Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

Kedd. 1958. február 4. STUART MÁRIA Uj magyar fordításban sikerrel mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Schiller szomorújátékát Az Ünnepélyes vasár" rendezőt és a művészeket az bele a tapasztaltabb művé­napi* új fordítás, amely Pákolitz szek diktálta játékstílusba. színházt estét többé-kevés- István pécsi költő nevéhez Gyönyörű feladatot kapott bé reprezentatív -vizsga-toő- fűződik. Világos, egyszerű és Tóth Böske, mint Mária daj­adásnak- tekinthetjük. Az mégis fennkölt a szöveg, jól kája, de a várakozástól el­idej színiévad bemutatói, szavalható, ritmusa magával- maradt. Minduntalan a Mó­sajnos, nem úgy sikerültek, ragadó. ricz-vígjátékban megtapsolt mint ahogyan a magabiztos A ... > . PePi nénire emlékeztetett, indulástól vártuk, s így a A Clllogo szerepekben Mozgása egysíkú, arcjátéka prózai együttes egészen mos- a szíház leeiobb drámai szi- szin^en v?.lfc A k'sebb sze­tanáig adósa maradt a hó- ^loZZ ffff Í to^ínVáTrdVzSiSi zönségnek. Indulaslroj sen^a sebb bbde egyáltalán Kcia^S \Xtasffi -Nem elhetek muzsiKaszo n javíthatatlan hibáktól Károlvi Igtvánt Mária nélkül sem az *Élő htot- elteki tve, beváltották a drá- SSteSKike^? meg­test- eloadasai során nem ma adta szép ígéretet A formálásáért- Marosi KA nyújtottak színészeink olyan címszerepben Miklós Klára j t Tiszai' Jó™alf"£ teljesítményt, amilyenre ké- felejthetetlen volt. Egyszerű Irr)yé't Ark()s Gyulát La pesek lettek volna. Ezt uto- és természetes művészi esz- katos'Jánost valóban klasz­lag, a Stuart Mána wínre- közökkel játszotta eszmenyi sziku6 drámába iU6 viUa. hozatala után, nem nehez szerepet. Az a művészi gond, násnyi jelenésükért. Bányász megállapítani, de belátni amit Stuart Mária alakjának U()na Uszta drámai orgá_ sem. Egyéni sikerekben ko- megkomponálására fordított nummal> meleg> emberi já­rábban is gyönyörködhet- a szerző, jatékában tisztán tékkal jelentkezett a negye_ tünk, de mindeddig nem le- érvényesült. . . dik felvonás leghatásosabb hettünk tanúi olyan sikerült Zenei finomságú mozgás es je]enetében. és igényes együttes-teljesít- megkapó líraiság jellemezte menynek, mint a minap, játékát. Alakításának csúcsa ^ gondos rendezésről Sok múlott azon is, hogy egybeesett a dráma tetopont­ecvik korábban bemutatott jávai. Erzsébettel való talál- külön kell szólni. Az előadás TI -pm kínálta úev a kozásakor, a diadal perce- jó összhangja Komor István ÍZ ÁÁoekpt mint a ben, szelídség, megbocsátás érdeme és a modern előadás­iért Márif- egyik sincs majd a jogos felháborodás és módért őt illeti elismerés. , ifnn^néives^és fen- a nemes szenvedély izzott Rendezői munkájának ko­olyan unnepelyesen és len hangjéban és gesztusaiban. moly szerepe van az én, segesen szárnyaló de nem wKirál partnere Lontay alakításokban is. A drámát is jellemezte olyan célrato MirgU yoU JeUemben ép. merészen kezelte, s a mon­rés azok előkészületeit, mint pen Erzsébet kiralynő egé- danivaló teljesebb kibontása a Stuart Martae. szen az eUenkezője Stuart érdekében Schiller rendezői A Stuart Mána a "nagy Máriának: gyűlöletes, becs- instrukcióját sem tekintette dráma-. Erzsébet és Maria telen ^ gőgös. Erkölcsileg sérthetetlennek. Ez azonban meg az angol lordok szere- romlott és féktelen uralko- nem vált az előadás hasz­pe színészek álma volt mar dági yágy kergeti. Lontay nára. A végső jelenet ható­jó másfél évszázada, ée má- Margit játéka egészében ezt sósabb ugyan eszmei szem­ig ls az Schiller drama, az Erzsébetet adta Alakító- tból olyformán hog