Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜGJBTBK1 A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 49. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1958. február 27. Kádár János elvtárs: • > 1 1 11 11 m Azt akarjuk, Hogy tovább erősödjék a magyar és a román j nép barátsága A magyar párt- és kor- Ezért mi szembeszállunk Iaszthatatlan kapcsolatban; mányküldöttség — mint la- azokkal, akik a régi hor- fejlődik a román nép szo-; punk tegnapi számában már thysta-irredenta területi kö- cialista kultúrájával, hiszen; közöltük — kedden Marosvá- veteléseket felelevenítik, ezt a fejlődést ugyanaz az; sárhelyre látogatott el s meg- mert a saját tapasztalatainkból alapvető tényező, a szocia-; tekintette a "Simó Géza* tudjuk, hogy ezek a követe- lista építőmunka táplálja. lések a kapitalizmus restaurációja és a harmadik világháború irányában hatnak. Megmondjuk világosan: Bátor turisták? Valóban merész turistáknak is nézhetné az ember e magas, havas hegycsúcsokra merészkedőket, de csak részben találná el az igazságot. Nem bátor turisták, hanem bátor, fiatal szovjet kutatók, akik a hegyek kincseit kutatják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt ezzel a tudományággal alig foglalkoztak, de a Szovjetunió geológusai bebizonyították, hogy az ország nagy tartalékokkal rendelkezik különféle ásványi nyersanyagokból, vasércből, petróleumból, szénből, mangánból, rézből, ólomból, wolframból és egyebekből. A bátor geológus kutatók egyre több kincsre bukkannak, amelyek a nép tulajdonaivá válnak. ma: Közel négyszáz családi ház építéséhez biztosit anyagot a TÜZÉP Ankét irodalmi életünkről 4

li t^l - - ' k&iita urobbgonm * segítsünk egymáson bútorgyárat. A küldöttséget a gyár igazgatója üdvözölte, majd Csupor Lajos elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a tartományi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Az üdvözlésekre a magyar pártés kormányküldöttség részéről Kállai Gyula elvtárs válaszolt. Kállai elvtárs bevezetőben tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész dolgozó nép üdvözletét. majd kifejezte a magyar nép köszönetét a román népnek az ellenforradalom leveréséhez, a magyar népi demokrácia talpraállításához nyújtott önzetlen segitségért. Utalt arra, hogy az ellenforradalomnak nemcsak magyar, hanem általános érvényű tapasztalatai vannak, s ezeket leszűrtük. Ha s magyarországi ellenfBéradatom győz, úgy á magyar népre a Horthy-féle elnyomásnál is súlyosabb fasiszta iga nehezedik. Ez súlyos következménnyel járt volna a Román Népköztársaság dolgozói, köztük a romániai magyarok számára is. A magyarországi ellenforradalom nyíltan területi követelésekkel lépett fel a szomszédos népi demokráciák irányában? nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos Romániában is vissza akar* ták állítani a földesúri és tőkés kizsákmányolást. Az ellenforradalmárok azért elevenítették fel az úgynevezett határkérdést. Világos tehát: amennyiben az ellenforradalom győz Magyarországon, az éppen a Duna-medencében jelentette volna az imperialista rablóháhorúk kezdetét, s éppen a magyar és a román nép lett volna annak első áldozata. nekünk semmiféle követelésünk nincs. Azt tartjuk. hogy Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy azon — testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel — felépítse a maga szocialista hazáját. Külön öröm számunkra, hogy azok a velünk szomszédos államok, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségű dolgozók, szintén a szocializmust építő népek táborába tartoznak és társadalmi rendjüknél fogva biztosítják a területükön lévő valamennyi nemzetiség számára a teljes jogegyenlőséget és. az önálló fejlődés minden feltételét Ez a politika a népi hatalom megvalósulása után a Román Népköztársaság gadta szentesitette állami politikává lett, amelynek gyümölcseivel lépten-nyomon