviszonyo­kat, a megengedett sebesség­nél jóval gyorsabban hajtott.

Next

/
Thumbnails
Contents