Er. mesterműveként emlegetik sa hatasos és kifejező volt. .. ' . ... .. ' . .. az irodalomtörténészek és a csupán néhány észrevétel ^bet erkölcsileg teljesen színművészek. A vérbeli és kívánkozik az elismerő sorok összeroskad, de nem hiteles, feltétlen színházi szerző lát- mellé. Ugy tűnt, hogy né- mert nagy királyi gőgje nem ványos, vonzó és műfajilag hány esetben nem illett bele törik meg A 2árójelenetet szinte utolérhetetlen tökéle- játéka a klasszikus keretbe. előadáson kissé elsi­tességű drámát alkotott a A szatírákban megszokott az első eloadason kissé etai­Stuart Mártával. Annyira gesztusai és hanghordozása ettek, s így veszített hata­közel áll a színházakhoz ez többször kísértette. Erzsébet sábóL a szomorújáték, hogy alakjai romlottsága helyenként mé- Komor István figyelme inkább szerepek mint embe- lyebb és gyűloletesebb s en- gzárnQS arósá is kiter. Sus^rásirmzt Stuart ZSTfS&'JSZ J-t * ezek közül különösen Márt romanükuíT varázsa zöket fel kellene váltani a jól bevált a dobpergés gon­jó szolgálatot tett Schiller- mé" dos felhasználása és a mag­nek Weimartoin amtóor ^TZZZítlZmeUé ^fon segítségével produ­rflwn^ ktaiiíS? sereg kitűnő teljesítmény so- kált visszhangzó kiáltás, sz, játékstílus kialakításra rakozik Kormos Lajos> mint Sándor Lajos díszleteiből a törekedtek: ez a dráma mu- ^icester grófjai végig péj. ^^^^ trónterem ma. tattá az utat a szinpaai na- „„„„„_,-„Ap-pi £<• fcevel­turalizmustól a disztingvált ^ « Mozisa gasan kiemelkedett, de vala­és emelkedett játékstílusig. magabjztos> hanghordozása mennyi díszlete újszerűen nMüfnii tKLSIfiasspae tiszta ~ egyetlen sZava sem hatott, a mondanivaló telje­Blujaji lOKeieiessege yesz eL Negyedik felvonás. gebb megértégét ^gRette. ellenére sem tartozik azon- beli nagy monológjában min- Merészen szakított a natura­ban a Stuart Mária Schiller den művészi erénye együtt díszieteiemekkel és ro­e színei szempontból legfonto- csillogott. Talbot grof a to lista diszletelemekkel es ro sabb drámái közé Ha nem tes ősz tanacsadó, Joo Laszlo mantikus környezetet terem­megdöbbentően alakítása. A dráma egyik tett a drámához. Séd Teréz nyújtana csodálatos szerepeket, ma legmegnyerőbb alakja, sze­meghívott vendég ruhatervei talán éppen úgy élveznénk. -úlyo^zitfv mondani- ^^ ^ mint a Wallenste,n-t, vagy daniyaló éryé is jut()tt szetősek. a Messinai menyasszony-t — tisztán, világosan, higgadt és „m . könyvből. A mai embernek szép játékában. Mortimert, a Végezetül- ^mterve történetileg nem hiteles a művészi alakítások emelő élvezetén túl fel­mér . a kezdő so­. . romantikus szerelmi hőst, rokra ~ a Stuart Mária e10" nem sokat mond: az emberi Ka]ó Eidri^n formálta nagy adása nemcsak relatív érte­humánum és tisztesség^ so- sikerrel. A dráma egyik leg- lemben, hanem abszolúte is szooja, és formai művész, szebb alakítását nyújtotta. sikert iclentett A drámai értékei mellett ezt becsüljük Bodó György finom eszkö. s.kert Jelentett- A dramai nagyon a Stuart Máriában. zökkel, őszinte és hiteles át- egyuttes ebben a szini évad* A fentebb elmondottakért éléssel érzékeltette a Mária ban először igazolta, hogy az tartjuk a Stuart Mária be- őrének lelkében és tudatában operatársulathoz hasonló ki­mutatóját -vizsga-előadás- végbemenő mélyen emberi emelkedő művészi teljesítmé­nak*. Színrehozasahoz "változásokat. Jó illeszkedett , , ugyanis vérbeli tehetségekre a drámai sodrásba Kátay nyeKre kepes. és a tehetségek pazar együtt- Endre — a feszült cselek- Ezt a képességet a Stuart működésére van szükség, ményt szenvedélyes és kul- Mária után örömmel üdvö­Ilyen értelemben ezen a túráit játékkal lendítette új- zólnénk egy művészi érté­színházi estén pozitív meg- ra és újra előre — a végső . , ,. .