találkozhattunk eddigi utazásainkon is. Kállai Gyula elvtárs ezután; a szocialista tábor népeinek,! ezenbelül a román és a ma- i gyar nép szoros összefogá-i sának történelmi jelentősé-! gét méltatta. A lelkes hangulatú gyűlés" végeztével Kádár János elv-! társ ajándékokat nyújtott át! a gyár dolgozóinak. Ezután S a küldöttség Marosvásárhely- S tői mintegy 25 kilométerre S lévő Nagykend község kol-; lektív gazdaságában tett lá-; togatást. A falvakban, amelyeken; a gépkocsioszlop áthaladt,! a székelyek nagy csopor- • tokban gyülekeztek s ken-; dőket és virágokat lobogtatva üdvözölték a testvéri magyar nép küldötteit. Nagykend falu népe a kollektív gazdaság udvarán gyülekezett. A vendégeket Sütő Mihály elvtárs, a kollektív gazdaság elnöke foimwinmnah i Mi eddig is tudtuk, és nagyra értékeltük, sőt személyesen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségek jogegyenlősége a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden vonat kozásában. szocialista A gazdaság megtekintése után a magyar küldöttség tagjai és a kíséretükben levő román államférfiak 'meghitt baráti beszélgetést folytattak a falu klubhelyiségében a kollektív gazdaság tagjaival. Sütő Mihály elvtárs pohárköszöntőjében röviden tájékoztatta a vendégeket az 1950-ben alakult kollektív A nemzetiségek gazdaság fejlődéséről, kultúrája elvá- (Folytatás a 2. oldalon.) Ma választja meg a Népi Ellenőrző Bizottságot a városi tanács A városi tanács ma dél- A napirend első pontjaután 2 órakor a városi ta- ként Szeged városi Népi Elnácsháza nagytermében ülést lenőrző Bizottságának megtart. A napirend előtt Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke számol be a végrehajtó bizottság munkájáról. Csehszlovák autó Tibetben p' WWp^W® választására kerül sor. E napirendi pont előadója is Biczó György elvtárs. Papp Mihály, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke terjeszti be ezután jelentését a 3004/1958. számú kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos mezőgazdasági feladatokról. Az előterjesztések után a tanácstagok kérdései, bejelentései következnek. Egy év alatt 305 millió forint értékű késztermék, javítás, szolgáltatás A kisipari szövetkezetek évi mérlegéből A napjainkban lezajló erőnkön felül áll, csak rommérlegzáro • és vezetőségválasztó' közgyűléseken vizsgálják meg a szövetkezeti dolgozók, . hogy munkájuk nyomán mennyi jut a közös vagyon gyarapítására, a jövő re pedig 8 millió 530 ezer Jqlasukat qkozhatja. nittot fordíthatnak a megye Kereken 305 millió forint szövetkezetei, értékű készterméket, javítást Olyan eredmények eaek, és szolgáltatást adtunk a amelyekre büszkék a kisnépgazdaságnak. Ebből a jparj szövetkezetek tagjai, lakosság számára 275 millió amelyek _ a lezajlott közalapjainak megteremtésére forint értékű termelést esz- gyűlések tanulsága szerint — ár, „ lln n rtllt 1 _ ü _ 12 1 2.-t _ 1 _ trt — o ? 1 és abba a borítékba, amely évvégi részesedésként jár nekik. Igen alkamasak ezek a közgyűlések arra, hogy minden egyes szövetkezet számot vessen eredményeivel és foglalkozzék azokkal a tervekkel, amelyeknek megvalósítása esetén az eddigi eredményeit is fokozni tudja. Nyolcvannyolc szövetkeze! A lakosság közszükségleti cikkekkel, javításokkal és szolgáltatásokkal való közvetett vagy közvetlen ellátása a mi feladatunk. Csongrád megyében ezt a feladatot 88 szövetkezet látja el 5500 taggal. Az ellenforradalom kártevő hatása eszmei vonalon és gazdasági téren egyaránt érezhető volt még a szövetkezetnél is. Az ellenforradalmi erők azonban csak addig tudtak érvényesülni, míg a becsületes szövetkezeti dolgozók ezrei fel nem ismerték, hogy minden olyan követelésnek teljesítése, mely közöltünk. Exportra 2 milliót termeltünk és a megyei közületek részére 28 millió forint értékű termelést folytattunk, melynek nagyobb része építkezésből és kisebb része javításból és