„ „ ' . győződést szerezhettünk. kifejlődéshez. Kár, hogy né- keben, hasonl°' de a maieum­A legmegkapóbb az volt hol kissé megmerevítette bernek eszmeileg többet az előadásban, hogy a mi szerepét. nyújtó drámában is. korunkhoz illő újszerűséggel Jóleső meglepetés volt játszották, elhagyva a ma Mentes Józseftől nehéz fel- Simon István már kevésbé közérthető ki- adatának megoldása. Klasz­sebb történelmi vonatkozáso- szikus darabban még nem kat, de megőrizve a klasz- láttuk Szegeden, s első ilyen;; szikus drámai magot. Ehhez bemutatkozása alkalmával nagyszerűen hozzásegítette a eredményesen illeszkedett A cselekvés és reménység jelentése Gazdasági és politikai sí- tal jelentésének számai, ból a szükségesnél nagyobb kerek, a cselekvés és re- amelyeknek, legyenek kicsik készletek alakultak ki. ménység jelentése — ez a vagy nagyok, különös jelen- Hiba volt az is, hogy legelső, amit általában el le- tőségük van. Legfőként azért, egészségtelenül szétforgácso­ltat mondani a Központi Sta- mert 1957-ben, népgazdasá- lódtak az elosztás és fel­tisztikai Hivatal jelentéséről, gunk nehéz esztendejében használás során a korlátozott Érdekes olvasmány ez, ha születtek. beruházási eszközök és to­nem is tartozik a színes ol- Azt mondottuk e cikk be- vébb nőtt a befejezetlen be­vasmányok közé. Érdekes és vezető mondatában, hogy ez ruházások állománya. Hibák -nehezen emészthető- olvas- a jelentés gazdasági és po- ezek, de nem tragikusak, mány különösen azok szá- litikai sikerek jelentése. Igen, nem kijavíthatatlanok. Sőt, mára, akik nem tanultak annak ellenére, hogy a szá- tervszerű irányítás, s jó gaz­még meg a számok nyelvén mok gazdasági eredményről daságpolitika esetén nem­olvasni. Ha tájékozódni aka- szólnak, politikai sikerek is csak megszüntethetők, ha» runk országunk, népünk éle- ezek. Mert nem a holnap tartalékaivá i« tében történő események, válhatnak. Felszámolásukkal eredmények és nehézségek, számok a dolgozók nö- további lendületet adhatunk életünk erényei és hibái kö- vekvő bizalmáról és mun- gazdasági életünk fejlődésé­zött, akkor feltétlen érteni kakedvérő! tanúskodnak, kell a népgazdasag fejlődé­séről, a lakosság anyagi és Az eredmények nyújtotta kulturális ellátottságáról szóló képből nemcsak népünk lei­jelentésben felsorolt számok kesedését látjuk, harcát és mondanivalóját. békeakaratát, hanem a dol­gozó nép tehetségét és ha­Mit mondanak e számok? tártalan alkotókészségét is. A többi között arról be- Természetesen a Statiszti- nünk róluk. nek. Eletünk erényeinek, hihái­nak felismerése közben lia el is törpülnek eredménye, ink mellet a hibák, még. sem szabad mesfeledkez­.. . „.. ,-J kai Hivatal jelentése nem­szeinen. nogj, nem csaum- csak gazdasági életünk fe.ilő- Erre' ls gondoljunk, amikor pókban, a múlt év első napjaiban, a nehéz idők­tak az emberek, akik az dése pozitív vonásainak, ha- örömmel nyugtázzuk az el­ellenforradalmat követő na- nem egyes negatív jelensé- múlt év eredményeit, örii­:k foglalata is. lünk az eredményeknek, _ amelyekről elmondhatjuk; Beszelnek a szamok a hl- hogy a min;ék dolgos keze bakról, hiányokról is. hozta létre, saját boldogulá­sára. Hiba elsősorban az, hogy az Ámde minden jószándék, ben is reménységgel és bi­zakodással tekintettek 1957-re. ipar 1957-ben drágábban ter- igyekezet, lelkes munka mel­A reménység és bizakodás mint ahogy az elmúlt gazda­lett nagy fontosságú volt