szolgáltatásból tevődött össze. Szövetkezeteink termelésének mintegy 90 százaléka a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálta. Tavaly 66 millióval termeltünk többet, mint 1956-ban. Azzal, hogy a lakosság igényeit ruházati, háztartási, bútoripari és még tovább fokozhatok. A most folyó közgyűléseken a mozgalom feladatait is summázták a szövetkezetiek. Megegyeztek abban, '*• hogy mindent el kell követniök a múlt évben elért termelési szint megtartásáért. Ez nem lesz könnyű feladat, mert a termelés bizonyos területeiről — amelyek elfoglalása az ellenforradalom után szükségszerű volt — vissza kell vonulniok. Itt elsősorban a textilkonfekció" túlzott fej-' eevéb cikkel ki tudtuk elé- lesztósére gondoljunk és álegyeb cikkel ki tudtuk eie ta]ában olyan cikkekr(v amelyeket korábban az álgíteni, nemcsak a gazdasági infláció elhárításához járultunk hozzá, de általában a gazdasági megszilárdítást is elősegítettük. Természetesen nem ment minden simán. Az ellenforradalom bérdemagógiája nyomán olyanra tornyosultak a bérigények, melyek a szövetkezetek eredményeit veszélyeztették. Ma már szövetkezeteink általában a megadott bérhatárokon belül gazdálkodnak. Vasárnap népfront-nagygyűlés a Szabadság Moziban Vasárnap délelőtt 9 órakor a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége népfront-nagygyűlést rendez a Szabadság Moziban. A nagygyűlésen Bihari László, a Hazafias Népfront Országos tanácsának titkára mond beszédet a népfronttal kapcsolatos kérdésekről. A nagygyűlésen az elnökség előterjesztése alapján megválasztják a szegedi dolgozók a Hazafias Népfront 150 tagú városi bizottságát. Ez a bizottság számszerint nagyobb, mint a korábbi. Ezt az indokolja, hogy a jelenlegi sokrétű feladatok ellátásához szélesebbkörű bizottság szükséges. A nagygyűlésen a kerületek, üzemek, intézmények, a tömegszervezetek küldöttei vesznek részt, ám természetesen a nagyA közelmúltban ünnepelte 50 éves fennállását a prágai gyűlés nyilvános, és igy minden szegedi dolgozót szívesen autógyár. Képünkön a gyár kétéltű, nagyteljesítményű te- látnak. A nagygyűlés után az újjáválasztott városi biherautóját láthatjuk, amint Tibetben, nehéz terepen, vízen l zottság nyomban összeül és megválasztják az elnökséát halad előre. >get, amelynek éppúgy mint eddig, 33 tagja lesz. Harmincegy millió tiszta nyereség A szövetkezeti tagok közvetlenül is érzik becsületes, jó gazdálkodásuk nyét. A szövetkezetek 1957. évi tiszta nyeresége megközelíti a 31 milliót és ez 17 millióval magasabb, mint az 1956. évi nyereség volt. Ha a 31 milliós nyereségből megfizetik a szövetkezetek a jövedelemadót, még akkor is igen tekintélyes összeg, 19 millió 600 ezer forint marad a szövetkezeti lami szektor kedvező gazdaságossági körülmények kö-" zött gyártott. I lakosság ellátásáért További feladat, hogy a kisipari szövetkezetek visszatérjenek tényleges küldetésük betöltéséhez: elsősorban a lakosság ellátását tekintsék feladatuknak. Az új gazdasági évben be. csületes versenyt akarnak kezdeményezni a kisipari szövetkezetek a magánkisiparral, a lakosság igényeinek tökéletesebb kielégítése érdekében. Időszerű az exprcHrTö- Portlehetőségek megteremtése is. Mondani sem kell, hogy mindig fontos feladat a leggazdaságosabb anyagfelhasználás és a termelési költségek állandó csökkentése. A most folyó vezetőségválasztásokkal a kisipari szövetkezetek jövőjének alapját vetik meg a tagok. A tagság és a vezetőség együtfejlődést biztosító alapok ^^V]8^ a képzésére és a tagok részese- """" désére. Igy a szövetkezeti tartalékalapra 6 millió forintot, a hosszúlejáratú kölcsönalapra 1 millió 940 ezer forintot, szociális, kulturális és sportalapra 2 millió 330 ezer forintot, a tagok részesedésénagy tervek megvalósítását és a szövetkezetek népgazdasági tevékenységének egyre emelkedő tendenciáját. Horváth Sándor, a Csongrád megyei KISZÖV elnöke