o* a tény, hogy velünk voltak és segítettek a testvéri országok, a vi­lág első szocialista állama, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok. Enélkül nem állhatnánk ott, melt, mint a korábbi évek­ben. Igaz ugyan, hogy emel­sági év eredményei bizonyít- kedtek a bérek) s ez kiha­jak, szervesen egyuve tar- ,' , tezott a cselekvéssel. Első- tott a termelesi koltsegekre. sorban a munkásosztály, az Sajnos azonban sok helyen üzemi dolgozók legjobbjai- a törvényes kereteken túl fi­nak cselekvésével. Erről be- zettek ki béreket- Még {gy is szelnek a számok: 1957 ege- , . ,. . , .... , , szét tekintve az állami ipar csak a termeles, költségek __ __ 11 százalékkal termelt töb- növekedésének mintegy felét ahol áRunk> amiről a Sta bet, mint 1956-ban és 2 szá- teszi ez ki. A másik fele tisztikai Hivatal jelentésében zalékkal többet, mint 1955- több tényezőből tevődik ősz- be.-xámol. ben... Az allami ipar ter- amPw nem mondhat- ri--"wdtunk, s reményked­vét 10 százalékkal teljesítette sze' amelyre ^m mondhat ^ most túL l"k, hogy az elmúlt évi ,pa- bizakodhaUmlc. A mezőgazdaság termés- ri termelés "ükséges velejá- ^ feljogosítanak bennün­eredményeiről is sok jót rójának kellett lennie. ket az 1957. évről szóló sta­mondanak el a számok. Javult a lakosság ellátása tisztikai jelentés adatai. En« Mintegy 10 százalékkal csök- 1957„ben, de a termelési és nek ^meretében kent ugyan a kenyérgabona- ... ., , , vetésterület s mégis 5 szá- a logyasztasl valaszttk nem eresebbnek érezzük ma­zalékkal több kenyérgabona fedték egymást. Ennek tud- gunkat, termett, mint 1955-ben. Nőtt ható be, hogy növekedtek a a kukorica és a legfontosabb kereskedelmi készletek, még- s ezért a bizakodás együvé takarmánynövények vetéste- . , , ,.. . , „ tartozva a cselekvéssel, még rülete, s ez biztosítékot 18 szamos "kkfeleségbol nem szebb eredményeket szül nyújt állatállományunk volt elegendő. Ugyanakkor majd az 1958-as szorgos hét. mennyiségi fejlődéséhez és egyes kevésbé keresett áruk- köznapokon, minőségi javításához. Az egy esztendő mérlegé­ben jelentős helyet foglal el a lakosság foglalkoztatottsá­ga és jövedelmeiről szóló rész. Egy éve, mint a fris­sen vágott sebet éreztük a sztrájkhullám utórezgéseit, Bensőséges művészi élményt nyújtott a vasárnapi ifjúsági hangverseny „ . . , , , ,, A zeneművészeti szakiskola fekvésekben nincs kellő ható­az ellenforradalmi rombolás ifjúsági hangverseny-bérletso- ereje. Schubert Tavaszi ál­okozta 22 milliárdos kár rozatán,ak vasárnapi koncert- mában hiányoltuk a lírát nyomasztó terhet. Tizenkét jétl ^ürthy Eta (ének) és Strauss Ébresztőjében az üde hónappal ezelőtt bizony csak várnagy Lajos (hegedű) lép- bájt. és sajnáljuk, hogy az a az erős hitűek láttak kiutat, tek fel. A Bachtó'f Kodályig szenvedély, amely Saint­s vallották, hogy ki lehet lá- terjedő gazdag műsor ter- Saens Sámson és Delilájá­balni a bajból, a forradalmi mékeny tanulmányi anyagot nak Csók-áriájában megcsil­munkás-paraszt kormány eré- ÚS bensőséges művészi él- lant, nem érvenyesült Grieg lye és határozottsága úrrá ményt nyújtott az ifjúságnak Szeretlek című lendületes da­lesz a bajokon, nehézségeken és a közönségnek. Iában. Lehet, hogy a mű­és eljutunk a konszolidáció- Kürthy Eta Schubert, Wag- vésznő indiszponált volt, de hoz. Most arról olvashatunk aer, Grieg, Strauss dalait ad- a szigorú igazság az, hogy a jelentésben, hogy ta elő és Saint-Saens Sámson vasárnapi produkcióját nem­és Delila című operájából az csak a szegedi opera vezető a gyors konszolidálás elke- ismert Csók-áriát. Interpre- művészei, de a Zenekonzer­rülhetővé tette a munka- tálását rutin, magabiztosság, vatórium előrehaladottabb nélküliséget és 1957. évvé- tlszta„ intonáció jellemezte, és énekesnövendékei is felülmul­& a méiyebb fekvesekben mele- tak volna. gen csendült fel a hangja. Várnagy Lajos virtuóz és ^ „ fi- Ezekkel az erényekkel azon- bensőséges hegedűjátéka kintve elerte az ellentorra- , . ,,, . , . azonban kirobbano sikert ara­ban fogyatékosságok is paro- tott Bach E_dur szóió.szoná. sultak. Tempói nemcsak las- tájának két tételét éppen gén a foglalkoztatottság a népgazdaság egészét dalom előtti színvonalat. Ma ülést tart a Szakszervezetek Megyei I anacsa A Szakszervezeti Székház- ülésének munkájáról és a ban ma délelőtt fél kilenc SZOT XIX. kongresszusé­órakor rendkívüli elnökségi nak előkészületeiről. Az ülé­ülést tart a Szakszervezetek sen megvitatják az alapsza­Csongrád megyei Tanácsa. bálytervezetet és egyéb a Az ulesen Juhász József elv­társ, az SZMT elnöke tájé- szakszervezeti eletre vonat­koztatót ad az elnökség tag- kozó bejelentések hangza­jainak a SZOT XIII. teljes nak majd el. Hosszan, nagyon hosszan súak voltak, de még a von- olyan fejl^tOj^JJgl jj lehetne sorolni, miről is be- tatottsagon belül is tíigadoz- Pompás teclm^^talkesirti^ szélnek a Statisztikai Hiva- tak, s hangjának a magasabb Saint-Saens, Ravel és Kodály egy-egy művét. w (JJtt&mkariitacLL Vasárnap délután hódolatát. Jött a lepke, egy ifjú pár boldogan A bál kitűnő hangulat­'.' zsúfolásig megtelt az a bohóc, az orvos, a mosolygott, mert meg- ban este S órakor ért Üttőrőház jelmezes út- cigánylány, aki jósolt, nyerték a fakanál-tánc véget, törőkkel. A nagy ér- a macska, a kutya, a főnyereményét, a tortái Közkívánatra való te­deklődést az is fokozta, nyúl és a fő udvar- A színpadon a fotori- kintettel jövő vasárnap hogy itt mutatkozott be mester és a harsány porierek kereszttüzében délután 4 órakor a kar­a Földmíves utcai iskola neveltetést pisztoly-dör- áll Bite Ilona, Farkas nevált megismétlik a József Attila úttöröszer- renés szakította félbe, Józsa és Kovács Erzsi, Földmíves utcai iskola vezet zeneművészeti mert a tnexikói cowbo- „ jelmezverseny győz- úttörőinek rendezésé­szakcsoportjának lyok is megérkeztek, tesek. A hangulat egy- ben. Zenekaruk ismét dzsessz-együttese. Pont- Ezután elkezdődött a re nőtt. A tánczenekar öregbítheti most kezdő­ban négy órakor a her- tánc. Tánc közben és a lemezjátszó szebb- dö jó hírnevét. Tánc, cegi pár. Várkonyi Ti- Mahala Judit megnyer- nél szebb melódiákat tombola, fakanál-tánc, bor és Kaposvári Má- te a tombola fönyere- játszotta. Még a hüsi- jelmezverseny, lepény­ria méltósággal bevo- ményt, egy gyönyörű ló italok is nagyon ke- evés és még sok meg­null és trónján fogadta angóra pirosszemű nyu- lendőek voltak. A hü- lepetés várja a pajtá­. "hűséges" alattvalói szít. Pár perc múlva jében minden eljogyott. sokat, J—kely) Az est csúcspontja: Brahms d-moll (Op. 108.) hegedű­zongoraszonátája volt. A ké­sői romantikus mester három hegedű-zongoraszonátája kö­zött nem lehet értékkülönb­séget tennünk, az azonban elvitathatatlan, hogv a d-moll szonáta a legvirtuózabb. leg­igényesebb, legmonumentáli­sabb. Várnagy Lajosnak egyenrangú partnere volt Pácz Lili. aki nagy tudással, a brahmsi stílust igénylő for­maművészettel, kultúrával és kellő lendülettel tolmácsolta az igényes müvet. Ámbár már közeledett az aznap est) Stuart Mária színházi bemu­tatója, a közönség mégis ki­tartóan ünnepelte Várnagy Lajost és Rácz Lilit. N. I.

Next

/
Thumbnails
Contents